Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-12 / 19. szám

A jó barátság érdekében

Nap nap után egyre több fiatat kapcsolódik a Szocialista Munkabrigádok versenyébe. Az ipolysági járásban a palásti EFSZ- ben dolgozó fiatalok 18 tagú ifjúsági munkacsapatot szerveztek. A munkacsapat szintén versenyben áll a besztercebányai kerület más munkabrigádjaival. A brigád minden tagja tisztában van azzal, hogy milyen fontos szélesíteni a szocialista munkabrigádok versenyét. Mindannyian elvégezték a szövetkezeti munkaiskolát is. A képen Szikora Magdát, Péter Ilonkát és Csáky Máriát látjuk munka közben. A brigád tagjai vállalták, hogy 150 mázsával több cukorrépatermést érnek el hektáronként a tervezettnél.

Az új tagok felvételéről

A CSISZ III. kongresszusa után, az alapszabályok ismertetése közben, gyakran felmerül a kérdés, vajon az ifjúsági szövetségbe 14 éven aluli fiúkat és leányokat is felvehetünk-e. A legtöbb esetben azokra a módosításokra hivatkoznak, melyeket a CSISZ III. kongresszusa után az alapszabályokkal kapcsolatosan foganatosítottak. Ezek szerint az ifjúsági szövetség tagja minden olyan csehszlovák állampolgár lehet, aki 15. életévét betöltötte és 26 évnél nem idősebb.

Ebből az következik, hogy a 9 éves iskola bevezetése után a fiúk és a leányok új munkahelyükre vagy a szakiskolákba nem 14, hanem 15 éves korukban kerülnek. Amikor azonban az új intézkedések kihangsúlyozzák, hogy a kötelező 9 éves iskolát 1961-től kezdve fokozatosan vezetik be, a munkahelyekre és a szakiskolákba már 14 éves fiúk és leányok is jöhetnek. Ezért a CSISZ KB- nak a CSISZ-be való felvétellel kapcsolatos határozata kimondja, hogy a 9 éves iskola bevezetéséig átmenetileg olyan fiúkat és leányokat is fel kell venni, akik még nem töltötték be 15. életévüket.

A jelen időszakban a munkahelyeken és a szakintézetekben azt az elvet érvényesítjük, hogy a CS!SZ-be azok a fiatalok léphetnek be, akik már befejezték a kötelező iskolalátogatást, tehát lehetnek 14 évesek is.

Ott, ahol már működnek vagy ahol a jövőben bevezetik a 9 éves iskolát, azt az irányelvet érvényesítik, amely megszabja a felvétel korhatárát is. Ezekben az esetekben a tanulók a 9-ik osztály befejezéséig a CSISZ pionírszervezetében fejthetnek ki tevékenységet, és a CSISZ-be új munkahelyükön vagy a szakiskolákban 15 éves korukban léphetnek.

Azon irányelv kitűzésével kapcsolatosan, miszerint fiúkat és leányokat a kötelező iskolalátogatás befejezése után az új munkahelyükön és nem a 8 éves középiskolában veszik fel az ifjúsági szövetség kötelékébe — mint ahogy azt a CSISZ III. kongresszusáig tették — a következő kérdésekre hívjuk fel a figyelmet. A következő időszakban a 8 éves vagy 9 éves iskolák utolsó osztályaiból nem veszünk fel a CSISZ-be és ezekben az évfolyamokban CSISZ-szervezeteket sem alakítunk. Annak érdekében hogy a pionírok új munkahelyükön vagy a szakiskolákban a CSISZ- be léphessenek, a CSISZ Központi Bizottságának elnöksége azt a határozatot hozta, hogy a CSISZ pionírszervezetnek csoporttanácsai a pionirszervezet tevékenységének év végi befejezésénél megtárgyalják a pionírok átmenetét a CSISZ-be. Minden ajánlást a CSISZ pio- nírszervezetének csoporttanácsa jegyez be a pionirigazol- ványba.

A CSISZ-szervezetek a fiatalokat munkahelyükön a pionír-igazolványba bejegyzett ajánlás alapján veszik fel a CSISZ kötelékébe. Ezekben az esetekben a CSISZ KB irányelveihez kell igazodni.

Azokban az esetekben, amikor a pionírok vagy tanulók a kötelező iskolalátogatás befejezése után nem kapták meg a CSISZ pionirszervezetének

ajánlását, a CSISZ alapszervezetei arra kényszerülnek, hogy a CSISZ-be való felvételről csak későbbi időpontban döntsenek, amikor a tagjelölteket munkahelyükön már közelebbről is megismerik.

Ezek az új intézkedések hozzájárulnak, hogy a CSISZ tevékenységének színvonala

emelkedjék, és a CSISZ kötelékeibe való felvételnél elejét veszik a formalitásoknak.

MIKULÁS PAVEL

A májusi idő kedvezően alakult. Ennek köszönhető, hogy nemsokára nagyobb mértékben kezdődnek meg a tervezett ifjúsági építkezések. Több helyen ugyan már régebben munkához láttak a fiatalok, vagy nem is szünetelt hosszabb ideig az építkezés. Május vége felé főleg a vízszabályozások és egyéb meliorációs munkák kezdődnek. Ugyanis vízben dolgozni nem lehet akármilyen időben, ki kell várni a napsütést.

A fiatalok ezrei készülnek az ifjúsági építkezésekre. A falusi alapszervezetek és az üzemben dolgozó fiatalok kötelezettségeket vállalnak, hogy hány órát dolgoznak le brigádban. Ám a tanuló fiatalok is készülődnek már. Az idén több mint nyolcezer tanuló fiatal vesz részt Szlovákia különböző járásaiban az ifjúsági építkezéseken. Lényegesen többen, mint a múlt években. Gondoljunk csak vissza a tavalyi nyárra. A fiatal orvosnövendékek és a főiskolák különböző fakultásainak hallgatói dicséretesen állták meg helyüket a vízlevezető árkok készítésénél és a mocsaras talajok alagcsövezé- sénél. Számokban nehéz lenne kifejezni, hány korona értékű munkát végeztek. Az iskolai CSISZ-szervezetek által szervezett brigádosokkal kapcsolatban azonban a falusi alapszervezeteknek is fontos feladatuk van.

A brigádosok feladata elsősorban az, hogy dolgozzanak, tervszerűen végezzék el a kiszabott feladatokat. Az időt és a lehetőségeket azonban jól ki kell használni. A munka mellett sportolni, szórakozni is kell, és meg kell ismerni a tájat, a falut, vagy várost, ahol dolgoznak. Sok fiatalban egész életre szóló nyomot hagy a fiatal korban szerzett ismeretanyag. Ez mindenképpen hasznára válik minden fiatalnak. Éppen ezért a falusi alapszervezeteknek azt is elő kell segíteni, hogy a közelükben dolgozó tanuló fiatalok jól érezzék magukat, megismerhessék a vidéket és munkájukat Összekapcsolhassák a nép megismerésével. Nem szabad olyan esetnek előfordulni, mint amilyen tavaly nyáron történt Ozsgyánban, Az ozsgyáni EFSZ talajvizes terüCsűszás a csuz- dán kedvenc szórakozása a gyermekeknek. A leendő pionírok kedvüket lelik ebben a bratislavai Pionír-kertben.

létéin főiskolai brigádok dolgoztak, nagyobbrészt lányok. Az alagcsövezéshez szükséges árkokat ásták. Kiváló munkát végeztek, szorgalmasan dolgoztak, az ozsgyáni fiatalok pedig mosolyogva nézték, amint a tűző napon ásták a lányok az árkokat. Semmifelé intézkedést nem tett és szervező munkát nem fejtett ki sem a rimaszombati járási vezetőség, sem pedig az ozsgyáni alapszervezet, hogy segítsenek a fiatal lányoknak. Bizony megmutathatták volna az itteni fiatalok, hogy tőlük sem áll messze a munka és a saját szövetkezetük érdekében részt vehettek volna az alagcsövezési munkálatokban. A brigádon dolgozó lányok jöt- tek-mentek a faluban, az ozsgyáni fiatalok legfeljebb vin- cogtak utánuk — ami abszolút illetlen dolog — de táncmulatságot vagy rövid színdarabot, s esetleg ismerkedési estet nem rendeztek, amelyen részt vettek volna főiskolai brigádosok is. Az alapszervezet vezetőségének kapcsolatba kellett volna lépni a dolgozó lányokkal és a helybeli CSISZ-tagoknak barátkozni kellett volna velük, így kölcsönösen kicserélték volna nézeteiket, s bizonyára sokat tanultak volna egymástól. Hasonló eset történt Vásárúton is. A vásárúti fiatalok tudomásul vették ugyan, de szintén ölhetett kézzel nézték, hogy a sok főiskolai brigádos falujukhoz közel dolgozik. Nem iparkodtak kapcsolatot teremteni az alapszervezet és a brigádosok közt, távol állt tőlük, hogy segítsenek a főiskolásoknak. Pedig a fiatalok politikai neveléséhez a barátság kifejlesztése is tartozik. Jó alkalmat szalasztottak el, mert megismerhették volna a szocialista értelmiséghez tartozó fiatalok életét, nézeteit, azok viszont megismerték volna a falusi fiatalok * életfelfogását. Hasonló eseteknek a jövőben nem szabad megtörténni.

Olyan falukban, ahol ifjúsági építkezés folyik vagy egyéb

munkán brigádosok vesznek részt, azzal is törődjön az alapszervezet, hogy szórakozássá varázsolják a brigádosok részére az ott töltött időt. Ahoi nagyobb szabású brigádmunkák folynak, vagy kezdődnek, már úgyis jó előre tudja a helyi alap- vagy üzemi szervezet. A tagsági gyűléseken tárgyalják meg, miképpen vesznek részt elsősorban a munkálatokban, másodsorban pedig milyen módon valósítják meg a szoros kapcsolatokat a messzebb vidékekről jött brigádosok és a helybeli fiatalok közt. El kell érni, hogy az idegenből jött brigádos ne úgy érezze magát, mintha nem törődne vele annak a falunak alapszervezete, ahol dolgozik. Ne csak brigádosnak, hanem vendégnek, jó barátnak és jó munkatársnak is tekintsék a messzebbről jött brigá- dosokat. A barátságnak erős kötelékei vannak, ami összefűz,

összefog minket.

Adakoznak a Szolidaritás Alapra

Múlnak a napok, közeledik a VII. Világifjúsági Találkozó. A fiatalokat áthatják a bécsi VIT előkészületei. Ajándékokat gyűjtenek, melyeket eljuttatnak majd a találkozó küldötteinek. Kötelezettségeket vállalnak, kulturális tevékenységet fejtenek ki a VIT előtti időszakban. A találkozó előtti időszak legnagyobb és egyben legfontosabb feladata azonban mégis a Szolidaritás Alapra va- ló gyűjtés marad. Meg kell mondani, hogy a legtöbb járásunk fiatalsága dicséretre méltóan gyűjt a Szolidaritás Alap javára. Nemcsak a CSISZ-tagok, hanem a pionírok is bekapcsolódnak a gyűjtésbe. Például a trencséni járásban a CSISZ-tagok eddig 18 000 koronát, a pionírok pedig közel 1500 koronát gyűjtöttek. A nagykaposi járás eredménye 2500 korona és ebből 743 koronát a pionírok gyűjtöttek:

A gyűjtés terén figyelemre méltó eredményt értek el a rimaszombati és a füleki, valamint a tornaijai járás fiataljai is. A füleki járásban több mint

A VII. VIT előtt

A besztercebányai kerület ifjúsága fokozott munkalelkesedéssel készül a VII. VIT-re. A CSISZ-szervezetek a fesztivál tiszteletére 571 kötelezettségvállalást tettek, ebből 284-et a falusi fiatalok. Az ifjúság millióiért mozgalom keretén belül 1 999 161 koronát takarítottak meg. Ebből 495 961 koronát a besztercebányai és 325 000 koronát a breznoi járásban.

A CSISZ-szervezetek értékes kötelezettségvállalásokkal felelnek a CSKP KB márciusi plénumán és az EFSZ-ek IV. kongresszusán hozott határozatokra. A fiatalok védnökséget vállaltak 25 meliorációs építkezés és 26 szövetkezeti építkezés felett. A zólyomi CSISZ-tagok különösen jó példával járnak elől, védnökséget vállaltak a Hájniky-kovácovai meliorációs építkezés felett. A magasra kitűzött CSISZ zászló büszkén hircleti, hogy itt ötven brigádos segít a talajjavítási munkálatokban. A besztercebányai járásban is brigádokat szerveznek a fiatalok és főként a molci EFSZ építkezésén segítenek. A kékkői járásban 1652 hektár rétet és legelőt gondoztak és 532 köbméter komposztot készítettek. Az ipolysági járás sem akar háttérben maradni, eddig már 1450 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe és 870 köbméter komposztot készítettek. A fiatal palásti szövetkezeti tagok elhatározták, hogy versenybe lépnek a Szocialista Munkabrigád címért. A 18 tagból álló palásti munkacsapat 14 hektár területen három növényfajtát termel, mégpedig hat hektáron zöldséget, öt hektáron cukorrépát és három hektáron dohányt. A cukorrépánál 350 mázsáról 500 mázsára emelik a hektárhozamot. Terven felül 4000 korona értékben túlteljesítik a zöldségtermelési tervet.

A fiatalok a földművesifjúság járási konferenciáin ismerkednek meg a CSISZ-re váró feladatokkal. így például Korponán a fiatal szövetkezeti tagok arról tanácskoztak, hogyan nyerhetnének 350 új tagot és hogyan segíthetnének a takarmányalap biztosításában, a talajjavítási munkálatokban és az EFSZ-ek beruházási építkezéseinél. A drienovl, méztermelői és sebechlebyi fiatal szövetkezeti tagok valóban szép eredményekről számolhattak be. A sebechlebyi EFSZ-ben 64 fiatal dolgozik és három munkacsapatra oszlanak. Két csapat a növénytermesztésben, egy pedig a gyümölcstermelésben dolgozik. Harminchat hektár rétet és legelőt gondoztak és segítenek a tavaszi munkában. Doiny Badinban a CSISZ-tagok 50 hektár rétet és legelőt és négy hektár lent vettek gondozásukba.

A fesztiválig a kerületben 26 000 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe, 6000 köbméter komposztot készítenek és 680 fiatalt nyernek meg az EFSZ-ek számára.

A CSISZ-szervezetek az üzemekben és a falvakon is brigádokat szerveznek és gyűjtenek a fesztivál alap javára. Eddig már 115 856 koronát gyűjtöttek össze.

A legtöbbet a breznoi járásban gyűjtöttek, ahol 28 137 korona jött össze. A pionírok is ki akarják venni részüket a gyűjtésből. Eddigi eredményük 26 134 korona.

A fesztivál előtti időszakban fellendült a kulturális és a sporttevékenység is. A CSISZ-szervezetek helyi ifjúsági fesztiválokra készülnek s gazdag kulturális programokat és sporteseményeket készítenek elő. A járási szervezetek a járási spartakiád alkalmából járási ifjúsági fesztiválokra készülnek. Vidám nótaszóval akarják köszönteni az ifjúsági fesztivált.

F. 3.

7000, a rimaszombatiban közel 10 000, a tornaijai járásban 5000 koronát gyűjtöttek eddig. Mondani sem kell, hogy a gyűjtés tovább folyik és egyre több fiatal adakozik a Szolidaritás Alap javára. A nyitrai kerületben, az ógyallai, érsekújvári, nyitrai, vágsellyei, tapolcsányi, aranyosmaróti és a zselízi járás vezet a gyűjtés terén, de sajnálatos módon a párkányi, valamint a verebélyi járás igen lemaradt a kerület többi járásai mögött. Szégyenszemre meg kell írni, hogy a párkányi járásban eddig csak közel 700 koronát gyűjtöttek a Szolidaritás Alapra, s ebből 90 koronát a pionírok. Ugyan mit szól ehhez a CSISZ párkányi járási vezetősége? Mikor terjesztik ki a gyűjtést és mikor tárgyalják meg a járásban a CSISZ- tagok a gyűjtés fontosságát? Tisztában vannak-e a párkányi járás CSISZ-tagjai és a CSISZ járási titkárságának dolgozói azzal a ténnyel, hogy a gyűjtés eredménytelensége általában a rossz szervezési munkájukra vet fényt és egyben azt is jelenti, hogy a VIT előtti időszakot sem használják ki a fiatalok mozgósítására. Hasonló az eset a nagymegyeri és galántai járásban is. A bratislavai kerület összes járásai megelőzték e két járást a gyűjtésben, bár Bratislaván kívül a többi járás sem igen dicsekedhet jó eredményekkel. A galántai járásban eddig 550, a nagymegyeriben pedig 700 koronát gyűjtöttek. Egyik járásban sem kapcsolódtak a pionírok a gyűjtésbe. Ez egyúttal annak is jele, hogy a CSISZ járási vezetősége, valamint az alapszervezetek nem tartanak szoros kapcsolatokat a pionírokkal és valószínűen a pionírok nevelésénél is hibákat követnek el. Amíg a többi járásban a pionírok gyűjtése fokozza a CSISZ-tagok eredményeit, a két járásban teljesen megfeledkeznek a pionírokról. A jelen időszak egyik legnagyobb akciója, készülődés a VIT-tre és az előtte való időszak kihasználása. A párkányi, a nagymegyeri és a galántai járásban azonban teljesen megfeledkeznek erről. Vajon más akciókba hogyan kapcsolódnak? Ahol jó alapszervezetek vannak, ott bizony a gyűjtés is nagy lendülettel folyik és sajnálatra méltó, hogy az említett három járásról ilyen görbe tükröt kapunk. Még van idő, hogy változtassanak az eddigi „eredményeken“.

A kassai kerületben a király- helmeci és a szepsi járás maradt az utolsó helyen. A király- helmeci járás CSISZ-tagjai valószínűen az ország legutolsó helyén állnak a gyűjtést illetően. Eddig még 300 koronát sem írhatunk számlájukra. A szepsi járásban is csak közel 500 koronát gyűjtöttek, A királyhel- meci járásban valószínűen a gyűjtés elhanyagolása miatt maradtak le, s ezen bizony sürgősen segíteni kell. A király- helmed járás CSISZ-tagjai mihamarabb fokozzák a gyűjtést, a szepsi járás CSISZ-tagjai pedig majd vegyenek példát a ki- rályhelmeci járástól. Ezzel szemben meg kell dicsérni a poprádi járást, mert eddig 20 000 koronát gyűjtöttek. A kassai CSISZ-tagok eredménye 37 000 korona, ebből közel 15 000-et a pionírok gyűjtöttek. Meg kell dicsérni még az iglói, rozsnyői, rőcei és a kézsmárki járást is, ahol szép eredményekkel dicsekedhetnek, de a gyűjtést az eddigieknél is nagyobb lendülettel folytatják, így kell ezt tenni mindenütt.

— bi —:

Előző szamunkban már beszámoltunk a nagymegyeri járás pionírjainak kiállításáról. A kiállításnak igen nagy sikere volt és képünk annak egy részletét mutatja be.