Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-13 / 2. szám

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága III. plénumának határozata a GSISZ III. kongresszusa utáni feladatokról Szlovákiában 1 Jóváhagyjuk a CSISZ III. kongresszusa eredményei- * re és a kongresszus hatá­rozatának a CSISZ szlovákiai feladataira vonatkozó kitételei­ről szóló jelentést és meghagy­juk a CSISZ SZKB-nak, a CSISZ kerületi vezetőségeinek, járá­si vezetőségeinek és a CSISZ alapszervezeteinek, hogy a CSISZ III. kongresszusának ha­tározatát dolgozzák fel és sa­ját hatáskörükben biztosítsák a határozatok fokozatos végre­hajtását. 2 Az ország építésénél az ifjúság részvételének nö- * vetésében használjuk fel a Bécsben megtartandó VII. VIT-re való előkészületeket, az iparban és a mezőgazdaságban a leghaladóbb tudomány és technika érvényesítésével len­dítsük fel a munkatermelé­kenység és a talaj termékeny­ségének emelése érdekében in­dított szélesméretű építő moz­galmat. Használjuk fel az eddig már bevált munkamódszereket, mint az „ifjúság millióiért“ mozgal­mat, az ifjúsági kollektívákat, a gazdasági ellenőrző bizottsá­gokat, a „péntekes“ mozgal­mat, „a fiatalok a szövetkeze­tekért“ mozgalmat és más mozgalmakat. Emellett állan­dóan támogassuk és fejlesszük az új munkaformákat, ser­kentsük az ifjúság kezdemé­nyezését, amely az utóbbi idő­szakban oda irányul, hogy el­nyerje a „szocialista munka brigádja“ címet. Külön figyelmet fordítsunk arra a kérdésre, hogy az ifjú­ságot népgazdaságunk legfon­tosabb szakaszára nyerjük meg és toborozzuk, főként a bá­nyákba, a mezőgazdaságba és az építészetbe, különös tekin­tettel a lakások építésére, mert ez a jelen időszakban nemzeti feladatunkká vált. A növény- termesztés- és az állattenyész­tés folytatott kiképzés terén biztosítsuk a tanoncviszonyba való felvételt és nyerjük meg a jó tanulókat - pionírokat e szakma számára. 3 Nemzetgazdaságunk, va­lamint a tudomány és a 1 technika gyors fellendü­lése sürgősen megköveteli, ÍGY szép Köztársasági elnökünk még nem is olyan régen Lányban látta vendégül a legjobb pio­nírcsapatok küldöttjeit. Ezen a nagy napon a kis pionírok el­nök elvtársunknak munkájuk­ról beszéltek. A vas- és papír­gyűjtésről, az EFSZ-ek megse­gítéséről, faültetésről, s ugyan­akkor Ígéretet tettek, hogy a jövőben szorgalmasabban, oda- adóbban fogják teljesíteni pio­nír kötelességüket. Ettől a naptól csak pár hó­nap telt el, és az eredmények már is bizonyítják fogadásuk betartását. Egyedül Szlovákia pionírjai - tanulói 12 273 583 kiló hulladékvasat és 2 085 920 kilő papírt gyűjtöttek, továbbá 5 956 596 órát dolgoztak le, és ebből több mint 50 °/o-ot a mezőgazdasági munkákban, a többit pedig a falu- és az isko- laszépítési akcióban. A legjobb eredményeket a besztercebá­nyai, eperjesi és a zsolnai pio­nírok érték el. A vágújhelyiek közül 116 pionír nyerte már el a Vörös szalagot, és az EFSZ- ben 1116 órát ledolgozott. A tardoskeddi pionírok 2059 órát, az izsaiak 670 órát dolgoztak le-az EFSZ-ükben. A szentmi- hályi iskola pionírjai sem ma­radtak el, bár ők kevesen van­nak, mindössze 24-en. Az őszi terménybetakarításnál 470 órát dolgoztak. Hazánk legkisebb építői nem­csak brigádórákkal segítik az EFSZ-eket, de több esetben melegágyi palántát készítenek számukra, mint például Meleg­hegyen. A cserencsényi pajtá­sok a vetőmag csíráztatásával foglalkoznak. N A pionírok sok esetben az állattenyésztésben is segítenek. Ezt láttuk az ifjú állattenyész­tők október 11—13-ig megtar­tott első országos szemléjén. Fiatal méhészek, baromfi- és nyúltenyésztők, akvaristák ta­lálkoztak itt, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Október 12-én a pionírok megtekintették a voderadyi mezőgazdasági mes­teriskola állatállományát. A vistyuki iskolán ez évben három kísérletező-kört alakí­tottak. A méhészeti kör veze­tője, a falu EFSZ-elnöke Ora- vec elvtárs, aki büszke arra, hogy szépen halad munkája, s a pionírok jól elsajátították a méhészetet. Így segítenek a legkisebbek köztársaságunknak, s minden azon múlik, hogyan tudja az iskola felvenni a kapcsolatot a helybeli EFSZ vezetőivel. Több esetben, mint pl. a dunaszer- dahelyi járásban az EFSZ-ek a pionírok szorgalmas munká­ját igyekeztek megjutalmazni, és a múlt évben járási táboro­zást rendeztek számukra. Itt Több pionír-szervezetnél már jó Micsurin-kör működik. Ké­pünkön egy Micsurin-kör tag­jait látjuk munka közben. nap mint nap más szövetkezet törődött a pionírok ellátásával. A szentmihályi EFSZ tavaly a Télapó ünnepségét rendezte, és minden gyermek számára aján­dékcsomagot készítettek. Karöltve kell haladni és arra kell törekedni, hogy falvaink szövetkezetei minél gazdagab­bak és jobbak legyenek. Ez a pionírok célja is. Azt akarjuk, hogy a tanulókat már fiatal korukban úgy vezessék, hogy maid egyszer ne szégyeljék, ha az EFSZ-ben kell dolgozniuk, állják meg helyüket és végez­zék odaadóan feladataikat. SZABÖPÄL GITTA hogy az ifjúság emelje szaktu­dását és gyarapítsa műveltsé­gét. A CSISZ szervei és szerve­zetei, együttműködve a szak- szervezeti és gazdasági dolgo­zókkal, fokozottabb figyelmet fordítsanak az ifjúság szaktu­dása emelése évére, arra, hogy a fiatalok igénybe vegyék a ta­nulmányok rendkívüli módon nyújtott lehetőségeinek módo­zatait és támogassák az ifjú­ságot a minősítés és a művelt­ség fokozására irányuló to­vábbképzési lehetőségek igény- bevételében. 4 A diákokat fő feladatuk teljesítéséhez, a felelős- ■ ségteljes tanuláshoz ve­zessük és rendszeres figyelmet fordítsunk ideológiai és politi­kai nevelésükre. A tervezett iskolareformmal kapcsolatosan gondoskodjunk, hogy a diákok állandóan kapcsolatban legye­nek népünk életével és mun­kájával, szervezzünk diákbri­gádokat az ipar és a mezőgaz­daság számára. A CSISZ-szervezet jelentős feladata ezzel kapcsolatosan, hogy a legjobb fiatalokat a ter­melésből kiemelje, a főiskolai tanulmány számára megnyerje, és megfelelő feltételeket te­remtsen számára ahhoz, hogy a tanulmányokra felkészüljön. 5 Az ifjúságot úgy vezes­sük, hogy vegye ki részét * a közéleti munkából, ak­tivan dolgozzon a nemzeti bi­zottságokban, vegyen részt a termelési tanácskozásokon, se­gítsen a problémák, a munka­helyek, iskolák, lakóhelyek hiá­nyainak megoldásában és ké­szüljön fel az ország jövendő gazdájának feladatára, ösztö­nözzük a fiatalokat, hogy a szocialista tulajdont védelmez­zék. Bátran leplezzük le és ál­lítsuk pellengére azt, aki a tár­sadalom rovására akar meg­gazdagodni. 6 Szlovákiában az egész CSISZ-szervezet kettőzött 1 figyelmet fordítson arra, hogy az ifjúság munkájához és életéhez, valamint a szocializ­mus építése betetőzésének fel­adataihoz mérten jobb politikai nevelésben részesüljön, és biz­tosítsa, hogy a nevelés szigo­rúan kommunista szellemben történjen. Ezzel kapcsolatosan az oktatási év keretén belül alakítsunk érdekköröket min­denütt ott, ahol eddig még nem voltak és a propagandamunká­ban helyezzük előtérbe a tudo­mányos világnézet népszerűsí­tését, s magyarázuk meg a technikai, valamint az ökonó­miai kérdéseket. Az ideológiai-nevelési tevé­kenységben fokozottabb mér­tékben támaszkodjunk a régi párttagok, közéleti dolgozók segítségére és a propaganda, valamint az agitációs tevékeny­ségben a fiatalok korra, foglal­kozására és műveltségére való tekintettel érvényesítsük az új munkamódszereket. 7 A CSISZ befolyását az egész ifjúságra jelentős m módon a munkaidő után kulturális tömegtevékenység­gel szélesíthetjük ki. A jelen időszakban fordítsunk fokozott figyelmet az Ifjúsági Alkotó­versenyre, törődjünk azzal, hogy az együttesek és az egyé­nek rendszeres tevékenységet fejtsenek ki, szüntelenül emel­jük tevékenységük eszmei és művészeti színvonalát, és gon­doskodjunk, hogy az teljesen összeforrjon mai életünkkel. A CSISZ hatásának a népműve- lődési és kulturális intézmé­nyek tevékenységében is ér­vényesülni kell, hogy fokozot­tabb mértékben az ifjúság ér­dekeit szolgálják. 8 Fokozottabb figyelmet igé­nyel a CSISZ pionírszer- * vezete, amely megalapítá­sának 10. évfordulójára készül. A CSISZ-szervekre és szerve­zetekre az a feladat hárul, hogy a CSISZ III. kongresszusa ha­tározatának értelmében gyors ütemben életbeléptessék a „Mit kell ismerni és tudni a pionír­nak“ — nevelési rendszert, Szikra-rajokat és a CSISZ já­rási és kerületi vezetőségei mellett a CSISZ pionírszerve­zetének Tanácsát megszervez­ze. Továbbra is előtérben ma­rad a pionírvezetők megvá­lasztásáról és neveléséről tör­ténő gondoskodás. 9 A CSISZ-szerveknek és szervezeteknek a CSKP " által való közvetlen ve­zetésével összefügg, hogy a CSISZ munkájában elsősorban emeljük az eszmeiséget és he­lyezzük magasabb színvonalra. A CSISZ jobb munkája feltét­lenül abban nyilvánul meg, hogy a befolyása az egész if­júságra kiterjed, állandóan nö­vekszik a tagok száma és meg­szilárdul munkás-paraszt jel­lege. A CSISZ munkája a. többi társadalmi szervezetben is ak­kor érvényesül, hogyha azok­ban a CSISZ tagok korra, fog­lalkozásra és műveltségre való tekintettel aktívan dolgoznak, és kezdeményező javaslatokkal járulnak hozzá az élet, a pro­paganda és az agitációs tevé­kenység különféle kérdéseinek megoldásához. Közvetlen feladatunk, hogy az egész ifjúsággal ismertes­sük meg a CSISZ III. kong­resszusának eredményeit és az összes szervezetben gondos­kodjunk a CSISZ alapszabályai­nak alapos tanulmányozásáról. Világszerte örömmel értesült az emberiség a szovjet hold­rakéta felbocsátásáról. A prágai utcákon az emberek még jártukban is olvassák a holdrakétáról szóló híreket. ★ ★ * A Csemadok vágsellyei helyi csoportjáról A Csemadok vágsellyei helyi csoporj^a is megtartotta évzá­ró taggyűlését. A múlt évi munkabeszámolóból kitűnt, hogy igen eredményes munkát végeztek. A Nagymama című színdarabot tizenhatszor adták elő, a tánccsoport pedig négy­szer lépett fel különféle ün­nepségeken. A szabadtéri szín­pad építkezésénél 720, a falu- szépítésénél pedig 200 órát dolgoztak a Csemadok tagjai. Egy igen színvonalas irodalmi estet is rendeztek, amelyen fiatal csehszlovákiai írók is jelen voltak. A beszámoló utáni felszóla­lók rámutattak arra, hogyan kell fokozni a helyi csoport te­vékenységét. Több irodalmi és egyéb előadást szerveznek, emelik a taglétszámot is. Di­cséretet érdemelnek a kerté­szeti iskola tanárai és tanulói, akik mint jó Csemadok-tagok minden kulturális megmozdu­lásban részt vesznek. Az évzá­ró taggyűlés Pásztor elvtárs, a Csemadok járási titkára ér­tékes beszédével végződött. GACSÖ ISTVÁN, Vágsellye A lándori fiatalokról Néhány hónapja csak, hogy a lándori állami gazdaságban megalakult a CSISZ üzemi szervezete. Erős László, az üzemi szervezet elnöke ma már örömmel újságolhatja a fiata­lok tevékenységét. Most ké­szülnek egy egész estét betöltő színdarab előadására és a kö­zelmúltban léptek fel egy eszt- rádműsorral az újonnan elké­szült színpadon. Nem feledkez­tek a komposzttrágyáről sem, mert 20 köbmétert készítettek a gazdaság számára. Megszer­vezték a tánccsoportot és a kö­zeljövőben olvasó-, sakk- és asztalitenisz köröket is szer­veznek A lándori fiatalok nagy része az állami gazdaságban dolgozik. Erős László, Pifkó Márta, Szabó Manci, Banzi Gi­zella és Bartos Erzsi az állami gazdaság legjobb dolgozói. Jó munkájukért a vezetőségtől ajándékképpen autóbuszkirán­dulásban részesülnek. LÄBSZKY ISTVÁN, Martos. Itt a farsang, a bálok ideje. A prágaiak válogatják a különféle báli maszkokat, s vajon ki ismeri meg az udvarlóját egy ilyen báli maszkban? A CSISZ III. kongresszusának határozataiból vettük ezt a mondatot. E rövid mondatnak igen nagy súlya van, s még na­gyobb jelentősége a fiatalok nevelése, valamint a CSISZ- tagok munkája szempontjából. A vers lelkesít, a regény neme­sít — mondják az emberek és ez valóban helytálló mondás. Mind a vers, mind a regény szépirodalmi műfaj, s hibát kö­vetnénk el, ha megfeledkez­nénk a szépirodalomról és nem használnánk fel a fiatalok, job­ban mondva saját magunk ne­velésénél. Viszont helytelen azt is állítani, hogy eddig ki­zártuk volna érdeklődésünk köréből a szépirodalmat. Láto­gassunk el az üzemi könyvtá­rakba vagy a járási, kerületi népkönyvtárakba, kérjük el a leginkább olvasott könyvek jegyzékét, s rájövünk, hogy a politikai, társadalomtudományi és különféle szakkönyvek mel­lett tekintélyes rangsorban áll a szépirodalmi könyvek olva­sottsága is. Vagy utazzunk akár tizenöt kilométer távolságra is, s látjuk, hogy a vonatban új­ság és könyv fölé hajolnak az emberek, de főleg a fiatalok. A fiatalok szeretik, ha kitárul előttük a világ és a nekik tet­sző, számukra értékes könyvet elolvassák, átrágják a tartal­mát és alig akad fiatal, akire ráfoghatnánk, hogy könyv­iszonyban szenved. Arról van szó, hogy a nekik tetsző, a számukra értékes könyvet olvassák szívesen. A CSISZ III. kongresszusának ha­tározatából kiindulva és a fia­talok kulturális igényeit tekin­tetbe véve éppen ez a megha­tározás jelent kisebb-nagyobb /Q kincsesliázról Az ifjúság nevelését mélyítsük el és terjesszük ki a szép- irodalom segítségével is. gondot könyvtárosaink számá­ra. Jobban mondva az, hogy ho­gyan válasszák ki az olvasnivá- gyó fiatal számára a neki meg­felelő érdekes irodalmi termé­ket. Mert bizony meg kell hagyni, hogy könyvtárosaink előtt inkább az a cél lebeg, hogy statisztikailag kimutas­sák, milyen sok könyvet olvas­tak el az általuk vezetett könyvtárból. Hogy mennyit használ a nevelés terén a könyvek olvasása, arról sta­tisztikát nem készítenek és ne­héz is lenne készíteni. Pedig a jó könyvtárosoknak elsősorban is a nevelést kell tekintetbe venniük és ők azok a katonák, akik a szépirodalom segítségé­vel veszik be az emberi lelket, segítik a szocialista embertípus kialakítását. Mint a harcos ka­tona a fegyverét, úgy kell fel­használni a könyvet a szocia­lista építésért folytatott harc­ban, és embertípus szerint kell elsősorban meghatározni, hogy milyen módszerekkel szoktas­sunk rá valakit a rendszeres olvasásra és változtassuk meg esetleges eddigi téves nézeteit. Természetes, hogy egy könyvtárban az olvasnivágyó fiatal elsősorban saját maga választja ki a számára megfe­lelő könyvet. A könyvtáros azonban nem csak azért van a könyvtárban, hogy megakadá­lyozza a könyvek rongálódását, elkallódását stb, A jó könyv­táros ajánlja az olvasnivalót az olvasónak, megszeretteti a könyvet a fiatallal, s láthatat­lan szálakat sző a könyvtár és az olvasó közt, ami által a könyvtárba húzza az embere­ket. Amikor egy járási nép­könyvtárba belép az ember, miért nem ajánl a könyvtáros jó olvasnivalót? Vagy pedig sok alapszervezetnél miért po­rosodnak a könyvek az üveg- szekrényben, miért köt hálót a pók a könyvek körül, amikor azokat nemesebb célokra le­hetne felhasználni. Mikor tö­rődnek már többet alapszerve­zeteink a könyvtárak rendben- tartásával és bővítésével? Sok helyen még választott könyv­táros sincs, s rendszerint va­laki, ha már nem nézheti to­vább a könyvek porosodását, megszerzi a szekrénykulcsot, könyvet ad ki a fiataloknak, amelyek rendszerint vissza sem kerülnek a könyvtárba. Pedig hogv milyen hatalmas eredmé­nyeket végezhetünk a nevelés terén a szépirodalom felhasz­nálásával, azt misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a CSISZ III. kongresszusának határoza­ta is foglalkozott ezzel a kér­déssel. Sose felejtsük el, hogy a könyvön keresztül az író be­szél az. emberrel, az olvasóval. S egy fiatalra óriási hatással van az író beszélgetése, írása. Osztrovszkij, Jókai, Móricz Zsigmond, vagy Petőfi, József Attila és Ady művei mindenki­re hatással vannak, minden ol­vasóban mély nyomot hagynak. A régi burzsoá időkben egy- egy munkásünnepség vagy ösz- szejövetel alkalmából Ady, Jó­zsef Attila vagy Petőfi forra­dalmi verseinek elszavalása lángoló lelkesedést váltott ki a tömegekből, összeszorított öklöket varázsolt a kérges munkáskezekből az uralkodó rend hívei és a kizsákmányolók ellen. S talán akadhat valaki, aki azt hiszi, hogy ma nem lel­kesítenek a szocialista építésre az említett költők versei? Vegyünk egy egyszerű elemi példát. Melyik ember művel­tebb, okosabb, az aki sokat, vagy az, aki keveset olvas? Természetesen, hogy az olva­sottság minden emberen meg­látszik, mind tetteiben, mind életfelfogásában s nemesebb lelkivilágában. Két ember azo­nos életfeltételek között nem érvényesül egyformán. Az ér­vényesül jobban, aki többet tud, aki olvasottabb, jártasabb a világ ügyeiben. Számunkra az irodalom sűríti össze a tudo­mányt, a szellemi kincseket és miért ne lépnénk be ebbe a kincsesházba értékeket szerez­ni? Másfelől miért nem hasz­nálták ki eddig némely alap­szervezetnél a lehetőséghez mérten a szépirodalom útján folytatott nevelést? Ezt a mulasztást a fiatalok nevelése érdekében, és azért is sürgősen pótolni kell, hogy eleget tegyünk a CSISZ III. kongresszusa határozatainak. Minden fiatal kötelessége a ta­nulás. de a CSJSZ-tagok köte­lessége ezenkívül még az is, hogy tanítsák a fiatalokat. Ezt tegyék, hogy helyesen járjanak el. B. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom