Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-26 / 9. szám
% OTTHONRA Minden fiatal lány és asszony ruhatárának elengedhetetlen darabja a hosszú pongyola. A képen látható mindkét rajz fiatalos, meleg vagy könnyebb anyagból is elkészíthető. Az első modell kockás anyagból készül, például sárga-barna kockásból, sárga pántozással és barna tűzéssel a gallérnál, kézelőknél és zsebeknél. A másik modellt középanyagból készítjük, vagy sötétkék és piros anyagból cakkozással díszítjük a sálgalléron, végig le az elején és a kézelőknél. ❖ Háztartási balesetek A baleseteknél és sérüléseknél rendkívül sokat jelent, ha addig is, míg az orvos megérkezik, kéznél van a gyors segítség. Elég gyakori a kés okozta vágott sérülés, alattomos a káposzta, tökgyalu, a reszelő, ezek mind mélyreható sérülést • okoznak. Egyesek azt hiszik, jót tesznek, ha olajos, zsíros kenőcsös kötést raknak a friss sérülésre. A friss sérülésekre csak száraz, steril kötést tegyünk, mert az megakadályozza a véralvadást, fellazítja a seb körül megbúvó kórokozókat. Egy másik gyakori sérülés a szálka. Ne próbáljuk magunk tűvel, ollóval eltávolítani, mert mélyreható, fájdalmas sok éjszaka nyugalmát elrabló kötőszöveti gyulladást idézhetünk elő. Ne resteljünk . ilyen látszólagos „kicsiség" miatt orvoshoz menni. Ha homok, korom, vagy szilánk kerül a szembe, takarjuk le tiszta, száraz kendövei és siessünk a legközelebbi szemészeti szakrendelésre. További gyakori baleset, az égés, forrázás. Tévhit, hogy az égett sebet olajjal kell bekenni! A hámját vesztett égett területre ugyanis az olajjal együtt a fertőző csirák tömegét kenjük és így megfertőzzük. A legjobb a száraz, steril kötés. Sajnálatosan gyakori a különböző takarító és tisztítószerek által okozott mérgezés. Itt a legfontosabb a megelőzés. A petróleumot, lúgot, ne tegyük például ásványvizes üvegbe, írjuk rá mindig mi van benne, vagy figyelmeztetésül kössünk fekete szalagot az üveg nyakára. Baleset forrása a „munkaeszközök gondatlan karbantartása is". A mozgólábú asztalra rakott rozoga székről nem szabad c menyezetet porolni, csúszós padlón sose toljunk nehéz bútort, rossz villanyvasalót nem szabad hálózatba kapcsolni. Falidugaszba puszta drótvéget dugni tilos, vizes kézzel kapcsolóhoz nyúlni: áramütéssel fenyeget. Hozzuk rendbe a villany- vezetékeket, húsdarabolásnál ne újjunkkal vezessük a kést, kenyérvágásnál ne rpagunk felé metszünk, forró zsír keverésénél fordítsuk félre fejünket, benzinnel ne gyújtsunk alá és ha benzinnel tiszítunk, ne dohányozzunk. Ne pepecseljünk a sérülésekkel, mert jobb a bajt megelőzni, mint gyógyítani. MŰZ6G Louis Moore, francia mérnök „robot * háziasszonyt" talált fel. A gépesített „háziasszony“ ruhát mos, edényt mosogat, felmossa a padlót, cipőt tisztít és az autók lemosását is töké- léetesen végzi el és mindez óránként 10 frankba kerül. * * * A szardíniát átlátszó egy milliméter vastagságú nylon dobozokba csomagolják már a közel jövőben, úgyhogy a vásárló látja a doboz tartalmát, anélkül, hogy kinyítaná. A szardínia halakat az eddigi módon sterilizálják és légüres térbe helyezik el őket. * * * Svédországban a tejet négyszögletes polietilénből készült zacskókba csomagolják. Használat előtt a zacskót egész egyszerűen felszakítják. * * * A Frankfurt—Dortmund vasútvonalon bevezették, hogy az utasok a szolgálati kocsiból közvetlenül felhívhatják a városok telefonközpontjait és hasonlóképpen az utasokat is fel lehet útközben hívni. * * * Achmed Adamov és Maina Alijeva, akik a Szovjetunióban Dagasztan köztársaságban élnek, jó egészségben most ünnepelték 100-ik házassági évfordulójukat. ^ * * * D. A. Hardynénak Angliában 1954- ben Szilveszter-éjjel kislánya született. 1955-ben ugyancsak Szilveszter-éjjel 1957. február 26. A l/I megint leánya született és 1956 Szilveszter-éjjel fia született. * * * Különös árvíz öntötte el az angliai Birmingham város egy részét. A város ecetgyárának több mint ezer literes tartálya felrobbant és a városnegyedet teljesen elöntötte a kiömlő ecet. — A szokatlan áradat magassága helyenként elérte az egy métert. * * * Cotland, svéd szigeten a világító- torony gázvezetékében, amely a világítás céljait szolgálja, egy pók tévedt és elzárta a vezetéket. A világító- torony kivilágításában rövid időre zavar állt be. Ez a pillanatnyi üzemzavar is elég volt ahhoz, hogy az egyik halászhajó irányt tévesszen és zátonyra fusson. A szerencsétlenséget — csak egy pók okozta. * * * Franco spanyol diktátor mauzóleumot építtetett magának, melyhez hasonlót életében még egy diktátor sem emelt. A mauzóleum Madridtól egy órányira, egy hozzáférhetetlen sziklás hegyen épült. Ezt a „monumentális emlékművet" eddig Franco testőrségén és rendőrségén kívül még senki se látta, ezek őrzik rendületlenül, nehogy avatatlan kíváncsiskodók megpillantsák. , * * * A világ leghíresebb csimpánza a négy és féléves Fred Muggs. Az amerikai televíziós stúdió legirigyeltebb sztárja. Saját autója és hatalmas ruhatára van. Frednek sokat kellett dolgozni, amíg idáig jutott, ötszáz szót ért, tud számolni, zongorázni, kártyát oszt, sőt játékközben csal is. Eredeti szokása, , hogyha téved, pofonüti magát. rTUBö M AH YMi lesz a nemrég elsüllyedt „Andrea Doria“ olasz luxusgőzös sorsa? Bizonyára sokan emlékeznek még a tavaly nyáron elsüllyedt Andrea Doria nevű olasz óceánjáró esetére. A luxusgőzös Amerika partja közelében összeütközött a Stockholm nevű svéd hajóval. A Stockholm hajó orra hatalmas léket vágott az Andrea Doria oldalába és az olasz óceánjáró elsüly- lyedt. A Stockholm — bár szintén megsérült — a maga erejéből elérte a partot, sőt még a süllyedő Andrea Doria menekültjeinek egy részét is felvette a fedélzetre. AHOL NEM SEGÍT A PUMPÁLÁS Az emlékezetes hajószerencsétlenség óta a mérnökök azon törik a fejüket, hogyan lehetne az elsüllyedt hajó értékes roncsát a körülbelül 90 méteres mélységből felszínre hozni. A hajó kiemelésénél általában azt a gyakorlatot követik, hogy az elsülyedt hajó nyílásait a víz alatt elzárják és azután levegőt pumpálnak a ha jó testbe. A levegő rendszerint a víz színére emeli az elsüllyedt hajótestet. Igen ám, de az Andrea Doria esete más. A hajó körülbelül 90 méteres mélységben fekszik és a hajótest oldalát 25 méternyi hosszúságban szakította fel az összeütközéskor a Stockholm gőzös orra. A nagy rés víz alatt történt betömése nagyon sokba kerülne, gyakran kellene váltani a víz alatt dolgozó szakembereket, mert ebben a mélységben a víz nyoma a nyolcszor akkora, mint a felszínen. LÉGGÖMBÖK EMELIK KI A HA.IÖRONCSOT ? Egy Bedell nevű fiatal mérnök eredeti és újszerű ötlettel állt .elő. Bedell ötletének az az alapja, hogy léggömbök üres hüvelyeit kellene a búvároknak az Andrea Doria hajó belsejében ügyesen elhelyezni és azután a víz színéről levegőt kellene pumpálni a hüvelyekbe. A ballonokba pumpált levegő azután a víz színére hajtaná fel a hatalmas luxushajőt. MIRE JÖ A FELFÚJHATÓ PETRÖLEUMTARTÄLY ? A víz alatti léggömbök elhelyezésénél az a legfontosabb, hogy a hajótest oldalán tátongó hatalmas rést is ki- töltsék, illetve elzárják. Szakértők szerint ilyen módon valószínű, hogy elegendő vizet tudnak a hajótest belsejéből kipréselni. A munkálatok során két hajó, illetve a hajókon elhelyezett tíz hatalmas légszivattyú gondoskodna a ballonok felfúvásáról. Bedell mérnök tervének kidolgozása sArán igyekezett megállapítani, mi legyen az a felfújható anyag, amely elég erős le. ne ahhoz, hogy a víz r—másának elléntálljon. ezenkívül olyan anyag legyen, hogv abban ne tehessenek kf _ei.. az .'les tárgyak, sempedig a hajó résének felszakított acél szélei. Bedell mérnök arra a megállapításra jutott, hogy ennek a célnak a legjobban az az anyag felel meg, amelyet az ipar a petróleum tárolásánál használatos úgynevezett „párna-tartályok“ formájában állít elő. VlZALATTI „FELVONÓ" Arra a célra, hogy a felszínre emelkedő hajótest vízszintes helyzetben érkezzen a felszínre, Bedell mérnök különös felvonót használ. Levegővel töltött pontonokról kábeleket engednének le a tengerfenékre és ott azokat lehorgonyoznák. A függőleges helyzetet elfoglaló s a hajótesthez csatlakozó kábeleknek önműködően szabályozni kellene a hajótest fel- emelkedését. A mérnök becslése szerint a kiemelési munkálatok költségei körülbelül napi 20.000 dollárt tennének ki. Kedvező időjárás és nyugodt tenger esetében talán már egy hónap alatt napvilágra tudná hozni a tenger mélyén heverő Andrea Dóriét. De ha viharos lenne a tenger, az nagyon megnehezítené a búvárok munkáját és három hónapig is eltartana, míg elkészülnének a vállalt feladattal. BÚVÁR VAN ELÉG, MÁR CSAK PÉNZ KELL! Már eddig is sok olyan búvár közelítette meg a tenger fenekén heverő Andrea Doriát, akik meztelenül szálltak le a 90 méteres mélységbe és buváröltöny, valamint búvárfelszerelés helyett, csupán a hátukra szerelt oxigéntartályt vitték magukkal. Ezek a szabadon és könnyedén mozgó bátor búvárok sok érdekes fényképfelvételt készítettek. Már eddig is sok- olyan búvár jelentkezett, akik szeretnének résztvenni a kiemelési munkálatokban. A terv elméletben jó, szakértők szerint „van a dologban fanluzia“ s a kidolgozás részletei is pontosak és megbízhatóak. Ha sikerül előteremteni hozzá a pénzt, — állítólag erre is van remény — úgy rövidesen hozzáláthatnak ehhez az újszerű különleges és izgalmas munkához. Z. ü mezőgazdasági érdekkörök segítségére Víz nélkül élet nem létezik A jégkorszak befejezésekor az éghajlat megváltozott, felmelegedés állt be és a jég olvadásnak indult. Egyes kümatológusok a gleccserek jelen visszahúzódásából kiindulva úgy vélik, hogy a Föld fokozatosan kiszárad. Elhallgatják azonban a legfontosabbat, éspedig azt, hogy az éghajlat felmelegedése ideiglenes is lehet, és a glecs- cserek ezért olvadnak. A gleccserek olvadása a Föld kiszáradását nem bizonyítja. Nyugati „borúlátó tudósok" azonban további érvekkel álltak elő: A mai sivatagok valamikor állítólag lakott területek voltak, ahol emberek éltek és állatcsordák legeltek. A Szaharát és Arábiát a régmúltban nagy folyók szelték át. A geológusok ezt völgyek földrétegeiből és hordalékaiból, továbbá a folyók medréből állapították meg. A Szahara szívében, az Ahaggarhegyek kis tavaiban ma is egy körülbelül méternyi hosszúságú krokodil él, s az Atlasz hegységtől délre fekvő oázisokban kobrával is találkozhatunk. A Líbiai sivatagban mésztufarétegben tölgyfalevél nyomát találták. A „borúlátó tudósok" azt persze elfelejtették megmondani, hogy az egyiptomi civilizáció fejlődésének kezdetén a Szahara helyenként erdős, termékeny sztyepp volt; hogy az erdők fokozatos kiirtásával és a növényzet lelegelte tűsével a talaj nedvességtartalma csökkent és a vegetáció is elpusztult. A csapadékban gazdag időszak a vege-/ tációs takaró elpusztulása után még bizonyos ideig fennmaradt. Az elfolyó víz a termőtalajt elhordta és maga után sziklás terméketlen vízmosásokat hagyott. A levegőben, mely védő pátatakaróját elvesztette, a hőmérséklet ingadozása állt be; délben nagyon meleg volt, éjszaka viszont fagyott, s ezen felül még viharos szelek is tomboltak. Mindez a sziklás alapot kikezdte és futóhomokok keletkeztek. A kapitalista sajtónak a .föld kiszáradásáról" szóló elmélet kapóra .jött. A kapitalista rendszer védőügyvédjei így bizonyítékhoz jutottak, mely szerint az új sivatagok keletkezéséért senkit sem terhel felelősség. Ki tehet a száraz amerikai szelekről'' Ki felelős az indiai éhínségekért? A helyzeten változtatni semmit sem lehet, kiszáradunk! — mondották bölcsen. A Föld kiszáradása fölött folytatott vitában legfőbb tényezőnek a csapadéknak kellene lennie. A probléma becsületes és igazmondó megoldására törekvő kümatológusok az utolsó 150 évben esett csapadékot világviszonylatban összehasonlították és megállapították, hogy az átlagos csapadék nem változott. S minthogy a víz- és esőmennyiség hosszú esztendők átlagában változatlan, csakis az emberektől függ, hogyan gazdálkodnak ezzel a vízzel. Ahol az emberek a múltban a természetes vízforrásokat és víztartalékokat elpusztították, ahol a vegetációt megsemmisítették, ott sivatag keletkezett. Ahol szétrombolták a mesterséges öntözőberendezéseket, ott a termőtalajt pusztaság váltotta fej, s ahol a nedvességgel nem jól gazdálkodtak, nemcsak a terméstől fosztották meg magukat, de a végén még menekülésre is-kényszerültek. Egyedül Vízgyűjtő csatorna az embertől függ, hogy az eddigi termőtalajt megtartja-e és a terméketlen földet képes-e termőtalajjá változtatni ? A gazdag termés és a vízbőség receptje egy sok kulcsra nyíló kincsesláda mélyén fekszik. E kulcsok egyikét talajtannak — pedológiának, másikat mikroklíma tannak és egy továbbit hidrológiának — talajjavítással és vízgazdasággal foglalkozó tannak nevezzük. Az esővíz földre érve a talajba hatol. A talaj egy, a nedvesség feltartására szolgáló nagy tartályhoz hasonlítható; a talajból növények nőnek ki. . A mikroklíma a növényzet legközelebbi környezetében uralkodó éghajlat. Tőle függ, hogy a tenyészhel.yen milyen a hőmérséklet, milyen szelek járnak, mekkora a párolgás és a harmat mennyisége. A hidrológia a vízcsepp útját kipá- rólgás általi fogamzásától, a felhőkön és csapadékon át egészen vándorlása végéig, a növények gyökeréig vagy a patakba kíséri. Meliorációval a csapadékhiányban szenvedő területekre vizet vezetünk, és nedves területeket lecsapolunk. A vízgazdálkodás a víz e nagy gazdagságával takarékoskodik és az’ ország egész területén a vizet oda irányítja, ahol arra a legnagyobb szükség van. HARC A SZÉL ÉS A FAGY ELLEN Ezernyolcszázkilencvenegyben az európai Oroszország feketeföld-övezetét szörnyű betegség sanyargatta. Az emberek éheztek, egész falvak kipusztultak. A betegség előidézője a szárazság volt. Délkelet Oroszországban a szárazságok a XVII. századig rendkívüli tünetnek számítottak; száz évből átlagban nyolc száraz terméketlen esztendő volt. A további évszázadokban a száraz esztendők azonban gyakrabban ismétlődtek. Miklós cár uralkodása alatt a XIX. században a sztyeppék terméketlen szárazságai hat-hét évenként ismétlődtek és nem egy, hanem mindig egymást követő két évig tartottak. Az embereken rémület lett. úrrá: „A sivatag a sztyeppbe hatol: Mitévők legyünk? Hogyan vessünk gátat ennek?" Ebben az időben a „Sztyeppünk korábban és a jelenben" címmel egy könyv jelent meg, melyben szerzője a szárazság elleni küzdelemre kidolgozott tervet közölt és a „mitévők legyünk" kérdésre válasza így hangzott: Folyók és patakok szabályozása, a sztyeppen halastavak létesítése, a vízválasztók forrásterületeinek újra erdősítése és fák ültetése mély völgyek környékén is. Az említett könyv szerzője. Vaszilij Dokucsajev tanár (1846 —1901), aki már abban az időben elismert tudós volt, „Orosz cserno- zem" című disszertációs munkájával messze földön híressé vált, és a talajtan-ismeret megalapítója lett. A talajok életét és változtatásuk lehetőségét elismerte, s ezenfelül felfedezte az éghajlat talajképző hatását is. Az embereket az éhínség elől erdőknek, patakoknak és halastavaknak kellett megmenteniük. A szántóréteget könyörtelenül szárító pusztító szél útjába gátat kellett volna emelni, de Dokucsajev javaslatai papíron maradtak. A cári kormánynak e tervek megvalósításához nem fűződött érdeke, de a Nagy Októberi Forradalom után mégis megvalósultak. (Folytatása következik)
