Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-12 / 19. szám
Hazánk A felsőpatonyi nyolcéves is- kola növendékeit már az egész vidéken jól ismerik, olyan kiváló eredményeket értek el a Micsu- rin-körben. Nyolcvan tanuló egy negyed hektár területen kukoricát, burgonyát, cukorrépát és más zöldségféléket termesztett. Olyan eredményeket értek el, hogy még a legjobb szövetkezeteknek sem kellene az ilyen eredményekért szégyenkezniük. Például 1958-ban 39 mázsás kukorica hektárhozamot értek el, a burgonyánál pedig 365 mázsát. Bámulatra méltó alaposággal gondozzák a kísérleti földeket. Molnár Géza igazgató és Farkas Sándor biológus felügyelete alatt a fiúk és leányok olyan mezőgazdasági ismeretekre tettek szert, hogy a tapasztalt gazdák is megdicsérnék őket. Január elején Molnár Géza igazgatóhoz látogatóba jött Mi- chal Slovák, a CSISZ járási vezetőségének titkára. Beszélgetés közben megjegyezte: — Az ilyen jó Micsurin-kört hasznosan ki kellene szélesíteni. Mi volna, ha kis pionír szövetkezetét alakítanánk. Gondolkozzunk csak rajta. És valóban meghányták-ve- tették a dolgot, tetszett a gondolat, az igazgató is támogatta a javaslatot és a tervből valóság lett. Rencses Sándort a helyi szövetkezet elnökét is bevonták a tervezésbe, aki 25 ár termőföldön kívül vetőmagot és műtrágyát is a kis szövetkezetesek rendelkezésére bocsátott. Megígérte, hogy mezőgazdasági gépeket, kocsit is ad. Elképzelhetjük, hogy milyen nagy volt a pionírok öröme! Február 12-én az iskolában összejött a szövetkezeti tagok alakuló közgyűlése. A pionírok szövetkezeti vezetőséget, elnököt, álelnököt, csoportvezetőket, könyvelőt, pénztárost, agronomist és még két további vezetőségi tagot választották. Azt mondták, zootechnikusra csak ősszel lesz szükség, mert akkor kezdik meg az állattenyésztési termelést. szövetkezetében Összesen fél hektár termőföld állományunkra is gondolni kell. állt rendelkezésükre. Kidolgoz- ^ tok az évi termelési tervet, mint a valóságos szövetkezetek. A földet kilenc részre osztották. Egyetlenegy ló segítségével a pedagógusok és Szűcs Gyula szövetkezeti csoportvezető tanácsadásai alapján a szorgalmas gyermekek szánté csodákat műveltek. Nagy hozzáértéssel elszórták a műtrágyát is. Már elvetették a tavaszi gabonát, kuÄHTCLÄS« — pókban öt és fél ár területen hü- &en a nyolcéves iskolát végző velyeseket vetnek. növendékek ötven százaléka a A munkát a gyakorlati órákon mezőgazdaságban helyezkedik el. és szabad idejükben végezték Ezek a kis szövetkezeti tagok el. Mielőtt a munkához hozzá- , ............., , . , . ,, fognak, az iskola igazgatója mar elore orulnek a pújukban mindig megmagyarázza, hogyan működő kétéves tanonciskolábefolyt pénzösszegből méhkast, 20 tyúkot és 5 kacsát vásárolunk. — És a munkát már felosztottátok munkaegységekre? — Nem. Kollektiven dolgozunk, az elvégzett munkáért nem kérünk „bért". A további beszélgetés folyanak. De akadnak olyanok is, akik fel akarnak kerülni még a me- is. Ki tudja hány mérnök, agronómus és zootechnikus lesz ezekből a kis szövetkezetesekből. dolgozzanak és mindig megindokolja azt is, miért kell a mun- __ kát ilyen vagy olyanféleképpen 7". ~ végezni. Így játszva megtanulják ^gazdasági főiskolára a helyes agrotechnikai módszereket. Szerencsém volt, mert a kis szövetkezet vezetőségét éppen az igazgató elvtársnál találtam, tanácskoztak. Hetenként tartják összejöveteleiket és megbeszélik az időszerű kérdéseket. Szabó István, a szövetkezet fiatal ag- ronómusa elárulta, hogy ősztől kezdve már egy hektáron fognak gazdálkodni. A helyi szövetkezet vezetősége megígérte, hogy rendelkezésükre bocsátja a földet. Akkor aztán majd lent és mákot is termesztenek. Megkezdik az állattenyésztést is, elsősorban szárnyast és angóra-ny utakat tenyésztenek, de megpróbálkoznak a méhészettel is. • A pénzügyekre vonatkozó kérdéseimre Soóky László, a szövetkezet 13 éves elnöke felelt. — A pénzügyi tervek szerint az idén 3100 korona értékű terményt takarítunk be, ebből 2000 korona értékű terményt eladunk, a többit eltesszük vetőmagnak és élelemnek, mert már az állatA kis szövetkezeti tagok minden kérdést előre megbeszélnek a pedagógusokkal és szakemberekkel. Képünkön az iskola igazgatója Molnár Géza (balról), Farkas Sándor tanító biológus, valamint Szabó István az ifjú agronómus és a kis szövetkezet elnöke, Soóky Laci beszélgetés közben. Reméljük, hogy nemsokára több Micsurin-kör is akad, melyek követik a felsőpatonyiak példáját. I. S. Az újítók szava •V ; \N • Munkába igyekszik a kis csapat A Tatrasvit üzemben már a múlt év végén készültek a fiatalok az újítók negyedévének megszervezésére. Alapos előkészítés után ez év első negyedévét az újítók negyedévének nyilvánították, A negyedév sikerét már az a tény is biztosította, hogy előzőleg aprólékosan megismerkedtek a megoldásra váró problémákkal és feladatokkal. így az újítók valóban a legsürgősebb és a termelés szempontjából a legfontosabb feladatok megoldásán dolgoztak. A kiváló eredményeket főként most, a negyedév kiértékelése után látni. Az újítómozgalomban 63 férfi és nő, s ebből 32 CSISZ-tag vett részt. A benyújtott 57 újítási javaslattal előreláthatólag 663 000 koronát takarít meg az üzem. így a fiatalok az „ifjúság millióiért" mozgalom keretében 480 197 koronát takarítanak meg. Az üzem legjobb ifjú újítója Stefan Domen technológus. V. G. Ismerjük meg az új törvényt A kormány jóváhagyta az EFSZ-ek mintaalapszabályainak kiegészítését és módosítását Az EFSZ-ek március 19.-22-én Prágában tartott IV. kongresszusa javaslatot fogadott el az EFSZ-ek mintaalapszabályainak kiegészítésére. A kongresszus által jóváhagyott és elfogadott javaslatot a kormány április 29-1 ülésén megtárgyalta és jóváhagyta. Ezzel a mintaalapszabályok jogerőre emelkedtek és megtartásuk minden szövetkezet számára kötelező. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb módosításokat: ELSŐSORBAN IS növekedik az oszthatatlan alap. A szövetkezetek kötelesek — az eddigi hét százalék helyett — teljes pénzbevételüknek legalább 10- 12 százalékát az oszthatatlan alapba juttatni. Ez azért szükséges, mert a 7 százalékot kiolyan forrásokkal rendelkezzenek, melyekből pótolni tudják az elhasznált eszközöket és az adott esetben azokat ki is tudják bővíteni. Igen fontos az a kiegészítés, mely szerint a munkaegységek után járó természetbeniek csak A leányok egy csoportja az iskola kertjében, munka közben. tevő összeg gyakran nem volt olyan mennyiségben adhatók ki, elegendő az elhasználódott ál- mely nem haladja meg a szö- lóeszközök pótlására. Fontos vetkezeti tag és családja sze- tehát, hogy a szövetkezetek mélyes fogyasztásának mértéSzélesedik a kezdeményezés VÁLLALJATOK VÉDNÖKSÉGET HELYI MELIORÁCIÓS ÉPÍTKEZÉSEK FELETT! Nem titok, hogy a Nyitra- Zsitva folyók mej»tén három vagy négy évvel ezelőtt még ezer és ezer hektár föld semmi hasznot sem hozott mező- gazdaságunk számára. A helyzet szinte kilátástalannak látszott, s a szövetkezeti dolgozók és a földművesek állandó félelemben éltek a gyakori árvizek miatt. A nyitrai kerület ifjúságának kezdeményezésére három év alatt sikerült elérni, hogy ma a hajdani árvízsújtotta vidéken 2300 hektár területen már szövetkezetek művelik meg a földet. De nemcsak a Nyitra-Zsitva folyók fenyegetnek árvízzel, itt van még a rakoncátlan Vág, a Morva, de még a Duna is kirúg néha a hámból, a Latorca és más folyók is sok kárt okoznak a szövetkezeti dolgozóknak. Sok olyan járás van még Szlovákiában, ahol tavasszal sok a víz, nyáron pedig nagy a szárazság. A vízzel is gazdálkodni kell, csatornákba, halastavakba, tartályokba kell összegyűjteni és szükség szerint a termőföldek öntözésére felhasználni. Sok feladat vár ránk ezen a téren, hiszen vízgazdasági szempontból több mint 700 000 hektár területet kellene még rendezni. A CSISZ SZLKB, valamint a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal által hirdetett verseny is azt a célt követi, hogy a talajjavítási építkezések fellendítése terén sok ezer fiú és leány kezdeményezését és munkakedvét serkentse. A CSISZ járási szervezetei most annak a kérdésnek a megoldásával foglalkoznak, hogy miképpen járuljanak hozzá a meliorációs építkezések fellendítéséhez. Az ifjúság vízgazdasági rendezési munkálatokban való részvételével kapcsolatos határozat megtárgyalásának eredményeként hét kerületi vezetőség védnökséget vállalt hét kerületi meliorációs építkezés felett. A járási vezetőségek pedig 58 járási meliorációs építkezést patronáltak. A CSISZ járási és kerületi vezetőségeinek érdeméből ezer és ezer fiú és leány sorakozik fel, hogy részt vegyen ezekben az építkezésekben. Az akció sikere elsősorban attól függ, miképpen készítjük elő a fiatalokat e feladat teljesítésére. Ezen a téren sokat tanulhatunk a lévai, párkányi, szenei és zólyomi járások tapasztalataiból. A CSISZ falusi szervezetei is alaposan megtárgyalják a CSISZ SZLKB elnökségének ezzel a kérdéssel kapcsolatos határozatát, és több esetben védnökséget vállaltak a község területén folytatott meliorációs építkezések felett. Szlovákiában 293 CSISZ-szer- vezet kisebb meliorációs munkálatok felett vállalt védnökséget. A kisebb munkálatoknál és a régi csatornák alapos tisztításánál és rendezésénél sok alkalom nyílik, hogy a falusi és a szövetkezeti ifjúság megmutassa, milyen komoly és felelősségteljes munkát tud végezni. A zsolnai kerületben, ahol 32 szervezet vesz részt ezekben a munkálatokban, két hektáronként osztják be a munkát. Nyolcvanöt CSISZ-szervezet kisebb levezető és öntözőcsatornák építését veszi át. A CSISZ trnovei,' bélai, demänovai szervezetei is igen kezdeménye- zően láttak a munkához. A fiatalok mindig tekintetbe veszik a helyi körülményeket, amikor kötelezettséget vállalnak. így például Dunaszerdahelyen nemcsak a nagy levezető csatornák kiépítésére vállalkoztak, hanem karbantartják a kis csatornákat js. Például Bősön, Ve- reknyén, tökéletesen kitisztították a csatornákat. Bősön egy tizenkét tagú ifjúsági munkacsapat dolgozik a levezető csatornák építésénél. A somorjai járásban majdnem minden szövetkezetben ifjúsági munkacsapat alakult, s az öntöző csatornák karbantartásáról akarnak gondoskodni. A szenei fiatalok eddig már tizenhárom mezei kutat ástak. Igazán példaadó a hidászok tanintézetében működő CSISZ- szervezet, melynek tagjai me- chanizációs berendezések segítségével siettek a Vásárút- Nagylúcs nagy csatorna építéséhez. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy még sok járás nem használta fel az adott lehetőségeket és nem járult hozzá a vízgazdasági munkálatokhoz, pedig a talaj termékenységét csak akkor növelhetjük, ha levezető és öntözőcsatornákat építünk és kom- posztot készítünk. Márpedig ezt a munkát elsősorban fiataloknak kell elvégezniük. A. BUZNA két, valamint az engedélyezett háztáji állatállomány szükségleteit. Erre azért van szükség, mert sok helyen megtörtént, hogy a munkaegységekre kiadott természetbeniek nagy mennyisége fékezte a termelés növelésének gyorsabb ütemét és megnehezítette az állattenyésztési termelés önköltségének csökkentését. A szövetkezeti gazdálkodás szilárdítása megköveteli, hogy minden szövetkezet az eddiginél következetesebben létesítsen pénztartalékot. A mintaalapszabályok megengedik, hogy a gazdaságilag szilárd szövetkezetek egyes esetekben kulákokat is felvegyenek a tagok sorába. Fontos kiegészítés az is, hogy a szövetkezeti tagok nemcsak a termőföldet, hanem az erdei talajt és az erdőket is kötelesek közös szövetkezeti gazdálkodásba egyesíteni. Nagyon lényeges módosítás, hagy a szövetkezetek tagjaihak és vezetőinek gondoskodniuk kell talajjavítási szövetkezetek alakításáról. A szövetkezetek ezenkívül társulhatnak a helyi nyersanyagforrások kihasználására, a saját termékek feldolgozására, cementből készült elemek termelésére, homokkitermelésre stb. A szövetkezetek kötelessége gondoskodni a gépekről és saját szakembereik felneveléséről, főként az ifjúság soraiból. Ezenkívül a szövetkezetek vezetőségei kötelesek havonként ellenőrizni az évi termelési terv és a szocialista felajánlások teljesítését. Ezen ellenőrzés eredményeit megvitatják a szövetkezet taggyűlésén. A szövetkezetek vezetői ismertessék meg tagjaikat a mintaalapszabályok kiegészítésével és ennek megfelelően egészítsék ki saját alapszabályaikat is. Az ifjúság pedig őrködjék az alapszabályok pontos betartása felett, mert a fegyelem, a példás házirend a termelés növelését szolgálja — ez pedig elsősorban a szövetkezet gyarapodását és a tagok jólétét segíti elő. — s — Napjaink kérdése: Á kétéves tancncviszony Azt mondja a közmondás, hogy minden kezdet nehéz. E rövid mondat igazát a legtöbben már saját magunk tapasztaltuk. Aztán a tapasztalatot felhasználva, okulva a hibákból igyekeztünk a következő alkalommal már jobban, eredményesebben elvégezni munkánkat. így vagyunk most a mezőgazdaságban a kétéves tanoncviszonnyal is. Tavaly kezdtük a toborzást — s nyitottuk meg az első évfolyamokat a kétéves tanonciskolákban — de az első évfolyam létszáma jóval a tervezetten alul maradt. Ennek több oka volt. Egyrészt elég későn kezdődött maga a kampány és az iskolákban sem fordítottak kellő figyelmet a toborzásra. A CSISZ járási vezetőségei alig tettek valamit, s kevés szervezet vitatta meg a tagsági gyűlésen, hogy a szövetkezetben dolgozó 16-17 éves fiatalok közül kit győzzenek meg a kétéves tanoneviszony megkötésére. Ennek tetejébe még sok szövetkezet vezetősége teljesen felelőtlenül kezelte a tanonckérdést. Sok helyen, ahelyett hogy toboroztak volna, még a jelentkezőket is idegenkedve fogadták. Mindezen körülményeket figyelembe véve nem is csoda, hogy nem tudtuk elérni a tervezett tanonclétszámot. Az idén, okulva a tavalyi eseményekből, már sokkal jobban halad a tanoncto- borzás. Szlovákia nem kis feladat előtt áll, hiszen 10 400 fiút és leányt kell meggyőzni a kétéves tanoneviszony megkötésére. A bratislavai kerületben 2625, a nyitraiban 2696 a tervezett létszám. A toborzásban szép eredményeket ért el a nagymegyeri, komáromi és a palántái járás. Leggyengébben halad a toborzás a kassai kerületben. A CSISZ járási vezetőségeinek sokkal többet kellene foglalkozniuk e problémával. Ezt látni abból is, hogy a tanoneviszony megkötése főként azokra korlátozódik, akik most fejezik be a 8-ik osztályt, pedig azok közül is kellene ta- noncokat szerezni, akik tavaly és tavalyelőtt hagyták el az iskola padjait. Ezeket a fiúkat és leányokat a falusi CSISZ-szervezeteknek kell megnyerniük a tanulásra. A kétéves mezőgazdasági tanoneviszony szükségességét és fontosságát senki $em vonhatja kétségbe. A mezőgazdaságnak szüksége van szakmunkásokra és főleg fiatalokra. Éppen ezért a CSISZ falusi szervezeteinek vezetői lépjenek érintkezésbe az EFSZ vezetőivel és segítsenek meggyőzni minél több fiatalt a kétéves tanoneviszony megkötésére. — cs — MÁR NEM KELL idegenből behozni a C-vitamint. Az olo- mouci Farinakon n. v. új épületében két hónappal a tervezett határidő előtt megkezdték a C-vitamin termelést. Az üzem korszerű berendezése több, mint 20 millió koronába került. Az üzem már az idén annyi C-vitamint termel, hogy tökéletesen fedezni tudja gyógyszeriparunk szükségleteit. ' Képünkön Ján Staidr és Zde- nek Glut mérnököt, a vitamintermelés vezetőit látjuk, amint az első C-vitamin termékeket megvizsgálják.
