Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-04 / 45. szám

* f llß I f § — inrv*' Bratislavában a Februári győzelem útján korszerű lakásokat építenek. Sok lakásigénylő jut kellemes otthonhoz ezekben a lakásokban. Mit tegyünk novemberben A CSISZ alapszervezeteinek novemberi tennivalóival kap­csolatban mindenekelőtt tekin­tetbe kell venni a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 4Í. évfordulóját. Az alapszerveze­tek minden erejükkel arra tö­rekedjenek, hogy a nagy év­fordulóra vállalt kötelezettsé­geket pontosan és mihamarabb teljesítsék. A novemberi tag­sági gyűléseken, esetleg rend­kívüli gyűléseken értékeljék ki a kötelezettségvállalások telje­sítését, s ahol esetleg segíteni kell, ott az alapszervezetek vezetőségei adják meg a segít­séget. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójá­nak ünnepélyesebbé tétele ér­dekében előadásokat, esztrád- musorokat, ünnepi összejövete­leket rendezzenek az alapszer- vezetek. Ha kultúrfellépésre Valamilyen okból nem kerülhet sor, akkor az évforduló meg­ünneplésére emlékestet tart­sunk. Kérjük meg az idősebb elvtársakat, hogy az ünnepi es­tek megrendezésében segítse­nek. Eddig már sok helyen meg­rendezték „A komszomoldicső- ség útján“ beszélgetéseket és egyéb összejöveteleket, vita­esteket a Komszomol megala­kulásának 40. évfordulója al­kalmából. Ahol ilyen beszélge­tés még nem volt, ott novem­ber első felében rendezzék meg, hogy a fiatalok okulhas- ■ sariak a KomsZomól dicső pél-' dá'jából, és lelkesüljenek a szo­cializmus építése érdekében folytatott harcain. Igen fontos tennivaló a poli­tikai iskolázás, valamint az ol­vasókörök működésének kiér­tékelése. Igaz, hogy a tanuló­körök eddig még csak pár ösz- szejövetelt tartottak, de a po­litikai iskolázást a kezdeti hi­bákból kiindulva kell folytatni. Az alapszervezetek vezetősé­gei a novemberi tagsági gyűlé­seken ezért értékeljék a politi­kai iskolázást és az olvasókö­rök eddigi munkáját, hogy az esetleges hibákat a fiatalokkal együtt orvosolhassák. A kul- túrmunkának is itt az ideje. Novemberben már nagyrészt a-n Levelezni, ismerkedni szeretnénk Magyar vagy szlovák nyelven leveleznék fiatal fiúkkal vagy lányokkal. A levelezés témája lehet turisztika, sport, kirán­dulás és kulturális dolgok. Cí­münk: Manták Mária vagy Hahn Margit, Budapest VII., Rottenbiller u. 5. A. Románul és magyarul leve­leznék csehszlovákiai fiúkkal vagy lányokkal. Szeretem az irodalmat, filmet, színházat. Szó lehet képeslap-cseréről is. Címem: Csíki Béla, Cluj Mace- larilor 14. Románia. Romániában élő orvostanhall­gatónő vagyok. Életkorom 19 év, hasonlókorú lányokkal vagy idősebb fiúkkal szeretnék leve­lezni főiskolai problémákról. Gyufásdoboz címkék- vagy ké- peslevelezőlap-cseréről is szó lehet. Román, magyar, német vagy orosz nyelven várom a le­veleket. Címem: Szálasi Izabel­la, Tg. Mures. Str. Gh. Sincai 12. Románia. Régi vágyam, hogy csehszlo­vákiai fiatalokkal levelezzek. 17 éves vagyok, gimnáziumi ta­nuló. Levelezni lehetne iskolai problémákról, filmről, zenéről és turisztikáról. Címem: Junis Ágnes Miskolc, III. kér. Majláth erdészet. A CSISZ KB levelének szellemében Járási konferencia Párkányban megszűnik a mezőgazdasági munka és a tagsági gyűlésen határozni kell, hogy milyen színdarabot, kultúrműsort mu­tat be az alapszervezet a tél folyamán. Ha több színdarab bemutatójáról lenne szó, akkor ebben a hónapban már okvet­lenül meg kell kezdeni a sze­repek kiosztását és a próbákat is. Rendbe kell hozni a könyv­tárakat és ki kell jelölni a könyvtári órákat is. A novemberi tagsági gyűlé­sen a járási konferenciák kül­döttei arról számolnak be, hogy mit tapasztaltak a konfe­rencián. Készülni kell a CSISZ III. kongresszusának méltó megünneplésére, el kell mélyí­teni a szervezeti munkát és a III. kongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségeket is tel­jesíteni kell. A kongresszussal kapcsolatban el kell érni, hogy az alapszervezet minden egyes tagja kivegye részét abból a munkából, amit a kongresszus méltó megünneplésére tervez­tek. Az iskolai szervezeték lassan a félévi vizsgák felé irányít­hatják a tanulók .figyelmét. Igaz, hogy még elég idő választ el ezektől a vizsgáktól, de a végén nem rendezhetünk ro- hamtanulast, s ezért a tanulás­ra már most minden alkalmat fél kell használni. Ha azt lát­nánk, hogy némely tanuló nem használ fel minden időt a ta­nulásra, figyelmeztetni kell őt erre és ha szükséges, az iskolai szervezet gyűlésén is megró- hatjuk. Ezenkívül rövid -szín­darabokat is tanuljanak, hogy alkalomadtán mindig rendez­hessenek egy-egy műsoros es­tet. A CSISZ KB levelének tar­talmát is meg kell vitatni, ahol eddig erre még nem került sor. Legfőbb ideje, hogy no­vemberben minden alapszerve­zet így tegyen, hogy szellemé­ben és iránymutatásai szerint járhassanak el a szervezeti életben. A levél tartalmának megvitatására mozgósítsuk a szervezeten kívül álló fiatalo­kat is. Amióta közzétették a CSISZ KB levelét, azóta munkájukban a levél tartalmához igazodnak a CSISZ párkányi járási funk­cionáriusai és vezetőségi tag­jai is. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben nagyobb lendületet veit az ifjúság ne­velése és általában a CSISZ munkája. Ezt bizonyltja a já­rási konferencia is. Az idei CSISZ járási konfe­rencia a korábbiakhoz hason­lítva igen sikeresnek mondha­tó. A járási titkár beszámoló­jából érdekes eredményekről szereztünk tudomást, a vita­felszólalók pedig a konferencia színvonalát azáltal segítették elő, hogy valamennyien az alap­szervezetek tevékenységének további megjavításával foglal­koztak. A beszámolóból kitűnt, hogy a munkalendület az utób­bi hónapokban egyre jobban fokozódott, s a fiatalokat a CSISZ KB levelén kívül a CSISZ III. kongresszus előtti kampá­nya is erre ösztönözte^ így pél­dául a párkányi téglagyár üze­mi szervezete a CSISZ III. kongresszusának tiszteletére vállalta, hogy terven felül 36 000 téglával többet gyárt. A kongresszus előtti időszakban több alapszervezet, köztük a barti is élénk tevékenységbe fogott. A barti fiatalok 1475 órát dolgoztak le, a dunamocsi és ebedi alapszervezet pedig a kultúrház rendbehozásánál tűnt ki. A kulturális munka is szárnyra kapott az alapszerve­zetekben. Dicséret illeti a párkányi já­rás fiatalságát azért, az önfel­áldozó szervezésért is, amit az EFSZ-ek további kiszélesítésé­ért mutat fel. A fiatalok sok­szor szabad idejükben fejtenek ki agitációs tevékenységet és győzik meg az EFSZ-eken kí­vül állókat arra, hogy vegye­nek részt a közös gazdálko­dásban. A bélai és libádi fiata­lok Kőhídgyarmaton fejtettek ki ilyen szervező munkát. A kőhídgyarmati fiatalok közül Long Verona, Repkes Valéria és Szalai Vidor végeztek ered­ményes meggyőző munkát az EFSZ kiszélesítése érdekében, a párkányi fiatalok közül pe­dig Bitter Teodor, Grznár Mi­roslav és Blezgák József vették ki részüket legtevékenyebben a szövetkezeteken kívül állók megnyerésére. Színek József, a CSISZ szálkái alapszerveze­tének elnöke 26 új tagot nyert meg az EFSZ számára. Amint látjuk, a fiatalok felsorakoztak a járási pártkonferencia hatá­rozatának megvalósítására, amely a szövetkezetek további kiszélesítését tűzi ki feladatul. A CSISZ III. kongresszusának tiszteletére a legnagyobb kez­deményezés, amit a párkányi járás fiatalsága felmutatott, a csenkei vízlevezető csatorna építése. A csatorna ásásánál 35 526 órát dolgoztak. A munka 182 626 korona értéket képvi­sel. Jövőre folytatják a meg­kezdett talajjavítási munkála­tokat és nagyméretű fásítási akcióba kezdenek, melynek ke­retében a járás területén egy millió fát ültetnek ki. A pioní­rok eddig 14 500 fát már kiül­tettek. A konferencián kitűnt, hogy a fiatalok mennyire szívükön viselik a mezőgazdaság ügyét. Például Tabi Ilona, a párkányi 11 éves magyar tannyelvű kö­zépiskola tanulója egész nyá­ron a kéméndi EFSZ-ben dol­gozott és példát mutatott az aratási munkáknál is. A járási konferencia határozata értel­mében a CSISZ III. kongresz- szusának tiszteletére 20 000 köbméter komposztot készíte­nek. Meg kell említeni, hogy a komposzttrágya készítését ed­dig sem hanyagolták el. A járási vezetőség nagy súlyt helyez a fiatalok politikai és eszmei nevelésére is. Ez évben 28 olvasókört, 33 „Tanuljunk a párttról“, és 18 „Világ térképe felett" kört szerveztek. A párt XI. kongresszusának határoza­tairól 39 helyen rendeztek be­szélgetést és ezeken 1800-an vettek részt. A kulturális te­vékenység fellendülését mutat­ja az a tény is, hogy a járás­ban 893 részvevővel 186 kul­túregyüttes tevékenykedik. A vitafelszólalásokből láthat­tuk, milyen fontos követel­mény, hogy a szervezetlen fia­talokat a párkányi járásban is megnyerjék CSISZ-tagul. A já­rási vezetőség és a CSISZ járá­si funkcionáriusainak kezde­ményező ereje természetesen sokkal jobban érvényesül, ha új erőkre támaszkodhatnak. Az újonnan megválasztott járási vezetőség hasson oda, hogy az alapszervezetek vezetőségei­nek minden egyes tagját akti­vizálják, és ne történjen meg, hogy az alapszervezeteknél csak egy-két vezetőségi tag dolgozik. Az alapszervezet ügyeinek intézése egy-két fia­talnak persze megterhelést je­lent, de ha a munka jobban megoszlik, s minden egyes ve­zetőségi tag teljesíti feladatát, nagyobb eredményeket érnek el és természetesen jobban ér­vényesül a járási vezetőség kezdeményezése is. Bizonyára Kőhídgyarmaton sem egy vagy két fiatal hozta rendbe az igen elhanyagolt állapotban levő kultúrházat. Az alapszervezet vezetőségének minden tagja és minden kőhídgyarmati CSISZ- tag elvégezte a kultúrház ja­vításánál ráháruló munkát, mert különben ma sem lenne kultúrhajlék a faluban. Az ál­lami gazdaságok CSISZ-szerve- zeteivel az eddiginél többet kell törődni és a CSISZ párkányi járási vezetőségének arról is kell majd gondoskodnia, hogy a körülményekhez képest kul­turális tevékenységet kezde­ményezzen és szórakozási le­hetőségeket teremtsen a já­rásban levő állami gazdaságok­ban is. B. I. Zelenák István. Kistárkány- ról írt cikkét sajnos nem kö­zölhetjük. mert ugyanerről a témáról már hamarabb írtunk, de várjuk további írásait. Gizella. A színész-fényképek ügyével kapcsolatban forduljon a Film, színház, muzsika szer­kesztőségéhez, Budapest VII., Lenin körút 9 — 11. A második kérdésére azt válaszoljuk, hogy okvetlenül forduljon orvoshoz, mert esetleg komolyabb baj származhat a dologból. Dulai Lajos, Kassa. A fiata­lok szórakozásáról írt cikked nem üti meg a mértéket, nem is közöljük. Az évzáró közgyű­lésről közölt írásod megjelent. Horosz Árpád, őrös. A köte­lezettségvállalást leközöltük, örülünk kezdeményezésieknek. Batta György, Tornaija. Az évzáró gyűlésről Irt tudósítá­sod örömmel közöltük és írjál máskor is, ha van miről. Kulcsár István, Kassa. A nagykövesdi várromról írt írá­sod még nem üti meg a mér­téket, nem közölhetjük. Darida Margit, Ipolyság. írá­sát leközöltük, de a színjátszó­csoport tagjainak nevét bizony meg kellett volna írni, sokkal jobb lett volna az írás. M. J. Komárom. A nyere­ménykönyvet elküldjük a be­küldött címre.’ Sem a vers, sem az írás sajnos nem közölhető. Sokkal konkrétabban, pontosab­ban kell fogalmazni. K. Valéria, Damásd. Nem szép tőletek, ha nem tesztek eleget vállalástoknak. Máskor komolyabb írásokat várunk tő­led. Kiss István katona. A kul­túrház megnyitásáról írt cik­ked leközöltük. írjál máskor is. Mérlegelés Nagykaposon Az elmúlt napokban néhány órát töltöttem Nagykaposon, szövetségünk X. járási konfe-. renciájának voltam a vendége. A szokás szerint, ha konferen­ciáról írunk, az elején szoktuk kezdeni, hol mikor, milyen részvétel mellett folyt le, stb. Én a végénél kezdem. Sőt, túl, a DÍVSZ himnuszának utolsó akkordjainál, sőt, még az est­ebéden is túl, (ugyanis már es­teledett, mikor az ebédhez ju­tottunk.). Pedig a bécsiszelet, amit kaptunk, megérdemelné a dicséretet, mert jó is volt, meg elég. is volt, azután nem is va­lami hétköznapi vendéglői hús volt. A pavlovcei EFSZ nagy­lelkűen egy egész disznót aján­dékozott a CSISZ járási veze­tőségének, hogy a fiatalok (mert megérdemlik) jóllakja­nak, azután meg náluk egy disznó nemigen játszik szere­pet, van belőle bőven. Ott szeretném tehát kezdeni, hogy amikor elhagytuk a kon­ferencia színhelyét, a járási nemzeti bizottság néhány hó­nappal ezelőtt felépített még nagyvárosba is beillő épületét, - mondhatnánk inkább palo­táját - Kuruc elvtárs, a járá­si vezetőség öreg-új elnöke a házigazda magabiztos nyugal­Megígértem Ludmillának Valóban érdekes találkozás volt. Moszkvában alaposan ki akartam használni az időt, sokat jártam-keltem gyalog és ez bizony kifárasztott. Egy al­kalommal a Gum áruház egyik emeletén kissé megpihentem, le­ültem és figyeltem a vásárlókat. Amint ott ülök, egyszer csak hozzámlép egy fiatal lány és megszólít: Szervusz, én tudom magyarom. Azt hittem, hogy magyaror­szági turista és bennem talán honfitársát látja. Kevert, ma­gyar-orosz nyelven aztán kedé­lyesen elbeszélgettünk. A fiatal lányt Ludmilla Vlagyimirová Grigorievnának hívták, orvos- tanhallgató volt és 1957-ben a VI. VIT-en megismerkedett egy budapesti diákkal, Sós Pállal. Ludmilla elmesélte, hogy Pali­val továbbra is levelezésben áll, budapesti képeket küld neki és levélileg magyarul tanítja. Lud­milla azt hitte, hogy én is ma­gyarországi vagyok és ezért pró­bára akarta tenni nyelvtudását. Szerencsére én is tudok egy ki­csit magyarul és így magyar nyelvi ismereteit használhatta. Valóban tud már magyarul, egész folyékonyan beszél. Tudását csakis a Pali leveleiből, egy szó­tárból és egy kis nyelvtanból mentette. Mihelyt egy ismeret­len szót hallott tőlem, azonnal feljegyezte. Bámulatosan szor­galmas és kitartó, két év múlva má' kész gyermekorvosnő lesz. Sós Pál Budapesten a mezőgaz­dasági főiskolát látogatja. Lud­milla elárulta, hogy nagyon szí­vesen elmenne Budapestre és egész „bizalmasan" még azt is bevallotta, hogy szereti a fiút. A barátság nem ismer határo­kat, Ludmilla már két év óta türelmetlenül várja a Magyar Népköztársaság bélyegzőjével el­látott leveleket és Pali Budapes­ten bizonyára ugyanolyan vára­kozással lesi a moszkvai külde­ményeket. Barátság és szeretet — ez az értelme az ifjúsági ta­lálkozóknak. Hány barátságot kötöttek már az eddigi hat fesz­tiválon és hány igazi mély ba­rátság születik majd a követke­ző ifjúsági találkozókon. Megígértem Ludmillának, hogy ezúton adom át Palinak a meleg baráti üdvözleteket. ALEXANDER SCHUT mával megkérdezte, hogy most a régi vagy az új Fő-utcán ke­resztül akarunk-e hazasétálni. Tudtommal Kapóson mindig csak egy Fő-utca volt, így nem tudtam, hogy a kérdés tréfa akar-e lenni, mert szerényte­lenségből nem is mertem ven­déglátómat gyanúsítani. A kérdés persze csak engem lepett meg, a többiek termé­szetesnek vették, a két pelhri- movi elvtárs, akik először jár­tak itt, (mivel a két járás ba­ráti kapcsolatai csak most van­nak kialakulóban) nem értet­ték meg a célzást. így én dön­töttem. Természetesen az új Fő-utcát választottam. Be kell vallanom, nem csap­tak be Épül az új Fő-utca. Körvonalai már jól láthatók. Városi épülettömbök emelked­nek itt, és 130 szerencsés csa­lád már ezekben kapott össz­komfortos lakást. Akaratlanul is kisgyermekhez hasonlítom Nagykapost. Hónapok alatt ép­pen duplájára gyarapszik. Eze­ket a változásokat leginkább azok veszik észre, akik ritkán látják. így van ez Nagykapos- sal is. Aki benne él, az együtt nő a városkával. Az apró gon­dok és a mindennapi problé­mák sokszor elterelik figyelmét a környezettől, és így észre sem veszi, hogy modern város­ka lett az egykori faluból, hogy hónapok alatt mondhatnánk ut­cák nőttek ki a földből, az új tizenegyéves iskoláról, a járási nemzeti bizottság épületéről és az egészségügyi intézetről nem is beszélve. A járási székhellyel együtt változik a falvak arculata is. A földművesek 76 százaléka már a szövetkezeti nagy csa­lád tagja, de a maradék ne­gyedjárás gazdái között is egy­re töredezik a bizalmatlanság jege, s így igen valószínű, hogy 1959 tavaszán az utolsó kis ba­rázdát is felszántja az eke. Az 1959-es év nemcsak azért fog bekerülni a járás történe­tébe. Tavasszal megindul a ke­let-szlovákiai síkság rendezése. A folyókat „megzabolázzák“, több ezer hektár föld válik majd termővé. Kelet-Szlovákia tavaszi, tengerhez hasonlítható képe néhány év múlva csak az emberek emlékezetében fog él­ni. Nem hiszem, hogy valaki­nek is fájna a szíve ez után a természeti jelenség után, s ta­lán csak szegény gólyák vesz­tik el vadászterületüket. A kérdés most az, tudatosí- tatja-e a CSISZ az ifjúság kö­rében e tervek felbecsülhetet­len horderejű jelentőségét? A konferencián szerzett tapasz­talataink szerint csak részben. Ogy hiszem, a járás ifjúsága nem él eléggé a néhány hónap múlva meginduló nagy munka jegyében. A CSKP XI. kongresszusa az ifjúságot bízta meg e feladatok teljesítésével. És bár így a mű egész szövetségünk ügye, még­is a hazaiak, tehát a kaposiak, szobránciak játsszák majd a főszerepet a síkság folyóinak szabályozásában és a lecsapolt talaj termékennyé tételében. Nem félek attól, hogy a nagy- kaposi járás fiatalsága nem állja majd meg helyét az. épít­kezésen, hisz a munkától so­sem riadt vissza. Reményemet a konferencia eredményeire építem. Megtudtam, hogy a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére a járás ifjúsága 610 hektár legelőt javított meg, a falvak fejlesztésénél és szé­pítésénél 31 600 brigádórát dol­goztak, és így tovább. Nem akarom az eredményeket foly­tatni, talán ez ezen a helyen nem is lényeges. Meggyőződésem azonban, hogy az eredmények nem fe­lelnek meg az adott lehetősé­geknek. Be kell vallani, hogy a járási vezetőség terveivel, jó elképzeléseivel még nem ju­tott el minden szervezetbe. Az alapszervezetek sem gyakorol­nak kellő befolyást az összes tagokra, az egész fiatalságról nem is szólva. A járási szerve­zetnek 1800 tagja van, de a tagdíjakat ennek a számnak nem egész fele egyenlítette ki. Mindezeket a hiányosságo­kat a járási konferencia teljes egészében feltárta. A hibák orvoslásához hozzá kell látni. Mindenekelőtt az új járási és alapszervezeti funkcionáriuso­kat kell felkészíteni feladataik teljesítésére. Az elkövetkezendő nagy fel­adatok teljesítése érdekében a járási vezetőségnek minden szervező készséget latba kell vetnie, hogy a kelet-szlovákiai síkság rendezésére jól felké­szüljenek. A mű visszahat majd a járási szervezet tevékenysé­gére, és az eddiginél nagyobb fellendülést hoz magával. STRASSER GY. Az olcsvári számviteli iskola tanulói segítenek a kassai ke­rületben levő EFSZ-eknek a cukorrépa betakarításánál. Se­gítségükkel lényegesen lerövidítik e fontos munka elvégzését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom