Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-04 / 10. szám

Pályaválasztási tanácsadó \ A francia Riviérán ’Narancsligetek, citrom, füge és pálmafák, gondozott kertek, szebbnél szebb luxusszállodák — ez a Cote d'Azur, az Azurpart, a francia Riviera. A Riviera egyik központja Cannes. A város a Földközi tenger egyik lágyhajlatú kis öblében fekszik. Állandó la­kosainak száma alig több mint 50.000 — főként hajósok, halá­szok, kereskedők és nagy szállo­dák alkalmazottai. Általában a félkör alakú rue d'Antibes a drága üzletek utcája a határ, amelyen túl a régi s be­lül az új város fekszik. De van olyan városrész is, — így az öböl keleti oldalán, a tengerbe nyúló kis félsziget, — ahol teljes ösz- szevisszaságban keveredik a vá­ros kétféle arca, az arab stílust utánzó kaszinótól alig néhány lépésnyire lapul a rue Jin-Jin a maga apró régi munkásházai­val. Az öböl másik oldalán pedig a régi vár néz le kis dombjáról a kikötőre és a sétányra. A lu­xusnegyedben mely természete­sen a tengerpart legszebb részén fekszik, óriási szállodák, drága éttermek és üzletek sorakoznak egymás mellett. Az óriási luxus­autók szinte hömpölyögnek az úttesten. A kirakatokban a leg­drágább ruhamodellek és éksze­rek, a sétány pálmái alatt s a bárokban pedig valóiágos eleven divatbemutató folyik. De micsoda divat ez! Arnüvcn Ízléses a fran­cia női divat, finom és kecses eleganciája, olyan visszataszító a Croisette-et a sétányt ellepő amerikai, vagy az amerikaiakat utánzó nők öltözéke. Rikító szí­nek, kiabáló minták, térden alul érő se hosszú, se rövid kockás nadrágok fiatal lányokon és el­hízott javakorabeli hölgyeken. Itt minden a gazdagoké, min­den értük van. Értük van a téli és a nyári kaszinó, ahol a kártya és rulettasztalokon tíz és száz­ezer frankok cserélnek gazdát, pillanatok leforgása alatt, a yach- tok, melyek este kifutnak az öböl vizére — sőt még azok az ame­rikai hadihajók is, melyek olyan gyakran horgonyoznak itt, fenye­gető ágyúikkal és részeg matró­zaikkal. Egyszerű dolgozó ember nem is álmodhatik arról, hogy megfizethesse egy cannesi nyara­lás költségeit, A cannesi Grand Hotelben ebben a régi finom Íz­léssel épült és, berendezett, de nem a legdrágább szállodában napi 2000 frank a szoba ára és szerényen számítva napi 3000 frank az étkezés. Ez egy átlagos keresetű francia munkásnak csaknem egyheti bére ... vagy annál is több! A Riviérán ezért „Franciaországgal" ritkán talál­koztunk, egy pillanatra felvillant a franciák arca, virágok közt, nevetve csókolózva, A Croisette- en rendezett hagyományos far­sangi „virágcsatán" résztvettek Cannes dolgozói is, azok, akiknek ősei ezt a kedves népi szokást meghonosították, egész Proven- ceban. Igaz magára a sétányra csak kevesen jutottak él, a több­ség a hirtelen emelt kerítésen és a rendőrkordonon kívül szorong­va nézte a virágos szekereket és üdvözölte a diadalmasan bevonu­ló tavaszt. De a virágcsata mégis az ő szívükből és torkukból telt meg csordultig derűvel és szép­séggel. Amikor az alpesi vadá­szok zenekara száguldott végig a sétányon, apró, gyors, majd­nem futólépésekkel, ahogy a ha­gyományos induló ritmusa kíván­ja — az ő lábdobogásuk verte hozzá a visszhangot. Amikor a színpompás virág szekerek so­rában feltűnt a legszebb és leg­nagyobb, amelyen vörös szegfűk hirdették a Szovjetunió nevét — URSS — és feléje virágokból készült galamb a Szovjetunió üzenetét — az ő tenyerük vert tapsvihart, az ö arcuk mosolya felelt az üzenetre. Egy alacsony épület tetején két csinos jókedvű lány nevet, ugrál (majd hogy le nem esik) és azzal foglalkozik, hogy a ház előtt álló férfiaktól egy sokat Ígérő és semmire sem kötelező mosollyal elkunyerálja virágjai­kat. Már egész halmot gyűjtöttek össze. Amikor a szovjet szekér megjelenik, egyszerre összenya- lábolják a teljes hadizsákmányt, egy hajítás — és hull a virágeső éppen oda, ahol a négy betű vörös szekfiii vannak... A luxusnegyedben lakott a hí­res Aga kán, akit hajlott korára és nagy testsúlyára való tekin­tettel, két lakáj is támogatott séta közben, de mégsem óhajtott lefogyni, mert a muzulmán hívők állítólag annyi aranyat adtak neki fizetésül, amennyi a súlya. A szép régi utcák néhány ezer dolgozó lakója még nem tudja „megzavarni" a tengerparti sé­tány nyugalmát. Az öbölben vesz­tegelő amerikai hadihajó pedig inkább zavarja, mint megerősíti ezt a nyugalmat. A rózsás, szegfüs és jázminos Riviera narancsligeteivel, gyö­nyörű tájaival mesés tengerpart­jával, üdítő gondtalanságával még a gazdagok Rivierá-ja, para- dicsomja. A Tátra és Karlovy Vary termé' '»ti szépségeiben pe­dig a dnlgo'''< nép gyönyörködik. Vajon m'kor tesz a Riviérán is MOLNÁR MIKLÓS JELENTKEZZETEK A KOMÁROMI MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMBA A nyolcéves középiskola utol­só osztályának tanulóit különö­sen egy kérdés foglalkoztatja sokat: milyen pályát válasszak? Hosszú ideig rágják magukat ezen a kérdésen és nagy ko­molyságot tulajdonítanak ennek. Valóban alaposan meg kell gon­dolni, hogy milyen pályát vá­lasszunk és mi is legyen jövendő foglalkozásunk. El kell ismerni, hogy a falusi környezet még gyakran igen sok ellentétet vált ki a fiatalból a pályaválasztással kapcsolatban. Or legyél, ha tudsz, ne paraszt, a kapanyelét, az eke szarvát megtalálod bármikor — hallja jobbról balról gyakran még a szülői házban is a falusi fiatal. Megfeledkeznek róla hogy urak ma már a régi értelmét véve nincsenek, ellenben mindenki ura lehet a munkahelyének, ha tanult, ha alapos szaktudást sa­játított el. Sok fiatal igen sze­retne odahaza maradni, munkál­kodni a szövetkezetben, elősegí­teni falujának fellendítését, amelyhez a szíve olyan nagyon hozzánőtt. Persze nem a régi tí­pusú robotoló földmunkás sze­retne lenni, hanem modem me­zőgazdasági nagyüzemben dol­gozni az óhaja. Ha alapos szak­tudással áll neki ennek a mun­kának, sikerrel jár. A szaktudást pedig megszerezheti bármelyik mezőgazdasági iskolán, köztük a komáromi Mezőgazdasági Tech­nikumban is, amelyen négy évig kell tanulni és utána a tanuló érettségi bizonyítványt nyer. Ebben az iskolában igen szín­vonalas a tanítás és a tanulók a szabad idejükben is megtalálják a szórakozási lehetőségeket, mert az iskola vezetősége erről is gondoskodik. Szép sportpá­lya, tornaterem, kultúrház áll itt a tanulók rendelkezésére. Alig van a sportnak olyan ága, ame­lyet ne űznének a tanulók. Gyak­ran rendeznek kirándulásokat, színházakat látogatnak és mozi­előadásokat. Nem akad olyan tanuló az Iskolában, aki egyet­len szóval is arról nyilatkozna, hogy megbánta amiért mezőgaz­dasági iskolát végez. Pedig ta­nulni sokat kell itt, és sokat is lehet. A szaktudás mindenkor *anyat érő tudás, bármikor, árki hasznát veheti, értékesít- sti. Nyugodt lelkiismerettel irat­kozhatnak tehát be a nyolcéves középiskolát elvégzett fiatalok a komáromi mezőgazdasági tech­nikumba. OLVASÓINK írják A HOSSZOSZÖIAK SZILICEN SZEREPELTEK A hosszúszói színjátszócsoport Szilicén is bemutatta a Buborék című szatirikus színmüvet. A színjátszók igyekeztek minden tudásukkal sikeressé tenni az előadást. Hlavácsek Lászlónak kitünően sikerült Solmay Igná­cot a családapát alakítani, ami­ért sok lelkes tapsot kapott. Ki kell még emelni Nagy Máriát is, aki Solmay Ignác feleségét ala­kította, Garai Istvánt pedig Bor­sán Demetert személyesítette meg A színdarabot Miklós Ist- in igazgató tanító tanította be. MOLNÁR BÉLA Szilicc. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGÜNKRŐL A leleszi mezőgazdasági isko­la kultúrcsoportja évről évre si­keres kulturális ténykedést fejt ki. Nincs olyan ünnepély Lele- szen, amelyen kultúrcsoportunk tel ne lépne. Sokszor még más községet is meglátogatunk, hogy bemutassuk tudásunkat. A kultúrcsoportunk zenekar­ból, énekkarból és tánccsoport- ből áll. A zene és énekkar veze­tője Bohony Ernő tanár, aki fá­radságot nem ismerve igyekszik a kultúrcsoport sikerét biztosí­tani. A zenekar legérdemesebb tagjai Dohányos Rudolf. Bohony Pál és Lukács Jenő. A tánccso­port vezetője Furik Borbála az iskola nevelőnője. Pituk Mihály, Vörös László, Tamás Eszter és Fpkete Adél emelkednek ki a tudásukkal a csoportból. PÁL OTTO Lelesz. Tíz ÉV ALATT A Februári Győzelemtől eltelt tíz év alatt Tardoskedden is nagy változás állott be. A falu egészen megváltozott, eltűntek a nádasviskók és új korszerű la­kóházak emelkednek a helyükben. Az utolsó tíz évben körülbelül 500 új ház épült a falunkban. A sáros utcák helyett betonjár­dák, sőt kikövezett utak fogad­ják a községbe érkezőt. Autó- buszjáratot létesítettek a főtér és a vasútállomás között. S nem utolsó sorban könyvelhetjük el eredménynek, hogy falunkban az utolsó tíz év alatt alakult meg az EFSZ. A szövetkezetben tömörül ma már a tardoskeddi földművesek túlnyomó része. A falunk még tovább fejlődik és mi fiatalok is sokat dolgozunk ennek érdekében. BiRÖCZI ISTVÁN, 11 éves magy. közép­iskola, Érsekújvár. KÜLÖNÖSEN KULTURÁLIS TÉREN A Csemadok bolyi helyicso!- portjának évzárq közgyűlését Lukács János elnök nyitotta meg és Ferencz József titkár Ismer­tette az elmúlt év folyamán el­ért eredményeket. Különösen kulturális téren voltak komoly sikerek a faluban. Egri Viktor Házasság című színművét is be­mutatta a színjátszócsoport és még Vükére, Terbelédre vala­mint Nagydarócra is ellátogatott vele. Ezenkívül még hét egyfel- vonásos színművet is betanul­tak. A vita során sok éi^tékes fel­szólalás hangzott el Amikor az új vezetőség megválasztása kö­vetkezett, a tagság egyöntetűen szavazott Lukács Jánosra, Fe­rencz Józsefre, Albert Dánielre, Kovács Jenőre, akiket a vezető­ségbe választottak. A színját­szócsoport vezetője Nagv Béla tanító lett. ellenör-ik pedig Fe­rencz Magda és B'ze András. A gyűlés után a színjátszócso­port a Bál című egyfelvonásos színművet adta elő. FERENCZ JÓZSEF Boly. A FÜSSI SZÍNJÁTSZÓK SIKERE A CSISZ füssi alapszervezete nagy sikerrel vitte színpadra az Éles Marika menyasszonyi fá- tyola című háromfelvonásos víg­játékot. E színdarab bemutatá­sa a falu lakosságának meghoz­ta vidám hangulatát. A fősze­replő Janik Berta volt, aki ki­válóan alakította a Marika sze­repét, s vele együtt Varga Ka­rolina is sok tapsot kapott. A színdarabot lelkesedéssel ta­nulták be a füssi fiatalok és el­határozták, hogy a jövőben méo lendületesebb kulturális tény­kedést fejtenek ki. KOCZKÁS LUCIÁN, CsallóközfUss. A köztársaság fővárosa az 1948 évi februári események köz­pontja február 25-án a népi milíciák, a csehszlovák néphadsereg és a Qelügyminisztérium fegyveres erői, alakulatai hatalmas díszszemléjének színtere volt, melyet a Győzelmes Február 10. évfordulójának tiszteletére rendeztek. Ugyanakkor Bratislavában is hatalmas manifesztácíóval ünnepelték a dolgozók a Győzelmes Február 10. évfordulóját. A prágai díszszemle parancsnokának vezényszava elhangzása után, felhangzott a csehszlovák állami himnusz. Ezután Antonín Novotny köztársasági elnök, A CSKP KB első titkára beszédet mondott. Bratislavában szintén az állami himnusz elhangzása után kez­dődött az ünnepi manifesztációs gyűlés. Karol Bacílek elvtárs beszédének elhangzása után a CSKP Központi Bizottságának mebizásából átadta a brattslavai kerület milicistáinak a Csehszlovák Kommunista Pártja Központi Bizott­sága által adományozott vörös harci zászlót. A milicisták nevé­ben a népi milícia kerületi parancsnoka Ígéretet tett, hogy hűen | fogják őrizni népi demokratUcus rendszerünket. A Gottwald téri | manifesztáciő az Intemacionáléval ért véget. Utána a Gottwald térről megindultak a harci alakulatok a Sztálin tér felé. Az oda­vezető utcákat s a nagy Sztálin teret a dolgozók tömegei töl­tötték be. A Februári Győzelem 10. évfordulója alkalmából Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Központi Bizottsága a prágai Vár spanyoltermében február 24-én ülést rendezett. Az ünnepi ülésen Antonín Novotny köz- társasági elnök beszédet mondott, amelyben méltatta az elért eredményeinket. A vidéki városokban és a falvak dolgozói is lelkesen ünnepel­ték a Győzelmes Februárt. politikai iskolájának helyiségé­be. Itt van a kiállítás és elgyO- nyörködhetünk a kiállított tár­gyakban. S ha végignézzük, mintha csak egy nyitott könyv­ben olvasnánk! Végigmegyünk azon az úton, melyet az ifjúság már eddig megtett, kezdve a szövetség megalakításától nap­jainkig, Sok dokumentumot és fényképet látunk a Komszomol harcának idejéből, annak törté­netéből is. A kiállitás nagy ré­szét ifjúságunk történetének az a fejezete foglalja el. amelyet a köztársaság építésének törté­netében arany betűkkel megírt. Mialatt a dokumentumokat nézegetjük, gondolatban vissza­térünk azokba, az időkbe, amikor a fiúk és leányok Balázovba in­dultak. A kiállított jelvények mögött szinte magunk előtt lát­juk azokat a fiatalokat, akik lelkesedve tértek vissza az Ifjú­sági Vasútvonalról, a Klement Más dokumentumok azpkról az eredményekről beszélnek, amelyeket az üzemekben, a fal­vakon és az iskolákban értek el a fiatalok. Ezekre a sikerekre emlékeztetnek a fényképek, zászlók, albumok, ajándékok és munkafelajánlások. A kiállítás megnyitása nagy eseményt jelent a szlovákiai fiatalok életében. Feltétlenül minden fiatal nézze meg! A kiállítás kibővítéséhez min­den fiatal hozzájárulhat. Fény­képeket, jegyzőkönyveket, sze­mélyes emléktárgyakat és más dokumentumokat küldhetnek a kiállítás részére, amelyek bizo­nyítják, hogy milyen utat tett meg eddig az ifjúság. Ezzel a kéréssel, főleg az idősebb elv- társakhoz fordulunk, akik a leg­jobban visszaemlékeznek a szlo­vákiai ifjúsági mozgalom dicső múltjára. Országos aktíva Bratislavában a MIadá Gárda in­ternátusbán tar­tották meg a pionírvezetők országos aktívá­ját. Az aktíva két napig tar­tott. A beszámo­lót Ivan Litvaj, a CSISZ KB titkára tartotta. Rövi­den kiértékelte a CSISZ pionír- szervezetének tevékenységét, melyet az elmúlt kilenc év alatt fejtett ki. Ki- hann'iúlyozta, hogy a pio­nírszervezetben még sok hiány észlelhető és több problémát még nem oldott meg. Litvaj elvtárs beszélt a pionírvezetők problémáiról, mepnmgyariizta, ho iv milyen fela- I dat vár rájuk és milyennek kell lenni egy pinnirvezetőnek. Különösen kihangsúlyozta, hogy a pionírvezetőknek nevelőmun­kát kell végezniök A beszámoló után vita következett. .Az aktíva résztvevői este megtekintették a „Nektek kedves vezetők“ című esztrádmű- sort, melyet a Klement Gottwald plonírbáz készített elő. Az aktíván kitüntették a legjobb pionírvo/etőket, akik részt vettek a köztársaságot segítő év mozgalomban Elena Kalubová, a éepéini nyolcéves középiskola pionírvezetöje is meghatódva veszi át — amint a képünk mutatja — Ivan Litvajtől, a CSISZ KB titkárától a kitüntetést. A Februári Győzelem 10. évfordulóján elindűl a Gottwald térről a milícia egységeinek felvonulása. Viszik a harci zászlót is, amellyel kitüntették a milíciát. #• Ünnepelt az ország Érdekes kiállítás Érdekes tanulságos kiállítás nyílt meg a napokban Bratisla­vában, amely a látogatót meg­ismerteti azzal a harcos és hősies úttal, melyet Szlovákia ifjúsága napjainkig megtett. Menjünk el a Kárpát utca 2. szám alá. a CSISZ központi Gottwald Üj Bányából, a Szövet ségi Vasútvonalról, az Ifjúsáj Duzzasztógát építéséről, az ars tási brigádokról és mindazo helyekről, ahol az ifjúság mun kasikereket aratott és jelenté kényén hozzájárult hazánk épi téséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom