Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-12-15 / 50. szám
A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Bratislava, 1959. december 15. VIII. évfolyam, 50. szám Ara 60 fillér KONKRET VÄLASZ A CSKP KB KÉT MŰSZAK BEVEZETÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSRE á 65-ös részleq példaadása Novotn elvtárs indítványa értelmében a plzeni V. I. Lenin Üzemben a doudlevici 65-ös részleg volt az első, amely következetesen bevezette a két műszakot. Az első műszakban 55- en dolgoztak, a délutáni műszakban pedig a dolgozók negyvenöt százaléka vett részt. Az első műszak azért volt erősebb, mert ebbe osztották be a délutáni és esti iskolák látogatóit, a spartakiád előtornászait és a többgyermekes anyákat. Bizonyos, hogy lapunk igen sok olvasója emlékszik még a fiatal szlovákiai magyar író, Lovicsek Béla Boldogtalanok című kisregényére. Ez a folytasásos írás átütő sikert aratott fiataljaink körében. Örömmel jelenthetjük, hogy az újév első hetében megkezdjük Lovicsek Béla Ágnes cin f kisregényének közlését. Az írás tartalmi részéről nem árulunk el semmit, esetleg annyit, hogy talán még jobb a Boldog- talanok-nál. Képünkön Lovicsek Bélát, a tanítót mutatjuk be. Társadalmunkban nincs helye a generációs problémának A felnövő nemzedékek minden korban szinte törvényszerűen szembehelyezkedtek az előző nemzedékkel, s emögött a konzervatív és haladó erők küzdelme folyt. Régi és új sosem sorakozott békésen egymás mellé, a fiatalok fogékonyabbak az űj, a modern iránt, mint az idősebb nemzedék. Az addig engedelmes, szófogadó gyermek a kamaszosodás éveiben mindent egyre kritikusabban szemlélt, ellenszenvesnek tartva azt, ami a felnőttekül felülről jött. Ha már most a mai kamaszt ennek a hagyományos világnézeti „nemzedékellentétnek“ a szempontjából értékeljük, akkor szocialista fejlődésünk közepette a helyzetet egyrészt lényegesen jobbnak, másrészt lényegesen bonyolultabbnak látjuk. A régebbi nemzedékváltásnál ugyanis természetes volt, hogy a fiatalabb nemzedék képviseli a korszerűbbet, a haladóbbat, a „modernet“. A mai kamasz szülei — nagy részük a felszabadulás óta — sokat fejlődtek: a társadalom átalakulásával, életmódjuk megváltozásával, tanulásukkal és bekapcsolódásukkal a társadalmi életbe erősen megváltozott társadalomszemléletük, világnézetük, meggyőződésük. Ezek a szülők megértették az új idők szavát és így köztük és kamaszodó gyermekük között nem támadhat „hagyományos“ világnézeti ellentét. Más a helyzet annál a kamasznál, akinek szülei nem vették tudomásul társadalmi és gazdasági fejlődésünk eredményeit, akik lemaradtak vagy éppen ellenállnak. Ha gyermeküket az iskolában, az ifjúsági szervezetekben elkapja a fejlődő újnak ellenállhatatlan vonzása, akkor helyzete a régi kamaszénál is rosszabb: szülő és gyermek között szakadékká nyílik a rés. Van a mai kamasznak egy harmadik — nem gyakori, de első pillanatra meglepően ható — tipusa: haladó gondolkodású, szívvel-lélekkel szocialista társadalmunkban élő szülők „reakciós“ gondolkodású, sőt néha ellenkező világnézetet valló gyermeke. Itt egyszerűen az történik, hogy a kamaszkori szembefordulás erre a területre veti magát, a serdülő állásfoglalása „csak azért is“ ellenkezésből fakad. Ez főleg akkor következik be, ha valamilyen oknál fogva megszakad az igazi kapcsolat gyermek és szülők között, Az ellenképet ehhez egy vidéki tanár jellemzése adja egy növendékéről: Ez a fiú az osztály legtájékozottabb tanulója az élet mindennapi kérdéseiben. Édesapja harcos kommunista és ilyen szellemben neveli fiát is. Most az apa távtanuló és együtt tanul a fiával. „Tanulás után elolvasunk mindent az újságból és együtt megbeszéljük“ — Ez a kép nemcsak egy szocialista apa és fiú humanista viszonyára jellemző, hanem jelzi a sajátos szocialista idillt is mint a szocialista nevelés egyik módszerének távlatát. D. L. A „65-ös részleg“ példaadását eleinte kétkedve fogadták. Mire való a két részleg ? Ahány géppel több működik délután, annyival több áll majd reggel üzemen kívül. Felkerestük Václav Vondrácek elvtársat, a 65- ös részleg vezetőjét, hogy magyarázza meg, mi a helyzet. — Nem növekszik az emberek száma. De annak ellenére, a második műszak bevezetése óriási jelentőséggel bír, nem beszélve a villanyenergiaellátás kérdéseiről. Gépeink különböző teljesítményt érnek el. Míg délig az összes gépet üzemeltetjük, a kevésbé jókat is, délután a modern, nagyteljesítményű gépek álltak. Ez a helyzet azonban most megváltozott. A modern gépeken anélkül, hogy a dolgozók számát felemelnék, többet termelünk és azokat a gépeket, amelyek már nem teljesen üzemképesek, oda helyezzük át, ahol nagyobb hasznot hoznak. SZÓVAL EZ VOLT AZ OK Dehogy! A fő ok az volt, hogy lerövidítsük a termelési határidőket és a szerencsétlen hosz- szú szállítási időket, melyek a nemzetközi vetélkedésben sokszor kárunkra voltak. Eddig, ha valamely alkatrész nem készült el délelőtt, a befejezésével másnapig vártak. Most pedig még aznap a délutáni műszakon fejezik be a megkezdett munkákat. A második műszaknak köszönhetjük, hogy a hónap végén nem lesz hajrámunka, elmaradnak a túlórák, amelyek „felfalják“ a prémiumokat. MIT SZOLNAK A FIATALOK A MÁSODIK MŰSZAKHOZ? — Szóbeszéd nélkül persze nem ment. A szokás hatalmát nehéz legyőzni, de azt hiszem, hogy ennek ellenére csak azért valósíthattuk meg a második műszakot, mert a dolgozóink többsége fiatal. Az idősebbek határozottan többet „morogtak“. De most már minden rendbe jött, habár azt még nem mondhatjuk el magunkról, hogy gondtalanok lehetünk. így például a szerelési osztályon gyakran megesik, hogy munka közben szükség van a konstruktőr vagy technológus tanácsára, és már előfordult, hogy nem voltak kéznél. Ez a körülmény persze nem járul hozzá a megrendelések rendszeres teljesítéséhez. Ezért azt akarjuk, hogy a konstruktőrök és a technológusok is két műszakban dolgozzanak, hogy szükség esetén állandóan rendelkezésünkre álljanak. Nyugodtabban is dolgozhatnak majd, mint egy műszakban, amikor a szűk helyiségekben voltak összezsúfolva. TANÁCSKOZUNK LEVELEZŐINKKEL December 5-én a bratisla- vai Devín Szálló különtermében összejött az Új Ifjúság levelezőinek egy része a szerkesztőség tagjaival, hogy elbeszélgessenek a szerkesztőség és a levelezők munkájáról, a lap színvonalának állandó emelése érdekében. E tanácskozás összehívása azért volt fontos, mert a szocialista sajtó legfőbb ismérve az, hogy termékeit a dolgozó tömegeknek írja és a tömegek, az olvasók maguk is részt vesznek az újságok szerkesztésében és írásában. Az Üj Ifjúság szerkesztősége is igen fontosnak tartja a levelezők munkáját, nemcsak azért, mert tudósítanak a falvak, városok és üzemek életéről, az ifjúság tevékenységéről, hanem azért is, mert felhívják a lap figyelmét sok olyan kérdésre, amelyekről másképp aligha szerezne a lap tudomást. A szerkesztőség a lap fennállása óta egyik legfontosabb feladatának tartVurstel elvtársnő, a püspöki nyolcéves iskola tanítónője és pionírvezetője felszólalásában javasolta foglalkozzon az Üj Ifjúság többet a pionírvezetők kérdéseivel. ja a levelezők mind szélesebb hálózatának kiépítését. A levelezőnek munkája elvégzéséhez magasfokú öntudatra, áldozatkészségre és felelősségérzetre van szüksége. Hiszen a levelezők azzal, hogy beszámolnak munkájuk eredményeiről, az ifjúság sikereiről, tulajdonképpen azt akarják elérni, hogy az ő nyomdokaikon máshol is hasonló eredményeket, sikereket érjenek el. A szerkesztőség őszintén örül mi,nden levélnek, minden tudósításnak, minden hangnak. Pár évvel ezelőtt alig voltak lapunknak ilyen öntudatos, áldozatkész állandó levelezői, tudósítói, mint ma. A levelezők igen sok értékes, konkrét tanáccsal látták el' a szerkesztőséget, felhívták a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyekről nézetük szerint a CSISZ- és pionírmunka elmélyítésének érdekében többet kellene írni. A levelezők ígéretet tettek, hogy mindenütt szoros kapcsolatot teremtenek a CSISZ szerveivel és vezetőivel, hogy állandóan értesülve legyenek az ifjúsági szövetség tevékenységéről, hogy tisztában legyenek az ifjúság feladataival, terveivel. A levelezők nagy érdeklődést tanúsítottak a lap szerkesztésének és technikai megoldásának kérdéseiről is, s így szükségesnek látszik ezekről a kérdésekről a levelezőket a jövőben rendszeresen tájékoztatni. A jövőben a szerkesztőség egyes rovatvezetői gyakrabban fognak összehívni kisebb méretű tanácskozásokat saját levelezőikkel és munkatársaikkal. A levelezők és a, szerkesztőség belső munkatársai azzal a meggyőződéssel távoztak a tanácskozásról, hogy az alóban a lap színvonalának emeléséhez járult hozzá, és hogy még jobban elmélyítette a kapcsolatot a szerkesztőség és levelezői között. Budai József elvtársat sikeres levelezői és tudósítói munkájáért a CSISZ Becsület-jelvényével tüntették ki. A konferencia részvevőinek egy egy csoportja a beszámolót hallgatja Minden asszonyok éneke Az asszonyok minden bánatát-szenvedését el kellene zengenem, csobogó szavakkal, mint a gyorsvízű patakok, ahol kölykök lubickolnak pucéran messzi felverve a vizet és a csendet. Az asszonyok minden örömét el kellene zengenem, hogy hallják meg a férfiak, a harsogó hangú halászok a vihar ellen támadó óriás-fiúk. Hallják meg és el ne feledjék sohase, hogy a legszükségesebb dolgokat az asszonyoktól kapják, s az asszonyok lepik meg őket a mindennapi sok kedves haszontalansággal. Az asszonyok minden bánatát-örömét el kellene zengenem, hogy legyen mit daloljak a lányomnak, ha megszületik. HERVAY GIZELLA VEGRE RÁJÖTTEK MAGUK IS Az angliai „Liverpool Post“ washingtoni tudósítója hoszr szabb cikkben számol be amerikai tapasztalatairól a világpolitikának az utóbbi időben történt alakulásával kapcsolatban. Véleménye szerint az amerikai átlagpolgár megundorodott a korrupciótól, amely országára annyira jellemző volt. Most már belátják, hogy az USA diplomáciája egyik kudarcot a másik után követte el és a kommunizmusra csak anti- kommunizmussal tudtak válaszolni. Meddő politikai rendszerek támogatására dollármilliár- dokat pocsékoltak. Az állam belpolitikája elrothad a korrupcióban. — ★ — A védelmi politika a repülő- gépgyárak és a rakétagyárak konkurrens harcában fajul ki. Az amerikai szakszervezetek zsaroló rablóbandák vadászterületei. Ezek a bandák megsarcolják a szakszervezeti tagokat mint a munkáltatókat is és rombolásoktól, sőt gyilkosságoktól sem riadnak vissza. A fiatalok bűnözése, mely nem menthető csak az általános nyomorral, az amerikai nagyvárosokban már szinte rémuralmat teremtett. A néger lakosság jogait nem akarják biztosítani, a legutolsó lincselés tetteseit még nem állapították meg, bár a bűnügyi nyomozók már mintegy húsz gyanúsítottat is megneveztek. Az Üj Ifjúság 51-52-es száma 1959. december 22-én jelenik meg 16 oldalas terjedelemben. Ez a kettős szám igen sok olvasnivalót tartalmaz, melyekkel olvasóink karácsonyi és újévi pihenését kívánjuk kellemesebbé tenni. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy gondoskodtunk arról, hogy ebből a dupla számból több jusson az újságárusokhoz is. A Posta Hírlapterjesztő Szolgálat az 1959-es év végén számos megrendelésnek már sajnos nem tudott eleget tenni. Most örömmel jelentjük, hogy az 1960-as évtől ismét lehetőség nyílik arra, hogy lapunk olvasótáborát kiszélesíthessük. Ezért figyelmeztetjük az érdeklődőket, hogy ezek a napok legalkalmasabbak arra, hogy az Üj Ifjúságot megrendelhessék. Előfizetéseket és megrendeléseket kizáró- 1 a g csak a postahivatalok vagy a levéikézbesí- tők vesznek fel. cifraságokra fordít hatalmas összegeket, más fontos és gyakorlati elgondolások helyett. A sajtó állandóan reklámot csinál az amerikai életmódnak, s közben a negatívumokat és a szennyet palástolja. CSELÉNYI LÁSZLÓ: December Lompos virág — nem hófehér, inkább különc, a fránya tél megfürdette, hús illatát nyuíak meg őzikék siratják a kertünk alatt s varjak könyörgik a havat — a szombat-esti villanást — könyörülj rajtuk ég, aki csak vagy némán, vakon, be-betutúlsz az ablakon — légpuskám épp cinkét talált s nem könyörül az ég —; bozontos-állú télapó, lompos virág s nem hull a h\ rettegitek-é a halált fűzcsontú őzikék?
