Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-18 / 8. szám

Megállj te csodaszép...-j^aésereg megalakulásának ^0. évlordulójál Taktikai gyakorlat egy N-szovjet katonai egységben. Az Ifjúsági* Alkotóverseny előtt Ismét a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség rendezi meg Ifjúsági alkotóversenyét, hogy ezáltal a kultúra valóban az ifjúság tö­megei közé kerüljön. A komáromi járás fiataljai az elmúlt évben is szép és dícsé- retreméltó eredménveket értek el ezen a téren. Az idén újra nagy lendülettel készülnek aZ Ifjúsági alkotóversenyre. Tavaly novemberben alakítottuk meg a CSISZ járási vezetősége mellett működő szervezőbizottságot. A bizottság élére Miklis Antont, a komáromi kultúrház igazgató­ját tettük. Célja ennek a bizott­ságnak az, hogy járási méretben segítse előkészíteni az alapszer­vezeteket az Ifjúsági alkotőver- senyre. Miklis elvtárs fáradságot nem kímélve dolgozik, hogy mi­nél több alapszervezetet tudjon bekapcsolni. Ezenkivüi meg kell hogy dicsérjem a bizottság töb­bi tagjait is, például Lády Évát és Szajkó Évát is. A szervezőbizottság megala­kulása óta elkezdte munkáját s ma már eredménvekről beszél­hetünk. Ezidáig 713 egyén és 106 csoport jelentkezett az al- kotőversenyre. Ezen a téren meg kell hogy dicsérjem a magyar pedagógiai iskolát, mert onnan 9 csoport és 63 egyén jelentke­zett. Többen jelentkeztek még a szlovák 11 éves középiskoláról a csallóközaranvosi 8 éves kö­zépiskoláról, valamint a mező­gazdasági technikumról. Azon­kívül Gútáról, Nagykesziről, Nagyszigetről szintén többen jelentkeztek az alkotóversenyre. A CSISZ járási bizottsága so­kat törődik azzal, hogy úgy a csoportok, mint az egyéni je­lentkezők a legjobban készül­hessenek tel. A csoportokhoz hozzáértő egyéneket küld ki a járási bizottság, akik előkészítik majd a fiatalokat a kulturális fellépésekre. Ezek közül kiemel­kedőbben látják el feladatukat Mózsi Ferenc. Mituch József és Kqnrád József. Nagy segítséget nyújtanak ebben a komáromi üzemek is. főleg a dohánygyár igazgatója, a járási kórház igaz­gatója, és a vízgazdálkodási hi­vatal igazgatója, akik járműve­ket biztosítanak az instruktorok részére, hogv ki tudjanak men­ni falvakra kiértékelni a kultu­rális ténykedést. MARTINCSEK RUDOLF Legelőször Cséfalvai Benedek­kel, a könyyelöyel találkoztam a cséfalyai szöyetkezetben. Éppen készült yalahoyá, ezért siettette a röyid társalgást. Kérdezés nél­kül mondott el egyet-mást a közös gazdálkodásról. Szinte egy szuszra tálalta elém röviden gazdasági eredményeiket s kü­lönösen a fejési eredményekre büszke. írásban mutatta ki, hogy hetvenháromezer liter tejet ter­veztek az elmúlt gazdasági évre beadásra, és kilencvennégyezer litert szállítottak le. A terv sze­rint 169.000.- korona járt volna a tejért, de 207.000.- korona került a szövetkezet bevételi számlájára. Az évi összbevételt is 203.000.- koronával lépték túl. így állunk — mondotta. Ezután megmondta, hogy ö a könyvelő már három év óta. Disznóetetö voltam — beszélte és könyvelő lett belőlem. Ez az ember büszke! Azonnal észrevettem rajta s nem azért büszke, hogy könyvelő, hanem azért, hogy disznóetetöböl lett azzá. Azért mert annyira meg­becsülik az állattenyésztők mun­káját, hogy még most is arra büszke, hogy valaha ö is a disz­nókat etette. Mély érzését ta­karták el a szavai, mert nyil­vánvalóan mindig elismeri, hogy az állattenyésztő nagyon érté­kes, nagyon szükséges munkás. Vajon a fiatalok is ilyen komo­lyan veszik a szövetkezetét, mint Benedek bácsi? Utána néztem a dolognak. Mester János, a szövetkezet elnöke a növénytermesztési cso­portvezetővel küldött körútra a gazdaság körül. A zárszámadási nap után voltak, bizony még nó­ta is hallatszott az istállók fe­lől, az iroda felöl, de még | ko­csis Is fütyürészett a szekéren. Általában véve az emberek a nagy mókáról vitatkoztak, amit a mulatságban hajtottak végre. Sok fiatal dolgozik a szövet­kezetben? Kérdeztem Sóki Já­nostól, a csoportvezetőtől. — Az is a baj, hogy sok. Pár évvel ezelőtt feketéllett tőlünk az út, amint mentünk a vasút felé, majdnem mindenki távol dolgozott a falutól. Most pedig senki sem dolgozik vidéken! De ha komolyan gondoljuk az ilyet, mégse baj, hadd keressen ide­haza pénzt mindenki. Az istálló felöl nóta hallatszik: Megállj te csodaszép Majd eszedbe jutok még ... Nagy itt az öröm! súlyos ezre­seket vágtak zsebre a tagok, a faluban mindenki bankbetét tu­lajdonos lett tegnapelőtt, ami­kor az évvégi nagy fizetést osz­tották, mert a bankba tették a pénzt az emberek. Szabó Józse- (ék 22.000 koronát kaptak, töb­ben kaptak tizennyolc-húsz-ti- zenhatezer koronát. Nemhiába nyolc liter tej a napi átlagos ho­AZ ÖRDÖGTÁNC Hajónk hajnalban Colombóban kötött ki, Ceylon szigetén, India legdélibb csücskében. A hosszú hajóút után az utasok alig tud­ták kivárni, hogy lábuk alatt új' ból szilárd talajt érezzenek. December közepe volt, reggeli kilenc óra, de olyan rekkenö hő­ség, hogy senkinek sem akaród- zott a várost megtekinteni. Ez­ért csak délután vitettük ma­gunkat motorcsónakkal a part­ra, amidőn is ezen égőv alatt kissé türhetöbb a hőmérséklet. Colombóban kibéreltünk egy nyolcszemélyes társasgépkocsit egy idegenvezetővel, megtekin­tettük a város és környékének nevezetességeit tea- és ananász­ültetvényeivel, a számtalan szin- galéz templomot, melyekbe csak mezítláb volt szabad belépnünk, az álló, ülő és jekvő Buddha óriás szobraival, annak mellék­és álszenteivel együtt. Mindezen látványosságok főleg az idegenforgalom céljait szol­gálják, mert a végén mindenki a tenyerét tartja oda baksisért: az idegenvezető, a fő- és alszentek erényeit magyarázó buddhista pap, de még a cipőinkre felügye­lő, gyerkőc is. Más-más változat­ban csaknem ugyanazt látni a Közép-Kelet többi városában is s azért unottan szálltunk be ko­csinkba, orrunkban a templo­mokban magunkba szitt lótusz­szirmok émelyítően bóditó illa­tával. Beesteledett. Autónkkal a ki­kötő felé tartva, vezetőnk egy sűrű pálmaliget mellett hirtelen lefékezte kocsiját. Kérdésünkre megmagyarázta, hogy alig har­minc lépésnyire tőlünk,- egy tisz­táson, éppen az „Ördögtáncot" járják a bennszülöttek. akik nem szeretik, ha szertartásukat ide­genek meglesik. Leguggoltunk tehát a magas fűbe, melynek vé­delme alatt pompásan végignéz­hettük az éppen kezdődő cere­móniát. Tizenkét fekete bennszülött, ördögnek álcázva és felcicomáz- va, három tam-tam ütemére jár­ta a táncot egy óná.st máglya körül. Távo’aUb, egy gyékény- hordágyon, egy mozdulatlan, idősebb nő feküdt, aki vezetőnk suttogó magyarázata szerint tel­jesen béna volt. Azt is megtudtam, hogy a bennszülöttek azért vedlettek át ördögökhöz hasonló lényekké, hogy külsejükkel magukhoz csa­logassák az „igazi" ördögöt. Ezen kísérletük, legalább is az ö meg­győződésük szerint, ezúttal si­került is, mert az igazi ördög, — úgymond, — máris megjelent Ha az ördögöt nem is láttam, meg kellett elégednem azon ma­gyarázattal, hogy' az előtáncos most tárgyalásokba bocsátkozott vele, megtudakolva tőle, milyen áldozat árán volna hajlandó el­hagyni a béna nő meggyötört testét, melyet megszállva tartott. Az ördög öföméltósága jelenlé­tétől vezetőnk annyira meg volt illetődve, hogy csuklómat szorí­tó keze a pokoli hőségben is jég­hideg volt. Már. attól kezdtem tartani, hogy Lucifer barátunknak még rámfájdulhat a foga és a végén engem penderítenek neki oda áldozatul, midőn hirtelen fülsike­títő, vijjogó hangokat hallottam, melyek nem származhattak sem állati, sem emberi lénytől s me­lyeket soha életemben nem tud­tam elfelejteni. Ezen földöntúli hangok köze­pette egy csapásra kialudt a ha­talmas máglya, mintha záporeső oltotta volna el. Az örületes kör­forgástól kifulladt ördögtánco­sok aléltan hullottak a földre. Azután csend lett; a máglya új­ból kigyulladt a sűrűségből egy fiúcskát láttam közeledni a csoporthoz, aki kötöféken egy tehenet vonszolt maga után. Mi­után a fiú eltávozott, a táncosok körülfogták az állatot, mely a máglya tüzétől való félelmében nyugtalanul kezdett ide-oda ug­rándozni. Ekkor az előtáncos, a tehén mozdulatait figyelve, macska­módra összehúzta karcsú testét és egy hirtelen párducugrással a tehén fejének ugrott, mely ve- lőtrázóan elbödült. Csak azt lát­tam, hogy pofájából dől a vér, amint az előtáncos belemart. A félelemtől vacogó vezetőnk clmnudla. hogii minden nagysze­rűen sikerült, -riert az ördög be­lement az alkuba, engesztelésW megkapta a tehenet s ezzel szem­ben kiköltözik a beteg nő testé­ből. £s tényleg, a béna nő ne­hézkesen felemelkedve fekhelyé­ről, égnek emelte kezét, mintha imádkozna és a tizenkét táncos örömujjongása közepette lassan, méltóságteljesen hagyta el a tisztást. Ojból megjelent a fi­úcska s a még mindig bőgő te­hénnel szintén eltűnt a buja pál­marengetegben. Az ördög tehát szemlátomást tisztességesen viselkedett, mert kitakarodott a nő testéből. Any- nyi bátorságom azért mégsem volt, hogy remegő vezetőnktől megkérdezzem sérelem nélkül, vajon az ördög is megkapta-e a tehenét? Mert ha nem, akkor is remélem, hogy „mégis elvitte az ördögi" Késő éjszaka lett, mire beér­tünk a kikötőbe, de még sokáig nem tudtam szabadulni azon nyomasztó érzéstől, melyet a lá­tottak kiváltottak bennem. Köz­tudomású dolog, hogy a bizalom fél egészség és valószínű, hgy a béna nőt, aki gyógyulásában fel­tétlenül bízott, valamelyik tán­cos hipnotikus vagy szuggesztív ereje gyógyított meg ... és még­is újból lúdbörös lett a hátam, mikor a vijjogó, ördögi hangot véltem hallani. KOZICS EDE, Már február első napjaiban kikeltek a tavasztjelentö kis csibék Zsolnán a Nyugatszlováksai Baromfiüzem keltetőjében. A kelte- tőniester Kékely Károly és helyettese Frantiska Miceková bíz- tatólag jelentették ki, hogy sok egészséges kiscsirkével látják el a szövetkezeteket. Kirándulások A bratislavai Turista utazási iroda a nyári idényre a társas utazások dús programját készíti elő. Ez idén a tavaiyinál sokkal több társas utazást rendez a cseh országrészekbe is. A turis­ták ötnapos autóbusz kirándu­lások folyamán megtekinthetik a Cseh paradicsom és az Óriás- hegység természeti szépségeit. Négynapos társas utazásokon pe­dig megismerkedhetnek a dél­csehországi városok történelmi múltjával. A szlovákiai kirándu­lóknak alkalmuk nyílik majd ar­ra, hogjy megtekinthes.sék Jese- níkyt és a Beskydeket is. A Tu­rista utazási iroda ezenkívül ■ivolcnapos társas körutazást is rendez. A tanuló ifjúságnak is gazdag lehetősége nyílik arra, hogy megismerhesse Csehország természeti szépségeit. Bodrogi Angela, Kassa. Ko­rodhoz képest nem éppen rosz- szak a verseid, de még nem kö­zölhetők. Tanuljál és olvass so­kat, később majd meglátjuk, hogy milyen verseket írsz. Matls Mária. A versed sajnos nagyon gyenge, alig lehet vers­nek nevezni. Ellenben régen ír­tál már nekünk levelet, miért nem írsz beszámolókat, amit kö­zölhetnénk. Simon Nándor, Királyhelmec. Nem sikerültek ezek a versek, első kísérletnek is nagyon gyen­gék. írjál beszámolókat az isko­la életéből. Bajza Vince. írásaidból azt látjuk, hogy tudósítást tudnál írni, ellenben az elbeszélésnek indult írásod még nem üti meg a mértéket. Süvölt a szél: Ha sokat ta­nulsz, jó tudósításokat tudsz majd írni, hiszen már több írá­sod is megjelent lapunkban. A versed azonban gyenge. Nem közölhető. Bedecs Lajos, Guta; Monda­nivalód van, de jobban kellett volna megírnod, tanuljál, olvas­sál. Kovács Ferenc, Libád. A tu­dósításod közöljük, szeretnénk, ha Karvárói is írnál, ehhez ha­sonló rövid beszámolót. Róth Margit. .\z írásán lehe­tetlen eligazodni, érthetetlen, olvashatatlan és sajnos nem is közölhető. Gál Sándor, Komárom. Nem laláltad el a mondanivalód, nincs egyéniség a verseidben Ilyet mindenki tud írni, igye­kezzél, sokat olvassál. Sikora Tibor, Roz-nyó. Más alkalommal is írjál ez iskolában megtörtént eseményekről. Le­veledet felhasználjuk és örülünk neki. Hárskúti Mihály. Kérünk, hogy a címed lehető leggyorsabban közöld a szerkesztőséggel, mert cím nélkül nem tudjuk elkülde­ni a honoráriumot. Zirig Árpád, Gelle. Ügy, amint mondod tanuljál, olvassál sokat, csak azután próbálkozzál meg a versírással. Ferenc József, Bolyk. A leg­utóbbi leveled közölhető, és a bolyki fiatalok életéről is írjál majd néhány tudósítást. B. I. Név nélkül írtad a ver­seket, máskor ha írsz a nevedet is írd alá. Névtelen levelekkel, írásokkal nem foglalkozhatunk, VVurczell Gábor, Baka. A ver­sed amit beküldtél, ismert nóta, amit közölni is felesleges, mert nem lenne már érdekes. M. A. Gúta. A rímekkel és a versszerke^ettel baj van, to­vábbá név nélkül küldted a ver­set, így nem foglalkozhatunk vele. Ozorai Katalin. Egyik legkö­zelebbi számunkban közöljük értékes írásodat. Ilyen szép tu­dósítást máskor is írjál. Koczkás Lucián. Rövid tudó­sításod érdekes, bizonyára szí­vesen olvassák a színjátszók is és örülnek neki. ^Elek .Árpád, Rimaszombat. Ok­vetlenül közlésre kerül. írhat­nál valamit az oktatási évről is. Varga Vince, Kassa. A nyel­vészettel foglalkozó írásod, bár jó téma, de nem írtad meg szakszerűen. Megállapításaidat tekintetbe vesszük és felhasz­náljuk. Batta György. Tornaija. Az írást közöljük, a kép azonban nem felel meg a technikai szín­vonalnak és alkalomadtán visz- szaküldjük. zam. Pénzt hoz a konyhára az i „fehér víz.“ Egy csoport fiatallal kerülök szembe, az istállóknál ácsorog- nak, mert hát ha odahaza egy darab fát kellene bevinni az ud­varról a tűzre, vagy egy kanna vizet rántani a kútból az anyjá­nak, akkor azt mondja a Cséfal­vai fiatal, hogy a szövetkezet­ben vár a munka, sietek és ott­hagy csapot-papot. Keveset tö­rődik odahaza mindennel. Ez a fiatalok tempója — világosít fel Sóki János. Tehát ezért van Itt több fiatal mint kellene. Lehet, hogy valami lányról beszélget­nek. Kovács József az egyik fiatal fiú el is mondta, hogy miért szeretnek a fiatalok a szövetke­zetben dolgozni, — Bolond lennék négy óra után a vonatra futni, mint mikor távol dolgoztam a falutól — be­szélte. A szövetkezetben annyit keresnek a fiatalok, mintha máshol vidéken, dolgoznának. Idehaza lenni, vagy idegenben, nem mindegy. Persze ha a szö­vetkezetben nem találnám meg a számításomat, akkor gyári munkás lennék. Azért léptem be tavaly ősszel a szövetkezet­be, mert láttam megtalálom a számításomat. Érdemes itt dol­gozni, szívvel-lélekkel és min- deij tudománnyal beleadni az erőmet a munkába. Szabó Máriával odahaza talál­koztam, amint a szobában ren­dezkedett. ök most a leggazda­gabbak Cséfalván, 22.006,- koro­nát kaptak, a zárszámadáskor. Oj házat építenek majd, s majd ki csattan az örömtől. Jól mu­latott, sokat táncolt — erre még az anyja is büszke. Azt kérdezni, hogy tetszik-e nekik a szövet­kezet, vagy mint fiatal lány sze- ret-e a szövetkezetben dolgoz­ni — felesleges. Már hogyne szeretne olyan sok pénzért. Moist létesítenek baromfifarmot, ő lesz a vezetője. Prémiumot is kapott a cukorrépa után, gra- mofonosrádiót vásároltak rajta. No meg 150 kiló cukrot is kap­tak, a cukorgyártól, de az anyja panaszkodik, hogy már a máso­dik zsákkal fogyasztják. Csak az a bajuk a cséfalvai fiataloknak, hogy nincs kultúr­ház a faluban. Azonban tánc- mulatságot, különösen nyári idő­ben, mégis rendezhetnének többször. És a szövetkezeti mun­kaiskolázásra is eljárhatnának. Ami a lényeg a szövetkezetét szeretik, az apróbb előforduló hibákat pedig majd csak eltávo­lítják. BAGOTA ISTVÁN ★ ★ Most már csak azt várjuk Ipolynyéken nemrég gyűlést tartottak a fiatalok. Szó volt ezen a gyűlésen arról, hogy az elmúlt évben nem dolgozott az ipolynyéki CSISZ szervezet és meghányták-vetették, hogy mi­ért múlt el eredménytelenül az év az alaoszervezet fölött. Jelen volt a helyi nemzeti bizottság titkára. Molnár elvtárs is, aki kijelentette és megígérte, hogy a fiatalok jobb tevékenysége ér­dekében kultúrtermet és gra- mafont biztosítanak az alapszer­vezet számára. A kultúrterembe eljárhatnak a fiatalok és szabad idejüket ott tölthetik. A fiatalok nagyon megörültek az ígéretnek és vállalták, hogy több színdarabot tanulnak és mutatnak be. Most már csak azt várjuk, hogy a kultúrhelyiség valóban a fiatalok rendelkezésé­re álljon. LUKACS TÖZSEF, Ipolynyék. 70 mázsa dohány Az őrösi szövetkezetben befe­jezték a dohány simítását és pá­rolását. Szorgoskezü lányok és asszonyok' végezték ezt a mun­kát. Juhász Bertalan a dohány- termelő munkacsoport vezetője elmondotta, hogy 70 mázsa do­hányt adtak be terven felül, amiért 35.000.- koronát kapott a szövetkezet. A dohánytermelő munkacsoport legjobb munkásai közé tartozik Feke Katalin. Gal- gány Erzsébet. Horosz Éva, Pál Zsuzsanna és özv. Juhász Mik- lósné. A munkacsoport eredmé­nyesen járult hozzá ahhoz, hogy vidám legyen az évvégi zá-szá- madás és bőséges osztalékot kapjanak a szövetkezeti tagok. horosz Árpád, Őrös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom