Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-06 / 1. szám
Fél kilométer magas lesz a moszkvai televízió tornya A televízió adásai annál nagyobb sugarú körben, annál távolabbról is foghatók, minél magasabban van az adóberendezés antennája. Ezért került a párizsi televizió antennája az Eiffel-toronyra, a New York-ié pedig az Empire State Building tetejére. Egyebütt, ahol a terep sík, a magyar- országi lakihegyi rádiótoronyhoz hasonló acélszerkezetű antennatornyok épülnek. Klpányvázással tartják őket függőleges helyzetben. Csakhogy az ilyen torony, noha műszakilag általában kifogástalan, esztétikai okokból főként beépített területek közelében nem kívánatos. (A budapesti televízió tornyának tervezői abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a televízió adóépületét és antennatornyát hegy tetejére építették.) A televízió antennatornyainak építésében új fejezetet nyitott meg a stuttgarti (1955 óta működik), nem annyira magasságával, mint inkább anyagával (vasbeton) és karcsúságával. (Teljes magassága 212 méter, ebből egy 161 méter magas toronyszakasz vasbetonból épült, s ezen áll .% X-. így fest majd a moszkvai televíziós adóállomás. Moszkvában az új-cserjomuski negyedben már jövőre megkezdik az 508 méter magas vasbeton torony építését, amely a világ legmagasabb ilyen épülete lesz. A moszkvai torony másfélszer magasabb lesz, mint a párizsi Eiffel-torony. Képünkön az új televíziós állomás modelljét látjuk. az 51 méteres acélszerkezetű antenna.) A moszkvai televízió új, 500 m magas tornyát eredetileg szintén acél- szerkezetűnek tervezték, de éppen esztétikai okokból s egyéb szerkezeti előnyök miatt az előfeszített betonváltozat mellett döntöttek. A karcsú, 25 cm falvastagságú torony négy lábon áll, s a talaj közelében még 20 méteres átmérője a csúcsig érve 7 méterre csökken. Belülről — a hídépítésben is alkalmazott elv szerint - 4000 acélhuzallal „feszítik meg“. A tornyot elsődleges rendeltetésén kívül kilátónak is használni fogják: 400 méteres magasságból lehet majd Moszkvának és környékének panorámájában gyönyörködni. A kilátóteraszhoz és a hozzá tartozó vendéglőhöz 4 felvonó röpíti majd fel az utasokat. Az új televíziós torony, amely kétségtelenül Moszkva nevezetességei közé fog tartozni, a tervek szerint 1961-ben készül el. (B. B.) Habanyagok az építészetben A habanyagok térfogatának többkevesebb részét levegő tölti ki. Nyitott sejtek esetén a pórusokat finom csatornák kötik össze, amiről füst- próbával is meggyőződhetünk. A sej- : tek nagyságát a gyártás módja szabja meg. Á zárt sejtszerkezezetű habanyagok szilárdsága általában felülmúlja a nyitottakét. A habbetont úgy gyártják, hogy a meglehetősen finom szemű betont gázokkal vagy habokkal és vízzel fellazítjuk. Ennek az építőanyagnak a pórusai — körülbelül 1 milliméter átmérőjű légbuborékok — nincsenek egymással összekötve. A levegő nem mozoghat bennük, s ezért a habbeton építőelemek jól szigetelnek. A habbeton annyira nyomásálló, hogy viszonylag vékony falakat készíthetünk belőle. Alkalmas emelet magasságú félelemek gyártására. Fűrészelhető, fúrható, hornyolható és szögezhető. Kis súlya csökkenti az alapra neheződő nyomást, pórusos felülete könnyen tisztítható. A habüveg — noha valóságos üvegből készül — más tulajdonságú, mint ■ a szokványos üveg. Könnyű, mégis rendkívül szilárd, fafűrésszel megmunkálható. továbbá az általában használt szerszámokkal fúrható és szögezhető. Nedvességnek, gőzöknek és savaknak jól ellenáll. A kívánság szerint színezhető habüvegből már tetőtéglát is gyártanak. Háztetők, padlók, fedelek, falak és válaszfalak készítésére alkalmas lemezei megakadályozzák a hőmérsékletingadozást, a nedvesség és a zaj behatolását. Fűtött lépcsőházakban a habüveglemezeket a fütővezeték alá helyezik, hogy meggátolják a melegnek lefelé áramlását. Az iparban a hőveszteség elleni védelmül vagy hűtőberendezéseknek a meleg behatolása elleni megvédésére alkalmazzák. A habüveg éppúgy kibírja a mínusz 210 C fok hőmérsékletet, mint a plusz 430 C fokot. Egy angol építőcég folyékony beton és folyékony üveg keverésével állít elő épületelemeket. A betonban az üveg kisebb-nagyobb légbuborékokat zár körül, ami a felére csökkenti a beton súlyát és növeli törésszilárd(Die Presse) RÖVIDEN © Angliában a parlamentben megtárgyalták az orosz nyelvtanárok kérdését. Az orosz nyelv Iránt óriási az érdeklődés. és nincs elég tanár. ® A dél-afrikai kormány egyik tagja Forest Town-ban Istentisztelet közben kidobatta a templomból a színesbőrűeket. © Brit hírek szerint 2000 görög hazafi sínylődik a tartományi koncentrációs táborokban. A madarak és a repülés Az egyik angol repülőtér beton kifutójáról egy vadászgép szállt fel, s nyomban apró madarak hatalmas rajába fúródott. A szárnyakon és a kabin szélvédő üvegén jégesőként kopogtak a törékeny madártestek. A pilóta megpróbálta hirtelen magasba rántani a gépet, de már késő volt. A motorból narancsszínű lángok csaptak ki. s a repülőgép sűrű füstfelhőbe burkoltan a földre zuhant ... A szakértői vizsgálat megállapította: a repülőgép azért pusztult el, mert a sugárhajtómű kompresszora néhány tucat madarat beszívott, ezek lefojtották (elzárták) a szívó nyílást, mire levegő hiánya miatt a motor túlhevült, és a gép kigyulladt. Elég gyakori eset, hogy a repülőgépek megsérülnek, mert madarakkal ütköznek össze. Az első ilyen légi szerencsétlenség állítólag 1910-ben történt, amikor Kaliforniában egy repülőgép lezuhant, mert egy sirály belerepült a gép kormány- szerkezetébe, s ott megrekedt. Négy év alatt (1942 — 46) csupán Amerikában 473 esetet jegyeztek fel, amikor repülőgép madarakkal ütközött össze. Ha nagyobb madarak — ludak, vadrucák stb. — ütköznek a gép kabinjának szélvédő üvegébe, rendszerint súlyosabb gépsérüléseket okoznak. A szélvédő megsérülése lehetetlenné teszi a gép további vezetését, a pilóta eszméletét is vesztheti emiatt, s a pép lezuhanhat. Néhol a repülőtér mellett megtelepedett apró madarak falkája annyira megnehezítette a repülést, hogy a teret ideiglenesen használaton kívül helvezték. Hogyan lehet elkergetni, eltávolítani a madarakat a repülőterek környékéről? A vetési varjak és a seregélyek legfontosabb tápláléka a földgiliszta. Föltételezték, hogy ha a földgilisztákat elpusztítják, ezzel csökkenthetik a repülőterek környékén a madárvilágot. Csakhogy a földgiliszták javítják a talajt, és elősegítik a fű növekedését a mezőkön. Elpusztításuk rontaná a fútakaró összetételét, s a nyári legelők megsemmisülnének. Erről a megoldásról tehát le kellett mondani. A villamos madárijesztők, a puskalövések és a rakéták csak ideig-óráig riasztják el a madarakat. Kísérletképpen a repülőtereken ultrahangos generátorokat helyeztek el, amelyek 20-30 ezer rezgésszár mű hangokat adnak másodpercenként. Ezeket a hangokat az emberi fül nem hallja, s az ember szempontjából ártalmatlanok. Annái bántöbban hatnak a madarakra. Ám itt is akadt baj. A berendezések annyira nyugtalanították a kutyákat meg a többi háziállatot, hogy a lakosság tömegesen kezdett panaszkodni rájuk, s így az ultrahangos generátorok sem terjedhettek el. Hatékonyabbnak bizonyult az, hogy a repülőtéren különlegesen kiképzett sólymokat tartanak. A sólymok nemcsak elpusztítják, hanem el is riasztják a kis madarakat. Nekik is megvan azonban a hibájuk: ragadozók lévén, a házi galambokat is összefogdossák. (Vokrug szveta) Ezzel a köszöntéssel közöljük ELSŐ KERESZTREJTVÉNYÜNKET Petőfi klasszikus szavai csendülnek fel a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorban (a nyíl irányában folytatva). VÍZSZINTES: 9. Három, szlovákul. 10. Világhírű Verdi opera. 11. Német név- őle. 12. Azonos betűk. 13. Tojáslepény. 15. Tál peremei. 16. Állathelyiség. 17. Megvéd. 18. Személyes névmás. 19. Cipészszerszám. 21. Morse- betű. 23. V. R. 24. Nem egészen egy! 25. A madarak réme. 26. Tésztaféle. 27. A forradalmak énekese (1877-1919). 28. „Saját kezével“ rövidítése. 29. Ad acta. 30. Nem ő. 32. Azonos magánhangzók. 33. Régi fegyver. 34. Gama közepe. 36. Erős háziállat. 37. Rakéták segítségével ide is feljutunk. 39. Almából Szencsés jó évet kívánunk! szám. 3. Vissza: a harapós kutya teszi. 4. Súlyegység. 5. Ruha, öltözet, szlovákul. 6. DAT. 7. Édes fele. 8. Kérdőnévmás. 13. Tüzet szüntet. 14. Nagyobb utcacsoportosulásoknál keletkezik. 20. Ide-oda teszi. 22. Családtag. 23. A földműves teszi tavaszkor. 24. Férfi becenév. 29. SpanygJ nevelőnő. 31. Nem maga mellé. 3C [B 1 2 UMm 3 4 * b H 7 s 1 Fi IcT ~ ] ||12 1 14 £ 15 1 E 16 ___ X 17" Ka r ' 18 £ J yi9 20 □ 21. ►44 23 □ 34 |25 T 1b T □ J t 29 ►44 yö~ 31 D 32 fr K A r ^ 34 35 W A ry 36 í£ E 38 39~ 40 41 42 is ír /l 46 lu. □ készült folyadék. 42. Élettelen szin____ __ ___ Névelővel, édes virágnedv. 35. Anya, padí~figuráJ (betűhiány). 43. Szibériai gyermekeink hangján. 38. A börtönfolyam. 45. Az őserdők réme. 46. Ta- ben ül. 40. Lakatos Rozália Anna. ^L. gadás. Értékes textilipari olajtartalmú nöFÜGGÖLEGES: vény. 42. A hős 48-as tábornok. 44. Tagadás. 46. Nándor eleje. 1. A lélek mérnöke. 2. Ludolf-féle (BOR PÁL) ni ........... WHWHMII*** Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 9. számú sorok megfejtése. Határidő: 1959. január 13. A címzésnél tüntessék fel: „Rejtvény“. A megfejtéseket külön kérjük beküldeni KI NYERT? 1. Juhász István, Vyákovce n/Tpfom c. 244, okres Sahy. 2. Rády Adrianna, Bratislava, Lesná 353. 3. Békési Mária, Veliká nApTom, okr. Lucenec. 4. Czikó Olga. Martinévá, p? Dubo- vec. okr. Rim. Sobota. 5. Domonkos Ilona. Drienovce, M3, okr. Moldava n/B. 6. Galambos Júlia, Mostová, 5. 203, okr. Galanta. 7. Kiss Magdaléna, Komárom, Steiner Gábor u. 75. 8. Krokhely János, Péder, okres Moldava n/b. 9. Kimer Margareta, Safárikovo, CA 9. 10. Majoros Jolán, Péder, okres Moldava n/b. 11. Szendy László, HS, Nővé Zámky, St. Razina 1. 12. Szőcs János, Vlöany, 2. 1017. 13. Tóth Sándor, Rimavská Sobota, Hosp. skola. 14. Vécsey László, PTS, Bociar, okres KoSice. A könyvjutalmakat postán küldjük el. AZ 1958-AS ÉV LEGEREDMÉNYESEBB REJTVÉNYFEJTÖI Agocs Gyula, Andrássy Ferenc, Ambrus Gyurka, Ácsai Lajos, Balogh László, Békési Mária, Budai József, Bódi Kálmán, Borka Irén, Bodon Gizella, Berta Mária, Bathó Béla, Benes Lajosné, Bayer Erzsébet, Birkus József, Czikó Olga, Czajlik András, Csuport Anna, Czirők Mária, Czető Elek, Cédula Rozália. Czobor Szibill Csaba Gyula, Domonkos Ilona, Domonkos Kornélia, Dániel Györgyi;'1 Deminfer László, Deym Gabriellái Elek Zsuzsa Félix Béla, Farkas Zsu-- zsanna, Fehér László, Forró Erzsébet, Filberger Mária, Galambos István, Galambos Júlia, Győri Katalin, Geré- nyi Ali, Gerháth Sándor, Gyarmati Géza, Gógyor József, Homerlik Anna, Hutás Ildikó. Horváth Ilona, Hindi Lívia, Hives József, Horváth Katalin. Hilda Szakáll, Hudek Ferenc, if-j. Jobbágy Gyula, Járik Katalin. (■Folytatjuk a következő számban) Munka a forró kemencében A meleg munkahelyek dolgozóit, az atommüvek kezelőit, a mélyvizek búvárait stb. egyre korszerűbb védőöltö- zékekkel látják el. De a nagy hőmérséklet elleni védekezés még mindig nincs teljesen megoldva, holott erre tűzoltásban és a termelésben mielőbb szükség volna. Például egy kerámiai kemencének a legcsekélyebb javítása miatt is körülbelül 15 napra jélbe kell szakítani a termelést. Ennyi idő kell ugyanis a kemence lehűlésére, majd felfűtésére. Ha azonban a javítás idejére a kemencét nem kell lehűteni, a termelés A televíziós leadóállomás alsó része > * « *.3 Hradec Královéban a csillagvizsgáló udvarán néhány napig Hanzelka Zikmund mérnökök autói Időztek, mielőtt új nagy útjukra indulnak. tíz-húsz prec múlva máris tovább folyhat. Az Egyesült Államokban most olyan újfajta védőruhát dolgoztak ki és mutattak be, amelyben a munkás 480 C fokos hőmérsékletű kemencébe is baj nélkül behatolhat. A régebbi védööltözékeket ama elv alapján készítették, hogy a szigetelés lassítja a hő behatolását. Minél tüzesebb a kemence, annál több szigetelő rétegre van szükség. A vastag és súlyos szigetelés azonban nehezíti a mozgást és a munka elvégzését is. Az új védőöltözéket alumíniumból készítik és cigaretta vékonyságú üvegrosttal bélelik ki. A külső alumtniumokburok a hő 90 százalékát visszaveri, a többi 10 százalékot pedig az üvearostos réteg könnyen szétoszlatja. Az úr megoldás tehát nagy biztonságot ad, ugyanakkor tehetővé teszi a szabad mozgást is. Az új védööltözéket izgalmas körülmények között mutatták be: egy mérnök többször be- és kilépett egy 700 Fahrenheit (vagyis 370 Celsius) fokra hevített kemencébe. Karjában fanyalábokat tartott, amelyek persze nyomban lángra lobbantak. Ugyanerre a sorsra futott a szokásos védőruhába öltöztetett bábu is. A kemencében 1 cm vastagságú bélszín-szelet másfél perc alatt megsült. Ellenben a kísérletező mérnök teljesen sértetlen maradt, s állítása szerint csak annyi meleget észlelt, amennyit a test kipárolgásának felhalmozódása okozott az öltözék alatt Az új típusú védőöltözékben 900 Fahrenheit (480 Celsius) fokos hőmérsékleten körülbelül 1 percig tartózkodott a kísérletező. (Sapere)
