Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-22 / 52. szám

Lelkese Jéssel tovább Itatács&Afykoz tífyu* Földes Teréz jól vezeti a tánc­csoportot. A gyolcs ködökben puha varjak ülnek, csüggedt borókán fészkel a homály. Tömpe szobdcska vert földjére dűlnek két botos pásztor és három király. Az ekecsi fiatalok A nagymegyeri járás legjobb alapszervezetei közé tartozik az ekecsi Jednota raktári üze­mi szervezete. Sok faluba ellá­togatott a tánccsoportjuk, énekkaruk, színjátszóik szóra­koztatták a lakosságot. Földes Teréz az üzemi szervezet el­nöknője a tánccsoportot is ve­zeti. Bizony jómaga is szívesen táncol, fiatal lány, nem lehel ezen csodálkozni. De nemcsak a kulturális tevékenységet tartják szem előtt, hanem pél­dásan is dolgoznak. A raktár­ban dolgozó fiatalok részt vet­tek az ekecsi EFSZ több fon­tos munkájában. A CSISZ kong­resszusa tiszteletére a lennyű- vésbő! vették ki derekasan ré­szüket, s ezzel bizony sokat segítettek az ekecsi EFSZ-nek. Nagymegyeren, a járás szék­helyén a Lenin Ház építkezé­sénél is segédkeztek. Az üzemi szervezet keretén belül szépen működik a politi­kai kör is. Soós László vezeté­sével sokat beszélgetnek a fia­talok a legkülönfélébb politikai és gazdasági kérdésekről és mélyítik politikai tudásukat. A kongresszus előtti idő­szakban a szokottnál nagyobb kulturális tevékenységet fej­tettek ki és tizenöt előadást rendeztek. A CSKP KB Levelét is megvitatták és a Levél tar­talma nagy hatással volt a fia­talokra. A vita után elhatároz­ták, hogy tovább javítják mun­kájukat és ugyanúgy mint ed- d£g segítik az EFSZ-eket. A CSISZ III. országos kong­resszusa befejezte munkáját. Hosszú ideje készülődtek a fia­talok a kongresszusra, mind a CSISZ-tagok, mind a még pil­lanatnyilag szervezetlen fiata­lok. A kongresszus előtti idő­szak új lelkesedést öntött a fiatalokba, s előkészítette őket a kongresszus határozatainak valóraváltására. Azt, hogy mi­lyen lelkesedéssel várták a kongresszust, az is bizonyítja, hogy országos méretben csak­nem félmilliárd korona értékű munkafelajánlást tettek. A fel­ajánlásokat a kongresszusig valóra is váltották, vagy a leg­közelebbi napokban valósítják meg. Kulturális téren és a po­litikai nevelés terén szintén hatalmas fellendülés tapasztal­ható, amelynek értékét pénz­ben természetesen fel sem mérhetjük. A fiatalok százez­rei kísérték feszült figyelem­mel a kongresszus munkáját. A rádió mellett vagy a kong­resszuson elhangzott beszédek elhangzása után azonnal ter­veket szőttek az egyes felada­tok megvalósítására. Értékel­ték a vitafelszólalásokat és Vecker elvtárs beszámolóját, ami által tükörképet kaptak a CSISZ munkájáról, és arról, hogy még milyen feladatok várnak ránk a jövőben. A fel­adatok merészek, szépek és megvalósíthatók. A fiatalok szeretik a merész feladatokat, mert jóleső érzéssel tölti el őket, hogy komoly dolgokat is el tudnak végezni. A kongresszus határozatai­nak megvalósításához azonnal hozzá kell kezdeni. Az idő sür­get. Használjuk ki azt a lelke­sedést, amely a kongresszus előtti, időszakban ragadta ma­gával a fiatalokat. Fokozzuk ezt a lelkesedést a munkaered­ményekkel, a szervezeti élet további javításával, és a kultu­rális munkában elért sikerek­kel. Készüljön fel minden fia­tar arra a komoly és megtisz­telő feladatra, amely hazánk­ban a szocializmus építésének befejezésével jár. A párt ve­zetése és irányítása alatt nagy sikereket érnek el a fiatalok a szocializmus építésének miha­marabbi befejezéséért folyó ha­talmas munkában. A CSISZ kongresszusa által kitűzött feladatok valóraváltá- sának kezdetén okvetlenül hív­juk össze a tagsági gyűlést. Minden alapszervezetben — a szervezetlen fiatalok bevonásá­val — tárgyalják meg a kong­resszus anyagát. Élénk vitát kell folytatni arról, hogy a üzenetek Csuport Anna, Béla. Jó leve­let írtál, de máskor ha írsz, több konkrétabb dolgot em­líts meg, szívesen közöljük. Sólyom László, Losonc. A ta­lálkozóról írt cikked közöltük, várjuk további Írásaidat. Várnay Tibor, Nyitra. írásod közöljük, jelentkezz többször a fiatalok életével kapcsolatban. Kiss István, katona. A prob­léma fennáll, csak jobban kel­lett volna megírnod, azonban mi is foglalkozunk vele és bi­zonyára javulni fog a helyzet. Janda János, katona. Sajnos az írás nem felel meg lapunk számára. Máskor rövidebben és gondosabban írj. Czajlik József, Bocsárd. Kár, hogy nem írsz gyakrabban, ír­hatnál a közeli falvak kultu­rális életéről és CSlSZ-szerve- zeteiről. Palágyi Lajos, Kassa. Az írás jó volt, örömmel közöltük. Szalai Ernő, Zselíz. Bizony sokkal jobban kellene írnod, hogy közölhessük és a helyes­írásra is nagyobb gondot for­díthatnál. * Jól esett a dicséret Nemrég tagsági gyűlést tar- ittak az izsai CSISZ-tagok. libben már előre tudták, mi­ll lesz sző a gyűlésen. Min­ink! tudta, hogy az összejö- nelen a helyi EFSZ vezetősé­gnek képviselői is részt vesz­ik és elismerésüket nyllvá- itják ki a CSISZ-tagok iránt, nlért jól kivették részüket a ezőgazdasági munkákból. A dicséret az Izsai CSISZ- igoknak igazán Jól esett, bár. nagyon megörültek a 10 000 koronának is, amelyet az EFSZ ajándékozott az aiapszervezet- nek. A pénzen hangszereket és sportfelszerelést vásárolnak. A gyűlés alkalmával kötele­zettséget vállaltak, hogy a III. CSISZ-kongresszus tiszteletére 5 vagon komposztot készíte­nek. Megszervezték a „Tanu­lunk a pártról“ kört is. Várnay Tibor, Nyitra Csuport Anna, Béla • Kínában rekord rizster­mést értek el az idén. A múlt évvel szemben 200 %-al emel­kedett a terméshozam, és 2.5 millió hektárral nagyobb a rizs­földek terjedelme. Az idén több, mint 40 millió tonna rizst hord­tak be. A hektárhozam átlag 13.17 tonna. ózsef Attila megragadóan szép sorokkal így jellemez­te a karácsonyt. A karácsony a pihenés és a tél legnagyobb ün­nepe a régi időkben erősen osz- tályjellegű ünnep volt. Maga módján ünnepelt az úri rend, a gazdag parasztok, a zsellér és a szegény cselédember. Minden ház ablakán másképp kopogta­tott be a karácsony, és minden ajtón másképpen toppant be. Hol sebes léptekkel járt, mint a ta­vaszi tündér, gazdagon szórta ajándékát, vagypedig csak cso­szogott és virgácsot vitt a sze­gény gyerekeknek. A karácsonyi ünnep voltakép­pen nem az ünnep reggelén kez­dődött. Az emberek tudatában élt már napokkal, sőt hetekkel előbb, mondhatni, hogy Luca napjától gondoltak a karácsony­ra. Mindenki a maga módján ké­szült ünnepelni. Sokan a fillére­ket kuporgottak össze, hogy ka­rácsonyfadíszeket és néhány da­rab cukorkát vásárolhassanak az ünnepet jelentő fára. A betlehe- mesek is időben felkészültek. Ma már nemigen divat a betle- hemezés, talán csak egy-két fa­luban szokás, de a régebbi idő­ben sem közvetlenül vallási jel­lege volt, hanem joggal nevez­hetnénk a szegénység parádéjá­nak. Sok fiatal csak azért betle- hemezett és csinálta meg a dí­szes alkotmányt, mert valóban szüksége volt arra a pár fillérre, esetleg a legcsekélyebb termé­szetbeni juttatásokra, amit a betlehemezésért kapott. Ezért főleg az árva gyerekek betlehe- meztek. Ennek köszönhetjük azt a sok szép novellát és elbeszé­lést, amit az írók a betleheme- zésről írtak. December 23-án este azért a legtöbb házban elkészítették a karácsonyfát. Ahová karácsonyfa se jutott, ott betegség volt, mert az egészséges ember, ha más­képpen nem tehetett, karácsony­fának is beillő borókabokrot lo­pott az erdőben és eladta a sze­gényebb népeknek, s az árából állított fel családja számára ka­rácsonyfát. Persze nem valami díszeset, de az ünnepet jelképez­ni elég volt. A karácsonyfán kí­vül másféleképpen is jelképez­ték az ünnepet. Arról, hogy Jé­zus milyen szegény körülmények közt született, úgy emlékeztek meg, hogy szénát, szalmát, ke­nyérhéjat raktak egy jűzfavesz- szóból font kicsi kosárba és az asztal alá helyezték. Ez volt a jászol. Ha másnap az apró gyer­mekek azt firtatták, hogy mi keresnivalója van annak az asz­tal alatt, rájuk rivalt az öreg­anyjuk: Jézus szénában, szalmá­ban született, csak a gazdagok­nak van dunyhára pénzük. S mintha megfeledkezett volna még valamiről, odakészítette a kis baltát, fűrészt a kosár mellé, mert Szent József szegény em­ber, ács volt. így emlékezett meg a szegénység a szegénységről. Karácsony böjtjén, hej nagy örömteljes rivalgás következett, amikor a gyermekek meglátták a karácsonyfát. A gazdag csalá­dok gyermekei örültek a sok ajándéknak. Játékautó és játék­vonat már a régi időkben is volt. Persze a szegény családok gyer­mekei számára két-három alma, néhány dió, esetleg házilag ké­szített játék ha jutott. De lehet, hogy a kunyhókban jobban örül­tek a karácsonynak, mint az úri lakokban. A békesség és a sze­retet a kunyhók és a szegényhá­zak lakói közt bizonyára erősebb volt'a pihenés ünnepén. Adóm, Éva napját karácsony böjtjének nevezte a nép. Az egy­házi személyek jól kiagyalták ezt a böjti napot. A gazdagok legalább gyomorterhelés veszé­lye nélkül lakmározhattak a böj­tölés után. jobb lett az étvágyuk. A szegények pedig a böjt alatt takarékoskodhattak, s így enni­valójuk megmaradt, az ünnepek­re Természetesen nem minden­hol tartották meg a böjtöt. Ahol egészség és ennivaló volt, ott nemigen böjtöltek. A böjti na­pon savanyú bab-, krumpli­vagy lencselevest főztek. Mellé­je néhány szelet kalácsot és pompást adtak, ami szintén ka­lácstészta, melyet apró darab­kákban megsütve és leforrázva mákkal megszórnak. Nem a leg­jobb étel, de éhen nem lehet tőle halni. Ebéd után az emberek már a karácsony estét várták. Délután már megjelentek a pásztorok is ott, ahol tehén is vagy egyéb legelőre járó állat volt az istállóban. Az állatokat őrző pásztorok szűrbe, ködmön- be bújva tarisznyával, zsákkal a hátukon járták azokat a helye­ket, ahonnan állat járt ki a lege­lőre. Mindenütt megvendégelték őket, bort, pálinkát kaptak és bizony gyakran benyakaltak, úgyhogy odahaza legtöbbször asszonybögés lett a vége a nagy karácsonyi murinak. Az aján­dékra, a babra, lisztre, kenyérre, kalácsra, módosabb helyeken sonkaszalonnára, kolbászra és a néhány krajcárra nagyon vi­gyáztak. Neadjisten, hogy azt elveszítették volna, mert gyak­ran ez jelentette a jövedelmüket. A kis bojtár apró pálcikákat hagyott a házigazdánál, virgács gyanánt, verje el vele a gyerme­keket, ha rosszak, csapdossa meg a beteg állat farát az istál­lóban, ha nyavalyában szenved, majd lábra áll tőle. A pásztorok­kal csaknem egy időben jelen­tek meg a kánt álók. A fagyos szél elkapta hangjukat, de azért csak énekeltek a gyermekek. Ha nagy volt a szegénység, az asz- szonyok is kántáltak, mert szük­ségük volt a dióra, tökmagra, almára, amit kaptak a gazdasz- szonytól az ablak alatt. Éjfélig előre elkészítették. Olyan nagy ünnepnek tartották, hogy a há­ziasszony még a szobát sem sö­pörte ki, legalább is akkor nem, ha valaki látta. A gyerekek it­ták meg ennek a levét, mert nem volt szabad szemetelni, pe­dig a tökmagozás ugyancsak di­vat volt abban az időben. Egy fillért el nem költöttek volna azon a napon, mert akkor egy évig minden nap csak költekez­tek volna — úgy tartották. Arra nem is gondoltak, hogy éppen ez lett volna a jó, mert pénzük lett volna hozzá. Pontos időben ebédeltek, vacsoráztak, hogy egész évben pontosak legyenek. Nem feledkeztek meg az Ist­vánokról, Jánosokról sem. A má­sodik ünnepen névnapokat ül­tek, zene is szólt a gazdag he­lyeken. Fenékig ürítették a bo­rospoharakat, éltették az Istvá­nokat és Jánosokat. Még most is élnének, ha éppen az éltetés­től függött volna az életük, de nemcsak ez a lényeg, ha valaki hosszú kort akar megérni. Na­gyon értették a névnapi ünnep­ségeket, de ezzel együtt ünne­pelték a karácsonyt is, amúgy istenigazában, cukrosán, zsíro­sán, s ahol volt, borosán is. Mu­lattak a gazdag helyeken, a sze­gényeknél pedig, ha nem is szo- morkodtak, de nem mulattak karácsonykor sem. A helyzet nagyot változott, és aligha lehetne felújítani a bet- lehemezést és a kántálást, de még a pásztorjárást is nehezen. tartott a kántülás, akkor aztán gazdag és szegény, ha cipője volt, éjféli misére ment. Nem is a szertartás miatt, nem a papra volt kíváncsi, azt amúgy is ele­get láthatta, hanem tetszett ne­ki az éjféli mise, mert olyan szépen énekeltek ott, és úgy érezte a szegény ember, hogy róla szól az ének, mert ö is majdnem jászolban született. A mise végén a pásztorok ostoru­kat pattogtatták, megszólalt a kanászduda és a tűzoltók trom­bitája, jelezték, hogy megérke­zett a karácsony. Az ünnep első napján csend volt a faluban, nemigen jártak egymáshoz az emberek. Éppen csak az állatokat látták el, de más munkát nem végeztek, még gyújtóját sem aprítottak, mert Ahol még szokásban van, ott is abbahagyják. Lehet, hogy nagyon régen karácsonykor, a pogány- kori népszokásokat elevenítették fel, és ezekből adódott a kán- tálás és' a betlehemezés is, de tény, hogy a kapitalizmusban már egyik sem volt népszokás, hanem a szegénység és a nél­külözés kényszerítette az embe­rekre. A karácsony most min­denhol vidám, igazi békekará­csony. A nélkülözést nem ismer­jük, nem tudjuk mi az a nincs, böjtölni sem kell, mert van mit enni. Akik pedig szomorkodnak, mert elvették a gyárukat, meg­fosztották ezerholdas birtokok­tól, hát szomorkodjanak szomo­rúságuknak, a munkások örül­nek a legjobban. BAGOTA ISTVÁN Olvasóink írják ÖRÖMMEL HALLGATTÁK A komáromi magyar tannyel­vű 11 éves középiskolában mű­ködő CSISZ-szervezet tagjai komoly szervezeti életet élnek. Kidolgozták a jövő évi tervet s az iskolai szervezet majd ahhoz is tartja magát. Nemrég egy idős elvtárssal Schlar Jó­zseffel rendeztek beszélgetést. Schlar elvtárs igen értékes elő­adást tartott. Sokat beszélt a régi időkről és arról, hogy ami­kor ö volt fiatal, bizony nem volt ily szép az élet. A tanulók a számukra igen tanulságos előadást örömmel hallgatták. MATYASOVSZKY MÁRIA, Komárom. VÁLTOZÁS TÖRTÉNT A perbenyiki CSISZ-tagok új vezetőséget választottak az alapszervezet élére az évzáró taggyűlés alkalmával. Azóta komoly változás történt az alapszervezetben, nagyobb a munkalendület, jobb a szerve­zeti élet. Élénk kulturális te­vékenység is tapasztalható. A perbenyiki fiatalok orosz tán­cot is bemutattak. Péter Erzsé­bet és Klincsák Marienna ta­nítónők tanítják a táncokat és foglalkoznak legtöbbet a kul- túrcsoporttal. CSORDÁS BÉLA, Perbenyík. TANULSÁGOS KIRÁNDULÁS A rimaszombati gazdasági Is­kola tanulói kirándulást ren­deztek. Körmöcbánya, Besz­tercebánya környékét járták be. Több ipari üzemet és mú­zeumot is megtekintettek. Meg­nézték a körmöcbányai Bányá­szati Múzeumot is és sokat ta­nultak az ott látottakból. A partizánharcok színhelyeit is bejárták. Elhatározták, hogy hazánk más vidékére a jövőben is kirándulást rendeznek. KOVÁCS LAJOS, Rimaszombat. kongresszus határozatait te­kintetbe véve milyen feladat | hárul még a saját alapszerve- ■ zetre. Mit kell elvégezni, mit kell tenni, hogy a kongresszus határozatainak szellemében a s munka tovább javuljon. A i kongresszus anyagának meg­vitatása után nagyobb lendü­lettel fognak a fiatalok a kitű­zött feladatok megvalósításá­hoz. Miloslav Vecker elvtárs a CSISZ III. kongresszusának be­fejezéseként az összes küldött és jelenlevő nevében újból hangsúlyozta, hogy a CSISZ a kommunista párt tartaléka a lesz, és vezetésével folytatja a a szocialista országépítés befe- r jezése érdekében végzendő to- ^ vábbi munkát. A küldöttek lel- p kés tapssal fogadták Vecker , elvtárs szavait. Azok a fiata- h lók, akik nem jelenhettek meg ^ a kongresszuson, szintén egyet- r értenek e szavakkal. Az alap- z szervezetek vezetőségei min- t den tekintetben komoly támo- e gatást kapnak a helyi pártszer- a vezetéktől, idősebb elvtársak- t tói, s e támogatások eredmé- d nyeként a legtöbb alapszerve- b zetben új fordulatot vett a t munka, szebbek lettek az ered- t menyek. A pártszervezetek se- r gítségével a kongresszus hatá- v rozatainak valóraváltása is si- s keresebb lesz. Helyes irányítás nélkül eredményes munka el s sem képzelhető, s főleg az olyan feladatok teljesítésével ^ kapcsolatban, amelyek jelenleg s várnak a fiatalokra. A párt ve- A zetésével értük el eddigi ered- b ményeinket is és a párt útmu- p tatásai alapján továbbra is he­lyes úton járunk. Jól tudják * ezt a fiatalok, s ezért építik . állandóan szorosabbra az amúgy e is szoros kapcsolatokat a CSISZ n alapszervezete és a helyi párt- szervezetek között. Élő példa- s ja ennek az a tény is, hogy sok j< helyen idősebb elvtársakat nyertek meg a politikai isko- lázás vezetésére, előadások r megtartására és a viták veze- ú tésére. A CSISZ-tagok büszkén b vallják, hogy a párt tartaléka t lesznek s úgy dolgoznak, hogy a XI. kongresszus határozatai- / nak teljesítésével hírnévre te­gyenek szert. ő Áruházaink, elárusítóhelyeink alaposan felkészültek a kará­csonyi bevásárlások kielégítésére. Feldíszített elárusítóhelyi­ségek s ízléses kirakatok is kedvet adnak a vásárlásokra. A bratislavai Duna Áruház kirakatrendezői Hugo Bednár, Emí­lia Seidlová és Éva Bartonová is elvégezték a kirakatrendezést . és ami a fő, a közönség is szépnek találta munkájukat. Újra hozzáfogtak mutatók után. Az összegen l gramofónos rádiót és ping- t pong asztalt vásárolnak. A bé- 2 lai fiatalok a politikai iskolá- t zást is szorgalmasan látogat­ják. Hetenként a „Világ térké- j pe felett“ körben találkoznak, j Az előadásokat a bélai iskola e egyik tanítója vezeti. , CSISZ bélai alapszervezeténe tagjai. A szerepeket már szí is osztották. Örömmel fogta a színdarab tanulásához, mei ivalv is jelentős bevételhez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom