Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-24 / 47. szám

Egy tornaijai iskolában ‘ " **.T«*‘ oíuuiuuuui cyj tiuild­• pig dolgoztak társadalmi mun- - kában. Alagcsövezési munkákat i végeztek az EFSZ-ekben. E fon- ■ tos talajjavítás! munkával je~ t lentős földterületet tettek ter­• mővé. ’ Alakult az iskolában egy ate­ista kör is, ahol a dialektikus materializmus elveivel, a vallás, az egyház szerepével ismerked­nek meg a tanulók. A körnek több mint ötven tagja van. K. Z. A tornaijai magyar tannyelvű 11 éves középiskola CSISZ-szer- vezete is említésre méltó ered­ményeket ért el. Különösen a kulturális fejlődés terén lát­szik ez meg. Irodalmi kort szerveztek és a külföldi, vala­mint a hazai írók jelentősebb műveivel ismerkedtek meg. A kultúrcsoport élvezetes szóra­koztató műsorral látogatta a járás falvait. Sok faluban kiváló műsort adtak elő. A Fucsík- jelvényszerző versenybe pedig negyvenen kapcsolódtak be. Magyarul leveleznénk olyan szlovákiai fiatalokkal. Bélyeget, Orgonavirág: A fiű megválto­zott. Ez ellen nincs orvosság felejtse el. Ez csak kis diáksze­relem volt. Ön még fiatal, bíz­hat a jövőben. Egyelőre helyez­ze előtérbe a tanulást, és hé befejezi tanulmányait, ráér vá­lasztani. Szerelmes jeligére: Egy diák­szerelemnek vége lett. Ez, és semmi más. Ilyesmin nagyon sok diák átesett. Később kelle­mesen fog visszaemlékezni erre a jelenleg fájó’ érzésre. Tanul­jon meg most már felejteni, mint ahogy ő tette. Hogyha egyszer visszajönnél: A fiú részéről az egy napi udvarlás csak fellángolás lehe­tett. Ha közeledni akart volna önhöz vagy komolyan udvarol­ni, akkor megtehette volna, hisz megvolt rá a módja. Legoko­sabb lenne, ha elfelejtené. Ért­hetetlen, hogy emiatt a barátnői megharagudtak volna. Jó lenne, ha a fiú falujábai mulatságra sem menne el, a barátnőivel pedig béküljön ki. Finita: Amikor a barátjával íratott magának levelet, meg­mutatta, ki ö. Az ilyen dolgok­hoz a felelőtlen és hiányos jellemű egyének folyamodnak. Az is hiányosságra vall, hogy köszönés nélkül megy el maga mellett. Kár rá egy pillanatig is gondolni. Szó sem lehet róla, hogy szalagavatásra meghívja. Többé ne vegyen létezéséről tudomást. Most tanuljon és ez legyen legfőbb feladata. Hazugság volt minden szavad: Nehéz tanácsot adni ebben az esetben. Nem lehet kifogásolni hogy egy 28 éves férfi közele­dését komolyan vette. Az élet mindig felszínre vet. ilyen fér­fiakat, akik önző vágyaik eléré­séhez minden eszközt felhasz­nálnak. Örüljön, hogy már nem szédíti. Vannak rendes, komoly, becsületes fiúk, szórakozzon azokkal. Bánatos lány: A szülők be­avatkozása még sajnos azért is megtörténik, mert a fiú vagy a lány szüleinek valamikor több földje volt. Az ön esetében pedig az a baj, hogy háza van. Sajnos néha p. szülők furcsa felfogásukkal a fiatalok boldog­ságát . megakadályozzák. Azt ajánljuk, tartsanak ki, hátha végül mégis csak az elégedetlen mama enged régebbi felfogásá­ból. Akit legjobban szeretünk, ab­ban is csalódunk: Kár volt a másik lányt is bolondítani. Véleményünk szerint először is rendezze az elsővel dolgát. Tudja meg, igazán szereti-e önt és ha igen, akkor úgy viselked­jen vele szemben. Járjon csu- - pán vele és ne udvarolgasson jobbra-balra. Férfihez illő mó­don, intézze el a másik lánnyal az ügyét, legyen hozzá őszinte, de kíméletes. Avassa be az elsőt is az ügy elintézésébe. "Szeret-e még? Válaszunk az, hogy nem. Egy fiú, aki szeret, nem viselkedik úgy. mint ő. Igen, mondjon le rőla. Szakítson vele véglegesen, ne hagyja ma­gát kínozni. Tudjuk, az ilyen állapotban nem lehet jól tanul­ni, épper^ ezért gondoljon töb­bet a tanulásra, mint a fiúkra. Szeretném a boldogságot egy­szer megtalálni: Amint levelé­ből kivesszük, a vőlegény meg­gondolta magát, megváltoztak érzelmei ön irányában, viszont a vőlegény eljárása gyerekségre vall. Bármennyire is nehezére esik, nem marad más hátra, mint belenyugodni a változha- tatlanba. Sokkal jobb, ha a fia­talemberrel most szakít, mintha egy elrontott házasságban élné­nek. A csoda és az üzlet J. János, katona: írásod eb­ben a formában nem közölhető. Jó lennj, ha tegközelebb saját életetekről írnál. F. Béla, Bratislava: Túlságo­san belemerültél az elmélke­désbe. Ilyen írást sajnos nehe­zen közölhetünk. Pirh János, Pered: Neveket kellett volna írnod, neveket! Ezáltal konkrétabbá vált volna írásod és közölhető lenne. Motesiky Árpád, Privigye: Iráspd közöltük és örülnénk, ha máskor is írnál. Bödők Aladár: A hibát majd kiigazítjuk, bár nyugodtan na­pirendre térhetünk feiette, mert nem döntő jelentőségű. Dunajszki Géza, Debrőd: írá­sodban csak leszögezed az ese­ményeket, azt is szűkén. Ada­tokat kellett volna írnod, hogy közölhessük leveledet. Matuska András, Busa: írásod ] igen érdekes volt. Örömmel kö- , zöltük, ha lesz miről, máskor is , írjál. Tanácsolunk A vágvecsei EFSZ híres kertészete a karácsonyi piacra Is szállít majd zöldségfélét. Többek között 1600 karfiolt és 5000 karalábét is. Pleidel Imre, a kertészeti munkacsoport vezetője a fiatal szövetkezeti tagoknak a virágtermelés csínját-bínját is elmagyarázza. tgy nap jo részét azzal töltöt­tem, hogy alaposan széjjelnéztem a szádudvarnoki EFSZ-ben. Kö­rüljártam az újonnan épült istál­lókat. belestem a darálóba, vizs­gáltam a takarmánytárolást és elcsodálkoztam a gyönyörű háza­kon, amit a szövetkezeti tagok építettek. Határozott fejlődés mindenfelé, szinte magával ra­gadja az embert. Magas hegyek közelében levő falvak, régen in­kább a sötétségről voltak érde­kesek, a földhöz ragadtságról, no meg a petróleumlámpáról. Ma fürdőszobát építenek az új laká­sokba, pazar villanyfény van a faluban. Minden szövetkezeti tag mondja, vallja, hogy jobban élünk, mint akkor, amikor nem volt szövetkezeti község Szádud- varnok. A hosszú novemberi estén, amikor a köd éppen, hogy csak nem fagyott az országút aszfalt­jára, az EFSZ elnökével hánytuk- vetettük a dolgokat. Megbeszél­tük benyomásaimat, lehet, hogy leszűrte hangulatomból, hogy egy idegenre milyen hatással van az a közös gazdaság, amit ö vezet. Haccel János, az elnök nem fukarkodott a szóval, de én is bő marokkal szórtam a mondatokat. Mindennemű munka úgy folyik, mint a karikacsapás, sok tekint. tetben elsők a vidékén. Nem küzd munkáshiánnyal a szövet­kezet, de a kezdeti nehézségek érintik. Mert ha rám hallgatnák ebben a faluban, hajtogatta egész este Haccel János, akkor már a télen megünnepelnénk a tíz éves jubileumot. Látszik rajta, hogy szinte irigyli a tíz éves szö­vetkezeteket. Ott aztán lehet élet, ahol hamarabb kezdtek, nin­csenek kezdeti nehézségek. De a szádudvarnoki szövetkezet még nem régi. Érdekes, hogy minden tag sajnálja, hogy nem hamarabb szervezték meg az EESZ-t. Jól megy minden munka, de a szakképzettség tekintetében tagadhatatlamd hiányosságok vannak. Képzeljük el, hogy Csu- rilla Gábor 65 éves bácsi, g nö­vénytermelés legjobb dolgozója. Ennek a felesége bizonyára nem haragszik meg, ha őszinték le­szünk és megírjuk, hogy már idős asszony és a tavaszon kény­telen volt elvállalni a sertések gondozását. Mert iigy volt — beszélte nekem később — nem volt szaporulat és súlygyarapo­dás. Majd én megmutatom, lán­golt fel benne a fiatalság, hogy lesz szaporulat, meg súlygyara­podás. Elvállalta a munkát és dicséretesen meglátszik több év- ­. mm tizedes tapasztalata a sertéste­nyésztésben. De hol a fiatalok? Milicki Lajos, Smajda Sándor szintén említésre méltó dolgozók, mind hatvan évesek. Fiatal alig dolgozik a szövetkezetben, bár a nyár folyamán a fontos mun­káknál segítenek, brigádot szer­veznek, tehát látszik, hogy nekik is ügyük a szövetkezet további fejlődése. A gépesítés ellenére is akad nehezebb munka a mezőgazda­ságban. Ehhez már fiatalok kelle­nének. Az állattenyésztésben pe­dig különösen hiányzik a fiatal munkaerő. Magasfokú szaktudást követel meg az idő és a termelés, ezért kellene a szádudvarnoki fiataloknak arra törekedni, hogy szakképzett dolgozók legyenek saját szövetkezetükben. Nemso­kára több gépet vásárol a szö­vetkezet a szepsi gépállomásról. A gépek vezetéséhez, karbantar­tásához fiatalok kellenének. Ötven-hatvan éves emberek nem tanulhatnak meg kombájnt ve­zetni, sem traktort javítani. Tizenhat-tizennyolc eves pedig ha megtanulja, jövőt jelent szá­mára a tudás. Bizony a szövet­kezet vezetőségének gondot okoz a gépekhez értő szakemberek hiánya. A kertészetnél, gyü­mölcstermesztésnél ugyanez a helyzet. Jó kertész kellene a szö­vetkezetbe. Az elnök tőlem kért tanácsot, hogy honnan szerezze­nek kertészt. A szádudvarnoki fiatalok nem tudnának felelni erre a kérdésre? A fiatalok számára ragyogó jövőt jelent a mezőgazdaság. Mégis előfordul, hogy a faluban sokan azt rágják gyermekük fü­lébe, hogy ne dolgozzon mező­gazdaságban. Pedig jobban él a falu népe, amióta EFSZ van, ezt mindenki elismeri. Miért nem számolják hát fel azt a régi, ma­radi szokást, a letűnt rendszer sötét tradícióját, hogy a fiatalok óvakodjanak a földtől. A régi rendszerben ez bizonyos fokig érthető volt. De ma arról van szó, hogy jó szakképzettséggel rendelkező fiatalok virágzóvá tehetnek egy szövetkezetét. Ez pedig anyagi kérdés is. Ezért vár t fiatalokra nagy feladat. Természetesen a CSISZ alap­szervezetének is foglalkozni kel­lene ezzel a kérdéssel. Nyáron, 2 fontos mezőgazdasági munkák­nál segítenek a fiatalok, a külön­böző üzemekből, távoli munka­helyekről hazatérnek és szomba­ton délutánonként, vasárnap csépelnek, takarmányt gyűjtenek. Ebből következtetve bizonyára tudják, mennyire hiányzanak ók 2 közös gazdálkodásban. A CSISZ ilapszervezetének persze nem állna nagy nehézségébe meggyőz­ni olyan fiatalokat, akik képesek ilsajátítani azt a szaktudást, miire jelenleg szüksége van a szövetkezetnek, hogy váljanak állandó tagokká. Ezt kellene ten­ni a faluban működő többi tö­meg szervezeteknek is és a hely- ; beli hatóságoknak. Akkor bizo- j lyára jó kertész is lenne a szövetkezetben és több lenne , j bevétel, több pénz jutna a ta­nokhoz is. Ez a barátságos kis , 'alu még jobban fellendülne, még t több új ház épülne és többet < nihenhetnének az idős emberek ■ s. BAGOTA ISTVÁN < Barátságos kis faluban Hű barátnő: Próbálja meg j fa városi dohányárudákban, pa- Ipírkereskedésekben a képeket f beszerezni. Esetleg kivághatja c 'azokat színházi lapokból. £ Csurilla János, Peder: írásod j-, közöltük, bár sokkal tartalma- a sabb is lehetett volna. á n Bencsik Béla, Pered: A be- e számoló jó és alapos volt. Más- a kor is írjon az ottani fiatalok s életéről. á n Kuruc László, Lelesz: Az írást n közöltük, de nem érthetjük, & hogy a tagsági bélyegek vásár- n lása körül miért van oly nagy s huzavona. a g Kovács Endre: Az írást nem I1 közölhetjük, mert Csarnohón t sokkal jobb színdarabot is be- P mutathattak volna, mint amiről 11 szó volt. Mátyás János, a szádudvarnoki EFSZ egyik legjobb dolgozója indulásra készen áll fogatával. Eljárt már felette az idő, és jó lenne, mint mondotta, ha több fiatal dolgozna a szövetkezetben színészképeket, képeslapokat gyűjtök. Címem: Rivnyák Éva, Hejőbába. Lenin u. 96. Magyar- ország. Képzőművészetről, zenéről leveleznék és képeslapot cse­rélnék csehszlovákiai fiatalok­kal. Címem: Lépő Jolán, Zala­egerszeg. Vörösmarty utca lő. Magyarország. Csehszlovákiai lányokkal le­veleznék zenéről és sportról. Címem: Gombás Tibor, Pápa, Április 4. u. 12. Magyarország. 18 éves vagyok, különböző témákról leveleznék csehszlo­vákiai fiatalokkal. Címem: Tóth Éva, Miskolc, Rudas László u. 2. Szívesen cserélnék bélyeget, tájképeket, színészképekét csehszlovákiai fiatalokkal. Cí­mem: Baranyai László, Csok- vaomány, Tanácsháza. Borsod megye. Magyarország. 18 — 20 éves fiúkkal, lányokkal oroszul vagy magyarul levelez­nék. Címem: Bán Anna, Balás- tya, Tolbuhin u. 7. Magyaror­szág. csensziovaKiai lannyai, hki Ké­peslapot gyűjt és kézimunka, film iránt érdeklődik. Életko­rom 17 év. Címem: Bálint Ilona, Kűncsorba, Bercsényi út 5. Szol­nok megye. Magyarország. Géplakatos ipari tanuló va­gyok. Szeretnék egy csehszlo­vákiai fiatallal levelezni, aki szintén hasonló szakmát tanul. Címem: Huszár József, Győr. Szerszámgépgyár. Puskás T. U. Tanulómühely. Magyarország. Szenvedélyem a levelezés, ezért szeretnék levelezni cseh­Meg kellene fürödnünk a lourdesi vízben. E csodavízben, mely olyan hatású — amint egy német vicclap írja — hogy a féllábú nyomorék három láb­bal száll ki belőle. Nem kell immár Nagyváradon vitázni, hogy becsukják-e vagy sem a szent barlangot, Lourdes ke­gyelmet kapott. Bizonyára vala­mi új csodatétel folytán. Combes miniszterelnöknek megjelenhetett valaki a lourde­si prefektuson és polgármeste­ren kívül is. Ám ez a valaki pogány istenségbeli lény volt. A bölcs Mercurius, ki rámuta­tott az üzleti könyvre: ennyi és ennyi millió frankot jelent Lourdes s Combes engedelmes­kedett, miként annak idején Soubirous Bernadette. Ö, de jó is, hogy . még nem jár le a cso­dáknak korszaka, hogy ma még a vakok is láthatnak. Az oltárok előtt pedig száll a tömjénfüst s az áhihatos fohász, hogy mi­nél később következzék el az épszemüek látása. ★ A lourdesi Mária összeszedte minden csodatevő erejét. Újra istenek alkonya van. Költözőben van már a legjámborabbak hite is A lourdesi Mária még egy utolsó vergődéssel akar a szí­vekre hatni. Önök olvashatják. A lourdesi forrás csodákat mü­vei. Elvisznek egy faló leányt, egy árnyat, aki kerek esztendő óta járni sem tud már. A lesor­vadt teremtést bemerítik né­hányszor a forrásba. A leány jár, eszik, sőt énekel. A man­kószüret sohasem volt még olyan nagy Lourdesban, mint az idén. így krónikázzák ezt a francia istenes lapok. Úgy lát­szik, hogy közel van a vég. Tavaly csak níre lett Lourdes bezáratásának. Jövőre már csaknem bizonyos lehet az el­múlás. Csodák kellenek. Csodák. Jobban mint valaha ... * Vichy, a gyógyító fürdőhe­lyek, a tengerpartok tele van­nak abbékkal, szerzetesekkel és exszerzetesekkel. A francia pa­pok általában nem túl egészsé­ges lények. Nem tudom miért. Vezető percenttel köszvénye- sek, tuberkulotikusok, veseba­josok, vérbetegek, stb. És külö­nös!... a lourdesi csodák kró­nikusai sosem beszélnek arról, hogy papokon teljesedtek volna be csodák. Ügy látszik a lour­desi Mária nem szereti a pap pácienseket. Vajon miért? Hát annak mi oka lehet, hogy a be­teg francia papok meg sem kísérlik a lourdesi gyógyulást? Ha módosok professzorokkal konzultálnak. Ha kevésbé mó­dosok, kis tagságú doktorokkal. Fürdőkbe, üdülőhelyekre, sza­natóriumokba járnák. Mind<ya mai tudományok között az or­vostudomány áll a legtermé- szettanibb alapon és a francia papok csaknem egytől egyig a természettan! alapot támogat­ják. Lourdesba csak a hívőket küldik. Űk tehát valószínűleg nem hisznek. Ő lourdesi szűz Mária, milyen szerencsések vol­tak Pán és istentársai. Ők nem élték túl papjaik hitét... (Részletek Ady Endre: A fekete lobogó című könyvéből) Döntő október: Határozottan I ragaszkodni kell ahhoz, hogy ' a szülei ne erőszakolják az el- , lenszenves fiatalemberhez. Min­denesetre ne hamarkodja el , a dolgot, hogy mással hozakod­jon elő. Ilyenkor természetesén a szülők a másikat is ellenezni fogják. Egyszóval ragaszkodjon ahhoz, hogy az. ellenszenvest nem akarja, és ha ebbe bele­nyugodnak, akkor említse még a másikat. Szerelmes kislány: Nem tud­juk mire adjunk tanácsot. Az elsőt már nem szereti, nem is leveleznek. A másikat szereti, és ö is magát. Hogy milyen alapos ez a szerelem, megmu­tatkozik az idők folyamán. Opálos köd borul a városra. A késő ősz nem vonzza az embere­ket a bratislavai dunapartra. Üres a korzó, de azért, ha egy kis napsütés van, újra megtelik. tvítj uapautcd »au, ujia mcyicim, Járási konferencia Ipolyságon A CSISZ Ipolysági járási kon­ferenciáján a járási titkár be­számolójából kitűnt, hogy a CSISZ-szervezetek mind a párt célkitűzéseit, mind a CSISZ Központi Bizottságának határo­zatait munkaterületeiken sike­resen érvényesítették. A mező- gazdaság fokozására hozott párthatározat értelmében a já­rás fiataljai 2000 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe és 3000 köbméter komposztot ké­szítettek. A nagy nyári munkák idején 80 vagon gabona kiesép- lésével járultak a fiatalok a nagyobb darab kenyér bizto­sításához. Járási viszonylatban 420 000 korona tiszta jövede­lemmel gyarapították az EFSZ- ek bevételeit az ifjúsági mun­kacsapatok. A palásti EFSZ-ben dolgozó fiatalok a CSKP KB márciusi határozatainak értelmében so­kat gondolkoztak, hogyan nyújt­hatnának hathatós segítséget szövetkezetüknek. Három állan­dó munkacsoport megalakításá­val javítottak a munkaszerve­zésen és ma már ott tartanak, hogy kertészeti csoportjuk be­nevezett a Szocialista Munkabri­gád cím elnyeréséért indított versenybe. Jól dolgoztak még a fiatalok Ipolynyéken, Szécsénykén és Deménden a szövetkezetekben. A pereszlényi és az ípolyviski EFSZ-ben azonban nemigen kapcsolódnak a munkába. E fal­vakban több gondot kell fordí­tani a fiatalok nevelésére, mint eddig. A CSISZ járási vezetősé­ge sem követett el mindent, hogy a fiatalok előtt népszerű­sítse a nagyüzemi gazdálkodást és vonzóvá tegye előttük a me­zőgazdaságot és a falusi életet. Pedig itt is hasonló érvényesü­lési lehetőségek kínálkoznak, akárcsak az iparban vagy az értelmiségi pályákon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom