Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-15 / 29. szám
HÁZTÚZNEZÓBEN az Ifjúsági Faluban A dubovai Petrochema nemzeti vállalat dolgozói a mérnökök vezetésével vállalták, hogy július végéig rendbehozzák a desztillációs csőberendezést. Ezáltal 1 millió 200 000 koronát takarítanak meg évente. VlZEN ÜSZŐ ÜVEG A Szovjetunióban olyan üveget állítottak elő, amely nem merül a víz alá. Előállítása igen egyszerű: a szokásos üveget szénnel keverik és hevítik. Az üveg folyékonnyá válik, a szén elgazosodik és finom pórusokat hagy maga után. Az így előállított üveg súlya csak tizenötödé a rendes üveg súlyának, ellenáll a tűz hatásának, könnyen fűrészelhető és fúrható. VÉRÁTÖMLESZTÉS 4000 MÉTER MAGASBAN A Monte Rosa fennsíkján a világon először használtak a cerviniai alpesi mentőosztag tagjai egy olyan, hegymászók részére készített felszerelést, amely lehetővé teszi helyszíni vérátömlesztési végrehajtását hegyi szerencsétlenség esetén. Az új felszerelés sok balesetnél menti meg a szerencsétlenül járt turista életét. Nem voltam egyedül, lehettünk vagy ütszázan, akik nem kis csodálkozással szemléltük ezt a kis földi paradicsomot: az Ijfúsági Falut. E nap nemcsak a vendéglátók és a vendégek, hanem hazánk egész ifjúságának ünnepe volt. Képviseltette itt magát minden kerület, minden járás ifjúsága. Itt vannak a legjobbak, akik majd szétviszik a hírt, elmondják, hogy mit láttak, hallottak ebben a szövetkezetben, amelyre ma mindannyian büszkék vagyunk. A kékinges tömeg hét csoportra osztódik, s lassan eltünedeznek a különböző épületek között. Mi a fő útra kanyarodunk, az első csoporthoz csatlakozunk, amelyet Túron elvtárs, a szövetkezet elnöke kalauzol végig ebben a kis birodalomban. Elindulunk. A házigazda beszél, a fiúk kérdeznek, mi pedig hallgatunk, nézelődünk... Elmarad mögöttünk a tanonciskola, a nemzeti bizottság új épülete, egy pillantást vetünk a modern kikövezett fö térre, melynek dísze a befejezés előtt álló kultúrház. A jobb felé kanyarodó utcát két sor ház szegélyezi. A szemlélő akaratlanul is megáll, szinte hihetetlenül csengenek a házigazda szavai: — Kilenc évvel ezelőtt itt mindenütt mocsár volt. S ma, irígylés- reméltó kis családi házak bizonyítják lakóikkal együtt az ifjúság erejét, áldozatkészségét. A semmiből teremtettek valamit, nagyot: egyszerű gyerekek, akik itt értek férfiakká, valódi nagyokká, de tettrekészségben mindig fiatalok maradnak. No, de menjünk tovább. Most figyeljetek jól, kertészlányok’. Ez itt a falu mellett, nyolcvan leány birodalma, paprika, paradicsom, zöldség, s még sok más egyéb terem itt, ebben a hetven hektáros kertészetben. Van itt mit nézni, van csodá'nivaló bőven. A szomszédaim, két csehországi kislány, Anna és Mária — előzetes kérelem után — nagy- vigyázva kihúznak egy fej fokhagymát, papírba csomagolják, elviszik emlékül. — Majd otthon Hodonicén ez a díszpéldány segít mesélni a látottakról — mondják nevetve. Megyünk tovább. nézelődünk. Ez itt az első csatorna, amit még 1040-ben ástak az első bri- gádosok. De régen volt! Ma már egész csatornahálózat szeli át a hal árt. Ha sok az eső, levezetik a talajvizet, ha szárazság van, csak egy-két motorra van szükség, s már öntöznek is. Bizony az itteni föld nem érezte meg az idei szárazságot sem. A cukorrépa kövér, dús levelétől nem látni a földet, megadja majd az 500 mázsát hektáronként, úgy mint az elmúlt években. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság országos értekezlete részvevőinek volt alkalmuk megismerni az Ifjúsági Falu szövetkezetét. Képünk határjárás közben készült. A vendégek egy csoportját ábrázolja, akiknek Túron eivtárs, a szövetkezet elnöke beszél a kertészetről. A vendégek Miehal Chudlk mező- és erdőgazdasági megbízottal az élen elismeréssel nézegetik a nagyszerű kertészet egyik díszét: egy fej fokhagymát. Búza-, árpa-táblák között folytatjuk utunkat, s egy félkört leírva, visszakanyarodunk a falu felé. De előbb még közelebbről megnézzük a kiránduláson lévő tyúkanyóékat. Egy kicsit hihetetlenül hangzik, de mégis így van. Nem új találmány ez, sajnos kevés helyen alkalmazzák: a mozgó tyúkfarmot. A tyúkokat lucerna kaszálás után kiviszik a táblára, ahol azok sok káros rovart elpusztítanak. Nem is szólva arról, hogy ilyenkor milyen jól tojnak. A terebesi fiúkat az építkezés, főleg az istállók érdekelték. Találtak itt néznivalót a zootech- nikusok és^q^sertcsgondozók is. Mert bizony nem is olyan egyszerű a sertéseknél 48 dkg napi súlygyarapodást elérni. — Tisztaság, rend, pontos etetés — így fogalmazták meg a sertésgondozók az eredmények titkait. Mindenütt, amerre csak néz az ember, gazdasági épületek, istállók. állandó építkezés. Eddig már 18 millió koronát fektettek be, — de ők nem félnek, az állattenyésztés mindent behoz, erre helyezik a fösúlyt. A szövetkezet zootechnikusa büszkén mutogatja a legjobb fejősteheneket, a modern fejőgepeket, s bizony nem egy fejölány sajgó szívvel gondol arra, hog milyen jó volna, ha náluk is így lenne a szövetkezetben. Vlasta és Zde- na, libereci lányok, nehezen mozdulnak el a kisborjúk mellől — ők is ilyeneket gondoznak odahaza. Kassai Sándor Pásztó - rói a takarmánykészítést veszi szemügyre. — Micsoda modernül megy itt minden, nálunk is így kellene ezt csinálni. Elhagyjuk az istállókat, visz- szatérünk a faluba. A látogatók már nem kérdezgetnek, csoportokba verődve vitatkoznak: így kellene ennek lenni mindenütt. De nálunk nem olyan egyszerű, most alakítottunk egy ifjúsági brigádot, persze a kertészetben ... istállóba nem akarnak menni a fiatalok — sok-sok probléma, ami megoldásra vár. Van, aki bosszankodik, van, aki dicsekedik, de egyben mindany- nyian egyetértenek: ezektől kell tanulni, innen kell példát venni, s úgy kell dolgozni, hogy minden szövetkezet egy-egy Ifjúsági Falu leayen. Cs. J. Annak, aki elvetődik Bra- tislavában a csendes Vajan- sky-rakpartra, a kettes számú ház bejárata fölött érdekes feliratú tábla tűnik a szemébe. Érdekes azért, mert olyan látványosság megtekintésére hívja fel a kiváncsit, amilyet soha ezelőtt nem volt alkalma Bratislava lakosainak megcsodálni. A világ legtitokzatosabb, legismeretlenebb és legbaboná- sabb országának, a rejtelmes Tibetnek megismerésére hívogat ez az egyszerű, fekete betűs, fehér vászonplakát. Olyan képek, néprajzi, műveltségi, művészeti és templomi tárgyak seregszemléjének megtekintésére, amilyeneket európai embernek húsz-harminc évvel ezelőtt még elképzelni is lehetetlen volt. Mint ismeretes, Tibetbe, ebbe az égig érő hegyekkel, vad folyókkal, végtelen sztyeppékkel köröskörül zárt és tagolt titokzatos országba idegennek, de főképp fehér embernek bejutni évszázadokon keresztül szinte lehetetlen volt. Még ha tibeti öltözetben, tibetinek álcázva el is jutott ide egy-egy vakmerő földrajzkutató', sok titkot nem igen fedhetett fel. Azért is, mert a tibeti ember nem csak bizalmatlan, de a világ legzárközottabb embertípusa is. Különösen a lámaizmus vallási központjaikba volt lehetetlen bejutni, — hatalmas erődítmények voltak ezek az európai tudásszomjat legjobban izgató titokzatos helyek, — s az is nehezítette az ilyenekbe való bejutást, hogy e vallási köz^- pontok óriási távolságra feküdtek egymástól. Életveszélyt jelentett már maga az ilyen helyre való beférkőzés gondolata is, nem is beszélve valamelyik templomi tárgy Rejtelmes Tibet elemeléséről. Csupán a legutolsó évek óta, — amióta Tibet autonóm része lett a Kínai Népköztársaságnak, — csupán azóta nyíltak meg idegenek előtt a lámák birodalmának hét lakattal őrzött kapui. A bratislavai érdekes kiállítás legtöbb anyagát . két cseh filmes, az .1953—1955- ben Tibetben járt V. Sisov és J. Vánis fényképfelvételei képezik. Nemcsak a természet táji különlegességeit, a Himalája hatalmas bérceit, a vad folyókat, a tibetiek lakóhelyeit, a lámák és papok vadregényes sziklavárait mutatják be, de , bepillantást . nyerünk e felvételeken keresztül a mai Tibetbe is. Abba a Tibetbe, ahol pár év leforgása alatt olyan csodát tudott alkotni a szocializmus ereje, mint a Lhasszat és a Si-kchangi tartományt ösz- szekötő korszerű vasútvonal, a tibeti „Magisztrál“. E fény- képfelvételeken kívül a legcsodálatosabb eredeti tibeti tárgyak, imamalmok, templomi képek, szőnyegek, vallási eszközök, stb., stb. sorakoznak fel a kiállítás három termének üvegszekrényeiben. Több mint 290 kiállított kép és tárgy mutatja be e A tibeti kiállítás egyik részlete. mesebeli ország titokzatos múltját és az új felé igyekvő jelenét. A kiállítás mondanivalójával, változatos tárgyaival és e tárgyak művészi elrendezésével dicséretet érdemel. Egyetlen hibát róhatunk csak fel, éspedig azt, hogy — nagyon vérszegény módon, sőt egyáltalán nincs propagálva. Igaz, az első hetekben — májusban néhány plakáton hírt adtak a kiállítás megnyitásáról, de azóta a kapu feletti táblán kívül semmi sem hirdeti létezését. Pedig a május óta odavetődött mintegy 10 000 látogató igazolja, hogy kevés olyan ember van, aki el nem ment volna ide, — ha tudott volna róla. Főképp az ifjúság körében, a gyárak, üzemek fiataljainál elhanyagolt propaganda sajnálatos, hiszen fiatalságunkat érdekelné leginkább ez a művelődésüket nagyban elősegítő kiállítási téma. A dunai találkozó sok tízezer résztvevői közül is csak azok jöttek el ide, akiket — úgy mint e sorok íróját — a véletlen vezetett kiállítási palota elé. A kiállítás következő színhelyein, — Szlovákia összes kerületi székhelyén bemutatják majd a tibeti kiállítási anyagot, — nagyobb súlyt kell fektetni e hiányosság kiküszöbölésére. Ugyancsak nehezteljük az olcsó, népies nyelven összeállított tájékoztató hiányát is. Ami jelenleg rendelkezésére áll a bratislavai kiállítás látogatóinak, ha szép is, ha ízléses is, — azért sok ám egy kicsit a nyolc _ korona. Egy koronás (diákoknak 50 ; filléres) belépődíj mellett egy-két koronánál nem szabadna többe kerülnie e fontos kiállítási kelléknek! NEUMANN JÁNOS Sosem feledjük el azokat a szép napokat, melyeket itt Szlovákiában töltöttünk. Szinte irigyeljük ezeket a jókedvű fiatalokat, akik itt az Ifjúsági Faluban élnek. Mi most vagyunk először Szlovákiában, először láttuk a Csallóközt, ezt a hatalmas rónaságot — mondta Novotná Anna és No- váková Mária, amikor autóbuszunk hazafelé induit az Ifjúsági Faluból, Hogy mi a leg- — a fogadtatás, a szlovákiai fiatalok figyelmessége és az új barátnők, akikkel majd levelezni fogunk. Az Ifjúsági Faluban az ebédszünetben és este zenekar szó- i rakoztatta a vendégeket, húzta a ropogós nótákat és késő éjjelig táncoltak a fiatalok. IFJÚ ERŐVEL, LELKESEDÉSSEL a XI. pártkongresszus határozatáslak teljesítéséért Július 3-án tartották meg az gi Faluban, Az értekezlet részt- ifjúság Dunai Találkozója kereté- y az a,ábbi fclhívással foc_ ben , a mezőgazdaságban dolgozo fiatalok értekezletét, az Ifjúsá- dúltak hazánk ifjúságához: Hozzátok fordulunk, fiúk és leányok, szövetkezeti tagok, traktorosok, agronómusok és technikusok, hozzátok, a mezőgazdasági főiskolák hallgatóihoz, a mezőgazdasági kutatóintézetek dolgozóihoz, a falusi ifjúsághoz, hogy minden igyekezeteteket és kezdeményezésieket a CSKP XI. kongresszusa nagyjelentőségű határozatainak teljesítésére fordítsátok. A kongresszus számunkra, a mezőgazdasági dolgozók számára is örömteli távlatokat nyitott: bettőzzük a szocializmus építését hazánkban. Fordítsuk minden erőnket a szocialista mezőgazdaság kiépítésére. Előttünk, fiatalok előtt az a feladat áll, melyet a fiatal szövetkezeti dolgozók konferenciája is annyira kihangsúlyozott, nyerjünk meg minél több fiatalt a mezőgazdaság számára. A ji- éini-szenicai mozgalom az, amely a szövetkezetek és az állami gazdaságok további fellendüléséhez vezet. A szlovákiai földműves ifjúságra különösen nagy feladatok várnak. Ezért a mezőgazdaságban dolgozó fiúk és leányok, kövessenek el mindent, hogy a mezőgazdasági termelés Szlovákiában is olyan intenzitást érjen el, mint Csehországban, Igaz, a szövetkezetben dolgozó fiatalok sorai állandóan bővülnek, de még mindig vannak olyan szövetkezetek, járások és kerületek, ahol kevés fiatal dolgozik. Ezért kövessünk el mindent, hadd népesedjen a szövetkezeti család, a fiatalok lépjenek be a szövetkezetbe s határozzák el magukat arra, hogy végleg ott maradnak és a szövetkezet rendes tagjai lesznek, amint azt a szövetkezet alapszabályai előírják. Ha eleget teszünk ennek a feladatnak, akkor bebizonyítjuk, hogy a jici- ni-szenicai mozgalom Szlovákiában is életre kel. A fiatal fiúkra és leányokra nagy feladat vár a föld termékenységének emelése terén is. A fiatalok továbbra is olyan igyekezetét fejtsenek ki, mint ahogy azt a talajjavító munkák, a szerves trágya és a komposzt készítése terén tették. A XI. kongresszus azon határozatát, hogy az ifjúság segítséget nyújt a kelet-szlovákiai talajjavító létesítmények építkezéseiben, becsülettel teljesítjük. Segítünk a mezőgazdaságnak és minden talpalatnyi főidet megművelünk. Minden járás és minden kerület vállaljon védnökséget a talajjavító munkálatok felett, minden falusi szervezet, a GTÁ-kon és az állami gazdaságokon dolgozó fiatalok segítsenek a komposzt készítésben. Kövessük a bratislavai kerület példáját, előre, harcba a föld termékenységének emeléséért. Mindent megteszünk, hogy a CSISZ SZKB hirdette versenyben győzzünk, Szlovákia járásaiban és falvaiban a legtöbb komposzt elkészítéséért indított verseny fellendüljön, és a kom- posztkészítés útján emelkedjen a televényföld százaléka. Hozzátok fordulunk azzal a felhívással, kövessetek el mindent, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiúk és leányok emeljék szaktudásukat, mert csakis a szakmailag képzett és politikailag fejlett ifjúság tudja becsülettel teljesíteni a CSKP XI. kongresszusának bátor feladatait. Fiatal kombájnosok és traktorosok! Kövessetek 'el mindent, hogy a gabonát minél előbb behordjátok és a rossz idő következtében egy szem se vesszen kárba. A falusi és városi fiatalok készenléti munkacsapatokkal segítenek ..z éjjeli és vasárnapi cséplés megszervezésében, a széna behordásában, hogy a szövetkezetek beadási kötelezettségeiket idejében teljesíthessék. A CSISZ-szervezetek álljanak a fiatalok élére! A feladatok következetes teljesítéséért — előre a szocializmus építésének betetőzéséért hazánkban. További bátor tettekkel üdvözöljük a CSISZ közelgő III, kongresszusát.
