Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-11-25 / 48. szám
Fiatalok szava Az EFSZ-ek kongresszusa előtt A CSISZ-szervezetek a falvakon ebben az időszakban rendkívül fontos szerepet töltenek be. Ma a, szövetkezetekben már majdnem húszezer fiú és lány dolgozik, több mint a felük az ifjúsági szövetség tagja. Nagy mértékben a CSISZ funkcionáriusoktól függ, hogy a fiatal szövetkezeti tagok milyen mértékben járulnak a szövetkezeti gazdálkodás javításához. Ezért igen helyesnek látjuk, hogy a CSISZ galántai járási vezetősége az EFSZ-ck ÍV. kongresszusára teendő előkészületeket a CSISZ járási konferenciáján is megvitatta. Hasonlóképpen cselekedtek Dunaszerdahelyen is, ahol összehívták a falusi szervezetek aktíváját és a szervezetek vezetőit megismertették azokkal a feladatokkal, melyek a kongresszus előtti időszakban rájuk hárulnak. Különösen fontos, hogy a funkcionáriusok világosan lássák, milyen kérdéseket kell felvetni az EFSZ-ek tagsági gyűlésein és hogyan kell hozzálátni a kérdések megoldásához. JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK A fiatal szövetkezeti tagoknak meg kell magyarázni, hogy a szövetkezeti tagságból kifolyólag milyen jogok és kötelességek hárulnak rájuk. Minden szövetkezeti tag úgy köteles dolgozni, hogy a szövetkezet a legjobb termelési és munkaeredményeket érje el. A fiataloktól elvárjuk, hogy főként azokhoz a kérdésekhez szóljanak hozzá, amelyekre a CSISZ szlovákiai kongresszusa is rámutatott. A fiúk és lányok bizonyára tudják, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének egyik előfeltétele a föld termelékenységének fokozása. A CSISZ-ta-' gok ezen á téren sok kezdeményezést tettek. Segítettek a talajjavítási munkákban, a !:om- posztkészítésben és az istállótrágya kezelésében. A CSISZ szlovákiai kongresszusa is célul tűzte ki: „Érjük eí, hogy az ifjúsági szervezetek 300 000 köbméter komposztot készítsenek, vállaljanak védnökséget a ta- lajjavítási .munkák felett, terjesszék ki befolyásukat az állattenyésztésre, helyezzenek át * 1 3000 fiút és leányt a baromfitenyésztésbe és az állattenyésztésbe.“ A vita folyamán alkalmunk lesz elgondolkodni, teljesíti-e az ifjúság a CSISZ szlovákiai kongresszusán kitűzött feladatokat. Helyesen járnak el a fiatalok a nyitrai kerületben, ahol elhatározták, hogy az EFSZ-ek IV. kongresszusáig 500 fiút és lányt nyernek meg a mezőgazdaság számára, továbbá kilenc taiajjavítási építkezés felett védnökséget vállalnak és figyelmük kiterjed a kisebb méretű talajjavítási munkálatokra is. A szövetkezetekben 3-4 tagú ifjúsági munki kell szélesíteni a szövetkezeti termelést, olyan növényeket kell termelni, melyek több munkaerőt foglalkoztatnak. A szövetkezet takarékos gazdálkodásával kapcsolatosan felmerülő kérdéseknél necsak a szövetkezet vagy egyesek pillanatnyi érdekeit lássák szem előtt, hanem gondoljanak a jövő évekre is.. Szükségesnek mutatkozik, hogy emeljék az oszthatatlan alapot valamint a biztosítási alapot is. Meg kell azonban mondani, hogy ahol csak lehetséges, feltétlenül emelni kell a kultúralapot is. Vannak olyan szövetkezetek is, \ pir \ Jpg V-" ffa tgAiM ' ‘ * V* *4* * W A perbetei szövetkezet baromfifarmjának egy részlege. Itt szintén fiatalok dolgoznak. kacsapatokat alakítanak, s ezek gondoskodnak majd az istállótrágya helyes kezeléséről és a komposztkészítésről. IGAZSÁGOS JUTALMAZÁST A szövetkezet gazdasági kérdéseinek megvitatásánál a fiatal szövetkezeti tagoknak alkalmuk lesz több nagyfontosságú kérdéshez hozzászólni. Fontos felvetni azt a kérdést, vajon a szövetkezetekben helyesen jutalmazzák-e a fiatalokat. Nem fordul-e elő, hogy a fiatalok munkaegységét a szülök kimutatására jegyzik be. Előfordult, főként a kassai kerületben, hogy a fiatalok számára nem volt állandó munka- lehetőség. Ahol ez fennáll, ott. például Magvargarabon, ahol közel 20 000 koronát adnak hangszerek vásárlására. A szövetkezeteknek ma már módjukban áll, hogy egy százaléknál magasabbra emeljék a kultúralap kiadásait. A MUNKASZERVEZÉSRŐL A szövetkezet gazdálkodására nézve rendkívül fontos a munkaszervezés. Ezen a téren nagy segítséget nyújtottak az ifjúsági munkacsapatok, melyek helyesen oldották meg a munkamegosztás kérdését. Rendkívül fontos az a kérdés, hogy miképpen lehet a fiatalokat megnyerni a mezőgazdaság számára és hogyan lehet felemelni a fiatal szövetkezeti tagok kulturális színvonalát és elmélyíteni szaktudásukat. Olyan esetek is előfordultak, hogy az ifjúsági munkacsapatok kezdeményezésére bevezették a pótjutalmakat is, mint például Dolná Krupán és másutt. A munkacsapatok igyekezete oda irányult, hogy teljesítsék a feladatokat, bírálat alá vegyék a munkaszervezést és a munkaegység bejegyzése terén elkövetett hibák ellen felszólaljanak. A KULTÚRA ÉS A SZAKTUDÁS Most lehetőség nyílik, hogy-a fiatal szövetkezeti tagok meg-- mondják véleményüket az olyan kérdésekről is, mint a kultúr- házak építése, a szövetkezeti, fürdőházak és zuhanyozók létesítése. Hozzászólhatnak továbbá az olyan vitákhoz is, melyek majd a szövetkezeti klub anyagi támogatására, a hangszerek, torna- és sportfelszerelések beszerzésére vonatkoznak. Nem kevésbé fontos kérdés az ifjú szövetkezeti nemzedék szaktudásának emelése is. Vegyük figyelembe, hogy a kétéves mezőgazdasági tanonevi- szonyba lépést csak 40 százalékban teljesítettük. Azzal sem lehetünk megelégedve, hogy csak 40 000 szövetkezeti tag látogatta a szövetkezeti munkaiskolákat és ebből csak 3000 volt húsz éven aluli. Ezért több figyelmet kell fordítani a fiatalok szakmabeli továbbképzésére. AZ ÚJ TÖRVÉNYJAVASLAT Igen fontos lesz az EFSZ-re vonatkozó új törvényjavaslat megvitatása is. Erre vonatkozólag a fiataloknak meg kell magyarázni, hogy az EFSZ-ek alapszabályaiból kifolyólag milyen kötelességek és jogok hárulnak rájuk. Nem elégedhetünk meg azzal sem, hogy a szövetkezetekben dolgozó fiataloknak csak 40 százaléka tagja a EFSZ-eknek. így a fiataloknak nincs joguk arra, hogy részt vegyenek a tagsági gyűléseken és hogy beválasszák őket a szövetkezet szerveibe. A fiatalok kötelessége, hogy megjelenjenek a szövetkezetek gyűlésein, elmondják észrevételeiket és javaslataikkal Előmozdítsák EFSZ-ük gazdálkodásának javítását. BUZNA ALOJZ Különös látogató A nagymegyeri traktorállomá- on a megszokott mederben zaj- ott a munka. A nagy szerelö- nühelyben szétszedett traktorok, lépek álltak, s motorok zúgása öltötte be az egész műhelyt. Ebié a mindennapos légkörbe azon- ian belevegyült valami érdekeség is. Érdekesség, de csak'azok zátnára, akik ritkán látogatják ; nagymegyeri traktorállomást. 1 műhelyben nagyon sok volt a tyerek, s közöttük is a legtöbb íny. Ügyetlenül csetlettek-bot- oitak a gépek körül, egyesek :ezé.ben reszelő, kalapács volt. Csoportokba verődtek egy-cgy zétszedett traktor körül és úgy igyelték a szakképzett szerelők nunkáiát. Megállítottuk az első csopor- ot, és megtudtuk, hogy nem lá- ogatóba érkeztek, hanem rend- zeresen idejárnak a műhelyekbe, i ogy megtanulják a szerelés ninden csínját-binját. Most is •bben fáradoznak. Ezt a poli- echnikai nevelés keretén belül eszik. A nagymegyeri 11-éves iskolá- >an ugyanis heti két óra alatt smerícednek a tanulók a szerelési munkálatokkal. Természetesen i legalapvetőbb dolgokon kezdik i tanulást. Magunk is meggyőződtünk erről, amikor az egyik •sztergapadnál három lányra lukkantunk. Éppen akkor érkezünk, amikor Gercó János ’ bácsi ízt magyarázta a lányoknak, ho- lyan működik az akkumulátor, íkkumulátorral ugyan még nem alálkoztak a lányok, de az ö fel- idatuk éppen az, hogy a negatív is pozitív lemezeket fényesre isiszolják, hogy ezek ne zavarók az akkumulátor működését. i puha lánykezek görcsösen szorítják a reszelót és mialatt auto- natikusan csiszolják a lemezecet, hallgatják a tapasztalt mester magyarázatát. Érdekességedet mesél, szívesen megállnának a munkában és csak őt hallgatnák, de ez nem lehetséges, mert a munka ideje meg van szabva. Egy másik csoporthoz pont akkor érkeztünk, amikor a lányok közül valaki megkérdezte, mire szolgál a naftapumpa berendezése. Néhány pillanatig csend volt, majd a körülüllók egymásra néztek és a fiatal szakmunkás magyarázni kezdett. „A naftapumpa berendezése a motort hozza mozgásba" ... — és ezután következett a részletes magyarázat. Közben itt is, akárt • Az alom sugárzás és a növények í A rádióaktív sugárzás rémületet keltő fogalom az emberiség előtt. Valóságban pediu az emberiség áldása lehetne. Ma már közismert, hogy a rádiósugárzást sok területen sikerrel alkalmazzák. A rádióizotópok segítenek felderíteni egyes betegségeket és ellenőrizni az anyagok rejtett hibáit. Érdekes kísérleteket végeznek a rádiőaktív sugárzással a növény- és állatvilágban. . Az atomkutató laboratórium rádióaktív szennyvizében a békák teljesen megváltoztak. Négy láb helyett hat lábuk* nőtt. Egy lábon pedig 10 ujj. Ha a sugárzás embrionális korszakban éri az élőlényeket, akkor súlyos elváltozásokat idéz elő. A növényeken is meghökkentő elváltozás észlelhető. Az orgonavirágnak például kerek levelei nőnek, a kukorica eléri a 3 méter magasságot. a burgonya gyermekfej nagyságú, a sugárzás megváltoztatja a növények színét is. Milyen haszon származhat ezekből a kísérletekből ? Elég arra utalni, hogy sugárzással almanagyságú cseresznyét, tök nagyságú almát termelhetünk. A sugárzással a növények mennyiségének terjedelmén kívül az ellenálló képességet is meg lehet változtatni. A kísérletek most olyan növényfajták termesztésére irányulnak, amelyek ellenállnak a kártékony rovarok pusztításának, a fagynak és a növények rothadását előidéző baktériumoknak. A sugárzással kezelt burgonya keményítőtartalma és tápértéke nem változik. A kísérletek azt mutatják, hogy nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy a mainál lényegesen több és jobb tu- $ lajdonságú tápanyagot tér- melünk a jövőben. — M— ;; A CSISZ III. kongressz usa tiszteletére a kassal kerületben az üzemekben szé lesméretű munkaverseny kezdődött. A fiatalok 810 k ollektív kötelezettségvállalást tettek. Vállalásaikat már teljesítették. M gazdasági ellenőrző őr- *sj| járatok száma gyorsan m " emelkedett, a kerületben ma már 265 ilyen őrjárat működik. Az ifjúsági kollektívák száma is nagyobb lett. A kézsmárki Tatral'aa üzemben ifjúsági műszakot vezettek be, Kassán pedig a Viliam Siroky Ruhaüzemben két ifjúsági munkaszalagot vezettek be, melyekben a legjobb minőségű árut termelik. A kassai péküzemekben hét ifjúsági élcsoport dolgozik. Az újonnan és a régebben szervezett ifjúsági kollektívák is túlteljesítették a termelési tervet. A kerületi szervezetek kötelezettségvállalásai így -hangzottak: az év folyamán 10 millió koronával járulunk ho^zá az „ifjúság millióihoz“. A CSISZ kerületi vezetőségének ülésén a vállalást 12. mill.ipra felemelték és már most jelenthetik, hogy ígéretüket teljesítették, mert már 12 264 660 koronát takarítottak meg. Ez az eredmény elsősorban a kassai, iglói, kézsmárki, tere- besi fiataloknak köszönhető. Az iglói mozdonyjavító műhelyben 383181 koronát takarítottak meg. A műhelyben a fiatalok 85 %-a versenyben áll. Az ifjúsági jaoirhmY vitók munkacsapata 155 százalékra teljesíti a tervet és emellett ügyel a jó minő-. ségre és arra, hogy minél kevesebb legyen a selejt. A harmadik negyedévben igen ügyesen fogtak neki a munkának és a tervet 180 %-ra teljesítették. Három hónap alatt 18 000 koronát takarítottak meg. Az újítók körében a fiatalok 9 újítási javaslatot nyújtottak be, ami előreláthatólag 1500 000 korona megtakarítást jelent. Minden jel arra mutat, hogy a kassai kerület igen gazdag, szép eredményekről számol majd be a kongresszuson, mert nem elégednek meg az eddigi eredményekkel és a takarékoskodás terén továbbra is versenyeznek. ÉLENJÁROK B ratislavában a Sztálin tér 21. szám alatti öreg ház kopott csigalépcsőszerű alkalmatosságán kerülünk fel a II. emeletre. Itt találjuk a közszolgáltatási vállalat „SLUZBA“ fényképészeti osztálynak egyik üzemét, amely az utóbbi időben mint a legjobban dolgozó egység, kétszer egymásután elnyerte a vállalat vándorzászlaját. A fényképészeti üzem vezetője Petrás Erzsébet a középiskola négy osztályának elvégzése után 1951-ben került a SLUZBA fényképészeti szakiskolájába. Ezt követően került mostani munkahelyére, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik. Kitűnően végzett csak az előző csoportnál, szorgosan mozogtak a kezek, végezték a kiszabott munkát. Rövid a két óra, amelyet a gyerekek a műhelyben töltenek, főként akkor, ha a kérdések és feleletek véget nem éróek. A politechnikai nevelés néhány órája ízelítő a komoly, de érdekes munkából. A diákok közül bizonyára sokan megszeretik ezt a mesterséget és az iskola elvégzése után többen állandó foglalkozásuknak választják. R. B. Klárika injekciót ad. munkájáért kétszer kitüntették és 1957 májusában megbízták az üzem vezetésével. A kitűnő kollektíva szorgalmát bizonyítják a műterem 110 %-os havi tervteljesítményei, Petrás Erzsébet napi munkáján kívül tevékenyen kiveszi a részét a CSISZ munkájából is. A z állami kórházak Miczkie- wicz utcai részlegén az ideggyógyászati osztály kórtermei zsúfoltak. Az orvosok és az egészségügyi dolgozók nehéz, felelősségteljes munkát végeznek. Az egészségügyi dolgozó nemes hivatása gyakorlásában csak akkor ér el biztos sikert, — különösen az idegosztályon — ha megfeledkezik saját idegeiről s türelemmel, odaadással minden idejét betegeinek szenteli. Sok ilyen kiváló dolgozó vgn itt. Egy a sok közül, a betegek örökké mosolygó Klárikája. Általános vélemény felőle, hogy mindenütt ott van. Injekciót ad. vért vesz, gyógyszert adagol, s mindezt mosolyogva, jókedvvel végzi, minden betegéhez van egy-egy kedves szava. Ezért a mi számunkra vajmi kevés szabad ideje marad. Kassay Klári 18 éves, -elvégezte az egészségügyi dolgozók 2 éves szakiskoláját, aztán idekerült az idegosztályra. Látni, hogy szereti hivatását s betegeit is. Tagja a CSISZ kórházi aiapszervezete vezetőségének, s itt is igyekszik teljesíteni a rábízott feladatokat. WITTENBERG JÓZSEF Sugár György felvételei. Petrás Erzsébet munka közben.
