Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-26 / 17. szám

Q e tun es or kí j levelezése Rádió szerették népüket, rajongtak a munkásosztályért. Gorkij érzel­mein, Lenin ismeretein keresz­tül közeledett a problémákhoz. Nem csoda, ha a kettőjük kö­zötti vita legtöbb kérdésében Leninnek volt igaza. A Lenin-Gorkij levelezését tartalmazó kötetből tisztán is­merjük meg a hangjában baráti, tartalmában és céljaiban mindig elvszerű, nem ritkán éles viták és kifakadások történetét. Gor­kijnak voltak tévedései, Lenin elvtársias és elvskerü bírálata azonban a nagy proletár írót mindig visszasegítette a pártki­tűzte helyes, forradalmi útra. Lenin minden gondolatát ki­mondó őszinteséggel és türe­lemmel kísérte Gorkij útját. Az írónak szóló bírálatában nem udvariaskodott, nem keresett enyhítő jelzőket, azt azonban egy pillanatra sem feledte, hogy Gorkij a világ munkásosztályá­nak legnagyobb írója. Ezért is féltette, ezért is érdekelte min­den, ami Gorkijnak jó vagy rossz. A londoni kongresszus idején például ‘megnézte, nem nyirkos-e Gorkij szállodai szo­bájának a lepedője. Lenint ag­gasztotta Gorkij befegsége, és amikor csak tehette, orvoshoz, a forradalom győzelme után pe­dig szanatóriumba küldte. Lenin a legválságosabb időben is sokat segített Gorkijnak, a legtöbbet azonban az író öngyötrő eszméi­nek a tisztázásában nyújtotta. Hogy Gorkij megértette és iga­zat adott az elvtársias bírálat­nak, azt az író levelei és jegy­zetei mindennél jobban bizonyít­ják. Gorkij, mint tudjuk, kijárta az élet egyetemét. Bebarangolt számos országot, tájakkal, kü- gekhez tartozó emberekkel is­merkedett. Formálni való anya­got mindig az élet forgatagából merített. Az életközelség Lenin szerint is nagyon fontos, de iga­zán csak akkor hasznosítható, ha a jelenségek sűrű rétegeiben szilárd világnézettel párosul. Ezt Lenin leveleiben is kihangsú­lyozta. A dokumentumkötet a kimagasló államférfi és a nagy író egymáshoz való viszonyán kívül így az író és a teória, az irodalmi alkotás és a marxista- leninista tudatosság összefüggé­sét is világosan körvonalazza. A Lenin-Gorkij levelezéseit tartalmazó kötet sok szempont­ból különös jelentőségű irány­mutató gyűjtemény. Megéri, hogy minél többen, minél gyak­rabban tanulmányozzuk. BALÁZS BÉLA 22.15 Táncoljunk VASÁRNAPI 8.00 órától közvetítés a prágai, bratislavai, moszkvai és berlini májusi felvonulásokról 13.00 Májusi dalom 13.30 Vidám hanglemezek 15.00 Kívánság­koncert 1£.40 Külföldi együtte­sek műsora 16.00 Május elsejei mulatság 18.00 Hanglemezek 20.00 Smetana: Vyšehrad és Blaník 20.30 Májusi mulatság. A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ KEDD: 20.00 Televíziós ver­seny SZERDA: 20.00 Csehov: Ványa bácsi CSÜTÖRTÖK: A 21-es korosztály — cseh film PÉNTEK: 20.05 A híd - televí­ziós játék SZOMBAT: 19.50 Vi­dám műsor VASÁRNAP: 21.00 Nemzetközi esztrádműsor. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 15.10 Tengerészdalok 16.15 Szív küldi szívnek 17.15 Zenés műsor 19.05 Ajándékmű­sor üzemi dolgozóknak 21.40 Népi zene KEDD: 14.45 Régi magyar dalok 15.10 Egy falu — egy nóta 16.15 Operettrészletek 16.45 A munkásmozgalom da­laiból 17.15 Szív küldi szívnek 18.30 Igor herceg — operaelő­adás 22.25 Tánczene SZERDA: 14.35 Kóruszene 16.00 Élő szó­val — muzsikával 18.15 Ope­rettrészletek 19.00 Zenés mű­sor 19.35 Népi zene CSÜTÖR­TÖK: 14.10 Tánczene 15.10 Da­lok a sportról 16.10 Egy falu — egy nóta 17.15 Zenekari művek 19.15 Puccini: Manón Lescaut — operaközvetítés 22.30 Népi zene PÉNTEK: 17.15 Szív küldi szívnek 18.35 Hangverseny Le­hár születésének 90. évfordu­lójára 20.30 Saljapin énekel SZOMBAT: 15.40 Élő szóval - muzsikával 18.45 Szív küldi szívnek 19.25 Nagy mesterek zenéjéből 20.15 Vidám tarka est VASÁRNAP: 14.10 Szív kül­di szívnek 17.10 Tánczene 18.55 Zenekari hangverseny 23.30 A magyar zene tizenöt éve. g Meghívó g A CSISZ SZkB Magyar Népművészeti Együttese -5 meghívja Önt I ÜNNEPI BEMUTATÓJÁRA, amelyet hazánk felszabadításának 15. évfordu­ló lója és együttesünk fennállásának 5. évfordu- g lója alkalmából rendez Bratislavában 1960. 3 április 29-én 19.30 órakor a Kultúra és Pihénes 3 Parkjában (PKO). 3 Jegyelővétel az együttes irodájában: Bratisla- 3 va, Karpatská 2. Telefon: 420-41. g Együttesünk többek között a Hej, halászok, g Jánosnapi köszöntő, Felszabadulás, Tilinkós, g Ifjú szívvel, Békésségóhajtás, Sarkantyús ver- ö bunkós és más énekkari, tánc és zenekari szá­BRATISLAVA I. KEDD: 11.20 Jő hangulatban 13.10 A dal, amivel érkeztek 14.20 Szórakoztató zene 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.00 Tánczene 18.15 Kívánság­koncert 20.00 Kis Zenekari hangverseny 21.00 Szimfonikus hangverseny SZERDA: 10.05 Chopin és zenéje 11.30 Jó han­gulatban 12.40 Operettrészletek 13.10 Szimfonikus apróságok 13.30 Filmzene 14.05 Szórakoz­tató zene 15.45- Cseh és morva népdalok 16.15 Fúvószene 17.30 Tánczene 18.00 Kívánságkon­cert 20.20 Táncmelódiák 21.10 Víg népdalok 22.15 Hangleme­zek CSÜTÖRTÖK: 11.20 Jó han­gulatban 12.07 Fúvószene 12.40 Smetana operáiból 13.10 Hang­lemezek 13.30 Népdalok 14.05 Szórakoztató zene 15.00 Zongo­raművek 16.15 Tánczene 20.00 Björnson: Fiatal házasok — vígjáték 22.15 Hanglemezek PÉNTEK: 10.25 Májusi dalok 11.30 Jó hangulatban 12.07 A ma dalai 12.40 Népdalok 13.10 Fúvószene 13.30 Barátaink ze­néjéből 14.05 Szórakoztató zene 15.30 A Moszkvai Rádió össze­állítása 16.15 Fúvószene 17.00 60 százalék — riportműsor 17.30 Kívánságkoncert 20.00 Itt Plzeň — a plzeni rádió műsora. 22.15 Szimfonikus zene SZOM­BAT: 11.20 Jó hangulatban 12.07 Együtt a dalban és tánc­ban 12.40 Nagy operaénekesek műsora 13.10 Vígan fejezzük be a hetet 14.00 Az Ifjúsági Alko­tóverseny műsorszámaiból 14.50 Műsor a kitüntetett üzemek­nek 15.50 Sportközvetítés 18.20 Kis zenekari hangverseny 20.00 Dallal a világ körül £1.00 Ösz- szeállítás a modern cseh költé­szetből 21:30 Népdalcsokor MACS JÓZSEF: « — Hé, álljon meg! — Hé, forduljon vissza! — Hé, jöjjön ide, maga sze­rencsétlen! Mire fel ez a vad kiabálás, autótülkölés ? Ja, igen. Már tudom. Persze- hogy tudom. Egy buzgó újságolvasó polgár sétál be a legforgalmasabb bra- tislav i utca közepére. És a fé­kek dühösen rácsikorognak a jámbor emberre, aki én vagyok. Aztán nem történik semmi. Csupán egy fehérsapkás, fehér- köwö'-védös forgalmi rendőr int, hogy gyalogoljak ki hozzá az élet veszedelemből, beszélgetni akar velem. Összehajtjuk fejünket a sé­tány szélén és szánkat sziszegő hangok kiejtésére hangolva csendesen beszélgetünk. Majd egy nagyon hanyag mozdulatot teszek. Előveszem polgári iga­zolványomat. És a kurta eszme­cserénknek vége. Gyorsan tudunk intézni dol­gokat. Másnap a rendőrségre megyek. Szabálytalan közlekedés ügyé­ben. Nincs jármüvem, se autóm, se motorkerékpárom, se biciklim, s rollerom. Pardon? Helyesbítek! Van járt űvem. Magam vagyok a jármű. Gyalogos. Hogy milyen masina a gyalogos? Mondhatom, a legbiztonságosabb. Nincs de­fekt je, nincs motorhibája. Ho­gyan néz ki? Pontosan leírjam? Kétkerekű, kétszárnyú jószág. Fent a benzintartálya, lent a ki­pufogója ... Állítom, hogy jó jármű az enyém. De közlekedni még nem tud. Azért megyek holnap a rendőrségre. Nagy terem, tele padokkal, székekkel. Elől fekete folt a táb­la. Egy egyenruhás rendőr ma­gyarázza a helyes közlekedés csínját-bínját. Azzal kezdi az előadást, hogy a közlekedés is tudomány. Már a régi görögök és rómaiak is előírás szerint közlekedtek, s ha vétettek e sza­bály ellen, jaj volt <T rendbon­tóknak. Megbűnhődtek érte, mint önök. Szép napos időben kénytelenek bent ülni s hallgat­ni! Kb. ötszáz ember szívja ma­gába a közlekedéstudomány friss italát. Igazi gépkocsivezető ta­lán nincs is a teremben. Ezt a tanfolyamot nem nekik találták ki. A leglassúbb járműtulajdono­soké a gyalogosok járnak ide. Rengeteg szempár figyel az elő­adóra s jegyzi ki-ki agyának tiszta lapjaira, hogyan kell he­lyesen közlekedni. Benzinmotoros sportoló nincs köztünk. Lássák be, kérem. Könnyebb egy spartakot, egy repülőt, egy rakétát, vagy egy helikoptert vezetni, mint az em­berkének saját magát. Hiszen a gépkocsi vezetőit bevezetik a közlekedés csodálatos világába. A gyalogossal viszont a kutya sem törődik. Az autótulajdonos tanfolyamra jár és vezetni tanul. De hova jár a gyalogos? Meg­születik, lábára áll,, elindul az élet göröngyös útján és nem ta­nította meg senki helyesen köz­lekedni. Csoda-e, ha a közlekedés elő­írásait, jelzéseit nem ismervén, besétál a legforgalmasabb utca közepére? Hát én ebben látom a bajt. A rendőr ellenben más­ban. Vádol, gyanúsít, hogy leg­többször húsz-harminc méter miatt történik szabálysértés. Ér­tem én öt, értem. Ő így mondja, így látja. Én másképp. Szerin­tem a gyakori szabálysértések oka, hogy a kijelölt átjárók ol­dalt esnek az iránytól és így soha nem kerülnek a gyalogos­jármű útjába. Legszívesebben elvágom hát a görbét, egyene­sen megyek s nem törődöm a kitérővel. Mért nem teszik a gyalogosok útjába a kitérőt? No de nem azért idéztek meg tanfolyamra, hogy az előadóval vitatkozzam. Átengedem magam a figyelemnek és tanulok. Ho­gyan jobbra, hogyan balra,, mi­kor gyorsan előre és mikor stopp lábfékkel. S mikor ezen már túl vagyok, jönnek a táblák gyere­kekkel és egyebekkel s ezek mind jelentenek valamit. Megta­nulom a jelzéseket. És ismeret­ben gyarapodva, boldogan ha­gyom el a gyalogosok ■ előadó­termét. Kint vagyok az utcán. Embe­rek sűrűjében vezérlem szeren­csésen gyalog járművemet. Érző­dik járásomon, hogy közlekedé­si tanfolyamon voltam. — Hé, álljon meg! — Hé, forduljon vissza! — Hé, jöjjön ide, maga sze­rencsétlen! Kiabálás, autótülkölés, fékek vad csikorgása és lárma. Zavar­ban vagyok. Megint a legforgal­masabb utca közepére kerültem. A forgalmi rendőr tajtékozik a dühtől. Határozottan magához int. Megyek hozzá és összehajt­juk a fejünket. Mint két régi jó barát. Bőszen magyarázza: — Nem látta a pirosat? Nem tudja, hogy a piros tilos? No, g ide a személyazonossági igazol- 3 vámját! g Átadom. Megnézi. Büntetés- á pénzt kér. Kereken tíz koronát. g Kell nekem a pénz, kibúvót ke- 3 resek. 8 3 — Színtévesztő vagyok — l­mondom a rendőrnek. g — Színtévesztő? Az más! Az- g tán miért színtévesztő? Nem 3 gyakorolja eleget, mi? No jó! I: Alaposan megtapogat a sze- g mével és felírja a címemet. 3 Ugyanúgy jár el, mint a másik, g Na tessék! Beidéz másodszor is Q mokkái lép fel. tanfolyamra ★★★★★★★★★★ Az áprilisi pályázati rejtvé­nyek megfejtését legkésőbb 1960. május 3-ig kérjük szer­kesztőségünk címére egyszerre beküldeni. A helyes megfejté­seket kiértékeljük és értékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. VÍZSZINTES­1. Titok van ilyen. 8. A ké­rődzők család­ba tartozó állat. Hazája Kelet- India. 10. Liba­csevegés. 12. Ismétlésre utol­só szó. 14. Ár- kon-bokron elő­re. 15. K. E. 16. Becézett női név (U betű a végén) 18. A. L. 19. Feleségem egyik felmenő­je. 20. Zenei művek. 22. Kis- faludy-mű. 23. Pintyféle ének­lőmadár. 24. Termelőüzemek. 25. Szerelemis­tenség. 26. Baba fele! 27. Hu- szonnégyórai. 28. R. C. 31. Kis patak. 32 ........-Lake City (ame­rikai város). 33. Spanyol ci­gánylány. 35. Szemtelen. FÜGGŐLEGES: 2. Ibsen eleje. 3. Spanyol rá­dióváros az Atlanti-óceán part­ján. 4. Névelővel: erődítmé­nyek, de inkább négy évszá­zaddal ezelőtt. 5. Lassan be­szél. 5. Ritka férfinév. 7. Ket­tős betű. 9. Zenei műfaj. 11. A klasszikusról mondható. 13. Mars, kifelé! 14. Finom süte­mény. 15. Fekhely. 17. Semmi. 19a. Istanbul egyik negyede, (szlovákul ajak.) 21. Ä. K. 24. Hamitafajú mohamedán törzs Abesszíniában. 26. Idegen női név. 29. Élt, szlovákul (kiejt­ve). 30. ... -gráfia, leíró föld rajz. 33. Nem egészen gól! 34. Juttat. Megfejtendők a vastagon szedett sorok. A megfejtéseket most szükséges beküldeni, de mind a három előbbi rejtvény megfejtésével együtt. Lenin-Gorkij levelek, vissza emlékezések címmel egy rend kívül jelentős dokumentum gyűjteményt jelentetett meg napokban a budapesti Európa könyvkiadó A szocialista kultú ra és Lenin valamint Gorki egymáshoz való viszonya szem pontjából különös jelentőség kötet oroszul alig egy éve jelen meg. Hogy Lenin-Gorkij levele zését már magyarul is olvashat juk, az Európa-könyvkiadó fris seségét bizonyítja, amiről csa az elismerés hangján szólhatunk A most megjelent kötet tisz tán mutatja meg Lenin és Gór kij egymásiránti nemes és őszin te viszonyát. A szocialista teoretikus és szocialista irodalmár közötti vi szony nem volt átmeneti kon fliktusoktól mentes, és sósén merült ki üres bókolásban. A események jellege, a követend út, a proletariátusnak szánt sze rep tekintetében a forradalma megelőző bonyolult időszakban sőt közvetlen a forradalom alat is nézeteltérések adódtak a ké történelmi személyiség között Lenin és Gorkij azonban ner, törekedtek arra, hogy a vitáknál különféle hajbókolásokkal ve gyék az élét. Őszintén és nyíltai megmondták egymásnak véle ményüket. Lenin például nem egyszer alaposan megmosta nagy író fejét. És hogy e hango kifakadásoknak termékeny ha fásuk volt, arra maga Gorkij • bizonyíték, aki leveleiben é visszaemlékezéseiben nemegy sze hosszan időzik azoknál az epi zódoknál, amelyekben Leninnel és nem neki volt igaza. A Lenit halálára írt cikkben például eze két írja: „1917—1918-ban Le ninhez fűződő kapcsolataim tá ■ colról sem alakultak úgy, aho­- gyan szerettem volna... Ő po­■ litikus volt. Teljességgel rnagá- 7 nak mondhatta azt a nyílt látás­- módot, amelyre feltétlenül szűk­■ sége van egy olyan hatalmas j súlyos hajó kormányosának- mint amilyen az ólomsúlyú pa- í raszti Oroszország". Késöbt t Gorkij ezeket írja: „Októberber- engem is mint sok más botsevi­- kot V. Iljics Lenin zavarba ho­- zott fantasztikus vakmerőségé- 'c vei, ugyanis én úgy véltem, hogj '■ egy olyan paraszt országban amelyet a háború anarchiába so­dort, az orosz munkás-párttago­kat vezető *helyekre állítani egyet jelent az ország egyetler valóban forradalmi erejének 7 tönkretevésével. De Lenin zseniálisabbnak bizo­■ nyúlt, mint gondolták róla — i elvtársai a lángész méltó mun- : katársainak és barátainak bizo- > nyúltak, a munkásosztály öntu­■ data és' akarata pedig erősebi t volt, mint ahogy én, az irodai- , már azt elképzeltem". f Mint a dokumentum-gyüjte- t mény egészéből világosan kidé- . rül, Gorkij a tudományos és mű- l szaki értelmiséggel szoros szö- : vétségben álló, politikaithg kép­■ zett munkások diktatúráját lát­1 ta a nehéz helyzetben a vezetéi ■ egyedüli formájának, de a kom­■ munistáktól eltérő véleményen 2 volt az értelmiségnek a forrada- ? lomban betöltött szerepe meg­■ ítélésében. „A forradalmat — i vélte Gorkij — éppen ez az ér- ! telmiség készítette elő, ehhez- tartozott minden „bolsevik", aki ■ százával nevelte a munkásokat : a szociális hősiesség és magas- i fokú intellektualitás szeltemé­■ ben“. Gorkij úgy látta, a népi töme­■ gek esze — beleértve a munká­lelkesítés ellenére még mindig •olyan erő, amelynek külső veze­■ tésre van szüksége, s az „értei­• miség — volt, marad és lesz , még sokáig az az egyedüli igás­• ló, amely Oroszország történel­mének súlyos szekerét húzza." > A történelem szekerét húzó i „igásló" szerepét az értelmiség­nél sokkal jobban végezte és • végzi a forradalmi párttal ren­delkező, a parasztokkal és értel­I miségiekkel szoros szövetségben , lévő munkásosztály. Ez ma már ■ mindennél világosabb. A legna­■ gyobb tévedése Gorkijnak tehát ŕ az értelmiség szerepének a meg- ! ítélésében volt. Az értelmiséget illetőleg Le­nin így válaszolt Gorkijnak: „Mondja meg . az értelmiségnek, hogy jöjjön hozzánk. Hiszen ma­ga szerint őszintén szolgálják az igazság érdekeit. Mi hát a bök- t kenő? Fáradjanak hozzánk: hi­szen mi vagyunk azok, akik ma­gunkra vállaljuk a nép talpra­állít ásónak kolosszális munká­ját, azt, hogy a világnak meg­mondjuk az élet teljes igazsá­gát, a népeknek megmutatjuk a rabságból, a nyomorból, meg­aláztatásból az emberi élethez , vezető egyenes utat." Gorkij belátta tévedéseit, és ! rájött Lenin igazára. 1924-ben ■ ezt írja: „A Lenin által sugallt és megkezdett munkát sohasem • lehet megállítani... A világ várta ezt az embert, az ember '■ eljött, megmutatta az utat és : ezen az úton az emberek végig 1 fognak menni, maguk előtt látva a halhatatlan vezér ragyogó alakját..." Gorkij késöbt is az elragadtatás és a csodálat hang­ján ír Leninről, ákinek „élnek eszének és akaratának örökösei. Élnek és oly eredményesen dol­goznak, mint ahogy nem dolgo­zott soha senki sehol a világon". ' Néhány évvel később Gorkij eze- ' két írta: „ ... Igen hosszú ka­nyargós életutamon sok szektás könymollyal, pártvezérrel, egy­házfival, lapszerkesztővel és ál­talában „életbölcselőyel“ talál­koztam. És egyedül Vlagyimir ' Iljics Lenin volt az, aki sosem keltette bennem az „eszme szol­gájának" benyomását, hanem { szememben mindig az eszme al­kotója volt...“ Nincs dokumentum-kötet, a- melyböl jobban kidomborodnék két hatalmas alkotó nemes ba­rátsága, a nép sze.retete és fél­■ tése, mint a Lenin-Gorkij leve­lek, visszaemlékezések című kö­tetből. Mindketten mélységesen Dél-Koreai diákok harcolnak a diktatúra ellen Az elmúlt héten Dél-Korea a világközvéleTnény érdeklődé­sének középpontjába jutott. Li- Szin-Man fasiszta metódusokat alkalmazó hatalma végkép le­leplezte igazi arculatát. Szeul- ban és több más dél-koreai városban ragadott az elégedet­lenségüket kifejező dolgozókkal és diákifjúsággal szemben. Az összetűzésnek többszáz áldozata van. A kormányellenes tünteté­sekben oroszlánrészük van a fiataloknak, elsősorban a főis­kolák és középiskolák diákjai­nak. A diákok „Le Li-Szin- Mannal!", „Hagyjátok abba a megtorló intézkedéseket!“, „Üj választásokat követelünk!“ jel­szavakkal vonultak fel. Miután i a rendőrök erőszakot követtek ■ el a tüntetőkön, a feldühödött • tömeg elfoglalta a nemzetgyű- : lés épületét és felgyújtotta ■ a kormány zsoldjában álló Szeul ■ Szín Mun című lap szerkesztő- i ségének' épületét. A dél-koreai művelődésügyi I minisztérium elrendelte, hogy : meghatározatlan időre be kell i zárni minden főiskolát és kö­zépiskolát. A kormány külön • rendelettel cenzúrát vezetett t be az eseményekről szóló köz­■ lésekre. Még a nyugati hírszolgálatok ■ is kénytelenek el smerni, hogy i a mostani népi megmozdulás I gyökerét a lakosság elégedet­■ lenségében és kétségbeejtő sze- i génységében kell keresni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom