Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-27 / 4. szám
Kirgizia a terv bővítését kéri • Grúzia több építőanyagot akar termelni • Hruscsov elvtárs Moszkva küldötte • Több neves művész a kongresszus részvevői között A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának előkészületei, a hétéves terv irányelveinek vitája minden előzetes várakozást felülmúlt méreteiben, s meggyőző erővel mutatta meg, hogy a tervjavaslat tézisei az egész szovjet népet érdekelték. Egyedül a moszkvai üzemi gyűlésen több mint 80 ezer javaslat hangzott el Hruscsov beszédének téziseivel kapcsolatban. Az érvek és ellenérvek küzdelmét véglegesen majd a XXI. kongresszus dönti el, s a kongresszus mondja ki a döntő szót valamennyi jelentősebb javaslat, módosítás kérdésében. Igen sok jelentős javaslat merült fel a szövetséges köztársaságok kommunista pártjának kongresszusain. KirMerész iberek gíziában példuál a kongresszus állást foglalt amellett, hogy bővítsék ki a köztársaság hétéves tervét a többi között egy nagy villamos erőmű, egy vegyipari kombinát és több más nagyüzem építésével. Grúziában a pártkongresszuson felvetették, hogy a tervezettnél sokkal nagyobb mértékben kell fejleszteni a köztársaság építőanyag iparát. A kongresszusi előkészületek során mindenütt megválasztották a fontos tanácskozás küldötteit. A moszkvai kommunisták konferenciája például a kongresszus küldöttjéül választotta Hruscsovot, Mikojant, Szuszlovot és Furcevát, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjait. Rajtuk kívül a moszkvai pártszervezetek, a városi tanács, a népgazdasági tanács több felelős vezetője, számos, országszerte ismert kiváló munkás, s az irodalmi és kulturális élet ismert személyiségei — köztük Zurkov, az írószövetség titkára, Tvardovszkij, az ismert költő, valamint Carjov, a moszkvai Kis Színház igazgatója — képviselik majd a szovjet főváros kommunistáit áz SZKP XXI. kongresz- szusán. A szovjet napilapok szerkesztőségeihez a Szovjetunió és a világ legkülönbözőbb részeiből ezrével érkeznek levelek, amelyeknek írói ajánlkoznak arra, hogy utasai lesznek a holdra irányított első űrhajónak. A levelek írói a legkülönbözőbb korosztályokat képviselik, sok közöttük a diplomás ember is. így például két barát, Vlagyimir Rasz- torbonev 27 éves rendező és Jurij Malahov, 25 éves mérnök így ír Alma Atából: „Azt szeretnénk, ha szovjet hazánk lőné fel elsőnek emberi utassal az űrrakétát. Készek vagyunk ehhez minden erőnkkel hozzájárulni. Lehet, hogy többezren megelőztek már bennünket hasonló kérésükkel, de mi nem a kalandot keressük. Hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy minél előbb megvalósuljon az emberiség merész álma“. Hasonló tartalmú és hangú levelek érkeznek külföldről is. így például Franciaországból, Dél-Ameri- kából, Svédországból, Kínából, Norvégiából, Japánból és Indiából jelentkeztek bátor vállalkozók. Egy Stefan Plakowski nevű lengyel fiatalember azzal érvel, hogy jó ejtőernyős és otthonosan érzi magát a levegőben. úzekig feltörünk, láttok Tudtam, hogy sikerülni fog, tudtam, hogy mi leszünk az elsők, kik elhagyunk, hószárnyú felhők, ízekig feltörünk, Titok. Szívünk csillagokba nyitott, hirdetve, hogy az ember — felnőtt: megtudni minden messze-rejlőt, tébotyítót, boldogítót. Tudtam, hogy sikerülni fog, s most mégis szinte hihetetlen gyémánt sínnel beírt egekben siklani, szállni, látni, hogy isten-trónusok, kárpitok selyme be könnyen ketté lebben. LETAY LAJOS, Románia :a kezdődik a Szovjetunió Kommunista Párt járnak XXI. kongresszusa. A Szovjetunió kommu- jnistái elérkeztek ahhoz a ponthoz, amikor vallóban beteljesült, amit Nyikita Szergejevics í Hruscsov előre látott: az egész világ elámul ' azokon a merész célkitűzéseken, amelyeket a kommunista pártjával eggyéforrt szovjet nép a következő hét évre maga elé tűzött. Önmagukban véve is sokatmondóak és bátran mondhatjuk, korszakot nyitó jelentőségűek a szovjet tervgazdaság fejlődésének mutatószámai, különösen, ha összevetjük akár egyetlen szempillantásra azokkal a számadatokkal, amelyeket az imperialista országok szolgáltatnak önmagukról. Kétféle számítás jellemzi ezeknek az országoknak az uralkodó köreit: egyrészt azt latolgatják, hogyan lehetne minél kisebb arányokra csökkenteni a gazdasági hanyatlást, másrészt pedig azzal hivalkodnak, hogy milyen pusztításokat tudnának véghezvinni emberi és anyagi javakban, ha a világra szabadíthatnák gyilkos fegyvereiket. Az SZKP XXI. kongresszusának tézisei a szocialista élet gazdálkodásáról, az emberi élet szépségeinek gyarapodásáról szólnak. Acél és műanyag, búza és gyapot, könyv és filmgyártás, illetve termelés kérdéseivel találkozunk, azonban ez alkalommal az itt közölt számokban költőiség rejlik. A felszabadult emberi alkotóerő, a természeten és a sorson úrrá lett ember, a kommunista társadalom szépsége ragyog fel a józan prózai számokban. A szocialista társadalom fölénye a kapitalista rendszerrel szemben már eddig is bebizonyosodott és a két világrend- szer ellentétes jellegű fejlődési iránya évtizedek óta nyilvánvalóvá vált. A szovjet népgazdaság fejlődési üteme teljes biztonsággal előrevetítette azt az időszakot, amikor a legfejlettebb tőkés országok gazdasági túlhaladása napirendre kerül. A legfejlettebb tőkés országok gazdasági túlhaladása ma már a távlat kérdéséből a közvetlen gyakorlat kérdésévé vált. A világ első szocialista állama létezése ötödik évtizedének a legelején a kommunista társadalom műszaki-anyagi alapjait rakja le és legyűrve az öröklött évszázados elmaradást, a háborúk pusztításait, a világ élére kerül nem csupán a társadalmi rendszer fejlettségét, hanem az anyagi javak termelését és a nép életszínvonalát illetően is. Bratislava, 1959. január 27. A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. évfolyam, 4. szám. Ara 60 fillér Valóra válnak Marx, Engels és Lenin legmerészebb álmai A bőség programja V alamikor, a legsötétebb elnyomatás éveiben, az emberiség legjobbjai az aranykorról álmodoztak. Vágyálmuk azonban sohasem öltött, mert nem is ölthetett határozott formákat. A tudományos szocializmus nagy tanítómesterei fedezték fel az igazi aranykor mibenlétét és a hozzá vezető utat. A kommunizmus megteremtéséért folyó harc azonban nem jelentette az álmok megsemmisülését, hanem az álmodozás össze- forrását a gyakorlati munkával, a szárnyaló képzelet párosulását a pontos tudományos számítással. Mindazt, amit az SZKP kongresszusi téziseiben olvashatunk, nem más, mint a kommunizmusról álmodó, a kommunizmust megvalósító szovjet ember ragyogó megnyilatkozása végső győzelmének előhírnöke. A szocializmus felsőbbrendűségét a kapitalizmussal szemben a békés versengés útján bizonyítja be. Ennek a versengésnek a most következő szakaszát elsősorban azok a világraszóló eredmények határozzák meg, amelyeket a Szovjetunió az elkövetkező hét évben fog elérni. S nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy ennyi idő alatt a világ első szocialista állama kivívja magának az elsőséget Európában, ami az egy főre eső ipari termelést illeti, maga mögött hagyva olyan fejlett tőkés országokat, mint Anglia és Nyugat-Németország. És talán még újabb öt év sem fog eltelni addig, hogy a Szovjetunió megelőzve az Egyesült Államokat, az első helyre kerül világviszonylatban is mind a termelés mennyiségében, mind az egy főre eső termelés szempontjából. Világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz ez a szocializmusnak, a kapitalizmussal folytatott békés versengésben. A kommunista építés nagyszerű munkaterve nem csupán a Szovjetunió fejlődése számára nyújt új lehetőségeket, hanem az egész szocialista világrendszer számára. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés, amely teljes egészében érvényre juttatja a proletár nemzetköziség magasztos elveit, biztosítja az egész szocialista világrendszert nagyarányú és gyorsütemű fejlődéséről. 1965-ben a szocialista országok ipara több mint felét adja majd a világ ipari termelésének. Tehát a föld egyharmadát felölelő szocialista világrendszer kivívja gazdasági fölényét a föld nagyobb felén uralko’dó kapitalizmus fölött. A Szovjetunió sikeresen teljesíti Lenin egyik legfontosabb elsajátítani a technika tudományát hagyatékát: Hatványozott kongresszusi aktivitás Az acél romantikája A Szovjetunióban az építés leg- felelősségteljesebb és legfontosabb részlegein minőig lelkesen dolgoznak a fiatalok. A fiúk és leányok az ijpéves terv első éveiben hatalmas vasműveket, gépgyárakat, villanyerőműveket, új városokat építettek és Donbasz tárnáiban dolgoztak. A lelkes fiatalok a szovjet kormány felhívására elmentek a szűzföldekre és valóban csodákat műveltek — több mint 36 millió ha parlagon heverő földet szántottak fel és 425 új szovhozt létesítettek. Amikor az SZKP XX. kongresz- szusa azt a feladatot tűzte ki, hogy 10—15 éven belül keleten újabb kohókat létesítsenek, a szovjet kormány azzal a felhívással fordult az ifjúsághoz, hogy a legjobb elvtársakat küldjék ki az építkezésekre. A fiatalok lelkesen fogadták a felhívást és hazafias feladatuknak tekintették, hogy eleget tegyenek annak. Elmentek, és mint kőművesek, buldozér- és kotró- gépkezelők dolgoztak, betont kevertek, építettek. Ma már elmondhatjuk, hogy miképpen dolgoznak a fiatalok a Nyugat-Szibéria-i üzemekben, a hatalmas kohók építésénél. Az üzemet a kamerovszki körzetben építik, Sztálinszktól nem messze. Az üzem épülete és a lakóházak 56 négyzetkilométer területen terülnek el és az építkezési területet most 83 km2-el bővítik ki. A Nyu- gat-Szibéria-i kohászati üzem teljesen gépesítve lesz. Több öntvényt, acélt és hengerelt vasat termel majd, mint a híres Kuznec- ki Kombinát. A fiatalok keze alatt épül a Nyugat-Szibéria-i kohászati üzem. ... Az építést csak nemrég kezdték meg. Jelenleg az utakat építik, csatornákat, vízvezetékcsöveket fektetnek le, a Tömj folyó medrét helyezik át és már az új üzem alapjait rakják le. Kezdettől fogva építik a lakónegyedet is. Mindenütt fiatalok dolgoznak. Az ország különböző vidékeiről jöttek ide a fiatalok és a legkülönfélébb foglalkozási ágazatokban dolgoztak. Szibériában az a felemelő érzés vezette őket, amely a legtöbb szovjet fiatalt betölti: a legnehezebb és legfelelősségteljesebb részlegen akarnak részt venni az építésben. Elsa Dunajeva, a Nyugat-Szibéria-i ifjúsági építkezés részvevője.
