Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-25 / 48. szám
A szovjet népgazdaság fejlesztéséről szóló hétéves tervben előirányzott intézkedések eredményeképpen már a közeli években a Szovjetunióban lesz a legrövidebb munkanap és munkahét a világon. 1960-ban befejeződik az áttérés a hétórás, egyes iparágakban pedig a hatórás munkanapra. 1964-től kezdve fokozatosan áttérnek a még rövidebb, 35-36 órás munkahétre. A tézisek hangsúlyozzák, hogy a rövidített munkanap következtében nem csökkennek a munkabérek. A kosztromai textilkombinát munkásai már néhány hónap óta ötnapos munkahetet tartanak, hetenként két munkaszüneti nappal. A heti munkaidő ott összesen harmincnyolc és fél óra. Az ötnapos munkahét bevezetése óta a textilmunkások keresete jelentősen — átlag 40 — 50 százalékkal — emelkedett. Űj üzemek épülnek a Bolgár Népköztársaságban A burzsoá uralom alatt Bulgáriának teljesen fejletlen volt az ipara, de a Szovjetunió és Csehszlovákia önzetlen segítségével a felszabadulás után virágzó ipar épült fel. A második ötéves tervben a bolgár gépipar már 500 különféle gépet gyárt. A termelési tervet az idén 4.4%-al túllépték. Képünkön a Várna közelében épült szódaüzemet látjuk r Árleszállítás Bulgáriában A kommunisták a nép érdekeit védik Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt KB Politbü- rőjának tagja, a KB titkára választási beszédet mondott a párizsi televízióban. Beszéde bevezető részében Jacques Duclos kiemelte, hogy az élet szüntelen drágulása, a megrövidített munkahét bevezetése és az elbocsátások nyugtalanítják a francia dolgozókat, majd a többi között ezeket mondotta: Az új alkotmány a jövőben megnehezíti a parlament működését. Ilyen körülmények között csakis a nép akaratára, a munkásokra és a demokratikus szervezetekre támaszkodó kommunista ellenzék harcolhat eredménnyel a dolgozó tömegek életszínvonalának emelésére szolgáló intézkedések kivívásáért. Az elmúlt hónapban a munkásoknak kifizetett összbérek 10 millió frankkal csökkentek. A kommunista párt síkraszáll a fizetések, a nyugdíjak és a családi pótlék emeléséért. A Francia Kommunista Párt követeli a munkahét megrövidítését a fizetések csökkentése nélkül és munkanélküli segélyalap létesítését a vállalattulajdonosok terhére. A párt követeli, hogy az algériai háborúra fordított összeget fordítsák a nép javára, építsenek olcsó lakásokat és iskolákat. A kommunista párt mint a béke védelmezője négy év óta szüntelenül harcol az algériai kérdés békés megoldásáért. Ha a kormánykörök elfogadták volna a párt javaslatait, a francia nép fiai megmenekültek volna a véráldozattól. Az algériai kérdést tárgyalások útján és olyan módon kell rendezni, hogy a megoldás megfeleljen Franciaország és Algéria népei jogainak és érdekeinek. Francia- országnak állást kell foglalnia az összes népek közötti békás együttműködés mellett, követelnie kell a fegyverkezési hajsza és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetését, le kell mondania arról a politikáról, amely előmozdítja a nyugatnémet militarizmus feltámasztását. A Francia Kommunista Párt olyan jelölteket állít a választásokon, akik mindenekelőtt a nép érdekeinek megvédését, Franciaország érdekeit tartják szem előtt. Végül Jacques Duclos felhívta a demokratikus érzelmű hazafiakat, hogy szavazzanak a kommunista jelöltekre, akik a munkásokkal és a demokratikus erőkkel együtt küzdenek a francia nemzet újjászületéséért, a békéért, a népek közötti megegyezésért, a társadalmi haladásért. 8 demokrácia győzelme A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A VÁLASZTÖK 99.87 SZÁZALÉKA A NEMZETI FRONT JELÖLTJEIRE SZAVA- • ZOTT. Az ADN jelentése szerint a választók 99.87 százaléka a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának jelöltjeire szavazott. A választásokon a választójogosult polgárok 98.89 százaléka vett részt. Az érvényes szavazatok aránya 99.87, az érvénytelen szavazatoké 0.13 százaléka a Nemzeti Front jelöltjei ellen szavazott. Az angol korma'ny kénytelen tárgyalni a máltaiakkal Alig néhány hete indultak harcba a bolgár dolgozók a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítésiért, s ennek az országos harcnak máris jelentkeznek az eredményei. A vasárnapi bolgár lapok jelentése szerint a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának határozata értelmében november 16-tól leszállították számos iparcikk árát. Az árleszállításról szóló határozat értelmében 30 — 40 százalékkal csökkent a jégszekrények, porszívók, parkettkefélő gépek, rádiók, rádióalkatrészek, fényképezőgépek és órák ára. Tíz-tizenöt százalékkal csökkentették a nylon fehérneműk és ruházati cikkek, valamint a len-, kender- és pamutáruk árát. A fentieken kívül csökkentették a gumiáruk, vasáruk, edényáruk, evőeszközök és kő- olajtermékek árát. Hét-tizen- négy százalékkal csökken a gépkocsik, motorkerékpárok ára és 50 százalékkal leszállították a gépkocsitartási adót is. Igen jelentős a villanyáram- díjszabás 30 — 35 százalékos csökkentése a vidéki városokban és falvakban. A most végrehajtott árleszállítással tovább emelkedik a bolgár dolgozók reáljövedelme és megszűnik számos iparcikk luxusjellege. Mint ismeretes az angol kormány nyolc hónappal ezelőtt feloszlatta a máltai kormányt és a parlamentet, s elrendelte az ostromállapotot. Most a sztrájkok és a máltai közvélemény egyre nyomatékosabb követelése következtében az angol kormány kénytelen tárgyalni a három máltai politikai párt megbizottaival a sziget további sorsáról. A november 18-án Londonban megkezdett tárgyalások fő problémája az űj alkotmány kidolgozása lesz. A tárgyalásokon részt vesznek a három máltai politikai párt — a labourista, a nacionalista és a haladó párt — megbízottai. Teaház a Venusbergen Abendländische Akademie- nek — napnyugati akadémiának — hívják azt a középkorban illő szövetséget, amely a többi között vissza akarja hozni a Habsburgokat — Otto személyében, és nyíltan hirdeti a „Fronfváros‘~ vagy főváros Nyugat Berlinben 62 imperialista kémiroda működik. Hét amerikai kémszervezet csoportosul a kémközpontok köré. Mindez a Német Demokratikus Köztársaság területén történik, ahonnan Nyug at-Német országból szabad a bejárás, mert a kettéosztott Berlinben lehetetlen ellenőrizni a határokat. Sok ember az egyik szektorban lakik és a másikba jár munkába. Az imperialisták Berlint „frontvárosnak“ nevezték. A front, amely a város területén elterjed a kémek, a felbujtók harctere. A demokratikus állam kellős közepén a legnagyobb ellenségei élnek. Berlin város négyhatalmi kormányzata a Berlinre vonatkozó háború utáni megállapodásból ered. A nyugati hatalmak semmibe se veszik a megállapodásokat, nem vezették keresztül a dena- cifikációt, nem kormányozzák Németországot mint egységes országot, a koncerneknek és a nagybirtokosoknak visszaadták hatalmukat, felújítják a német imperializmus erejét és háborús uszításokkal nyugtalanítják a világot. A megállapodás egyik- pontját azonban betartják. Berlinben állandóan amerikai, brit és francia katonák állomásoznak. Nem csoda, hogy a nagyhatalmak még gondolni sem akarnak arra, hogy Berlin eddigi rendjén változtatni is lehetne. A józan ész azt diktálja, hogy bizony namion fontos volna változtatni ezen a helyzeten és a változás magára Berlinre nézve is üdvös volna. Berlin a valóságban nem „frontváros“, hanem a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa, és a jövőben egész Németország fővárosa. NEM LÉTEZŐ EGZISZTENCIA Volt már a Német Demokratikus Köztársaságban? Sokan közülünk már jártunk ott. Bonn elképzelése szerint azonban ez az állam nem is létezik és a Szovjetunió ennek a „nem létező“ országnak akarja átadni a joghatalmat Berlinben. Ezt egész természetes folyamatnak vesszük. A Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságban mindenütt ezt tette. Ebben senki sem akadályozhatja meg és senki sem tagadhatja le, hogy ez jogában áll. Es most egyszerre a nyugati nagyhatalmak megrémülnek és attól tartanak, * hogy kénytelenek lesznek tárgyalásba bocsátkozni a Német Demokratikus Köztársaság hivatalaival. Saját maguk meggyőződnek arról, hogy ez az állam valóban létezik és mennyire virágzik. NEM AKARNAK HAZAMENNI Hogy kik? Az amerikaiak. Az amerikai katonák persze szívesen hazamennének, de az urasá- gok nem. Nemcsak Berlintől, hanem a kínai partmenti szigetektől és Tajvantól is nehezen búcsúznak. Máshonnan sem a karnak megmozdulni. Koreában is letelepedtek és a kínai népi önkéntesek távozása után sem tesznek eleget a kínai-koreai felhívásnak és nem hagyják el Koreát. Hasonlóképppen mint Berlinben az amerikaiak távozása ott is igen üdvös lenne. Mint a piócák odatapadtak a megszállt területekhez, ragaszkodnak a külföldi katonai támaszpontokhoz és a bennszülöttek nyílt tiltakozása ellenére sem értik meg, hogy mi a teendőjük. A Szovjetunió azt a javaslatot tette, hogy a világűr békés célokat szolgáló használatára vonatkozó megállapodáson kívül az Egyesült Államok építse le katonai támaszpontjait. A helyzet ugyanis az, hogy az Egyesült Államok ezekről a támaszpontokról akarta támadásait intézni a szocialista országok ellen, és abban a hitben ringatta magát, hogy az ellentámadás nem érinti az amerikai városokat. Az interkontinentális ballisztikus rakéta véget vet ezeknek az elképzeléseknek és az amerikai sértetlenségről alkotott álmoknak. Az amerikai generálisok be szeretnék szüntetni a ballisztikus rakéta használatát, de továbbra is fenn szeretnék tartani támaszpontjaikat. Katonai előnyöket szeretnének szerezni saját maguk számára és ezeket aztán felhasználni. Ez a helyzet természetesen tarthatatlan és az egész világ látja, hogy az amerikai megszálló hadsereg távozásával sok minden megváltozna. német-római császárság újra létrehozásának szükségességét is. Ennek a monarchists akadémiának a tagjai között nemcsak trónkövetelőket lehet találni, hanem egy magát köztársaságnak és demokráciának nevező állam jónéhány miniszterét is. Nevezetesen a bonni kormányról van szó. Heinrich von Brentano külügyminiszter, a napnyugati akadémia egyik kimagasló tagja. Persze, nem ő az egyetlen tag, s most csak azért szólunk róla, mert a külügyminiszter úr alaposan beleélte magát az akadémia napnyugati terveibe és úgy véli, hogy a császári vagy legalábbis fö- hercegi mennyország az ő számára — máris leszállt a földre. Egyenesen Bonnba és ott is a Venusbergre. E szépnevű hegyen von Brentano — aki csak az ő számára gyártott különleges cigarettákat szív — szerény hajlékot építtetett magának. A háznak — bár a házigazda megcsontosodott agglegény és a férfitársaságot előnyben részesíti — hét egymásbanyíló hálószobája van. A padlókat keleti szőnyegek takarják, a falakon súlyos metszett tükrök csillognak. A fürdő és tussolóhelyiség falainak burkolatát Karrarából hozták, a „budoárt“ drága kárpitok teszik otthonossá. A házhoz egy tízezer négyzetméteres park tartozik, úszómedencével, nádtetős teaházzal. A közismerten szerény miniszter minderre potom 794 900 márkát adott ki. Igaz, nem a saját, hanem az adófizetők zsebéből. Aligha lehet csodálkozni az adófizetők szövetségének tiltakozásán, akik drágának találták a vityillót és kijelentették: „Ügy gondoltuk, hogy Németországban az abszolutista uralkodó fejedelmek ideje lejárt“. Úgy látszik tévedtek... A köznyelv pedig megtalálta a megoldást: a külügyminisztert Brentano hercegnek nevezték el. Tilághiradó Felvételünk Moszkvában, egy űjságkloszk előtt készült. A szovjet lapok november 14-én közölték N. Sz. Hruscsov „A Szovjetunió nemzetgazdaságának az 1959-65-ös évekre vonatkozó irányszámai“ című beszámolóját, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán januárban ad elő. Az amerikaiak megakadályozzák Korea egyesítését Képünkön látjuk, amint az amerikai rendőrök nem engedik meg, hogy észak-koreai újságírók részt vegyenek az amerikaiak részéről rendezett sajtókonferencián 1957 januárjában Csehszlovákiában letartóztatták W. Salzig mérnököt, a Gehlen-féle hírszolgálat emberét. Képünkön a Salzignál talált kémszolgálati felszerelést, speciálisan okmányok fényképezésére szolgáló fényképezőgépet, vegyszereket látunk, melyek segítségével külföldre juttatta a titkos iratok híreit. A magyarországi hároméves terv szerint az 1958 —61-es években a magyar iparban nagy horderejű változásokra kerül a sor és az ipari termelés 25%-al emelkedik. Az ipari fellendülést a Szovjetunió nyújtotta hosszúlejáratú kölcsönök teszik lehetővé. A gépipar és a gyógyszeripar terén különösen fellendül a termelés.
