Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-03 / 9. szám

Járási méretben Március 8-án világszerte a Nemzetközi Nőnapot ünnepük. Az ünnepi készülődés közepette találtam Száraz Máriát, a já­rási nemzeti bizottság mellett működő nöbizottság elnöknő­jét is Párkányban. Nem sok ideje volt beszélgetésre, de azért elmondta, hogy milyen sok mindent valósítottak meg a falvakon a nőbizottságok. Különösen a szabászati, sütő- és főzőtanfolyamok rendezésé­re helyeztek nagy súlyt. Kisúj- falun is sütő-, főzőtanfolyamot rendeztek a nőbizottság tagjai, s természetesen fiatal lányok is bekapcsolódtak a főzés tu­dományának elsajátításába. Du- namocson szabászati tanfolya­mot rendeztek, amelyet szintén látogattak a CSJSZ-tagok. He- lembán most kezdenek egy ilyen tanfolyamot, melyre ed­dig 35-en jelentkeztek. Kisúj- falun az állattenyésztés komoly tudományáról is rendeztek elő­adásokat, s azokon nemcsak az EFSZ-ben dolgozó állatte­nyésztők, hanem mások is részt vettek. A dolgozó nők járási méret­ben 90 000 korona értékű kö­telezettséget vállaltak. Ezáltal bizony méltó módon megemlé­keznek a Nemzetközi Nőnapról, és hogy a kötelezettségvállalá­sok mennyi hasznot jelentenek az állami gazdaságoknak, szö­vetkezeteknek, azt majd akkor látjuk meg, ha teljesítésükre is sor kerül. Annál is inkább, mert mindenki túl akarja tel­jesíteni vállalását. Száraz Mária továbbá arról is beszélt, hogy kézimunkaestek megszervezésére akarják a jö­vőben megnyerni a fiatal lá­nyokat. A lányoknak — külö­nösen a CSISZ - tagoknak tet­szik ez az ajánlat és több fa­luban máris hozzáláttak az ilyen esték megszervezéséhez. A Nemzetközi Nőnap meg­ünneplése egyúttal békeóha­junkat fs kifejezi, mert a világ asszonyainak nemzetközi béke­mozgalma szembeszáll az impe­rialista hatalmak háborús üzel­Hogyan élünk majd az atomkorban? ÍN. IN. Megszabadítani az egész em- si beriséget a nehéz testi rnunká- te töl és az agymunkát nem igény- v< lő, automatikus munkától, el­érni, hogy mindenki bőségesen el legyen látva élelemmel, ru­házattal, lakással, hogy az éh­ség, a hideg és a hajléktalan­ság réme ne hajthassa rabigá­ba az embereket, s ennek alap­ján képességei arányában min­denkit részesíteni az alkotás örömeiben, s kulturális javak élvezetében — ez a legfőbb hu­manista eszmény' amely vég­eredményben minden becsüle­tes ember szívében él, bármi­lyen legyen is világnézete és hite. Természetesen egészséges emberekre gondolunk, akiknek nem nyújt szubjektív élvezetet mások szenvedése. MEG ebben AZ ÉVSZAZADBAN Minden év újabb és újabb tu­dományos eredményeket hoz, új távlatokat nyit meg előttünk, amelyek tegnap még fantaszti­kusnak tűntek. így például ta­valy előtt röpítettük fel az első mesterséges holdat és ez meg­nyitotta a kozmikus térségek meghódításának korszakát. A bolygóközi utazás a reális meg­fontolások körébe kerül. Ez a pompás siker mintegy jelképe a jelenkori tudomány általános alkotóképességének. SIVATAGBÓL, DZSUNGELBÓL, SARDVIDÉKBŐL: TERMŐFÖLD Nézzük az élelmezés kérdé­sét. Jelenleg az emberiség igen nagy hányada szükséget szen­ved és vannak vidékek, ahol az éhség gyakori vendég Ugyanakkor, ■ ha a megfeleli szántóföldek művelését, trá­gyázását és öntözését a már ismeretes legkorszerűbb szín­vonalra emelnénk, (nem is be­szélve a vetésterületek meg­műveléséről) ez egyedül lehe­tővé tenné, hogy kitűnő minő­ségű és bőséges élelemmel lás­suk el a világ minden egyes lakóját, sőt valószínűleg két­szer annyit is. Ezt könnyen el­érhetnénk, ha a népek egyesült erővel és szervezetten vetnék latba erőiket. Magától értető­dik, hogy az ügyet nem intéz­hetjük jótékonysági alapon, ha­nem reális segítséget kell nyúj­tanunk a gazdaságilag fejletle­nebb népekhez ahhoz, hogy technikailag önállóbbakká és erősebbekké válhassanak. A közeljövőben az energetiks s vele együtt az öntözéses me­zőgazdaság kétségtelenül gyor­sabb iramban fog fejlődni. Lé­nyegesen megnő az átlátszó é! vízhatlan polimerek termelése Üj kultúrnövényeket, talajjaví­tó anyagokat és rovarirtó sze­reket hoznak létre. Ez óriás lehetőséget fog nyújtani a ve­tésterületek megnövelésére, i . SZEMJANOV, NOBEL-DIJAS sivatagok, dzsungelek, északi területek mezőgazdasági mű­velés alá vonására és termelé­kenységük fokozására ami vi­szont lehetővé teszi sokkal több ember élelmezését, mint ami ma a földön él. EGYSEJTŰ MOSZATOKBÖL: TÁPLÁLÉK Egy másik példa: tudósaink már vizsgálat alá vették, ho­gyan hasznoslthatnók az egy­sejtű moszatok (pölöchlorella), amelyek nagy mennyiségű fe­hérjét tartalmaznak és a nap­energiát nagy — 10 százalékot is elérő — hatásfokkal dolgoz­zák fel. Alapanyagul használva fel az ezekben a meszatokban valamint a különböző növények zöld tömegében és a faanya­gokban lévő fehérjéket és szén­hidrátokat, megtalálhatjuk an­nak a módját, hogy őket egy­szerű és termékeny vegyi el­járással bonyolultabb és emberi eledelül közvetlenül felhasznál­ható fehérjékké, zsírokká és szénhidrátokká alakítsuk. MEGSZŰNIK A BETEGSÉGTŐL VALÖ FÉLELEM Ismeretes, hogy az utóbbi évtizedek folyamán bámulatos eredmények születtek meg a chemoterápia terén, főleg az antibiotikumok felfedezésével kapcsolatban. Sok halálps be­tegséget teljesen leküzdöttünk, mások veszélyességét pedig lé­nyegesen csökkentettük. Az utóbbi évek folyamán a sebé­szet is hatalmas haladásról számolhat be, főként a szívmű­tétek terén. ,Megyőzödésem, hogy az em­beri betegségek ellen vívott erőteljes és rendszeres harc még ebben az évszázadban meg fog szabadítani minket az em­beriség rémétől: a halálos be­tegségektől, amelyek az embe­reket gyakran életük teljében ragadják el. Megfogjuk oldani a hosszú élet titkát.' A pionírszervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából a bratislavai téglamezői iskolában is sok új pionírt avattak. A pionírok ezután meglátogatták a V. I. Lenin Múzeumot, ahol Lenin halotti maszkja előtt tisztelegtek. A Nemzet Front a VIT-ért Václav Kopecky míniszterelnökhelyettes elnökletével a Nemzeti Front keretében rendezendő országos ünnepsé­gek szervezésére alakult bizottság a közelmúltban Prágá­ban ülésre jött össze. Az ülésen részt vett Miloslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnöke is, aki a jelenlevőket a pionír­szervezet 10 éves fennállása tiszteletére rendezendő ün­nepségek előkészületeiről tájékoztatta. Vecker elvtárs, a továbbiakban azokról az előkészületekről szólt, melyeket ifjúsági szervezetünk a július 26-án Bécsben kezdődő Vi­lágifjúsági Találkozóra tesz. A Nemzeti Front szervezeteinek képviselői az említett akcióval kapcsolatban legszélesebbkörű támogatásukat ígér­ték, minthogy a találkozó jelentősége ifjúságunk nevelése és a világ valamennyi fiataljával való nemzetközi szolida­ritás további szilárdítása terén igen fontos. Ol v a s o Sink írja A SZÖVETKEZETI KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Battyányban is megtartották az EFSZ évzáró gyűlését. A szövetkezet elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit és hiányosságait. Beszámolójából nem felejtette ki a IV. országos szövetkezeti kongresszus elő­készületeivel kapcsolatos ten­nivalókat sem. Szakács János, a CSISZ, alapszervezetének el­nöke is felszólalt a vitában. Bejelentette, hogy a szövetke­zeti kongresszus tiszteletére a fiatalok vállalják a legelők ja­vítását és az EFSZ építéseinél is sikereket akarnak elérni. KONYA MÁRIA, Batty ány. AZ A KÉRDÉS... Pereden több mint egy éve egyetlenegy színdarabot sem mutattak be. Az oka az volt, hogy nem volt kész a kultúr- ház. Nemrég azonban befeje­ződött a kultúrház építése és a CSISZ negyedi alapszervezeté­nek színjátszói megtörték a •inn/N*- Donorion Pa ulmrl ne TA­meivel.-bi­ÜJ KOR KÜSZÖBÉN ÁLLUNK AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN Sok ezer éven át nagyon ne­héz volt az emberek élete; több volt benne a szenvedés mint a boldogság. Kezdetben a termé­szet erői uralkodtak fölötte és még nem tudta őket irányítani. Azután a kialakult társadalmi formák bizonyultak irányftha- tatlanoknak, s ennek következ­tében a társadalom elemi erői — a természet félelmetes erői­hez hasonlóan — az emberek fölé kerekedtek, háborúkat, ki­zsákmányolást, válságokat és munkanélküliséget hozva. Az emberi létnek ez a kezdeti kor­szaka most helyet fog adni az értelem és Igazságosság kor­szakának. Az emberi értelem, amely az anyag törvényszerű­ségeinek felismerése alapján uralma alá hajtotta a termé­szetet, a társadalmi fejlődés törvényeinek felismerése alap­ján uralma alá hajthatja a tár­sadalmi erőket is, a társadalmi rendszert pedig általa irányít­ható szervezett erővé változ­tathatja, amelynek segítségé­vel a társadalom tudatosan küzd a kitűzött cél eléréséért: az emberek jólétéért és bol­dogságáért. Országom népe eien az úton halad. AZ EMBERI LÉT KEZDETI korszakának a vége A tudományok és a technika jelenlegi fejlődése teljes mér­tékben megteremti annak lehe­tőségét, hogy az emberiség éle­tét még ebben az évszázadban boldoggá tegye. Az nem lehet, hogy ne tudjunk élni ezekkel a lehetőségekkel, az nem lehet, hogy a szerencsétlen múlt öröksége megakadályozzon ben­nünket abban, hogy tudatosan ésszerű módon, egyesült erő­vel, már most hozzálássunk boldog jövőnk építéséhez. Száraz Mária zsef, a negyedi szlovák tan­nyelvű 8-éves iskola tanítójá­nak vezetésével a „Svobodn^ závoj“ című színdarabot mu­tatták be Pereden. Az előadást sokan megnézték és bizony tetszett is a közönségnek. Most már csak az a kérdés, hogy az új kultúrházban mikor mutat­nak be a fiatalok magyar szín­művet. darAzs József, tanító, Pered. EREDMÉNYESEN MŰKÖDNEK Szent Márián, a királyhelme- ci járás egyik kis falujában is eredményesen működik a CSISZ-szervezet. A falu lako­sainak szórakoztatásával is foglalkoznak a fiatalok. A CSISZ színjátszó csoportja leg­utóbb Tajovsky „Ha az asszony­nál a gyeplő" c. színművét ta­nulta be. A színdarabot Bod- zás tanító elvtárs rendezte. Legjobban szerepelt Bók Ká­roly, Gergely András, Apacs Otil és Tóth József. HORBULÄK MIHÁLY, Szent Mária. l®n®BB®®B®EB®®Bt*ÍB®B®BBBBBBBE®EBBBBBBS)IIIIÍl®B®B®®S®®SSISÍI®®®®®B®!il[i]®Blil3BlII®®®BS®S®ÍIBfilESIIIIIIIIIIllllBfflSlll koncentrációs táborában síny­lődött. Ingvar Jensen norvég fasisztaellenes harcos véste kő­sziklába a feliratot és így ma­radt meg, Norvégiában az úgynevezett technika csodái soréba tartozik a bergeni hegyivasút, melynek az a különlegessége, hogy alagútjait mesterségesen épí­tették a föld felett, gerendák­ból és deszkákból. Ezzel az alagutak a lavinák és hófúvások miatt épültek és természetesen mérföldekre húzódnak. Nem feledkezhetünk meg Hallingdalról, a népművészeté­ről híres völgyről sem. Itt fes­tették valaha a híres hallingdali rózsákat és mai napig is látha­tó, milyen szeretettel faragta a nép erős fatörzsökből a ge­rendaházakat, ősrégi tornyos templomokat, mélyek pagodák­hoz hasonlítanak. Ha valakinek eszébe jutna, hogy Norvégiában alkoholt akar inni, az jól megjárná. Bergen- től Frondheimig sehol se kapni alkoholt. A szeszre állami mo­nopólium van. Minden városnak joga van külön megszavazni, hogy akar-e alkoholt árusítani vagy sem. Érdekes ország Norvégia, vi­dékies, klsvárosias ország, ahol bátor, jó emberek élnek, csen­desen és jólnevelten. Az ame­rikai befolyás ellenére ott él továbbra is Björnson, Johan Svendens és Grieg szelleme. ISIIM Csehszlovákiai fiatalokkal sze­retnénk levelezni. Érdeklődési körünk: irodalom, film, zene, turisztika. Valamennyien diák­lányok vagyunk. Címünk: BaRha Katalin, Orosháza. Töhötöm u. 16., Horváth Erzsébet, Békés, Petőfi u. 6., Horváth Magdolna, Békés, Szarvasi u. 40., Kolter Ilona, Sarkad, Kossuth u. 30. Magyarország. Romániai magyar tanítónő vagyok. Levelező társat kere­sek. Gyűjtöm a képeslapokat, s mindenkinek a szívességét viszonozom. Címen: Farkas Ol­ga, Goreni 77. Raionul Reghin, Reg. Aut. Magh. Romania. Magyarországi diákok vagyunk. Bratislavai fia falókkal szeretnénk levelezni. Levelezésünk célja a baráti kapcsolatok kialakítása, bélyeg, levelezőlap és más gyűjtemé­nyünk gyarapítása. Szeretjük a sportot, táncot, zenét. Cí­münk: Bánhalmi Katalin, Kis­újszállás, Koszorú út 4., Serege Mária, Kisújszállás, Nyár út 53., Vígh Sára, Kisújszállás, Sugár út 38., Zoltay Ibolya, Kisújszál­lás, Csatorna út 3. Csehszlovákia szépségeiről sokat hallottam. Ezért szeret­nék levelezni és tájképeket cserélni csehszlovákiai fiatal fiúkkal, lányokkal. Tizennyolc­éves, XI. osztályos tanuló va­gyok, címem:Imets Judit, Bárót, Petőfi ú. 6., Sepsi rajon, Magyar aut. tartomány, Románia. Tizenhét éves vagyok. Ma­gyar, orosz, vagy német nyel­ven leveleznék csehszlovákiai fiatalokkal. Érdekel az iroda­lom, orvostudomány, film és Arpttqpni7ő sP°rt Címem: Ugróczky Mária, Zalaegerszeg, Leánydiákotthon. Magyarország. Régóta vágyom arra, hogy csehszlovákiai lányokkal vagy fiúkkal levelezzek. A leveleket mindenféle témával kapcsolat­ban örömmel várom. Címem: Rieger Katalin, Budapest XII. Mártönvölgy utca 22. szú és kacskaringós Osló fjord- ra, a szigetekre, hegygerincekre látni onnan. Az étteremben norvég népviseletbe öltözött pincérnők szolgálják ki a ven­dégeket. Ilyen ptncérnőkkel mindenütt találkozunk, az olcsó reggeliző helyeken és a parla­ment melletti luxuskávéházban is. A színházi előadásokon a kö­zönség körében is gyakran látni népviseletbe öltözött nőket. A divatüzletek kirakataiban Is feltűnnek a népi motívumokkal díszített, ruhák. Ezzel a norvé­gok egsí bizonyos tiltakozást fejeznek ki a kívülről jövő koz­mopolita befolyások ellen. Az utcák forgalmasak. A kör­utakon mozi mozi mellett és rengeteg a kávéház, minden időszakban zsúfoltak. A norvé­gok mások, mint a dánok, sok magas, szikár férfit látni, mar­káns arcvonásokkal. A norvég nők egyszerűen és igen szeré­nyen öltözködnek. Az esőkabát elengedhetetlen, mert mindig számolni kell az időjárás vi­szontagságaival, sok nő hord nadrágot és magas gumicsiz­mát. Björnsterne Björnson szobra Oslóba érve egyre jobban megerősödik az a benyomás, hogy Oslő tulajdonképpen Kop­penhága szegény rokona. Osló kopottas házaival, ápolatlan ut­cáival vidéki város benyomását kelti. Nincsenek luxusüzletei, hiányzik az a fővárosi ragyogás, amely Dánia fővárosát körülve­szi. Igaz, Osló sokkal kisebb város, Koppenhága mégegyszer akkora. A Karl Johans Gaten nem fújdogál Ibsen vagy Björnson szelleme. Az amerikai nagybácsi itt is felütötte tanyáját és a Nobel alapítvány ízléses épü­letével szemben az Egyesült Államok kihívóan díszes követ­ség! palotája emelkedik. Oslő legszebb részén a Majorstuan- negyedben kimagaslik a Philips amerikai koncern felhőkarcoló épülete. A komor Ibsen-szobor a színház előtt hátat fordít és úgy tesz, mintha haragudna. A város nevezetességeit néz­ve nincs olyan idegen, aki fel ne keresné a vikingek hajóit. Csodálatosan épek és rendkívül szép alakúak. A legszebb kilátás a Holmenkollen-en épült szál­loda terraszáról nyílik. A hosz­Az apátújfalusi Pol'ana-Uzem- ben dolgozó CSISZ-tagok is készülnek a VII. VíT-re. Szocia­lista munkabri­gádot alakítot­tak, melynek keretében az előírt normán felül 1500 m-el több ruhaanya­got gyártanak. Szabó Darinka, aki szintén tag­ja a hriaádnak, már 110 %-aJ teHes’tette nor­máiét. I Levelezni, ismerkedni szeretnék hátat fordít a nemzeti színház- 1 nak és ha betekintene a szín- 1 ház épületébe, szörnyen oda f lenne. A színház folyosói kopot- s tak, az aranyozott cirádák le- r hullanak, a páholyok kopotta­sak. A folyosókon üvegszekré- t nyékben cipők, ruhák és divatos a esernyők lepik meg a színház c látogatóit. És amikor megkez- a dődik a színházi előadás és t a közönség várja, hogy felmen- l jen a függöny, egyszer csak £ reklámokat vetítenek, amelyek r a kitűnő amerikai szájvizet, r melltartókat és esernyőket hir­detnek. I Norvégia gazdasági helyzete r igen szomorú, a statisztika sze- t rint jelenleg több mint hetven- r ezer a munkanélküli. Ezen csak t úgy segíthetnének, ha a keleti a országokkal elmélyítenék a ke- r reskedelmi kapcsolatokat. Az t élelmiszerárak-állandóan emel- l kednek és Amerika olyan tex­tilárukkal árasztja ei az orszá- . got, hogy az nem válik a hazai r ipar javára. Az amerikaiak ki- 1 árusításokat rendeznek és más t hasonlő olcsó jelszavakkal igye- a kéznek hatást gyakorolni a ve- f vőközönségre. Az amerikai áru csupa selejt és drágább, mint J a hazai termék. i Norvégia kénytelen volt be- % lépni a NATO-ba. A norvég nép azonban nem felejtette el a hitleri megszállás súlyos Iveit. <- Az oslói fjordok egyik szikla- 1 falán olvasható: „Mentsétek c meg Thälmannt!" Ez a felirat még abból az időből maradt meg, amikor Thälmann, a nagy i német munkásvezér a fasiszták ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom