Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-17 / 51. szám

A MESTERSÉGES HOLD sikertelen kiépítéséről azt ír­ja az amerikai sajtó, hogy ez a kudarc megbocsáthatatlan. A tudósítók és publicisták el­sősorban a kísérleteket beha­rangozó nagyszabású propa­ganda hadjárat miatt tesznek keserű szemrehányásokat a hi­vatalos köröknek. Az utóbbiak viszont a sajtót vádolják a túlméretezett propagandáért. A New York Herald Tribune töb­bek között így ír: „Már az is eléggé furcsa érzés volt, ami­kor csak az elhúzódó késedelem miatt folyt az élcelődés. A múlt hét péntekén azonban az Egyesült Államok népe nem tudta, hogy sírjon-e vagy ne­vessen. A meglepetést nem annyira a kudarc keltette, a felháborodásra az adott okot,/ hogy a hivatalos személyek, bár tudtak arról, hogy esetleg nem sikerül a kirepítés megengedték, hogy a nyilvá­nosság tájékoztatása mellett tartsák meg ezt az első kísér­letet... miközben a. kérkedő előzetes bejelentések közölték, mi mindent tud a mesterséges hold. A kudarc megbocsájtha- tatlan — a> televíziós készü­lékek és a rádiók előtt“. A lap odáig megy, hogy büntetést em­leget azok számára, „akik nem dolgoztak jól“. A New York Daily News tetézi ezt a kö­vetkező kérdéssel: „Mi lenne, ha könyörtelenül utána nézné­nek egy esetleges szabotázs­nak? A tőkiói Mainicsi Simbun hír- magyarázata szerint az ameri­kai kudarc kiszámíthatatlan hatással lesz az ázsiai, afrikai és a többi semleges nemzetek­re. A Kiodo hírügynökség kommentárjában megállapítja: az a tény, hogy Amerika raké­tája a kilövő hely elhagyása előtt felrobbant, megmutatta, milyen valóban az Egyesült Államok rakéta-ereje. Ez nagy megrázkódtatással lesz a NA­TO többi tagjaira. Az UP to­kiói jelentése szerint a japán közvélemény szemében a ku­darc megerősítette, hopv a Szovjetunió mennyire az Egye-> sült Államok előtt jár a raké­ta-technika fejlesztésében. Az angol lapok sorában fi­gyelemre méltó a Sunday Dis­patch fejtegetése. Angliában — írja a lap — először kacajt váltott ki az amerikai siker­telen rakéta-kisérlet. „Ez azon­Az elmúlt napokban tartották meg Szófiában a bolgár földmű- vesszovetkezetek V. országos konferenciáját. A szövetkezeti tagok, Bulgária Kommunista Pártja és a kormány képviselői, valamint a szakemberek megtárgyalták a szocialista mezögaz- daság sikereinek te —;.v újabb feladatait és problémáit. Képünkön A. Jugov (jobbról a második) a Minisztertanács elnöke a plavgyivi járás küldöttei körében. A Csepeli Vasművek egyik csarnokának érdekes felvétele. Túlszárnyalhatja-e a Szovjetunió Amerikát ? Amióta N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak jubiláris ülésszakán beje­lentette, hogy történelmileg a legrövidebb idő alatt utolérik, sőt: túlszárnyalják az egy fő­re eső termelésben a legfejlet­tebb kapitalista országokat, a nyugati sajtóban címekben és sorok közé rejtve ismételten visszatér a kérdés: túlszárnyal­hatja-e a Szovjetunió Ameri­kát? És noha a kapitalista saj­tónak már hivatalból is tamás- kodni illik, egy-egy józanabb hang itt is, ott is kiválik az eleve és mintegy hivatalból kételkedők táborából. Ilyen pl. dr. Aifons Metzner, aki — mi­után nemcsak a nyugati hír- ügynökségek jelentéseiből, ha­nem látogatása során saját tapasztalataiból ismerte meg a szovjet ipar lehetőségeit — a nyugatiakat kissé megdöbbentő számadatokat közöl a nyugat­német Handelsblatt hasábjain. Nem vitás, Hruscsov valóban nagyszabású tervet közöjt a Legfelső Tanács ülésén. Ezek szerint a Szovjetunió vasérc­termelését 15 esztendő alatt 84 millió tonnáról 250 — 300 millió tonnára, kőolaj-termelé­sét 98 millió tonnáról 350 — 400 millió tonnára, a nyersvas-ter- melést 37 millió tonnáról 75 — 80 millió tonnára, az acél-ter­melést 51 millió tonnáról 100 —120 millió tonnára, a cemet- termelést 29 millió tonnáról 90 —11Q millió tonnára kíván­ják növelni., A kérdés persze az, megvan­nak-e ennek a ovors növeke­désnek az előfeltételei. Nézzük először a nyersanyag-készle­teket. Az 1956-os számítások szerint a Szovjetunió területén volt a világ feltárt vasérckész­letének 41, mangánkészletének 88, arany- és foszfátkészleté­nek pedig 54 százaléka. A Szov- x jetunió vasérc-, mangán-, szén-, réz, ólom-, cink-, bau- xit-, wlfram-, higany-, és kő­sótartalékait illetően ma a vi­lágon az első helyet foglalja el, s igen jelentősek kőolajtar­talékai is. Jerofejev, a Szov­jetunió geológiai miniszterhe­lyettese a közelmúltban az Izvesztyijában megállapította, hogy a Mengyelejev-féle táb­lázaton jelenleg már egyetlen olyan elem sincs, amelynek ipari kitermeléséhez ne len­nének meg a Szükséges felté­telek a Szovjetunió keleti te­rületein. Ez a nagy nyersanyag-gaz­daság egyrészt biztos alapot ad a termelés tervbe vett növe­léséhez, másrésze biztosítja a szükséges energia jelentős ré­szét is. Az energiabázist azon­ban a szovjet tervekben csak részben alapozták a szén-, a gáz- és a kőolajtermelés fo­kozására. Köztudomású, hogy a Szovjetunióban építik a leg­hatalmasabb vizierőműveket, figyelemreméltóak az új atom­erőművek tervei. Mindezekkel biztosítható, hogy 15 év alatt a Szovjetunió energiatermelése 210 milliárdról 800—900 mil­liárd kilowattórára növeked­jék. A Hruscsov által bejelentett számok természetesen megha­ladják az Egyesült Államok mai termelési eredményeit Joggal teszik fel azonban egye­sek a kérdést, hogy vajon ugyanezen idő alatt vajon mennyivel növekszik majd az Egyesült Államok termelése Ha az utóbbi idők tendenciáját vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy mind a teljes termelés, mind a termelékenység sokkal gyorsabban emelkedett a Szov­jetunióban, mint az Egyesült Államokban. Az utolsó tíz év­ben a Szovjetunióban az ipari termelés a Handelsblatt szerint évente átlag 15.9 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államok­ban csak 4.7 százalékkal. A termelékenység a Szovjetunió­ban ma kilencszer akkora, mint negyven évvel ezelőtt, az Egye­sült Államokban 2.2-szer ak­kora. De nem változott ez a tendencia a legutolsó években sem. Ha a termelékenységi in­dex 1913=100, akkor a szovjet index 1950 és 1956 között 580- ról 900-ra, az Egyesült Álla­moké pedig 185-ről 224-re emelkedett. Itt meg kell je­gyezni, hogy ugyanez az- arány a többi kapitalista államoknál még rosszabb, mert Anglia ter­melékenységi mutatója 124-ről 138-ra. Franciaország pedig 127-ről 184-re emelkedett: Ennek az okoskodásnak el­lene szokták vetni, hogy ala­csonyabb szintről kiindulva az ütemes emelkedés rendszetint gyorsabb. Ebben van is valami igazság, noha meggondolandó, hogy magasabb ipari szintén, erősebb nehézipari bázison a fejlesztés is könnyebb volna. S itt egy másik kérdés lén előtérbe. A kapitalista államok termelésének növekedését leg­több esetben nem az gátolja, hogy nem tudnak újabb üze­meket építeni, újabb kapacitá­sokat felléptetni, hanem az, hogy az elkészült terméket nem tudják hol elhelyez­ni. A kapitalista államok sok piacról önmagukat záyták ki, máshol pedig — és ez a belső piacra is vonatkozik! — értékesítési nehézségekkel küz­denek. Ez az oka annak, hogy ma az Egyesült Államokban nem fejlesztési, hanem értéke­sítési gondokkal küzdenek, s hogy az alapvető iparágakban is felesleges kapacitásokat mu­tatnak ki a hivatalos jelentések. Ez a tény viszont annak a bi­zonyítéka, hogy a szovjet ipar továbbra is sokkal erősebb ütemben fejlődhet, mint az amerikái, vagyis — s ez a vá­lasz a feltett kérdésre - utól- érheti, sőt túlszárnyalhatja bár­melyik versenytársát. Itt meg kell mindjárt je­gyezni, hogy ez a verseny nem­csak a nehéziparban, hanem a könnyűiparban és a mezőgaz­daságban is folyik. Jelenleg azért emeltük ki a nehézipart, mivel a nehézipar termelésé­nek emelkedési üteme szabja meg az egész ipar fejlődésé­nek ritmusát is. E tervvel kapcsolatban még egyetlen kérdésről nem be­széltünk. Mégpedig arról, hogy lesz-e elegendő ember: még­hozzá mérnök és szakmunkás e nagyszabású terv keresztül­vitelére. Erre vonatkozóan elég idézni Eisenhower elnök mér­nökökből és tudósokból álló ta­nácsadó bizottsáaának jelenté­sét, amely arról tájékoztatta az elnököt, hogy a Szovjetunió előrehaladása a legtöbb tudo­mányos területen olyan gyors ütemű, hogy reálissá vált fel­tételezni: „mától számított 5 vagy 10 év múlva a Szovjet­unió lesz fölényben". Ugyan­akkor a Handelsblatt előbb em­lített cikkében közli, hogy amíg a Szovjetunióban a végző mér­nökhallgatók száma 1950 és 1956 között 36 000-ről 71 000- re ugrott, addig az Egyesült Álamokban 53 000-ről 26 000-re csökkent. Ugyanakkor a Szovjetunióban járt tudósító az automatizálás óriási fellendüléséről is beszá­molt. Ez az automatizálás le­hetővé teszi, hogy viszonylag kisebb számú munkás bekap­csolásával is fokozott terme­lési eredményeket érjenek el, S itt kell számításba venni a termelékenység emelésének az előbbiekben ismertetett ütemét. Ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok iparának terme­lékenység-növekedése között az ütemben változás nem lesz, akkor a Szovjetunió feltétlenül ki tudja küszöbölni az esetle­ges munkáshiányból származó nehézségeket. A számok, a tendenciák, az eddig elért eredmények mind azt bizonyítják, hogy a szovjet tervek reálisak és valóra vált­hatók. Ügylátszik, Amerikában is egyre inkább ettől tartanak, legalábbis arra lehet következ­tetni abból, hogy egyre többen szólítják fel az ipar vezetőit: a békés versenyre való felhí­vást komolyan kell felfogni, ha meg akarják védeni Amerika tekintélyét. MOZOG A VILÁG BIRKANYfRÁS ALTATÖSZERREL Egy amerikai farmer túlságosan nehézkesnek tartotta a birkanyírás eddigi módját, mert nyí­rás közben az állatot erősen le kellett kötöz­ni. Ezért altatószerhez folyamodott. Az állator­vos segítségével beadott altató hatására a birka húsz perc alatt mély álomba merillt, könnyű­szerrel megnyírták. Az új eljárás azonban nem kifizetődő, mert az in­jekció másfél dollárba került. A tiranai opera az Al­bán Népköztársaság egyik legfiatalabb színháza, de művészeti kollektívá­ja már nagy sikerre! di­csekedhet. Az együttes az utóbbi hónapokban be­mutatta Dargomizsszkij „A nimfa", Glinka „Ivan Szuszanyin“, Smetana „Az eladott menyasszony" és Verdi „Traviata" című operáját. KÉSZÜL . A SPORTLEXIKON Az Akadémiai Könyv­kiadóban már közel más­fél éve készítik elő a Magyar Sport Lexikont. Egyike lesz a legtelje­sebb ilyen tárgyú lexi­konoknak, amely a sport és a játékok minden ágát fölöleli. Ügy terve­zik, hogy a Sport Lexi­kon a jövő évben jele­nik meg. 560.000 FRANK A TOREADOR RUHÁJÁÉRT. Murciában a rádió ár­verést rendezett a va­lenciai árvízkárgsultak javára. Az árvérésen Luiz-Miguel Dominguim népszerű toreádor arany­nyal átszőtt ruháját 56 ezer pezetáért (560.000 francia frank) vette meg a bikaviadalok egyik lel­kes brátja. A SKÖT IPARKAMARA ELNÖKÉT Carles Murdoch-ot fele­lősségre vonta a bíróság, mert „gondoíatlanul" haj­totta gépkocsiját. A tár gyalás során Murdoch elismerte, hogy a kér­déses út alkalmával al­kohol hatása alatt ál­lott. Az elnök úr ezen az egy útján hat gép­kocsival ütközött össze és három járókelőt ütött el. Faubusz a hírhedt ar- kansasi kormányzó Litt­le Rock-i tevékenysége után most úgy látszik magasabb polcra tart igényt. A New Orleans-i gyűlésen ugyanis beje­lentette, hogy egy har­madik nagy pártot akar az Egyesült Államokban alakítani és elhatározott szándéka, hogy elnyerje az USA elnöki tisztségét. RÁDIÖIZOTOPOK A REPÜLÉS SZOLGÁLATÁBAN Németországban fio­lában elhelyezett „Cae­sium 137“ rádioizotóppal (Geiger számláló segít­ségével) vizsgálják a re­pülőgépek fémburkolatát és más kényesebb alkat­részeit. Az eljárással a legapróbb hibákat is si­került felfedezni. NYOLCVAN EMELETES OSZLOP A venezuelai Caracas- ban már készülnek az 1960-ban tartandó nem­zetközi kiállításra. A ki­állítás egyik legnagyobb látványosságának szán­ják azt az alumíniumból és betonból épülő négy­zetes oszlop alakú' házat, mely nyolcvan emelet magas lesz.- mok és Anglia ugyanettől az időponttól hajlandók beszún­■ tetni az előkészületben lévő i kísérleteket. Nyugati hírforrá­■ sok közük, hogy a Szovjetunió • üzenetet juttatott el Eisenho­■ wer elnökhöz, valamint az an- : goi és francia miniszterelnök­höz. i A bonni szovjet nagykövet . kedden nyújtotta át Adenauer német kancellárnak Bulganyin levelét. A Reuter jelenti, hogy a tizenhat oldalas levelet, mely a hírügynökség értesülése sze­rint nemzetközi, problémákkal és a szovjet-német kapcsola­tokkal foglalkozik, Adenauer már tanulmányozza. A megfi­gyelők emlékeztetnek arra, hogy Bulganyin február 5-én levelet intézett Adenauerhez, melyben már akkor rámutatott: a NATO szervezői agresszív háborúba akarják bevonni Nyugat-Né- metországot. E megfigyelők véleménye szerint Bulganyin bizonyára hasonló figyelmezte­tésre ragadta meg az alkal­mat most, hogy jelenleg éppen vita folyik középható sugarú rakéták kilövésére szolgáló tá­maszpontok európai létesítésé­ről. biztosítékul Anglia szuvereni­tásának csorbítása ellen. Dulles amerikai külügymi­niszter kedden nyilatkozott és annak a nézetének adott kife­jezést, hogy a párizsi csúcs- értekezlet következtében erő­södik és szélesedik majd az együttműködés a NATO tag­államai közt. A New York Post ezzel szemben kétségbevonja Dulles felfogásának helyessé­gét és megjegyzi, hogy az ame­rikai külügyminiszter nem haj­landó ésszerűen megközelíteni a nemzetközi problémákat. és elismerni a Szovjetunióval való tárgyalások szükségességét. „A párizsi értekezlet azzal fenye­get — írja fi New York Post — hogy feltárul az óriási sza­kadék az emberiség várakozása és Dulles politikája között“. BULGANYIN ÜZENETE*“ INTÉZETT NEHRU INDIAI MINISZTERELNÖKHÖZ. melyben az atomkisérletek be­szüntetésének problémájával foglalkozik és kifejezésre jut­tatta a Szovjetunió készségét, hogy 1958 január 1-től nem végez semmiféle nucleáris rob­bantást, ha az Egyesült Alis­ban már nem nevetni való do log. Minden idők Ieghatalma sabb propaganda fegyvere“ te kintetében alul maradt a Egyesült Államok. A Sunda Express azt javasolja, hog; Anglia saját erejéből bocsássoi fel mesterséges holdat. „Ni vesztegessük rpkonszenvünke az amerikaiakra, inkább gon­dolkozzunk el azon, hogy m Anglia helyzete a világűrver­senyben“ - állapítja meg s lap. / Nixon alelnök sajtóértekez­letén igyekezett leiket vern az amerikai közvéleménybe. Ki­jelentette: itt az ideje, hogy az amerikaiak abbahagyják a „siránkozást“ és megvalósítsák rakéta programjukat. Nixon azt is elmondta, hogy nehezen tudja megérteni bizonyos kö­rök „önkorbácsoló magatartá­sát“ az amerikai első mester­séges hold felrobbanása után. Az amerikai alelnök a gyáripa­rosok országos szövetségének New York-i kongresszusán fél­reérthetetlenül bejelentette, hogy az amerikai nép a jövőben nem számíthat adó mérséklésre és a kormány megnyirbálja az amúgy is jelentéktelen szociá­lis és kulturális kiutalásokat. Jellemző egyébként, hoav még Nixon is kénytelen volt elis­merni: a Szovjetunióban ko­moly eredmények születtek." AZ ANGOL LAPOK az angol-nyugat-német viszony rosszabbodásáról írnak. A Sun­day Express „Mekkora szem­telenség“ című vezércikkében így ír: A németek kölcsönt ajánlanak Angliának, segítsé­gül a rajnai csapatok költsé­geinek viseléséhez. Ennél sú­lyosabb sértést nehéz elkép­zelni. • Ha kormányunknak kol- iuinia kell volt ellenségeitől, ikkor inkább hozzuk haza csa­ja tainkat.“ A Western Mail nég ennél is sértőbbnek ta- álja a bonni külügyi szóvivő íyilatkózatát: „Anglia állítóla- |os lesüllyedéséről másodlagos latalommá“. A lap szerint leg- őbb ideje, hogy az angol kor- nány legyen sziklaszilárd. Jgyancsak azon a véleményen ■an. hogy Anglia hozza haza ■ajnai csapatait. Az angol lyugat-német viszonyt kom- nentálja a Gazette de Lausan- e is. Őva inti az angolokat ttok hogy visszavonják csa- ____'______ pataikat Németországból és ezt azzal indokolja többek között, hogy Dulles és Adpnauer lelki rokonsága előkelő helyet biz- 3, tosított Nyugat-Németorszag- * nak a Fehér Ház kedvencei kö­zött. Egészen nyilvánvalóan az a németek törekvése, hogy „most már kikovácsolják a j- Washington-Bonn tengelyt“. A i- svájci lap hangsúlyozza, hogy ;- az angol csapatok visszavonása íz csak a német célkitűzések meg- iy valósítását könnyítené meg. I.V ___________________ " ÉS TANÁCSTALANSÁG ,t ZŰRZAVAR ti jellemzi a NATO értekezlet - előkészületeit. A Yorkshire Post a „Válság a NATO-ban“ címmel írt vezércikket. Az előkészüle­teket jellemezve a zűrzavar, a I tanácstalanság és a rémület légköréről beszél. Azok a nem- f zetek, amelyeknek most szi- j lárdabb egységbe kellene tö- c mörülniük mint valaha, „úgy , civakodnak és marakodnak egy- , mással, mint mosdatlan, ne­veletlen kisgyermekek rongyos . bandája a játszótéren“. A ba- . jók igazi okait kutatva a lap úgy vélekedik, hogy könnyű ’ dolog lenne mindezért Eisen- . hower betegségét vagy Dulles ’ szószátyár viselkedését és me­rev gondolkodásmódját hibáz­tatni. A bizalom válságáról van szó - állapítja meg a Yorks­hire Post és hangsúlyozza, hogy a NATO válság nemcsak poli­tikai vagy katonai, hanem egy- szersmint erkölcsi válság is. A NATO csúcsértekezletének * előrelátható napirendje ellent- t mondó kommentárokat és éles t vitákat vált ki a nyugati kö­rökben. Silvermann angol mun- n káspárti képviselő és tizenhét a társa — mint ismeretes — j nemrég olyan értelmi javasla- é tot nyújtott be az alsóházba, s hogy ne fosszák meg az alsó- e házat a külpolitika és a vé- á delmi politika ellenőrzésétől,. « sem attól a demokratikus jo- C gától és kötelességétől, hogy g maga dönt a háború és béke r: kérdéseiben. A javaslat célja U annak megakadályozása, hogy a a kormány a küszöbönálló NA- e TO értekezleten Anglia szuve- ti renitását csorbító kötelezettsé- pí get vállaljon. Most hét kon- gi zervatív párti képviselő az - úgynevezett „független kon- k: zervatív csoport“ tagjai módo- é< sítást terjesztettek elő a mun­káspárti képviselők fenti je- vaslatához, Eszérint a királynőt nem fogják megfosztani attól az előjogától, hogy miniszte- reinek tanácsa értelmében az m ország kül- és védelmi politi- S3 káiát, valamint a háború és fo béke végső kérdéseit meqhatá- ta rozza. A módosítás tehát lé- h< nyegében szintén a kormány vé kezének megkötését célozza, bi /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom