Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 1. szám
A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszabályai kát megvitatja és jóváhagyja, a központi bizottságot, annak póttagjait, továbbá a központi ellenőrző bizottságot megválasztja. 16. A két kongresszus közötti időszakban az egész CSISZ tevékenységét a központi bizottság irányítja, mely hat hónaponként legkevesebb egy Ízben összeül. A központi bizottság póttagjai és a központi ellenőrző bizottság elnöke a központi bizottság ülésén tanácsadói joggal vesz részt. 17. A központi bizottság a központi bizottság ülései közötti időszakban végzett munka irányítása céljából a központi bizottság elnökségét és a végrehajtó jellegű szervezési munka elvégzése céljára titkárságot választ. Megválasztja továbbra az elnököt és a titkárokat. 18. A központi bizottság az ifjúság számára újságokat, lapokat és irodalmi termékeket ad ki. 19. A központi ellenőrző bizottság a CSISZ gazdálkodását, főként a tagdíjak fizetését, a CSISZ pénzeszközeinek célszerű felhasználását, valamint a CSISZ tulajdonával folytatott gazdálkodást ellenőrzi. Segít a kerületi és járási ellenőrző bizottságoknak. A központi ellenőrző bizottság saját köréből elnököt választ. Megjegyzés: Hasonló feladatokkal rendelkezik a szlovákiai ellenőrző bizottság, a kerületi és járási ellenőrző bizottságok, valamint az alapszervezetek ellenőrei szervezetük működési körének terjedelmében. IV. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervei Szlovákiában 20. A CSISZ tevékenységét Szlovákiában a CSISZ kongresszusa és a központi bizottság által megállapított irányvonalak keretében, a CSISZ szlovákiai kongresszusa és a CSISZ Szlovákiai Központi' Bizottsága irányítja. 21. A szlovákiai kongresszust a Szlovákiai Központi Bizottság kétévenként egy ízben hívja össze. i Rendkívüli kongresszus ösz- szehívására Szlovákiában ugyanazok a rendelkezések érvényesek, mint a CSISZ rendkívüli kongresszusa esetében. A kongresszus összehívását a CSISZ Központi Bizottsága hagyja jóvá. A kongresszus küldötteit a Szlovákiában tartott kerületi konferenciákon választják. 22. A szlovákiai kongresszus a Szlovákiai Központi Bizottság és Ellenőrző Bizottság tevékenységéről szóló jelentéseket megvitatja és jóváhagyja. Megválasztja a Szlovákiai Központi Bizottságot, póttagjait és az ellenőrző bizottságot. 23. A Szlovákiai Központi Bizottság négyhavonként legkevesebb egy ízben összeül. A póttagok és az ellenőrző bizottság elnöke az ülésen tanácsadói joggal vesznek részt. A Szlovákiai Központi Bizottság ülése közötti munka irányítása céljából a Szlovákiai Központi Bizottság elnökséget, és a végrehajtó jellegű szervezési munka céljára titkárságot választ. Megválasztja továbbá az elnököt és a titkárokat, akiket tisztségükben a CSISZ Központi Bizottsága erősít meg. 24. A Szlovákiai Központi Bizottság a kongresszus és a CSISZ Központi Bizottsága, valamint a CSISZ szlovákiai kongresszusa határozatait megvalósítja, s az említett szervek határozataival összhangban Szlovákiában a CSISZ munkájának politikai-szervezési kérdéseit megoldja. Tevékenységéről a kitűzött határidőkben a CSISZ Központi Bizottsága elé jelentéseket terjeszt, 25. A Szlovákiai Központi Bizottság a Szlovákiában élő ifjúság számára újságokat, lapokat és irodalmi termékeket ad ki. V. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi szervezete 26. A kerületi szervezet legfelső szerve a kerületi konferencia és a konferenciák közötti időszakban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi vezetősége. A kerületi szervezet munkájában a kongresszus és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának határozataihoz, Szlovákiában a CSISZ szlovákiai kongresszusának és a Szlovákiai KB határozataihoz is igazodik. 27. A kerületi konferenciát évente egy ízben a kerületi vezetőség hívja Össze. Rendkívüli kerületi konferenciát a kerületi vezetőség vagy a központi bizottság, és Szlovákiában a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága saját kezdeményezéséből hív össze, amennyiben ezt a kerületben lévő CSISZ-tagok több mint egyharmada kívánja. A küldöttek választásának kulcsát a kerületi vezetőség a központi vezetőséggel történt megegyezés után állapítja meg. A küldötteket a kerületi konferencia előtt tartott járási konferenciákon választják meg. 28. A kerületi konferencia megvitatja és jóváhagyja a kerületi vezetőség és az ellenőrző bizottság tevékenységéről szőlő jelentést, a kerületi vezetőségek póttagjait és az ellenőrző bizottságot megválasztja29. A kerületi vezetőség a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kerületi vezetőségének elnökségét, elnökét és titkárait megválasztja. Az elnököt és a titkárokat hivatalukban a központi bizottság erősíti meg. 30. A kerületi vezetőség két- havonként legkevesebb egy ízben összeül. A kerületi vezetőség póttagjai és a kerületi ellenőrző bizottság elnöke az ülésen tanácsadói joggal vesznek részt. 31. A kerületi vezetőség a kongresszus, a központi bizottság és a kerületi konferencia valamennyi határozatának teljesítését, Szlovákiában a szlovákiai kongresszus és a Szlovákiai Központi Bizottság határozatainak teljesítését is biztosítja. A járási és városi szervezetek tevékenységét irányítja és ellenőrzi, a CSISZ Központi Bizottsága elé a megállapított határidőkben jelentéseket terjeszt. VI. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási, városi szervezetei 32. A CSISZ járási, városi szervezetének legfelső szerve a járási, városi konferencia, és a két konferencia közötti időszakban a járási, városi vezetőség. Megjegyzés! Nagy kerületi városokban a városi szervezetet a központi bizottság beleegyezésével körzeti szervezetekre lehet osztani, melyek a járási szervezetek színvonalán állanak. 33. A járási, városi konferenciát a járási, városi vezetőség évente egy ízben hívja össze. Rendkívüli konferenciát sürgős szükség esetén, a felsőbbfokú szervek határozataiból vagy a járási szervezet tagjai több mint egy harmadának kívánságára hív össze. A járási, városi konferenciára küldötteket az alapszervezetek taggyűlésein választanak azon kulcs szerint, melyet a kerületi vezetőség a központi bizottsággal történt megegyezés után állapít meg. Küldötteket a városi konferenciára nagy kerületi városokban a körzeti konferenciákon választanak. 34. A járási, városi konferencia megvitatja és jóváhagyja a járási, városi vezetőség és az ellenőrző bizottság tevékenységéről szóló jelentést, megvitatja a járási, városi szervezet feladatait, a járási, városi vezetőséget, a póttagokat az ellenőrző bizottságot, továbbá a kerületi konferenciára menő küldötteket megválasztja. 35. A járási, városi vezetőség a járási vezetőség elnökségét, elnökét és titkárait megválasztja. Az elnököt és a titkárokat hivatalukban a kerületi vezetőség erősíti meg. 36. A járási, városi vezetőség hathetenként legkevesebb egy ízben ül össze. A járási vezetőség póttagjai és az ellenőrző bizottság elnöke az ülésen tanácsadói joggal vesznek részt. 37. A járási, városi vezetőség biztosítja a CSISZ felsőbbfokú szerveinek határozatait, az alapszervezetek tevékenységét irányítja és ellenőrzi, és mindennapos munkájukban segítséget nyújt. Gondoskodik a CSISZ-aktíva neveléséről és a járásban vagy a városban a szervezetek fejlődéséről. A tagnyilvántartást vezeti és az alapszervezetek alakítását jóváhagyja. A kerületi vezetőséget tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja. VII. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség helyi vezetősége 38. Városokban és nagyközségekben, ahol a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek néhány szervezete működik, a járási vezetőség beleegyezésével helyi vezetőségeket alakítanak. A helyi vezetőségek a járási vezetőség számára segítséget nyújtanak. A CSISZ-szerveze- tek igyekezetének irányításánál és egységesítésénél, a politikai kampányok és az építő akciók, továbbá a kulturális, az ifjúság kulturális, testnevelési és sport-életének fejlesztésénél működési körük helységeiben a közös eljárást biztosítják. A nemzeti bizottságokkal és a társadalmi szervezetekkel együttműködve gondoskodnak az ifjúság nevelésének kérdéseiről és az ifjúság aktív közérdekű munkába történő bekapcsolásáról. 39. A helyi vezetőséget a járási vezetőség vezeti. Plenáris ülésen vagy konferencián a helyi vezetőség működési körében valamennyi alapszervezet küldöttjét megválasztja. VIII. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezetei 40. Alapszervezeteket üzemekben, vállalatoknál, falvakon, gép- és traktorállomáso- kon és állami gazdaságokon, a fegyveres erők egységeiben, iskolákban, tanintézetekben, hivatalokban stb. választanak, ahol legalább öt CSISZ-tag található. 41. Azon tagok számára, akik üzemben, hivatalban, gép- és traktorállomáson dolgoznak, vagy iskolába stb. járnak, az alapszervezet munkahelyük szervezete, melyben valameny- nyi tagsági kötelességüket teljesítik és tagdíjat fizetnek. Amennyiben ezek a tagok falun laknak, őket a falusi szervezetben tartják nyilván és ebben a szervezetben kötelesek dolgozni. A falusi szervezet a fiatal EFSZ-tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek és azon tagok sorából kikerülő CSISZ- tagok alapszervezete, akik működési körének helységében dolgoznak vagy laknak és másutt szervezve nem lehetnek. 42. Nagyüzemekben, iskolákban, tanintézetekben, hivatalokban, gép- és traktorállomásokon, állami gazdaságokon stb. — a CSISZ-tagok nagy száma esetén a kerületi vezetőség beleegyezésével az osztályok, üzemek, műhelyek, fakultások stb. szerint alapszervezeteket létesítenek. Ezek az aJapszer- vezetek a tagok összüzemi gyűlésén vagy a küldöttek konferenciáján összüzemi, összis- kolai, tanintézeti vezetőséget választanak, mely ezen alapszervezetek munkáját irányítja. 43. Az alapszervezet belsejében a munkahelyek, műszakok, brigádok stb. szerint munka- csoportokat létesítenek. A munkacsoport vezetőt választ, aki a csoport munkájáért felelősséggel tartozik és a tagdíjakat beszedi. 44. Az alapszervezet legfelső szerve a taggyűlés, melyet legkevesebb havonta egy ízben hívnak össze. A taggyűlés a CSISZ feladatait az alapszervezet működési körének helyén megvitatja és biztosítja. Értekezésének tárgyhoz szólónak és érthetőnek kell lennie, a munkában fellelhető hiányosságokat bírélőlag és önblráló- lag felfedi és az ifjúság kezdeményezését ösztönzi. A taggyűléseken minden CSISZ-tag köteles részt venni. 45. A mindennapos munka irányítására az alakuló vagy évi taggyűlés vezetőséget választ. A vezetőség saját köréből elnököt választ és a vezetőség többi tagja számára tisztségeket határoz meg. A vezetőség szükség szerint, de legkevesebb kéthetenként egy ízben ül össze, és tevékenységéről taggyűléseken a tagoknak és a CSISZ járási vezetőségének rendszeres jelentést tesz. 46. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek feladata: a) az ifjúságot a kommunizmus szellemében nevelik és őt a haza érdekében kifejtett lelkes és áldozatkész munkára vezetik. Az ifjúság kezdeményezését minden munkahelyen és a közélet területén kifejtett munkában fejlesztik. Segítenek politikai, szak- és általános ismereteinek növelésénél iskolázások, előadások és megbeszélések szervezésével, a tagokat és a többi ifjúságot arra vezetik. hogy az esti és távtanulás iskoláiban, szaktanfolyamokon stb. vegyen részt: b) az ifjúságot rendszeres testnevelésre és sportra vezetik, és így fizikai rátermettségét, valamint honvédelmi fel- készültségét növelik: c) a munkában és a szabad időben az ifjúság baráti kollektíváit kialakítják és szilárdítják, vonzó tömeges kulturális és sportrendezvényeket (kirándulásokat, művészi és szórakoztató esteket, kultúrléte- sítmények közös látogatásait stb.) szerveznek, különféle érdekköröket alakítanak és az ifjúságot a népművészetek terén aktív részvételre vezetik: d) gondoskodnak az ifjúság munka- és életfeltételeinek javításáról, ügyelnek a fiúk és lányok közötti helyes kapcsolatok kialakulására, a tagokat arra vezetik, hogy minden fiatal ember társaivá és barátaivá váljanak, és őket a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség soraiba megnyerjék; e) tevékenységükben szorosan együttműködnek a többi tömegszervezettel, a nemzeti bizottságokkal, a vállalatok vezetőségeivel, az iskolák igazgatóságaival és a szülőkkel. Tagjaikat arra vezetik, hogy példájukkal az egész ifjúság körében hatást gyakoroljanak, hogy az ifjak a szakszervezetekben, a testnevelési egyesületekben, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége szervezeteiben stb. a CSISZ-szervek és szervezetek iránti felelősség tudatával aktívan dolgozzanak. Tevékenységüket ellenőrzik és értékelik és a munkában számukra segítséget nyújtanak: f) segítenek a pionírok és gyermekek minden oldalú tevékenységének fejlesztésénél, gondoskodnak a pionírcsoportok munkájáról és tehetséges, politikailag fejlett CSISZ-tago- kat a CSISZ pionírszervezete vezetőinek funkciójával bíznak meg; g) gondoskodnak a tagdíjak időbeni és pontos fizetéséről. Azzal a CSISZ-taggal, aki hat hónapon át komoly indok nélkül és néhányszoros figyelmeztetés ellenére tagdíjat nem fizet, a CSISZ-ben viselt tagságát megvitatják. IX. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezeteinek zászlói 47. A CSISZ-tagok becsületének és harci tömörülésének, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja iránti hűségük szimbóluma a CSISZ területi és alapszervezeteinek Vörös Zászlói. X. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség pionírszervezete 48. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség a CSISZ pionírszer- vezetét megalakítja és minden évben vezeti. A pionlrszervezet a 9 — 15 éves életkorú gyermekek tömegszervezete. A pionlrszervezetet az általános iskolákban alakítják és a CSISZ KB pionírszervezetről szóló rendelkezésének alapján dolgoznak. Munkájukban a szovjet V. I. Lenin pionírszervezet példájából és tapasztalataiból tanulnak. 49. A pionírszervezet az iskolának és a családnak segít a pionírok és diákok hazaszeretetre és Csehszlovákia Kommunista Pártja iránti szeretet- re folytatott nevelésénél, arra tanítja őket, hogy felszabadítónkat, a Szovjetuniót megismerjék és szeressék és bennük minden ország dolgozói iránti testvéri kapcsolatokat ápol. A gyermekekben fejleszti a tudás iránti vágyat, a munka iránti szeretetet, és öntudatos fegyelemre, bátorságra, becsületre, szerénységre, valamint az idősebb emberek iránti tiszteletre tanítja őket. A pionírszervezet a pionírokat és diákokat a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe való belépésre készíti elő. 50. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervei kötelesek a pionírcsoportok és csapatok munkájának mindennapos irányítására és szemmeltartására, a pionírok kezdeményezésének és alkotókészségének, testi rátermettségének fejlesztésére, a bajtársiasság ápolására és annak elérésére, hogy minden pionír a többi tanuló előtt a fegyelem és a tanulás terén követendő példaként álljon. Az illetékes intézményekkel együttműködve gondoskodnak a pionírtáborok, pionírotthonok, állomások és klubhelyiségek, továbbá sportpályák, színházak, az üzemi klubok és az állami művelődési intézmények gyermekosztályai tevékenységéről. A CSISZ pionírszervezetének létesítésére a CSISZ Központi Bizottsága a CSISZ pionirszer- vezetének Központi Tanácsát nevezi ki. A pionírszervezet Központi Tanácsa a CSISZ Központi Bizottságának közvetlen vezetése alatt dolgozik, szorosan együttműködik mindazokkal a szervezetekkel és intézményekkel, melyek a gyermekek körében folytatott munkával foglalkoznak. Kerületekben és járásokban a CSISZ pionír- szervezetének kerületi és járási tanácsait alakítják, melyek a CSISZ illetékes vezetőségeinek vezetése alatt dolgoznak. Szlovákiában megalakítják a CSISZ pionírszervezetének Szlovákiai Tanácsát, mely a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezetése alatt dolgozik. 52. A CSISZ szervei a CSISZ pionírszervezetének tanácsait és a CSISZ alapszervezeteit a pionírcsoportokról és csapatokról, valamint vezetőikről való rendszeres gondoskodásra, és főként arra vezetik, hogy erre a munkára az öntudatos és a legjobban felkészült CSISZ tagokat válasszák ki, s művelődésükről, valamint a gyermekek körében folytatott munkára történő jó előkészítésükről szüntelenül gondoskodjanak. A pionírokkal folytatott munka a CSISZ-tag becsületbeli feladata. XI. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei a fegyveres erőkben 53. A CSISZ-tagok a fegyveres erőkben a CSISZ alaszerve- zeteiben tömörülnek, melyeket a CSISZ Központi Bizottságának irányvonalai szerint alakítanak, és amelyek ezen irányvonalak alapján dolgoznak. XII. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség pénzeszközei 54. A CSISZ pénzeszközeit a Központi Bizottság által megállapított összegben a tagdíjak, az ajándékok és a CSISZ tevékenységéből származó egyéb bevételek képezik. A CSISZ alapszervezetei és a CSISZ KB jogi személyek. A CSISZ KB jogi szubjektivitást más szervezetei egységek és létesítmények számára is elismerhet. A CSISZ alapszervezeteinek vagyonát az alapszervezetek kezelik. A többi tulajdont a CSISZ Központi Bizottsága kezeli és felette rendelkezik. A Szlovákiai Központi Bizottság, a kerületi és járási vezetőségek a tulajdont közvetlen igazgatásukban kezelik és vele a központi bizottság által rájuk ruházott felhatalmazás terjedelmében rendelkeznek. A CSISZ gazdálkodásának elveit a CSISZ Központi Bizottságának irányvonalai szabják meg. Újévi visszapillantás Bevett szokás, hogy az új év küszöbén visszapillantunk az elmúlt esztendőre és zárszámadást készítünk. Az 1958-as év igen eseménydús volt. Az év első hónapjaiban olyan eseményekre került sor, amelyeket nem könyvelhetünk el a békerők s az emberiség békés fejlődésének javára. 'A nyugat-német Bundestag megszavazta azt a törvényt, mely szerint a nyugat-német hadsereget nukleáris fegyverekkel szerelik fel. Az év további eseményei se támogatták a békeerőket. így például a franciaországi események, a május 13-i francia- országi államcsíny, De Gaulle hatalomrajutása, az alkotmányra vonatkozó népszavazás, a parlamenti választások és végül az, hogy de Gaulle lett a Francia Köztársaság elnöke. Az elmúlt év nyara viharos eseményeket hozott magával Közép-Keleten. Néhány hónapig tartó harcokat Libanonban, fordulatot Irakban. Az amerikaiak partraszálltak Libanonban, az angolok Jordániában, de kevésbé dicső módon távoztak is onnan. Az 1958-as nyárra az imperialisták még sokáig visszaemlékeznek majd. Az őszi hónapok Távol-Keleten a háború veszélyét hozták magukkal. A fegyverek csörte- tése valóban kihívó volt. „A történelem folyamán még sohase összpontosult egy helyen annyi tengeri erő, mint most“ — jelentette ki öntudatosan Dulles amerikai államtitkár a tajvani szorossal kapcsolatos feszültség idején. A fokozott öntudatosság pedig — mindig hiba, mert a következő kijelentés is elhangzott: A Kínai Népköztársaság elleni támadás egyben támadást jelent a Szovjetunió ellen. A legkomolyabb esemény, amely a békeerők javára döntötte el a túlsúlyt, az volt, hogy a szocialista rendszer a kapitalista rendszerrel szemben kitűzte a maga termelési terveit és a Szovjetunióban a kommunista társadalom kiépítését. Ehhez még hozzá kell fűzni, hogy az elmúlt évben a Kínai Népköztársaságban is olyan mértékben lendültek fel a termelési erők, és olyan fejlődésen ment át a termelési eszközök előállítása, amilyet a történelem eddig még nem tapasztalt. A Szovjetunió lakossága számára az egész világ legmagasabb életszínvonalát biztosítja és ezzel bebizonyítja, hogy a szocialista rendszer határozottan fölényben van a kapitalista rendszerrel szemben. Ezzel már átlépi a kommunizmus küszöbét. Az 1958-as év megmutatta, hogy boldog időszakban élünk. A kapitalizmus idején születtünk, az épülő szocializmusban élünk és a kommunizmusban halunk meg.
