Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-10-07 / 41. szám
Serkent o nyár emléke • KERÜLETI, JÁRÁSI, IFJÚSÁGI ÉPÍTKEZÉSEK • 70 000 KORONA MEGTAKARÍTÁS • IRÁNY A KELET-SZLOVÁKIAI SÍKSÁG! 7 A gyümölcsszedés, illetve a] szüret a termelő legna- Igyobb öröme, mert ebben 7látja évi szorgos munkájáénak eredményét. Hiszen j mennyi félelmet kell átélnie,i Iámig elérkezik a szüretelés\ j napja! A gondos gyümölcstermelő télen sem nyugodt,\ í vizsgálja a hőmérőt, vájom lnem ártanak-e a fagyok aZ| íalvó gyümölcsfáknak? Tálcás szál, amikor a meleg nap lsugarak megindítják a nedv ) keringést, újabb gondok\ Sadódnak. Vajon nem pusztít- íják-e el a kései tavaszi fa- Igyok a Icorán megjelenő világokat. Bizony elég gyakran \kell látnia a tavaszi fagyok1 j[káros hatását, amely rossz 7 termésre enged következtet- )ni. Nagy gondot okoz a sok \kártevő rovar is, amely a vi l rág okát, leveleket és a fiatal| Igyümölcsöt pusztítják. A jó j gazda ismeri az ellenük való ívédekezés módját és kora (tavasztól a nyár végéig per- )metezéssel védi gyümölcs \fáit. Szedni az őszi almát, kör- hét, szüretelni a szőlőt, talán, ja legkedvesebb munka, amely' hegyben szórakozást is nyújt.' <A fák levelei ilyenkor márü jpirosak, lassan hullanak és a^ jgyönyörü gyümölcspéldányok íóft tündökölnek a levelektől' 1megritkult ágakon. A gyű jmölcsszedö részben örömmel,' i részben pedig félve megy a\ Ifára, hogy esetleges vigyá-l jzatlan mozdulattal meg ne jsértse a vékony ágakat, ómé- \lyeken a gyümölcs van. Gyor- ! san telik a kosár, melynek I súlya világosan bizonyítja, ) hogy jó a termés. A termés betakarításávalJ I még nem szűnt meg <f ter-rj jmelö évi gondja. A fát, amely\ fi megadta a bő termést, elö\\ lkell készíteni a következői 1 esztendőre. A jó gazda nem j tartja felesleges időpazar - hlásnak a gyümölcsfa gondozását, szívesen vállal minden lmunkat a gyümölcsösben Íí mert szereti fáit, mint saját K gyermekeit. Azt szokás mon- Idani, hogy a gyümölcsfák, j állapotáról meg lehet ítélni' ca gazda természetét. S ez vallóban így van. A virágok és | Ja gyümölcsfák hozzájárulnak taz egyéniség formálásához.' 5Ezért helyes, ha a fiatalokj 7már az iskola kertjében megtanulják a gyümölcsfák ke-$ zelését és kikerülve az életbet ínéhány gyümölcsfát is gond- Jjaikba visznek. CZlMER VIKTOR,1 mérnök. Az elmúlt nyáron 8000 CSISZ tag, fiú és leány szerzett felejthetetlen szép emlékeket a különféle ifjúsági építkezéseken. A sátortábor romantikájába szabad természet, a közös munka és szórakozás még akkor is kedves emlék marad, ha a kézen véres hólyagot hagyott az ásó és lapát nyele. Most, hogy a nyári számadást elkészítettük, mindenki előtt világos: helyes volt feleleveníteni a régi ifjúsági építkezések emlékét. Az a 47 ifjúsági építkezés, amelyen a fiatalok dolgoztak, milliós értékeket jelent a nemzetgazdaság számára. A látható értéket fel tudjuk mérni, kiszámítani, de a nyári munka másik oldalának előnyét, a közösség formáló erejének hatását az egyéneken, a brigádosok gondolatvilágának formálását már nehezebben tudjuk ellenőrizni. De ez is lehetséges. Mindezekről a kérdésekről, a munkaszervezésről, vezetők és brigádosok egymáshoz és a munkához való viszonyáról és még sok más kérdésről esett szó a vízszabályozási és talajjavítási munkálatokkal foglalkozó konferencián. Jólesett hallgatni a felszólalókat: ifjúsági vezetőket, szakembereket, szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit, a brigádosok legjobbjait, akik számokkal, emlékeik felelevenítésével ki-ki a maga módján, de mégis egyet bizonyított: az ifjúság megértette a hívő szót és segít teljesíteni pártunk határozatait. Persze ne gondolja senki, hogy a nyáron ment minden mint a karikacsapás — ezt A nyitrai cukorgyárban már teljes ütemben folyik a munka. A gyár dolgozói bekapcsolódtak a takarékossági mozgalomba és kötelezettségvállalásuk értéke eléri a 140 000 koronát. Azonkívül, hogy ilyen szép összeget megtakarítanak, napi tervüket 10‘2 */§-ra teljesítik. így járulnak hozzá, hogy a dolgozók asztalára jó minőségű cukor kerüljön. maguk a brigádosok tudják a legjobban. A megnemértéstől a félreértésig és a dicséretig mindenből kóstolót kaptak. A diákok, a közép- és főiskolások, akik majd a jövő értelmiségét képezik, megpróbálták a fizikai munkát és a nyári két hónap alatt azt hiszem megtanulták megbecsülni azt. A másik nagy előny, hogy azok a diákok, akik városon születtek és nevelkedtek, közelebb kerültek a falusi ifjúsághoz, bepillantást nyerhettek a falu életébe és a munka mellett élményeket is szereztek. Azok a falusi CSISZ-szerveze- tek, akik a nyáron együtt dolgoztak a brigádosokkal, szívesen emlékeznek rájuk. Vásár- útón még most is emlegetik a bratislavai felső pedagógiai iskola tanulóit és szívesen vennék, ha a jövő nyáron szintén hozzájuk mennének brigádra. Pedig mikor a brigádosok megérkeztek, a falusi szervezet vezetői nem nagy kedvvel kezdtek hozzá a közös munkához. De azután látták, hogy ebből mind a brigádosoknak, mind nekik csak örömük lehet. A brigádokon szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy újból szükség van nagy ifjúsági építkezésekre, ahol a fiatalok, főleg a diákok a nyári hónapok alatt közösségben élnek, dolgoznak. Ezzel a jövőben is erősödik a munkásosztályt és az értelmiséget összekötő kapocs. A XI. pártkongresszus határozatának teljesítése azt jelenti, hogy az ifjúság részt vesz a kelet-szlovákiai síkságon kezdődő vízszabályozási és talajjavítási munkálatokban. Ezek Ha minden szülő így tenne Érdekes beszélgetésre lettem figyelmes a minap az egyik bratislavai étteremben. Az apa és a fia beszélgetett. Az apa körülbelül 45 éves lehetett, a fiú pedig másodéves hallgató a bratislavai technikumon, tehát már nagy gyerek. Beszélgetésükbe én is beszerettem volna kapcsolódni, de attól féltem, hogy megzavarom őket. Ezért inkább hallgattam és tovább figyeltem beszédük fonalát. Bevezetőül még annyit, hogy az apa nem véletlenül, szolgálati út alkalmából vagy valami más okból tett látogatást fiánál. Nem. Egyenesen körültekinteni, érdeklődni jött minden iránt, ami egy diákot és mondanom sem kell, egy gondos szülőt érdekelhet. A nagy diákról viszont még annyit, hogy sem külseje, sem pedig magatartása — igaz, hogy ez a megállapítás fél óra leforgása alatt alakult ki bennem — nem adhatott különösebb okot az apának, hogy fia után mindjárt a tanév kezdetén oly nagy érdeklődést tanúsítson. Csak a fiú nevét jegyezhettem meg, Zolinak szólította az apja. — Mondd csak Zoli, meg vagy elégedve az étkezéssel, melyik diákszállóban vagy és tetszik az új társaság, amelybe kerültél? Milyen a napi programod, milyenek az előadások, kik adnak elő? Van-e lényeges különbség a brünni és az itteni előadások között? Nincsenek-e már az elhangzott előadások között olyanok, amelyeket már talán hallottál a brünni technikumon is? Mennyi pénzed fogy el naponta, vagy mondjuk általában — az apa itt a tízóraikra, a mozilátogatásra és hasonlókra gondolt. — Tetszik-e a város, hogy és hol töltőd el szabad idődet? — így folytatta az apa. Bizony pár oldalt teleírhatnánk, ha mindent fel akarnánk jegyezni. De Zolit nem lepte meg a kérdések sokasága és sokrétűsége. Ügy gondolta, hogyha általánosságban jellemzi a helyzetet, ez elég is lesz, s így elkezdte. — A koszt elég jó, még eddig nem nagyon szorultam arra, hogy pótoljak. Ezt inkább csak szombaton és vasárnap teszem. Tanulásra futja az időből és moziba is járok. Az új ismerősök pedig egésze,. nagyszerűek. A várost a három hét alatt egészen megismertem és meg is szoktam ... — No. jó, jó, de ne olyan gyorsan — mondta az apa, — tudod, az anyád minden apróságra kíváncsi — pedig ő is kíváncsi volt. — Most pedig mondd el pontosan a múlt heti étlap tartalmát. Zolinak nem volt más választása, s mint a kisdiák, úgy felelt. — No látod, erre voltam kíváncsi — pedig állítólag csak a mama kíváncsiskodik. Például azt mondd el még, hogy mit csináltál vasárnap? — Vasárnap? — Igen. — Nyolckor keltem, azután megnéztem egy légvédelmi gyakorlatot. Ez délig tartott, majd ebéd után kimentem a Kultúra és Pihenés Parkjába és... — Jó, tehát nem reggeliztél. — Nem, időm sem volt, no meg aztán este programom volt. — No látod — mondta az apa. Egy mozijegyért nem reggeliztél. Ezt nem csinálod helyesen, kárát vallód majd. Sokat, nagyon sokat írhatnék erről a beszélgetésről, mert igazán érdekes és tanulságos volt. De tanulságnak ennyi is elég. —nyd— a munkálatok már folynak, de a jövő év nyarán sokkal «nagyobb ütemben haladnak majd előre. A nagykaposi, michalov- cei, szobránci és királyhelmeci járásokban 140 000 hektár jó termőföldet kell nyerni a vízszabályozási és csatornázási' munkák elvégzésével. Ez a munka néhány évig tart és mindent alaposan elő kell készíteni. Nehéz gépekre s az ezeket irányító fiatalokra van szükség. A CSISZ kassai és presovi vezetőségének lesz a feladata elegendő ifjú megnyerése a falusi és munkásifjúság soraiból, akik megtanulják a gépek kezelését. Ez azért fontos, hogy külön ifjúsági brigádokat lehessen alakítani. így jobban elmélyül a szocialista munkaverseny. Ebbe a munkába a diákok mellett nagyobb számmal kell bevonni a falusi ifjúságot is. Emellett el kell érni azt, hogy a falusi fiatalok saját határukban kisebb, helyi jellegű vízszabályozási munkálatokat végezzenek. Erre máris szép példát mutattak a karvai fiatalok (párkányi járás), akik ifjúsági brigádot szerveztek és 15 hektár rétről levezették a talajvizet. Jó lenne, ha a falusi szervezetek követnék ezt a példát és az EFSZ-ek vezetőivel megbeszélnék, hogy hol és miben segítsenek. Különösen a falusi fiataloknak nem szabad elfeledni, hogy a vízszabályozási munkálatok a föld termőképességének emelését segítik elő és ebben a munkában az ifjúságnak a jövőben is tevékeny részt kell venni. GOMBHÁZ SEJ!.. Billet francia építész forradalmi típusú, „ciklonoknak ellenálló“ gömbalakű, alumíniumházat készített. Az új típusú ház állítólag ellenáll a leghevesebb viharoknak, földrengéseknek, árvíz esetén pedig a vízen úszik. Hat személynek szolgálhat lakásul, s válaszfalakkal több helyiségre is felosztható. Brigádosok a csenkei csatorna építésén. a csenkei ifjúsági építkezésről A CSISZ párkányi járási vezetősége Csenkén ifjúsági épít-- kezést szervezett. Július 7-től szeptember 14-ig folyt a munka, kéthetes és 3-4 napos időközökben 856 ifjú brigádos vette ki részét az építkezési munkákból. A járási vezetőség az építkezést felhasználta a régi ifjúsági építkezések emléka felébressze bennük a felelősségérzetet és aktívabb munkára ösztönözze őket odahaza a szervezetükben is. Jő eredménynek kell elkönyvelni, hogy a járási vezetőség nem csupán a tanulóifjúságot igyekezett megnyerni, hanem a falusi fiatalokat is. Kövesedről, Bartról, Helenbáról és a párkének felelevenítésére. Igyeke- kányi üzemi szervezetekből és zett elérni, hogy a fiatalok m®9 több más faluból is elszívügyüknek tekintsék az ™^ek a fÍataIok az éPItke' építkezést, büszkék Szorgalmukat bizonyít- légyenek ják és dicsérik az alábbi száré, az itt eltöltött közös mun-mok: az építkezésen a brigádosok ledolgoztak 32 364 órát 1939 négyzetméternyi területről eltávolították a vadnövényzetet (fákat, bokrokat) • 505 négyzetméteren 10 cm mélységig kiszedték a gyö- kereket • 32 fát kidöntöttek, gyökereiket is kiszedték • 6000 köbméter földet megmozgattak • 19 064 négyzetméteren elsimították a csatorna oldalát. A párkányi járás ifjúsága azáltal, hogy ezen munkákat elvegezte, 76 000 koronát írt az „ifjúság millióiért“ mozgalom szamlajara. Ezért dicséretet érdemelnek. _s_ lövik ki, s ez a sugár még a legkeményebb tajajon is áthatol. A kísérletek azt mutatták, hogy a fenti típusú fúrógép tizenhatszor olyan gyorsan dolgozik, mint az eddig hasz• Talajfúrás gázzal. Harkovi nált mechanikai gépek, tervezők újfajta fúrógépet • Az atomenergia címmel szerkesztettek, amellyel még rövid 2000 címszót, meghatáro- a legkeményebb talajon zást és szakkifejezést tartal- is rövid idő alatt nagy mélysé- mázó enciklopédiát bocsátottak gekbe juthatnak le. Az új gép ki a Szovjetunióban. a léglökéses motorok elvén • Hazánkban több ceruzát alapul. A nyersolaj és az oxigén gyártunk, mint az USA. Csupán elégésekor keletkező gázsuga- a világhírű „Koh-i-noor“ gyár rakat másodpercenként több évente 150 millió ceruzát kémint 3000 méteres sebességgel szít. HÍREK Wiérf éppen Bohunicén? Bohunicén, a nyitrai kerületben , építik fel hazánkban az első atomvillanyerőművet. Az Energetikai Minisztérium dolgozói a következőképpen feleltek kérdéseinkre. Miért dolgozik majd a bohu- nicei atomvillanyerőmű természetes uránnal? Az U 235-ös izotóppal gazdagított urán előkészítése technikailag igen körülményes és költséges. Az urán előkészítését a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban speciális üzemekben végzik. Az atom- villanyerőművek építésének első időszakában nálunk előnyösebb az olyan reaktor, amelyben természetes uránt használnak fel. Az atomvillanyerő- müvek következő időszakában a plutónium által gazdagított urán alkalmazására gondolnak a szakemberek, ami nem olyan költséges. Miért használják fel ércformában az uránt? Az uránt mint „fűtőanyagot“ különböző módon, mint ércet, kémiai vegyületet és fizikális keveréket lehet felhasználni. Eddig többnyire mint ércet dolgozták fel, amely a moderátorral együtt — ez többnyire közönséges víz, nehézvíz vagy grafit lehet, — heterogén fizikális rendszert alkot. Miért használják az uránt drótformában? Fizikai tulajdonságainál fogva, a termelés leegyszerűsítése kedvéért. Az uránelem' tengelyében 660 fok meleg is megengedhető. Ennél a hőfoknál az uránban jelentékeny változások állnak be. Ezért készítenek manapság urándrőtokat és nem uránrudakat. Miért használják fel a nehézvizet mint moderátort? A nehézvíz a gyakorlatban a legjobb moderátornak bizonyult. Lényegesen lassítja a neutronokat, és kevésbé ab- szorbálja, mint a grafit. Ezért a nehézvíz alkalmazásánál kisebb méretű reaktorra van szükség, mint a grafit alkalmazásánál. Reaktorunk tartályának átmérője körülbelül 5 méter, míg az Angliában épült ugyanolyan- teljesítményű grafitreaktorok átmérője több mint 20 méter. Miért hűtik a reaktort szénsavval? Főként azért, mert a reaktor anyagában nem okoz korróziót és az aktív zónán való átmenetnél aránylag keveset- aktivizálódik, úgyhogy a termelés lebonyolítása egész veszélytelen. Milyen újdonságot jelent a mi reaktorunk? A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban az energetikai reaktorok a közönséges vizet hűtőeszközül használják fel és nem alkalmaznak természetes uránt, míg Angliában természetes uránt használnak, de moderátorul a grafit szolgál. A mi bohunicei reaktorunk újdonságot jelent, mert természetes uránt használnak fel és moderátorul a nehézvizet választják. A bohunicei atomvil- lanyerőmü a tudomány mai álláspontja szerint a legmodernebb és a legcélszerűbb lesz. Mi történik a rádióaktív hulladékanyagokkal? A hűtőházat és a moderátSrt folyamatosan tisztítani fogják. A rádióaktív anyagokat külön tartályokba gyűjtik és gondosan ellenőrzik. Miért építik az első atomvil- lanyerőművet Bohunicén? Ennek több oka van, A hely megválasztásánál igen fontos, hogy a közelben jó minőségű és bő víztartalékok legyenek, a hely megfeleljen a geológiai követelményeknek. A szakemberek számításba vették a talajvíz tartalékokat, a szél irányát és még több más szempontot is. Fontos körülmény a közlekedési lehetőségek kiépítése is. A szakemberek választása Bohunicére esett, mert megfelelt az említett követelményeknek. .— r — Bohú.nicén épül az első atomvillanyerőmű
