Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-24 / 8. szám

A csehszlovák pavilon mindig mostani, tavaszi vásáron 22 csarnokot, 17 pavilont rendez­nek be. Ezenkívül a városban is 17 áruházat bocsátanak a vásár rendelkezésére. Alig akad olyan iparcikk, melyed Lipcsé­ben ne találnánk meg. Tavaly 73 országból érkeztek látoga­tók. Ezek közül a szocialista országokból 9077, a többi or­szágból 33 700 és Nyugat-Né- metországból 25 000 látogató. Kormány- és kereskedelmi kül­döttségek érkeztek nemcsak a srijciadsta országokból, hanem a kapitalista államokból is. A lipcsei vásár újból bemu­tatta a szocialista világpiac erejét és a válságnélküli nép­gazdaságok tervezett fejlődé­sének fellendülését. Ez a va­lóság tette és teszi lehetővé, hogy Kelet és Nyugat között egyre jobban kiszélesednek a kereskedelmi kapcsolatok. A kiállítók — mind a nyugatiak, mind a keletiek - meg vannak elégedve a kiállítás anyagi eredményeivel. Ez arra kész­tette a cégeket, hogy az 1959. évi tavaszi vásárra már jóval Washington és Lincoln Ebben a hónapban az amerikai nép két nagy fiának születési évfordulóját ünnepli. Az egyik George Washington, az Unió alapítója volt, míg Abraham Lin­coln, aki pontosan 150 évvel eze­lőtt pillantotta meg a napvilá­got, alakította át a Washington által alapított országot modern állammá. Washington és Lincoln államalkotó nagysága azonban nemcsak az USA történelme és népe szempontjából jelentős, »hanem egyetemes emberi szem­pontból is, mert mindketten függetlenül az amerikai nép szolgálatában szerzett érdemeik­től, olyan eszméért küzdöttek, amely már régen az egész em­beriség közkincsévé vált. Ez az eszme nem más, mint az egyén és a népek szabadsága. Washington a gazdag ültetvé­nyes arisztokráciából szárma­zott, míg Lincoln szegény far­merszülök gyermeke volt, akit szülei iskoláztatni sem tudtak. Önerejéből küzdötte fel magát az ügyvédségig, majd az elnöki székbe. Tehát valódi amerikai értelemben vett „self made man“ volt. S ez a két nagyon különbö­ző ember mégis ugyanazt tette: a zsarnoksággal fordult szembe. Az amerikai nép függetlenségi harca lényegében véve az első gyarmati függetlenségi harc volt. még akkor is, ha itt fehérek túlnyomórészt fehérek ellen har­coltak. Washington volt az első, aki nyíltan és fegyverrel szállt szembe a gyarmati kizsákmányo­lással és a harc eredménye nyomban egy új szabad állam megalakulása lett. Lincolnnak talán Washington­nál is nehezebb dolga volt, mert bár az uralkodó osztályok a nemzeti függetlenség" fogalma alatt érdekeiknek megfelelően mindig másvalamit értettek, de éppen, mert valamüyen érdekük fűződött hozzá, hajlandók vol­tak áldozatot is hozni. A rab­szolgák felszabadítása azonban érdekeik ellen való volt. Ezért is lett polgárháború belőle, nem is lehetett másként. A valóban nagy dolgok sohasem valósulhatnak meg harc nélkül, s a leggyaláza­tosabb emberi intézmény, a rab­szolgaság hívei, a déli államok ültetvényesei túlságosan gazda­gok és hatalmasai: voltak, sem­hogy harc nélkül meghátráltak volna. A történelem kerekét azonban nem lehet visszafelé forgatni, és a haladás mindig győz. Ezt Lincoln is tudta, mi­dőn 1862. szeptember elsején felszabadította az összes rab­szolgákat. Még megérte Észak győzelmét Dél felett, de az ál­lam újjászületését, mely újjá­születés alapjait ő rakta le, már nem, mert röviddel a győzelem után gyilkos kéz oltotta ki éle­tét. és hogy állnak a dolgok 150 évvel Lincoln és kétszáz-egyné- hány évvel Washington születése után? Vajon mit szólna ez a két férji, ha ma egy pillantást vet­hetnének hazájukra. Mit szólna Lincoln például Little Rockhoz, vagy ahhoz, hogy Paul Robeson- tól évekig megtagadták azt a jogot, hogy meglátogassa idegen országban élő barátait. Mit szól­na a Ku-klux-klanhoz és a né- gerlincselésekhez? Jogilag és papiroson a négerek válóban ma is az Egyesült Államok egyenlő­jogú polgárai. De lehet-e való­ban a rabszolgaság nem jogi, de szellemi megszűnéséről beszélni mindaddig, míg a nem fehérbőrű embereknek külön szakaszban kell utazni, külön helyiségben étkezni és a társadalom ne'n hajlandó gyermekeit egy padbm taníttatni a néger gyermekekkel. Nem vitás az sem, hogy a dol­lár-diplomácia saját akaratához gazdasági eszközökkel történő rákényszerítése más országokra ugyanolyan kolonializmus, mint a nyers fizikai erőszakkal vég­hezvitt gyarmatosítás. Az Egye­sült Államok különben sem áll meg -ennél a pontnál, amit a li­banoni partraszállás, a majd fél­száz országban kiépített támasz - ponthálózat, s a más országok ügyeibe való beavatkozás is iga­zolt. Ezzel pedig éppen az el­lenkezőjét teszi annak, amit Washington és Lincoln hirdetett. Uruguay különböző cégei közös pavilonban állítják ki termékeiket. Kádár János baráti látogatásra hazánkba érkezett „ÍRJUK ALÁ A BÉKESZERZŐDÉST" Nyikita Szergejevics Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Tulában nagyfontossá­gú beszédet mondott. Beszédé­ben foglalkozott a legaktuáli­sabb nemzetközi problémákkal. Kijelentette: — Nemzetközi kérdéseket ma már nem is le­het fegyveres erővel megoldani. A korszerű fegyverekkel viselt háború nagy áldozatokkal járna és hatalmas pusztításokat okoz­na minden országban, tekintet nélkül földrajzi helyzetükre. Ez nagy csapás lenne az embe­riségre. Mi ezt jól tudjuk és ezért mondjuk: írjuk alá a bé­keszerződést. Arra a kérdésre, ki szítja a hidegháborút, Hruscsov elvtárs így válaszolt: — Tarthatatlan egyes nyugati politikusoknak az az elképzelése, ha elzárják a Nyugat-Berlinbe vezető szá­razföldi utat, akkor légihidat létesítenek. Ha aláírják ugyan­is a békeszerződést a két né­met állammal, — mondotta — vagy közülük az egyikkel, már­pedig a Szovjetunió és a hitleri Németország ellen harcolt töb­bi ország egész sora hajlandó aláírni ilyen szerződést, akkor a Német Demokratikus Köztár^ saság egy szuverén állam min­den jogával és kötelezettségé­vel rendelkezilc és ezeket a jo­gokat a nemzetközi törvények szavatolják majd. Nem tűrhető e! semmiféle merénylet a Né­met Demokratikus Köztársaság területe ellen, ahol Berlin is Lipcse fekszik, sem szárazföldön, sem levegőben, sem vízen. Macmillan angol miniszterel­nök közelgő moszkvai látoga­tásáról Hruscsov elvtárs kije­lentette: — Mi szívesen látjuk Anglia miniszterelnökét és kül­ügyminiszterét. A mi népünk vendégszerető, ha az angolok tiszta szívvel jönnek hozzánk azért, hogy megegyezzenek és megjavítsák államaink, vala­mint Nyugat és Kelet viszonyát, akkor mi hozzájárulunk mind­ahhoz, ami előmozdítja a világ békéjének megszilárdítását. A múlt hét szerda este a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívásán Kádár János, t Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára feleségével baráti lá­togatásra Prágába érkezett. Kádár Jánost elkísérte Lajti Tibor, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendége­ket a prágai főpályaudvaron Antonín Novotny, a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a köztársaság elnöke, Jifí Hend- rych, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára és Antonín Krcek, a prágai városi pártbizottság első titkára fogadta. Kádár János hazánkbeli tar­tózkodása alatt találkozott a Csehszlovák Kommunista Párt vezetőivel, meglátogatott üze­meket és termelőszövetkezete­ket. Taro és Jiro AMERIKAI segély Irán katonai függése az Egye­sült Álamoktól mind teljeseb­bé válik. Ezt domborították ki az elmúlt napokban a szovjet hadsereg lapjai. A Krasznaja Zvjezda megállapította, hogy az Egyesült Államok 47-5 millió dolláros kölcsönt ad Iránnak húsz évre. A feltételek olyanok, iia az összeget katonai célokra fordítják, az évi kamat 3.5 szá­zalék, ha viszont békés célokra, a kamatláb 5.25 százalék. Irán­nak súlyos áldozatokat jelent a fokozódó militarizálódás — ál­lapítja meg a szovjet lap. Ka­tonai, stratégiai létesítmények­re 1962-ig egymilliárd dollárt kívánnak fordítani és ezt az összeget az iráni olaj jövedel­méből fedezik. Az amerikai „segélybőr az országban egyet­len iparvállalat sem épült, egyetlen dollárt sem fordítot­tak a mezőgazdaság fejleszté­Csakhamar befut Tokio kikö­tőjébe a Soya nevű kis jégtörő, fedélzetén a Déli-sarkról vissza­térő japán kutatókkal. A nyolc- milliós városban álig várják már a hajót, mert fedélzetén lesz Taro és Jiro is, Ezeken a neveken a japánok két kutyát tisztelnek — némi lelkiismeretfurdalások közepette. Egy esztendeje ugyanis, hogy ti­zenöt társukkal együtt magukra hagyták őket a Déli-sarkon. Az a japán expedíció tette ezt, amely akkor a vártnál előbb be­álló antarktiszi tél következté­ben nem tudott kiszállni a Ha- rald-herceg parton. Az előké­szítőkként már ott táborozó há­rom embert bravúrosan meg­mentették ugyan, de 15 szánhú­zó kutyát már nem tudtak ma­gúkkal vinni. Akkoriban Oszka tartományban fehér márványból emlékművet állítottak a 15 ku­tya lelkének, s az emlékműnél buddhista és sinioista ünnepeket rendeztek. Elképzelhető, milyen örömet váltott ki dr. Nogatának, egy újabb expedíció vezetőjének rá­diótelegrammja, amelyben hírül adta, hogy a „Soya" egyik he­likoptere két élő kutyát fedezett fel, amint elrepült a korábbi expedíció előkészítőinek volt tá­borhelye fölött. A kutyák em­lékművénél természetesen újabb ünnepség volt, s a két „hős“ kutya figuráját megkoszorúzták. A lapok közük Taro és Jiro port­réját és szinte mindenki tudja Japánban, mint szabadította ki magát 11 hónappal ezelőtt a láncon hagyott két kutya, ho­gyan élt fókahúson és pingvin­tojáson. Mondják, Jiro és Taro is módfelett megörült az em­bereknek és nem mutatott sem­mi neheztelést az „árulás“ miatt. • • • • Lenfngrádban a mezőgaz­dasági gépek kísérleti intéze­tében olyan traktorokat állítot­tak össze, melyeket világító sugarakkal irányítanak. A fény fotocellákra esik és a sebessé­get is irányítja. híd Kelet és Nyugat között * ★ * & 1950-ig hiába kereslük volna a Dnyeper partján Novaja Kahovkát. De 1958 ban már virágzó várost találunk azo­kon a helyeken, ahol nyolc évvel ezelőtt az első ház alapkövét rakták le. Nagy sikerrel szerepelt India fővárosában, Dilli-ben a brnoi bábszínház együttese. A fellépés szünetében F. Kainarová, az együttes igazgatónője eredeti cseh bá­bokkal kedveskedett az ott megjelent R. Praszád köz- társasági elnöknek és Nehru miniszterelnöknek. A pacelliak úgy látszik nem kívánatosak többé a Vati­kánban. A nemrégen elhunyt XII. Pius pápa három uno­kaöccse, Julio, Carlo, és Marc Antonio hercegek, akik eddig fontos gazdasági és politikai tisztségeket töltöt­tek be, felmondást kaptak. nagy érdeklődésnek örvend. tesebb termékeit találja meg. A szocialista országok keres­kedelmi küldöttségei viszont tudják, hogy Lipcsében a kapi­talista iparállamok és az im­perialista-ellenes országok leg­szág kibővítik esztergapad-kol­lekcióikat. A Német Demokra­tikus Köztársaságon kívül Len­gyelország és a Szovjetunió teljes bányafelszereléseket ál­lít ki. A legismertebb osztrák és nyugat-német fémipari cé­gek is felkészülnek a mintavá­sárra. A szocialista országok a Szovjetunióval az élen ' újabb mezőgazdasági gépeket mutat­nak be. Az NDK, a Szovjetunió és az NSZK építészeti gépeket hoz. Gépkocsikat a nemzetközi viszonylatban ismert nyugat­német, szovjet, magyar, fran­Mint minden évben, az idén is március 1-én nyílik meg a Lipcsei Mintavásár. A 800 éves városban, hasonlóképpen mint régen, ma is találkozik a nem­zetközi kereskedelmi világ. Lipcse a békés világkereske­delem jelképe. A tavaszi mintavásáron a termelési eszközöket és a köz­szükségleti cikkeket mutatják be, míg az őszi vásáron főleg a technikai újdonságokat. A lipcsei vásár 218200 négyzet- méter területen terül el. A a határidő előtt jelentkeztek. A kiállítók általában kibővítik a kiállítási pavilonokat és újabb cégek is jelentkeznek. A ke­reskedelmi világban a szocia­lista országok növekvő export- képessége nagy tekintélyre tett szert. 1950 óta a szocialis­ta kiállítók közül a Szovjetunió után Csehszlovákia tölti be a legjelentősebb helyet. A kapi­talista országokból érkező ke­reskedő jól tudja, hogy Lip­csében a szocialista gazdasági rendszer legjobb és legtökéle­jelentékenyebb cégei állítanak ki. A lipcsei tavaszi vásáron több mint 40 ország vesz részt. A kiállító államok a legújabb termékeket hozzák piacra. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Ausztria, Kina és Lengyelor­cia autógyárak állítanak ki és első ízben Kína is. A Lipcsei Mintavásár fő fel­adata, hogy lehetetlenné tegye egy újabb világháború kirob­banását. Hiszen a gyakorlatban világosan igazolja, mennyire helyes a békés egymás mellett élés gondolata. Mint össznémet mintavásár pedig elsősorban megszilárdítja a német belke­reskedelmet. A Lipcsei Mintavásár azzal járul hozzá a béke fenntartásá­hoz, hogy megmutatja a szo­cialista országok egyre növek­vő politikai és gazdasági erejét, az imperialista államoknak mó­dot nyújt piacuk kiszélesítésé­hez és ahhoz, hogy a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatokat ápolhassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom