Új Ifjúság, 1960. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-05 / 14. szám

Közösen építünk Felrezzent, amikor a nevét hallotta említeni. — A következő felszólaló OndroviSová Júlia, a raöai Doprastav esztergályosa — hallotta az elnökségi asztaltól. Aztán már ott állt a mikro­fon előtt s kissé zavartan körülnézett. — Nem is hinnék, mennyien kérdik tőlem, miért éppen ezt a pályát választottam. S miért éppen az építészetben ? Mindenkinek csak egyet válaszolhatok: munkámmal elégedett vagyok, mert szeretem, s ugyanezt mondhatom munka­helyemről is. Jól érzem magam, mert munka­társaim — az első kritikus napok után, miután meggyőződtek, hogy leány létemre is jól meg­oldottam próbamunkámat — egyenrangú félnek tekintenek. Csak magam vagyok leány az egész műhelyben. Százhatvanan hallgatják a fehérblúzos, fiatal leány egyszerű szavait a bratislavai kerület női építészeti aktíváján, amelyet az építkezésben dolgozók kerületi szakszervezeti tanácsa és a Csehszlovákiai Nők Szlovákiai Bizottsága hívott össze.- Ha arról beszélünk — folytatja a felszó­laló - hogy hol találnak munkalehetőséget a nők az építészetben, hát nálunk is, az épít­Követendő példa I A Ieánytanoncck a legtöbb helyen jól megállják a helyüket. A déli járásokban gyakran panaszkodnak legelő hiányá­ra, viszont a hegyvidéki szö­vetkezetek szívesen elcserél­nének néhány hektár lege­lőt még közepes minőségű szántóföldért is. Mivel az ilyen csere lehetetlen, vi­szont a délvidék egyre sza­porodó állatállományának legelőre van szüksége egyéb megoldást kell keres­ni. A zselizi járás néhány szövetkezete a múlt évbon e téren úttörő munkát vég­zett. Szerződést kötöttek a Dolny Kubín-i járásban lévő veličnai szövetkezettel 200 növendékállat legeltetésére. A szerződés megvalósítása távolról sem volt könnyű feladat. Egy halom problé­mát kellett megoldaniuk — a szállítás kérdése, a legel­tetési ár megszabása — meg magának a legeltetésnek el­végzése is gondot okozott, mert a délvidék pásztorai nem ismerik a hegyvidéki legelők íratlan törvényeit. Kölcsönös megértésre volt szükség, hogy a legeltetés megvalósuljon. Meg is egyez­tek minden kérdésben, szer­ződést kötöttek. Mikor aztán augusztusban újból hazaszállították az állatokat, mindkét fél elége­dett volt. A veličnaiak azért, mert a legeltetésért közel három vagon kukoricát kaptak, a garamvezekényiek, 3 bajkaiak és mikulaiak meg 3 azért, hogy naponta átlag 3 34 deka súlygyarapodást ér- 3 tek el állataik. Viszont ide- 3 haza a legelőikre kiterelhet- 3 ték a fejőseket. így csupán 3 Garamvezekényben a napi 3 tejhozam öt literre] emelke- 3 dett darabonként, nem szá- 3 mítva azt, hogy a fejősek le- 3 geltetésével jelentős takar- 3 mánymegtakarítást értek el. J Ha ezek a szövetkezetek 3 felszámolják mindan kiadá- 3 sukat, az állatok elszállítá- 3 sától a hazahozatalig, akkor 3 is több mint tízezer korona 3 tiszta jövedelmet könyvel- 3 hetnek el. S ami a legfonto­sabb, a növendékállatok ► egészségi állapota jelen- £ tősen megjavult s azóta ► náluk semmiféle betegségei ► nem észleltek. £ A délvidéki és hegyvidéki £ szövetkezetek ilyen kölcsö- £ nős kisegítése mindkét fél £ számára hasznos. A tavalyi t év folyamán ilyen legeltetési ^ szerződést több szövetkezet £ kötött. Az eredmények min- £ denütt egyformán meglepően t jók. Ezt az is igazolja, hogy £ a zselizi járásból az idén £ már 800 darab növendékálla- t tot szállítanak fel a hegyvi- ► déki legelőkre. Viszont olyan ► nagy a legeltetés * iránt az ► érdeklődés, hogy 2000 dara- t bot is fel tudnának küldeni t — ha volna hová! ŕ Pedig bizonyára van, de £ ők nem tudják, melyik EFSZ- ► el lehetne még legeltetési ► szerződést kötni. Ez pedig £ hiba. Az illetékes szervek ► eddig valahogyan nem for- ► dítottak kellő figyelmet e É kérdés megoldására. A sző- E vetkezetek maguk keresik a ► legelőket és sokszor tanács- £ talanul egy egész járást is ► bejárnak, míg szerződést ► köthetnek; A kérdés fontos- £ sága megkívánja, hogy az £ illetékes szervek e téren ► mielőbb hathatós intézkedő- ► seket foganatosítsanak. A ► délvidéki járások növendék- ► állományának legeltetése — egészségi állapotának jav! tása — és a hegyvidéki le gelök ésszerű kihasználása ► nemcsak két szerződéskötő £ EFSZ egyéni ügye, hanem ► népgazdasági kérdés. Látni ► kell azt, hogy a délvidék nő- ► vendékállat állományának hegyvidéki legeltetése jelen­tősen elősegíti az egészsé­ges tenyészállatok kinevelé­sét, ez pedig egyik előfelté­tele annak, hogy állatte­nyésztésünk a kívánatos ütemben fejlődhessen. Most még csak tavasz van — a legeltetés nyáron kez­dődik, — de már most kel­lene szorgalmazni e kérdés megoldását, amely olyan sok délvidéki szövetkezetei érdekelne. :if Jtt az alkalom! A magosabb hektírhozaaiokért A vojkovicei FRUTA gyümöl­csöseiben 40 000 gyümölcsfáról gondoskodnak a fiatal kertészek szorgos kezei. Gustáv Novák, a legfiatalabb gyümölcster­mesztők egyike egy fiatal al­mafa nyesése közben. Hz újabb eredményekért A nagykürtösi hároméves építkezési szakiskola tanulói szülői értekezlettel egybekötött félévi kiértékelést tartottak. Megállapították, hogy a terme­lési terv 207 százalékos teljesí­tésével a 13-as munkacsapat került az élre. E csoport 12 tagú és másodévesekből áll. Vezetőjük Majoros István mes­ter. Szép eredményeket értek még el Vegrin, Révay, Kisel és Xurianszky mesterek munka- csoportjai is. A 13-as számú munkacsoport kötelezettséget vállalt, hogy takarékoskodnak az építőanyag­gal. Hazánk felszabadulása 15. évfordulójának tiszteletére 360 önkéntes brigádórát dolgoznak le. A szocialista verseny kiszé­lesítése és a még jobb eredmé­nyek elérése érdekében ver­senyre hívták a többi munka- csoportot. MELÓ ISTVÁN, Nagykürtös kezési gépek javítóműhelyében. Igaz, szakkép­zettséget igénylő munkáról van szó, de a fiatal lányok bizonyára szívesen vállalnák, ha ismer­nék munkánk jellegét. Jómagam is egy iskolai tanulmányi kiránduláson láttam először az esztergapadot a trnavai Kovosmaltban. Nagyon megtetszett ez a munka, s miután édesanyám is szívesen fogadta elhatározásomat, beiratkoz­tam a Kovosmalt tanoncotthonába. Két év után gyakorlatra mentem, s 1957 óta szakképzett esztergályosként dolgozom mai munkahelye­men. Építésvezetőnők, szakmunkásnők, darukeze­lőnők, vállalatok igazgatói kapcsolódnak be a vitába. Egyben mindnyájan egyetértenek: minden feltétel megvan ahhoz, hogy még több nő kerüljön az építészetbe, hisz ebben a szek­torban dolgozik jelenleg a legkevesebb. Pedig a lehetőség adva van. A leányok, asszonyok feladata lesz a szakképzettség elsajátítása akár az üzemi munkaiskolákban, akár iparis­kolákban vagy a távtanulás útján, míg az üze­meknek meg kell teremteniök az előfeltétele­ket, hogy az új technika bevezetésével és fej­lesztésével csökkentések a fizikai erőfeszítést és ezzel is hozzásegítsék a nőket a munkához. Hogy az aktív komoly segítséget jelentsen ebben az elhatározásban, konkrét intézkedése­ket javasolt a nők munkalehetősége kiszélesí- ! lése érdekében. Így pl. külön leánytanoncott- í honok létesítését Bratislavában, Banská Bystri- i cán és Košicén. Javasolta továbbá, hogy az : egyes építészeti vállalatok hozzák nyilvános­ságra, mennyi és milyen szakmunkásokat ké­peznek ki a nők sorából, hogy összpontosítsák a női munkaerőket s így női munkacsoportokat : létesítsenek. Ezzel egyszerűbbé válik a szociá­lis és higiéniai intézmények megvalósítása is. ' Ha tehát a kerületi aktív határozatát sikerül valóra váltani, ha az építészeti vállalatok gaz- I dasági és szakszervezeti vezetői s maguk az i építészetben dolgozó nők is beváltják, amit 1 í vitafelszólalásukban ígértek és javasoltak, I biztos, hogy a III. ötéves tervben teljes mér- 1 tékben kibontakozik majd a nők munkája is a szocializmus lakásadójának nevezett fontos ágazatban - az építészetben. f (k. m.) Pályaválasztási iái tűim cs nuiiuau.yuiw a tue­zőgazdasági dolgozók szakkép­zettségének növelését a külön­böző szakirányzatú iskolák há­lózatának kibővítésével, az is­kolák modern felszerelésével, valamint a tanulóknak külön­böző kedvezményekben való részesítésével teszi lehetővé. Hazánkban a következő foko­zatú mezőgazdasági iskolák mű­ködnek: mezőgazdasági tanonc­iskolák, mezőgazdasági mester- iskolák, mezőgazdasági műszaki iskolák, mezőgazdasági főisko­lák. A mezőgazdasági iskolák irányzatát vizsgálva megkülön­böztetünk: növénytermesztési, állattenyésztési irányzatú, öko­nómiai - könyvelési, erdészeti irányzatú közép- és felsőfokú iskolákat. A középfokú iskolák­ban azok folytathatják tanul­mányaikat, akik a 8 éves közép­iskolát sikeresen befejezték. A mezőgazdasági műszaki ísko- lakban azok is folytathatják ta­nulmányaikat, akik a 2-éves ta­nonciskolának az I. vagy mind­két osztályát már elvégezték. A mezőgazdasági főiskolákon azok a fiatalok folytathatják to­vább tanulmányaikat, akik a 11 éves középiskolában vagy középfokú mezőgazdasági mű­szaki iskolában érettségi vizs­gát tettek. Továbbá a mezőgaz­dasági műszaki iskolák mellett 1956-ban létesítettek egy olyan tagozatot is (továbbképző meg­nevezéssel), ahol a 11 éves kö­zépiskolát érettségivel befeje­zett tanulók szerezhetnek me­zőgazdasági szakképzettséget. Akik ezt a tagozatot elvégzik (a tanulmányi idő itt 2 év), azok a mezőgazdasági termelés kü­lönböző szakaszain kapnak irá­nyítói beosztást. Tornaiján is van egy mező­gazdasági műszaki iskola ma­gyar tanítási nyelvvel, ahol azok a fiatalok folytathatják tanul­mányaikat, akik pénzügyi-köny­velési szakemberek akarnak lenni. Kétféle tagozat van: a tanulmányi idő egyiken 4 év, a másikon 2 év. n t cvcaic atutv <x iididiuK lentkezhetnek, akik a 8 éves középiskolát sikeresen elvégez­ték. Ezen a tagozaton tanúinak általános tárgyakat meg szak- tantárgyakat is. Tanulmányai­kat érettségi vizsgával fejezik be. Tanulmányaik befejezése után még jelentkezhetnek '<>- iskolára, vagypedig elhelyezést nyerhetnek mezőgazdasági üze­meinkben a könyvelési nyilván­tartás szakaszán. A 2 éves (továbbképző) tago­zatra azok jelentkezhetnek, akik a 11 éves középiskolát érettsé­givel befejezték. Ezen a tago­zaton csak szaktárgyakat ta­nulnak a tanulók. Tanulmányai­kat szakzáróvizsgával fejezik be és mint ökonómusok nyer­nek központilag elhelyezést a mezőgazdasági üzemekben, nemzeti bizottságokon. Akik iskolánkra felvételt nyernek, azok elhelyezést és teljes ellátást kaphatnak az is­kola mellett működő diákott­honban. A tanulók tanulmányi előmenetelük és szüleik anya­gi helyzete alapján állami se­gélyben (ösztöndíjban) része­sülhetnek, melynek felső hatá­ra 325.- Kčs. Iskolánkon gazdag zene- és sportfelszerelés áll a tanulók rendelkezésére. Felhívjuk mindazokat, akik ilyen életpálya iránt vonzalmat éreznek és a 8 éves középisko­lát sikeresen befejezték vagy ebben az iskolai évben fejezik be, az ottani iskola igazgatósá­gán keresztül küldjék el je­lentkezési lapjukat az alábbi címre: Poľnohospodárska technická škola — Šafárikovo. Jelentkezhetnek azok is, akik jelenleg mezőgazdasági tanonc­iskolába járnak. Ők szintén az iskola igazgatóságán keresztül küldjék el jelentkezési lapju­kat. A felvételi megbeszélések időpontjáról mindenkit értesí­tünk. Takács Lajos, Tornaija í*z luujaras az emum net loiyaman Keuvezen a tavaszi mun­káknak. A földművesek ezért hétköznap és vasárnap egya­ránt dolgoztak. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dol­gozói a gyárak és hivatalok dolgozóinak hathatós segítségével művelték a talajt, vetettek, és tovább folytatták a talajjavító munkálatokat, valamint a rétek és legelők felületi rendezését. A galántai EFSZ tagjai igen szép eredményt értek el, mert járásukban elsőnek fejezték be a tavaszi kalászosok vetését. Három nap alatt 60 hektárba vetettek árpát és zabot. E. Stražan felvétele a tavaszi árpa vetésének utolsó fordulójakor örökítette meg a fiatal szövetkezeti tagokat. A szakképzettség színvonalá­nak emelése nem olyan feladat, amit egyszerre meg lehet olda­ni. Ez egy állandó és rendsze­res munka, ami a CSlSZ-szer- vezetektől és a vezetőség tag­jaitól rendszeres gondosságot és figyelmet kíván. Ennek érde­kében az évzáró taggyűléseken az új vezetőségekbe már meg­választották az ifjúság szak- képzettségének emeléséért fe­lelős referenseket. Példaadó munkájukkal különösen a lévai járás referensei tűnnek ki. Így, Öbarson egy diáklány, a mező­gazdasági technikum tanulója tölti be ezt a funkciót, Kiskoz- mályon az iskola igazgatónője, Podlužanyban az EFSZ fiatal könyvelőnője. Munkájuk lénye­ge abban rejlik, hogy figyelem­mel kísérik a szövetkezeti mun­kaiskolában és a távúton tanu­lók eredményeit, segítenek a hallgatóknak az előadásra tett felkészülésben, stb. A CS1SZ járási vezetősége most aktivis­tákat — a mezőgazdasági tech­nikum diákjait — készül kikül­deni hozzájuk, hogy segítsenek a tanulmányok kiértékelésében, a tervek kidolgozásában, stb. Az ilyen rendszeres munka eredményezte, hogy a járás 31 szövetkezeti munkaiskoláját 262 fiatal látogatja, 245 a kétéves mesteriskolán tanul, 32 fiatal EFSZ-tag, illetve az állami gaz­daság dolgozója a mezőgazda- sági technikumom mint távta­nuló képezi magát tovább. A járás és a szervezetek rendszeres gondoskodásának köszönhető az is, hogy a CSISZ- tagok javaslatára egyes szerve­zetekben érdekköröket alakí­tottak. Például a devičanyi CSISZ-tagok és pionírok gyü- mölcsészeti köre egész évben gondját viseli az EFSZ 2500 gyümölcsfájának. Itt tapasztalt szakemberek felügyelete mel­lett tanulják a fiúk és lányok oltani, ápolni a fákat. Ilyen te­vékenységgel azonban nem di­csekedhetnek az összes járások. Példa erre az ógyallai járás, ahol 1600 fiatal dolgozik a me­zőgazdaságban, de a szövetke­zeti munkaiskolát, a kétéves tanonciskolát vagy a tanulás többi formáját még egyharmada sem látogatja. A CSISZ járási vezetőségének nincs megfelelő áttekintése arról, mily módon fokozza az ifjúság képzettségét és nem serkenti a CSISZ-szer- vezeteket a szaktudás színvona­lának emeléséről való állandó gondoskodásra. ÁLLANDÓ SEGÍTSÉGET Egyes esetekben előfordul, hogy a CSISZ-szervezetek mun­kája a szakképzettség fokozá­sát illetően abban merül ki, hogy megnyerik a fiatalokat a tanulás valamelyik formájára. Miután azonban később nem törődnek velük kellőképpen, a fiatalok elvesztik kedvüket a tanulástól, megszakítják a kétéves tanoneviszonyt, a szö­vetkezeti munkaiskolát vagy a távtanulást. Habár eleinte nagy lelkesedéssel indulnak, a CSISZ-szervezetek gyönge se­gítsége, a szövetkezet vagy az állami gazdaság elégtelen tá­mogatása következtében érdek­lődésük alábbhagy. A jó tanu­láshoz ugyanis meg kell terem­teni a kellő feltételeket. Például a tornaijai járásban az állami gazdaság fiataljainak kedvük lenne beiratkozni a me­zőgazdasági technikumra, de az iskola látogatása és a munka­helytől igen messze eső járási székhelyen megtartott gyakori konzultációk megkövetelnék, hogy hetente 2 — 3 napot hiá­nyozzanak a munkából. A fiata­lok azonban szeretnének tanul­ni és a késő esti órákban is hajlandók lennének a konzultá­ciókra járni. Emellett a mező- gazdasági technikum távhallga­tóinak többsége olyanokból áil, akik nem dolgoznak közvetlenül a termelésben és elég idejük van a technikum látogatására. Itt is szükségesnek mutatkozik úgy megszervezni a távtanulást, mint a szenei járásban, ahol közvetlenül egyes EFSZ-ekben vagy állami gazdaságokban szándékoznak konzultációs köz­pontokat létesíteni. Továbbá be kell biztosítani, hogy különösen az állami gazdaságok betartsák a hallgatóknak járó kedvezmé­nyeket és hogy az EFSZ-ek megteremtsék a szükséges kö­rülményeket a fiatalok tanulá­sára. BUZNA ALOJZ i r mm M A blanskoi gépgyárban egész újszerű préseiét hoztak forga­lomba, melyet a kerámiai üzemekben használják majd. Képün­kön Jozef Kopŕiva, František Straka szerelők és Ján Samek mérnök a préselő működését vizsgálják. Az elmúlt években Szlovákiá­ban az ifjúság a rétek és lege­lők gondozása terén szép ered­ményeket ért el és így lénye­gesen hozzájárult a takarmány­alap emeléséhez. Sok ifjúsági szervezetben már hagyomá­nyossá vált, hogy egész éven keresztül védnökséget vállalnak a rétek és legelők gondozása felett. Sót elmondhatjuk, hogy ezt a feladatot már saját ügyé­nek tekinti az üzemekben és hivatalokban dolgozó fiatalok túlnyomó része, és a tanulóif­júság is. Igen szép eredménye­ket értek el a Banská* Bystri- ca-i, žilinai és nitrai kerület­ben. így például Vajka n/Ž-ban az ifjúság gondozásba vette a község egész legelőjét és ezzel különösen a tavaszi időszakban lényegesen megkönnyítik a szö­vetkezeti dolgozók munkáját, mert több figyelmet szentelhet­nek a többi feladatnak. A rétek és legelők rendszeres gondozá­sával igen szép eredményeket érnek el a žemberovcei szerve­zetben. A tavalyi mennyiség felével emelték a szénatermés hektárhozamát. Több száz és száz alapszervezet hasonló jó eredménnyel dicsekedhet. Az idén Szlovákiában több mint 160 000 hektár legelő és rét trágyázását vették tervbe. A feladatot akkor teljesít­hetjük, ha az ifjúság is dere­kasan kiveszi részét ebből a munkából. Sok alapszervezet kötelezettségvállalást tett, hogy segíti a szövetkezetét, vagy az állami gazdaságot a rétek és legelők gondozásában. Például Horné Orešany-ban a fiatalok arra kötelezték magukat, hogy tavasszal 230 hektár rétet és legelőt rendeznek, Lúčkyn pe­dig 100 hektárt. Több szervezet már meg is kezdte ezt a mun­kát. A rétek és legelők várják a fiatalokat. Legjobb alkalom arra, hogy a fiatalok megmu­tassák: valóban segíteni akar­ják a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat és vállalá­saikat tettekké változtatják. BABINEC ANTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom