Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-29 / 31. szám

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség KB-nak levele A szervezet minden tagjához és az összes szervezethez 5BBERHKKWGÍ3ÍI9BBHH (Folytatás az 1. oldalról) Oj hazafias tettekkel a csisz III. KONGRESSZUSA ELÉ A párt XI. kongresszusa azt a célt tűzte ki, hogy el kell érni a szocializmus építésének be­tetőzését, ez viszont azt jelenti, hogy az elkö­vetkezendő években a mezőgazdaságban el kell érni a szocialista nagytermelés győzelmét, el kell távolítani a kizsákmányoló osztályok ma­radványait és biztosítani kell a nemzetgazdaság állandó növekedését; az ipar fellendülésével közgazdaságunk szempontjából fokozni kell a jelentőségét, és 1965-ben az 1957-es évvel szemben 90—95 százalékkal emelni kell az ipari termelést, ami azt jelenti, hogy hatszor annyit fognuk termelni, mint amennyit nálunk a kapi­talista köztársaság idején termeltünk. A prog­ram továbbá kitűzi, hogy modern, intenzíven gazdálkodó mezőgazdaságot építsünk ki és 1965-ig legalább 40 százalékkal emeljük a me­zőgazdasági termelést; teljesíteni kell az épí­tészet nagy jelentőségű feladatait és biztosítani a közlekedés fellendülését. A nemzetgazdaság­ban állandóan fokozni kell a munkatermelékeny­séget. Ezeket a feladatokat csak akkor tlejesít- hatjük, ha fejlesztjük a technikát és serkentjük a dolgozók kezdeményezését. Ez a program azt jelenti, hogy továbbra is meg kell szilárdítani népi demokratikus álla­munkat, állandóan fokozni kell a dolgozók rész­vételét az ország igazgatásában, támogatni kell a társadalmi szervezetek, különösen az FSZM, a CSISZ feladatainak teljesítését, hogy a kom­munista eszmék kihatása még aktívabb, hatá­sosabb erővé váljék, amely a XI. kongresszus vezérvonalát életművé emeli. A XI. kongresszus irányelveinek v teljesítése az életszínvonal tartós emeléséhez, az emberről való gondoskodás folytonos fokozásához és a kapitalizmussal való békés versenyzésben a szocialista tábor szilárdulásához vezet. Mindez az ifjúság harci feladata is. A merész építő feladatok teljesítéséért, a munkatermelé­kenységért és a marxizmus-leninizmus eszméi­nek győzelméért folytatott harcban ki rftäs álljon a vezető dolgozók közé, mint az ifjúság ? A CSISZ III. kongresszusa előtti időszakban a következő feladatok teljesítésére összponto­sítjuk figyelmünket: A szocialista munkaverseny további fellendí­tésével, valamint újító javaslatokkal, 1958-ban az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretén belül 400 milliótól fél milliárdig terjedő összeget kell megtakarítani. A CSISZ szervezetei az FSZM-el és az üzem vezetőségével közösen továbbra is gondoskod- jana akrről, hogy a „szakmai tudás éve“ sikeres és a fiatalok képpzettsége alaposabb legyen. Becsületesen teljesítjük azokat a feladatokat, melyeket a CSKP XI. kongresszusa ránk bízott és alaposan kivesszük részünket a Kralupy mel­letti új kaucsuküzem, a zateci villanyerőmü, a jesenicei vízierőmű, a jirkovi bányásztelepü­lés, a podbrezovai kohó építéséből, valamint a kelet-szlovákiai síkságon tervbe vett vízgaz­dasági munkálatok végrehajtásából. Ezeknek az építkezéseknek óriási nemzetgazdasági jelentő­ségük van, mert népünknek fontos termékeket adnak: sok millió kilowattórát, további ezer meg ezer tonna acélt és sok-sok ezer hektár új ter­mőföldet. Ezek az építkezések örök emléket állítanak az ifjúságnak és arra figyelmeztetnek majd, hogy a fiatalok segítséget nyújtottak a szocializmus építésének betetőzésénél, iskolát nyitottak az ifjúság kommunista nevelésében. Minden CSISZ-szervezet becsületbeli feladatá­nak tekintse, hogy tagjai ezeken az építkezése­ken dolgozzanak és a CSISZ-szervezetek az üzemekben vállaljanak védnökséget az építke­zések szükségleteit fedező megrendelések gon­dos kivitelezését és pontos szállítását illetően. Ebben az időszakban a CSISZ-re hárul az a megtisztelő feladat, hogy a fiatalokat állandó munkára a bányákba, a kohókba, az építkezé­sekre megnyerje. A következő iskolaévben nagyjelentőségű feladat, hogy a mezőgazdaság számára 40-45 ezer fiatalt nyerjen meg. A kommunista párt már nem egy ízben kife­jezést adott a fiatalok erejébe vetett hitének és a falusi fiatalokat az új gondolatok fényszó­róinak nevezte el. Nagyon fontos, hogy a falusi szervezetek a jicíni-senicei mozgalom tapaszta­lata alapján segítsenek az EFSZ-ek további építésében. A falusi CSISZ-tagok gondoskodja­nak a hektárhozamok és az állatok hasznossá­gának emeléséről, harcoljanak a kukoricater­mesztés további kiszélesítéséért és tartósan gondoskodjanak a rétek és legelők gondozásá­ról. A CSISZ falusi szervezetei az év végéig közös erőből minimálisan 250 ezer köbméter komposzt készítéséről gondoskodjanak. Ha azt akarjuk, hogy a CSISZ hatása a falusi ifjúság szélesebb rétegeire is kiterjedjen, további falusi szervezeteket kell létesíteni. Az ifjúság szorgos kezére vár a városok és falvak 'felvirágoztatása. Mintha egyenesen a CSISZ és a pionírszervezetek számára lenne te­remtve — ezrével erdei, gyümölcs- és díszfákat ültetni és állandó gondozásba venni a parkokat és a ligeteket. Csakis tőlünk függ, hogy köztársaságunknak 20 millió kilogramm hulladéknyersanyagot, el­sősorban vasforgácsot, ócskavasat és papirost adjunk és ezen feladata teljesítése céljából külön műszakokat, gyűjtési heteket és más ak­ciókat indítsunk.-Az iskolákban új fiatal értelmiség nőjjon fel, amely hű a munkásosztályhoz, közel áll a nép életéhez és munkájához. Az iskolai szervek figyelme főleg a felelősségteljes, rendszeres tanulmány felé forduljon és azt tartsa szem előtt, hogy az elméletet összekösség a gyakor- láttaí. Az iskolai szervek törődjenek a diákok politikai nevelésével és azzal, hogy a diákok részt vegyenek a közhasznú, főleg testi munká­b3A fegyveres erők alakulataiban működő CSISZ-szervezetek, a CSISZ kerületi szerveze­teivel együtt, teljes mértékben vegyenek részt a III. kongresszus tiszteletére indított építő versenyben, fokozzák a katonák harci és politi­kai felkészültségének fokozására irányuló szo­cialista versenyt. A CSISZ Ili. kongresszusa tiszteletére indít­sunk a fiatalok körében nagyarányú építő ver­senyt, hogy minden fiú és leány, minden alap­szervezet, járási vagy kerületi szervezet a kölcsönös versengésben a legjobb munkaered­ményeket érje el és azokkal köszöntse kong­resszusunkat és hazánkat. Azokat a CSISZ- tagokat, akik az építő versenyben a legjobb eredményeket érik el, a CSISZ KB a III. kong­resszuson vendégül látja. Szervezeteknek eszmei-nevelő Munkájában komoly hiányokat észlelünk, mert eddig még nem igyekeznek mélyebb hatást gyakorolni a fiatalokra és nem alakítják át a fiatalok beál­lítottságát az élettel szemben. Az ifjúsági szer­vezetek még mindig nem reagálnak eléggé gyorsan azokra a kérdésekre, amelyek az ifjú­ságot foglalkoztatják. Ezen feltétlenül változ­tatni keil. Meg vagyunk róla győződve, hogy a marxizmus-leninizmus tanulmányozását min­den CSISZ-tagnál a kötelességek előterébe kell helyezni. Feltétlenül fontos, hogy a CSKP XI. kongresszusának dokumentumait az eszmei­nevelő tevékenység tengelyének tekintsék. A CSISZ-szervek és szervezetek az oktatási évben fokozottabb előadási tevékenységet fejt­senek ki, ismertessék meg a fiatalokkal a párt politikáját, a párt határozatait, ismertessék meg a nemzetközi helyzetet, a Csehszlovák Köztár­saság 40. évfordulója,alkalmából foglalkozzanak a köztársaság keletkezésével és emlékezzenek meg München 20. évfordulójáról is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján -továbbra is rendez­zünk beszélgetéseket a CSISZ-tagok és az idő­sebb kommunisták, a falusi fiatalok és a-nem­zeti bizottságok, valamint a gazdasági dolgozók és tudósok között. Minden CSISZ-tagot be kell osztani az oktatási év valamelyik körébe, a funkcionáriusokat pedig a pártoktatási év kö­reibe. A CSISZ szervezetei agitációs kollektívákat szerveznek, s ezekre majd az a feladat vár, hogy megnyerjék a fiatalokat a kongresszus előtti feladatok teljesítésére, népszerűsítsék a jó munkát, bíráljanak és igyekezzenek eltá­volítani a hiányosságokat. Ezek az agitációs kollektívák a CSISZ tevékenységének keretén belül segítenek abban, hogy a fiatalok kezdemé­nyezése fellendüljön. Ebberi az évben ünnepeljük meg a Komszomol megalapításának 40. évfordulóját. A Komszomol története gazdag forrást nyújt számunkra ah­hoz, hogy elmélyítsük tdásunkat. A „Komszó- mol-dicsőség útján“ címen minden szervezet­ben rendezzünk beszélgetéseket és így ismer­tessük'meg a fiúkat és leányokat a lenini Komszomol dicső útjával. Tovább szélesítjük az. ifjúsági alkotóversehyt, emeljük áz eszmei színvonalát, hogy valóban a nevelés hatékony eszközévé váljék. Jelenleg a legfontosabb az, hogy az együttesek igyeke­zete oda irányuljon, hogy az ifjúság mai életét, örömeit és/munkáját tükrözzék vissza. Hetyes lesz, ha a járásokban és az alapszervezetekben társadalmi-, tánc- és illemtanfolyamokat ren­dezünk. vagy például divatbemutatókon meg­mutatjuk, hogyan kell ízlésesen öltözködni. A kommunista nevelésben jelentékeny feladat jut a CSISZ pionírszervezetére. A következő iskolaév a pionírszervezetekre és magára a, CSISZ-re nézve is jelentőségteljes, mert a CSISZ fennállásának 10. évfordulóját ünnepeljük. A pionír szervezet tevékenységéből el kell távolítani a formaságokat, többet kell törődni a tartalommal, korosztályok szerint kell alkal­mazni a nevelési rendszert és el kell érni, hogy a pionírvezetők a megállapított alapismereteket elsajátítsák. A CSISZ-szervezetek sokoldalúan segítsék a pionírokat, küldjék ki a pionírok közé a derék, áldozatos és lelkes tagokat, nyújtsanak segít­séget a pionír-klubok és műhelyek építésében, és indítsanak a pionírokkal együtt közös akció­kat. A pionír szervezetek tevékenységének elmé­lyítése és a gyermekekre való egységes eszmei hatás biztosítása érdekében nagyon jó lenne, ha a CSISZ-szervezetek pionír-rendeket szer­veznének. Ezeket a rendeket a CSISZ vezetése alatt kellene megszervezni, szoros együttműkö­désben azokkal a szervezetekkel és intézmé­nyekkel, amelyek a gyermekek nevelésével foglalkoznak és az iskolán kívüli tevékenység irányításában fontos tényezőkké kellene válniuk.. Az ifjúság és a gyermekek nevelése alatt azt a folyamatot értjük, amely a helyes életfelfogás kialakításához vezet, és a szocialista társada­lomban az ember erkölcsi tulajdonságait csi­szolja. Továbbra is szilárdítjuk ifjúságunk egy­ségét, mélyítjük a fiatalok szívében a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság érzel­meit, szilárdítjuk a cseh, szlovák és a többi nemzetiségi fiatal közötti egységet. A CSISZ tevékenységében magasabb színvo­nalat kell elérni. A párt vezetésével egyre szilárdítjuk és emeljük a CSISZ politikai színvonalát, hogy hazánk politikai, gazdasági és kulturális életé­ben aktív szerepet betöltő fiatalok, szocialista hazánk jövendő gazdáinak politikai nevelésében fontos erőt jelentsen. A CSISZ csakis akkor teljesítheti küldetését, ha tevékenységében magasabb színvonalat érünk el és eltávolítjuk a hiányokat. Ezért örömmel vesszük, hogy a nagy nyilvánosság foglalkozik az ifjúság nevelésének kérdéseivel és értékel­jük a CSISZ tevékenységével összefüggő észre­vételeket. Elvetjük azonban azokat a hangokat, amelyek alapjaiban gáncsolják a CSISZ tevé­kenységét és küldetését, és befeketítik az ifjú­ságot. Tévesek azok a vélemények, amelyek a cser­készetet magasztalják és ‘azt hiszik, hogy a CSISZ kizárólag kulturális, szórakoztató in­tézmény. A jövőben nem elégedhetünk meg azzal, hogy a szövetség tagjainak csak egy része művelődik rendszeresen és foglalkozik a marxizmus-leni­nizmus alapjainak elsajátításával. A szocializ­must csak komoly tudású, széles szakismerettel rendelkező emberek, olyanok építhetik, akik igaz meggyőződésből az ellenséges ideológiák ellen és a szocializmus igazáért harcolnak. Nem engedhetjük meg, hogy a fiatalok szárnyát lenyessék, az ifjúság körében meghonosodjék a visszamaradottság és úrrá legyenek az elő­ítéletek. A CSISZ-szervezeteknek el kell érni, hogy a CSISZ-tagok munkahelyeiken a legjobb dolgo­zók közé kerüljenek, példaadók legyenek a munkában, a tanulásban és egész életükben. A szervezet aktivitását nem lehet egyedül az egyes tagok és kollektívák sikere alapján meg­ítélni, hanem csakis a közösség munkája alap­ján. Ifjúságunk zöme jól végzi feladatát, áldoza­tosan dolgozik és kultúráltan él. Ezzel szemben nem hunyhatunk szemet az olyan jelenségek felett, mint amilyen a munkakerülés, a durva fellépés és bánásmód, a fiúk és leányok között fennálló helytelen viszony, kultúrálatlanság a viselkedésben, iszákosság, stb. Vajon a CSISZ- szervezet némán haladjon el az ilyen jelenségek mellett? A fiatalok kollektívája óriási erőt rejt magá­ban. A legnagyobb nehézségekkel és akadályok­kal is szembeszáll. Teremtsen a fiatalok kollektívája olyan légkört és közvéleményt, amely nemcsak hogy elítéli az ilyen jelensége­ket, hanem segítő kezet nyújt a fiatalok szá­mára és a becsületes emberek útjára téríti őket. Mélyítsük el mi is az ifjúságra gyakorolt be­folyásunkat. Ne hagyjuk, hogy munkaidő után a fiatalok eikótyavetéljék szabad idejüket. A CSISZ üzemi, falusi, iskolai és más szerve­zetei többet törődjenek azzal, hogy a fiatalok a munkaidő után kollektívákba csoportosuljanak és igénybe vegyék a kulturális intézményeket is. A CSISZ-szervezetek törődjenek azzal, hogy a kollektívákban sokoldalú, érdekes és közhasz­nú tevékenységet fejtsenek ki, szervezzenek együtteseket, rendezzenek sportversenyeket és más érdekes akciókat, hogy a fiatalok gazdag társaséletet éljenek. Sok CSISZ-szervezet és Izerv, de egyének is, gyakran nem értik meg, hogy milyen nagy je­lentőségük van áz ifjúság nevelésével foglal­kozó szervezeteknek, és sokszor csak a konkur­enciát látják bennük. Ezek teljesen helytelen nézetek. Á CSISZ érdekében áll, hogy ezek a szervezetek jól működnek, s ezért támogatni kell tevékenységüket és a tagokat, valamint a szervezetlen fiatalokat arra kell buzdítani, hogy ezekben a szervezetekben aktív tevékenye ségét fejtsenek ki."‘ A kommunistákkal együtt egységes eszmei befolyást kell gyakorolni azok­kal a. fiatalokra, akik ezekbe a szervezetekbe tömörülnek. Á dolgozók a szakszervezetek útján érvénye­sítik részvételüket a termelés, valamint a dol­gozók kulturális életéről és szociális szükség-^ létéiről való' gondoskodás_ irányításában. Ezért gondoskodjunk arról, hogy a CSISZ-tagok aktí­van dolgozzanak a szakszervezetekben is.' A testnevelés és a védelmi nevelés szorosan hozzátartozik a kommunista neveléshez. A CSISZ sok szervében és szervezetében azonban ezt még nem értékelik kellőképpen. Nem elég, ha a tribünökről szurkolunk. A testi ügyességet aktívan, sportversenyeken kell bebizonyítani. A CSISZ-szervezetek funkcionáriusai járjanak jó példával elől. Igen helyes lenne, ha a CSISZ- tagok előtomászok lennének. A CSISZ-szervek és szervezetek tárgyaljanak a testnevelési egy­ségekben és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségében kifejtett tevékenységről is. A CSISZ munkája az összes tag és az összes szervezet aktív tevékenységén alapul. Minden szervezet alapvonása legyen, hogy az nyomban reagáljon az eseményekre, és ne várjon arra, . hogy előre tuszkolják. Minden szervezet olyan tevékenységet fejt ki, mint amilyen tevékenyek egyes tagjai. Mit szól­junk ahhoz, hogy egyes szervezetekben már hónapok óta nem tartottak tagsági gyűlést. Ezt ne magyarázzuk azzal, hogy a gyűlés iránt nincs érdeklődés, ne hárítsunk mindent a fiatalokra. A gyűlés megtartása attól függ, hogy azt mi­képpen készítik elő. A jól elkészített gyűlés jelentékeny nevelőeszközt jelent minden szer­vezet számára. Minden szervezetnek az a feladata, hogy a tagokat aktivitásra buzdítsa és ébresztgesse a tagok kezdeményezését. Ha például nem fize­tik meg a tagsági díjakat, ez is csak a hanyag­ság jele. A rendszeres neveléshez tartozik az is, hogy minden CSISZ-tag konkrét feladatot kapjon és ezeket a kérdéseket rendszeresen az egész CSISZ-kollektíva előtt tárgyalják le — ez az az út, amely a tagok és a szervezetek aktivitá­sának emeléséhez vezet. A CSISZ felelősségteljes küldetésével sehogy sem lehet összeegyeztetni a formális tagságot, amely a szak- és a főiskolkkon és másutt is gyakori jelenség. A CSISZ-ben nincs helyük azoknak az embereknek, akiknek gondolkodás- módjuk és tettük ellentétben áll a CSISZ ideoló­giai elveivel és akik azokat nem is akarják a magukévá tenni. A CSISZ szilárdítása érde­kében nagyon fontos, hogy további tízezreket szervezzenek az ifjúsági szövetség kötelékébe, elsősorban fiatal munkásokat és mezőgazdasági dolgozókat. Ezért nagyobb gondosságot kell fordítani az új tagok előkészítésére és minden tag értse meg. hogy a CSISZ soraiban lenni annyi, mint önként beállni azoknak a fiatalok­nak a kollektívájába, akik elhatározták, hogy a CSKP vezetése mellett erejüket és tehetsé­güket a szocializmus ügyének szentelik. A CSISZ-nek magának és a CSISZ minden szervezetének akkor nő meg a tekintélye, hogy­ha az ifjúság nevelése terén eredményeket mutat fel. A CSISZ-alapszervezetek munkájáért a CSISZ járási és kerületi szervezeteit terheli a felelősség. Ezért elsősorban ezeknek szentel­jük figyelmünket és segítségünket. Rendkívül fontos az ifjúsági aktívákkal való állandó együttműködés, s ezt eddig felelőtlenül elha­nyagoltuk. A CSISZ szervei és szervezetei nem lehetnek meg az idősebb, tapasztaltabb és az ifjúság neveléséhez értő idősebb emberek nél­kül. Főként sokkal több segítséget kell nyújtani az alapszervezetek elnökei számára és arra kell törekedni, hogy funkciójukban néhány éven ke­resztül megmaradjanak. Ezeknek a kérdéseknek nagy figyelmet kell szentelni a következő évzáró tagsági gyűlése­ken, a CSISZ-konferenciákon, ahol meg kell tárgyalni a CSISZ tevékenysége emelésével összefüggő kérdéseket. Használjuk fel erre a célra a tagsági könyvek ellenőrzésénél és az ellenőrző kongresszusi bélyegek beragasztásá­nál folytatott beszélgetéseket és beszéljünk külön-külön minden CSISZ-taggal. A CSISZ feladatait a CSKP XI. kongresszusa értekezéseinek megvilágításában látva, szüksé­gesnek tartjuk, hogy a CSISZ III. kongresszusa elé az alapszabályokra vonatkozó javaslatot terjesszünk. Az alapszabályokban feltétlenül kifejezésre kell juttatni a CSISZ párthoz való vizsonyát, azt, hogy a CSISZ a párt tartalékát képezi és az ifjúság nevelésében a párt segítő­társa, továbbá ki kell hangsúlyozni a CSISZ- tagok felelősségét szervezeteikkel szemben és azokat a feladatokat, melyek a CSISZ-tagokra a többi tömegszervezetben várnak. Az alapsza­bályokban le kell fektetni, hogy a . CSISZ-ben az új tagokat csakis a munkahelyeken, az üze­mekben, a falvakban, a szakiskolákban kell' felvenni, mégpedig tizenöt éves kortól kezdve. A CSKP xi. kongresszusa után azzal a tudat­tal kell. feladatainkat végezni, hogy a CSISZ az ifjúság egységes politikai szervezete, amely az ifjúságot sokoldalúan neveli és soraiban a mun­kás-, mezőgazdasági és tanulóifjúság legöntu- datosabb részét tömöríti. Fiúk és leányok, elvtársak és elvtársnők! A CSKP XI. kongresszusa nagy bizalommal a mi ifjúsági szövetségünkhöz, az egész ifjú­sághoz fordul, hogy tegye magáévá a nagy jelentőségű építő feladatokat, amelyek hozzájá­rulnak hazánkban a szocializmus építésének betetőzéséhez. Nem kíméljük erőinket, hogy ezeket a feladatokat becsületesen teljesítsük, az ifjúsági szervezetet megszilárdítsuk, befo­lyását kiszélesítsük, s a marxizmus-leninizmus forradalmi gondolatainak eszmei hatását elmé­lyítsük. Legyen a CSISZ III. kongresszusa, amely to­vábbi merész célokat tűz ki, a szocializmus építése terén elért győzelmes eredmények szemléje. A CSKP vezetése alatt előre a szocializmus építésének betetőzéséért. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Szerkesztői üzenetek írásod inkább érzelgős min' tartalmas, ezért sajnos nem kö­zölhetjük. Legközelebb bizonyá­ra jobbat írsz. Pál Miklós, Érsekújvár: A fel ajánlástok teljesítése visszatük­rözi, hogy jó munkát folytattok Csak így tovább! Gyakrabban i írhatsz. Csefó Ferenc, Vígtelke: Lel kesedésednek igen örülünk, kívánjuk, hogy becsülettel tel jesíthesd kötelességedet. Bízun abban, hogy nem lesznek nehéz ségeid és jól mennek máj- a napok. Kovács Ferenc, Karva: Mos már alkalmad van arra, hogy falud CSISZ-szervezetéről is ír jál. Igen örülnénk, ha így ten nél. Villant Sándor, Besztercebá nya: Verseid még nem nyomda érettek, A versírást azonban n hagyd abba, hiszen az első írá sok ritkán sikerülnek, lehe hogy később jobbakat írsz. Geri Frigyes, Vágsellye: Vei séd még nem éri el a kivár színvonalat és a rímek is rósz szak. Sokat tanulj és olvass. Rózsa jeligére üzenjük: A Filmművészeti Főiskolára csak középiskolai érettségi után vesz­nek fel. Csehszlovákiában ma­gyar filmeket nem készítenek. A „Szent Péter esernyője" ma­gyar-szlovák koprodukciós film, melyet mindkét nyelven elké­szítenek. Batta György, Tornaija: Az Elsők a járásban című leveledet leközöltük. Tartalma és tömör­sége megfelel a követelmények­nek. máskor is hasonlóan írj. Uzsák Imre, Vágsellye: Bizo­nyára jól éreztetek magatokat a folyószabályozásnál, kár, hogy csak rövid ideig voltatok brigá­don. Reméljük, legközelebb pó­toljátok. G. I. Vágsellye: Írásod meg­felelne a követelményeknek, csak későn érkezett, mások már előbb megírták. Legközelebb te légy az ügyesebb. Janda János: írásod tartalma terjengős és túl hosszú, leközöl­ni nem tudjuk. Szeretnénk, ha máskor tömörebben, rövidebben írnál. Molnár János, Boly: írásaid közül többet leközöltünk, azon­ban máskor kissé érdekesebben írj. Davicovic Margit: Az árvízzel kapcsolatos írását sajnos nem közölhetjük. Jelenleg annyi az aktuális anyagunk, hogy ezzel a tárggyal nem foglalkozhatunk. Pápay Istvánná, Csallóköz- kürt: Reméljük, sikerrel járt a fiatalok bekapcsolódása az em­lített akcióba. Gratulálunk hoz­zá. Szeretnénk, ha jó levelezőnk maradna. Szilvási Béla, Lelesz: Levele­det sokkal jobban kellett volna megírnod, nemcsak azt, hogy ki tartja a beszámolót, hanem az eredményekről és hibákról is beszélni kellett volna. Adorján Zoltán, Rozsnyó: Igen szép kezdeményezést indította­tok el. Örömmel közöltük leve­ledet. Írj máskor is. Moravcsík Gyula, Bratislava:

Next

/
Oldalképek
Tartalom