Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-12-17 / 51. szám
T A Példamutatók A martini Sztálin-müvek ifjúsága me- V rész kötelezettségvállalással segíti az üzemet a párt leveléből rájuk háruló IQI feladatok teljesítésében. 1958. január 1-től kezdődően megren- I dezik a „fiatal újítók negyedévét“-t és • az üzemben a „szakképzettség évé“-nek |"| keretében kétszáz fiatal bővíti ki szakis- '' mereteit. Az ifjúság millióiért mozgalom 1/ keretében még az év végéig megtakarí- tanak 150 000 koronát és a mozgalmat a következő évben is tovább szélesítik. Látva, hogy mennyit segítenek az ifjúsági munkacsoportok a tervteljesítésben, elhatározták öt új csoport szervezését. A jövő év első felében öt tagú brigádot N küldenek a nováki Ifjúsági Bányába és a többi bányákba az év végéig még tizenÜ öt fiatalt. A stadion építésénél 1 200, és a járás szövetkezeteiben 2 200 brigádórát L dolgoznak le. Gondoskodnak a CSISZ szervezet létJ számának kiszélesítéséről. Százötven új tagot nyernek meg a szervezetnek. Tizen- A öt alapfokú politikai körben 250 fiú és ^ leány bővíti majd ismereteit. Ügy számít- T ják, hogy a tizenhét olvasókörben 220-an megszerzik a Fucsík-jelvényt. A „Világ térképe felett“ érdekkör létszáma legke- vesebb száz lesz. A CSISZ üzemi vezetősége javítani kívánja munkáját és szorosabban akar együtt dolgozni a többi tömegszervezettel - főleg az Űzetni klub vezetőségével. Az Ifjúsági Alkotóversenyre négy csoport és huszonhárom egyéni fellépő készül. Azt hisszük, a szép kötelezettségvállalás buzdítani fogja a többi üzemek ifjúságát is és utat mutat, hogy a párt levelének megvitatása után konkrét felajánlásokkal kell javítani munkájukat és segíteni üzemüket a terv túl teljesítéséJ VITA a CSKP KB . 1 leveléről K ben. Piacunkon mind nagyobb mértékben és választékban, szebb és szebb kivitelben jelennek meg a szilonból készült áruk, harisnyák, blúzok, fehérneműk. Fogyasztó közönségünk megszokta és megkedvelte ezen Ízléses és célszerű gyártmányokat, de vásárlásánál, és viselésénél is kevesen gondolnak arra, hogyan és hol készül a nyersanyag, amiből ezeket a szép holmikat gyártják. Pedig ez említésre méltó. Ugyanis a Pláné nad Luznicí-i Silón nemzeti vállalat dolgozói jó munkájukért magas kitüntetésben részesültek: Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki őket, a kormány és párt vörös zászlaját pedig tizenegy ízben nyerték el. Ebben az üzemben készül a szilon fonal, amelyet azután textiliparunk különbözőképpen dolgoz fel. Egyes gyártmányaink, mint például a szilon teniszrakett húr iránt, külföldi piacon is nagy az érdeklődés. Képünkön a Silón üzem egyik kiváló dolgozója, Bohuna Ctiberová munka közben. Lehetne négy év alatt ? A z.selizi járásból már több kezdeményezés índúl el, amely országos mozgalommá szélesedett és milliókkal segítette nemzetgazdaságunkat. Ez arra vall, hogy a járás ifjúsága általában mint egész — mert persze itt is vannak gyenge falusi szervezetek — mindig helyesen megértette és megérezte, hogy hol a helye, m t kell tenni. Az ifjúság a szó- vekezetekért mozgalom a járásban nagy visszhangra talált. A zsemléri és fakóveze- kényi szervezeteken kívül minden szervezet kötelezettséget vállalt. A felajánlások értéke pénzben meghaladta a 200.000.- koronát. Már a tavaszi munkák megkezdésekor 21 ifjúság* munkacsoport dolgozott a járásban és főleg ezek érdeme, hogy 896 hektár rét és legelő javítását elvégezték a fiatalok. A szetei CSISZ szervezet a CSISZ SZKB-töl elismerő oklevélén kívül még 1.200 Kcs jutalmat is kapott. Az állattenyésztésben dolgozó ifjúsági munkacsoportok közül a legszebb eredményt, naponta 40 deka súlygyarapodást a Vetkv Dvor-i gazdaságban érték el. A járási vezetőség hibája, hogy csak a csoportok megalakításával törődött és további munkájuknak nem szentelt kellő figyelmet. így aztán megtörtént olyan eset is, hogy Nagysallóban a baromfifarmon működő híres ifjúsági munka- csoportot — amelyről már brosúrát is írtak — az EFSZ vezetősége egyszerűen feloszlatta, mert rendetlenül végezték a könyvelést, nem volt áttekintésük a baromfiszaporulatról és más egyéb fontos és lényeges adatokat sem tudták a vezetőség rendelkezésére bocsátani. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha úgy a helyi szervezet vezetősége, mint a járás nagyobb érdeklődést tanúsított volna a munkcsoport munkája iránt. A járásban eddig 26 szervezet vitatta meg a CSKP KB levelét. Több helyen arra a megállapításra jutottak, hogy az ötéves terv feladatait lehetne teljesíteni négy év alatt is. Ezzel a megállapítással jött A konferencián az első felszólaló Csenki Lajos a zselizi ifjúság problémáiról beszélt. Beszéde nyomán feltesszük a kérdést: vajon mikor lesz Zselízen jól működő helyi szervezet? elő a CSISZ járási konferenciáján a nagysallói helyi szervezeti elnök. Vllérjanovicová elvtársnő. — Mi úgy látjuk, hogy szövetkezetünk teljesíthetné négy év alatt az ötéves terv feladatait. Rengeteg lehetőség van a hektárhozamok emelésére és lehetne javítani az állattenyésztést is. Mi megbeszéljük az EFSZ vezetőségével, hogy szövetkezetünk hogyan tudná a feladatokat a legrövidebb idő alatt teljesíteni és megegyezünk abban is, hogy milyen Az új járási vezetőségbe azokat választották, akik jó munkájukkal kiérdemelték az ifjúság bizalmát. Ezek közé tartoznak: Opavsky Pál, Mikoláról, (balról) Medved' Anna Vezekényből és Benkó Sándor. konkrét feladatúkat adnak az ifjúságnak. Ezt a kezdeményezést támogatták a többi felszólalók: Szabó elvtársnő, Lackó István, Kovács elvtárs és még mások is, akik bizonygatták, hogy falujukban az ifjúság áldozatra képes és ott fognak segíteni, ahol a legnagyobb szükség lesz rájuk. E kezdeményezés már gén merész, elgondolkoztató de reális. Valóban gyorsabb ütemben lehetne növelni a szövetkezetek terméseredményeit és bizony nem egyszer nagy károk származnak ba- ívaqsáqból vaqv az eqves szövetkezeti vezetők nemtörődömségéből. A szövetkezetben dolgozó fiataloknak nem szabad szemet húnyni’ a hiányosságok fölött, figyelmeztetni kell ezekre a vezetőséget, egyszóval: szívükön kell hordozni a szövetkezet sorsát. Nem egy falu ifjúsága szilárd támasza a szövetkezetnek. Kissallóban el sem tudnák képzelni a szövetkezetét fiatalok nélkül. Kevés szervezet tett annyit, az EFSZ-ért, mint ezek a fiatalok. A nyáron, amikor legjobban szorított a munka példásan dolgoztak. Húsz hektáron a gabonát kézikaszával vágták le 65 hektáron keresztbe rakták, elcsépeltek 800 mázsát és kitisztították 2950 mázsát. De folytassuk csak tovább: megjavítottak 16 hektár rétet és legelőt, 6 hektár dohányt gondoztak és készítettek 1400 köbméter silótakarmányt. A faluszépítési akcióban 480 brigádórát dolgoztak le. Vajon mit tesznek a jövőben? Erről beszélt Szabó elvtársnő: — A párt levelének megvitatása után elhatároztuk, hogy elsősorban szervezetünk munkáját javítjuk meg, gondoskodunk róla, hogy 10 tag megszerzi a Fucsik-jelvényt, valamint ének- és színjátszócsoportot szervezünk. Többet keli segítenünk a szövekezetnek. Ezért 10 tagú munkacsoportot alakítunk és ez hat hektár dohány minden munkáját elvégzi. A szövetkezet vezetőségével megbeszéljük, hogy a helyű viszonyokból kiindulva menynyire tudnánk csökkenteni az egy hektárra eső kiadásunkat. Ezek és a többi felszólalások adtak alapot arra, hogy a kohferencia határozatot hozott: A járási vezetőség biztosítsa be, hogy még ez év végéig minden alapszervezetben vitassák meg, hogyan volna lehetséges szövetkezetünkben teljesíteni az töéves terv feladatait négy év alatt. Dolgozzák ki minden faluban, hogy mit kell tenni ennek érdekében az ifjúságnak.-CSA CSKP MINT MINDIG amikor népi demokratikus köztársaságunk életében valami fontos esemény történik, vagy ha a szocialista építés terén újabb intézkedéseket készítenek elő — mindig a néphez fordul, hogy megmagyarázza álláspontját és javaslatait és kikérje a tanácsát. A levélben, melyben a CSKP KB a dolgozókhoz fordul a párt kitűzi a jelszót: betetőzni a szocializmus építését. A vita most országszerte folyik a falvakon és a városokban egyaránt. A szövetkezetben a fiatalok és az idősebbek most arról beszélnek, hogy miképpen lehetne jobb eredményeket elérni a termelésben. Ahol még nincsenek szövetkezetek, ott a földművesek meghányják-vetik, hogy mit jelentene számukra a közcG gazdálkodás. Néhány hónappal ezelőtt a szenicei járásban is ezen törték a fejüket a földművesek. A járásban már voltak szövetkezetek és nem dolgoztak rosszul. Szemmel látható volt, hogy az egyéni gazdálkodással szemben milyen előnyökkel jár a közös gazdálkodás. Egyesek nemcsak hogy teljesítették a tervezett munkaegységeket és elérték a tervezett hozamokat, hanem még jóval túl is lépték a terveket. Cáryban a tervezett 22.- korona helyett 28.- koronát értek el egy munkaegységért. Hasonló eredményeket értek el Strázon és Hlbo- kán. Ezek az eredmények és a szövetkezeti tagok magas élet- színvonala igen csábítólag hatott az egyénileg dolgozó parasztokra. Az utcákon, a korcsmában, sőt a legszűkebb családi körben is élénken a szövetkezetekről vitatkoztak. A falut agitátorok keresték fel. Ezek üzemi munkások voltak, régi szövetkezeti tagok, akik megmagyarázták az új gazdálkodás előnyeit. A CSISZ tagok sem maradnak ebben a harcban alul, megértették, hogy milyen feladatokat kell megoldani. A CSISZ JÁRÁSI VEZETŐSÉGE Őastkáról kirándulást rendezett Ruzsindolba a példás szövetkezetbe és a kirándulás sok kérdést vetett fel bennünk. Mikor alakul meg már nálunk is a szövetkezet? A fiatalok a szövetkezeti gazdálkodás mellett határoztak. A szülök nélkül azonban nem sokra mentek, ezért a fiatalok saját körükből kiválasztottak néhányat, akikről fel- ■ tételezték, hogy jó agitátoroknak bizonyulnak, felkeresik a szülőket és megnyerik őket is a szövetkezeti gondolatnak. Eleinte nehezen ment, Rozova elvtársnő sem ért el rögtöh eredményt, de azért mégis csak megtört a jég és megalakult az EFSZ. Az 1957-es év a szenicei járásban határkövet jelent, hiszen a járásban már nincsen falu szövetkezet nélkül. A földek 88 százalékán már szövetkezeti gazdálkodás folyik. Nemcsak a szenicei járásban iparkodtak a fiatalok, hanem a nagyszombati, szobránci és a tornaijai járásokban is úgyhogy az év eleje óta Szlovákiában 480 faluban megalakult s ’ szövetkezet. A fiatalok nagyban hozzájárultak a szövetkezeti gondolat terjesztéséhez. Harminckétezer fiatal megértette, hogy mit jelent a szövetkezetben dolgozni, A rási és a hontíüzesgyar- mati valamint a méztermelői fiatal szövetkezeti dolgozók jó eredményeket érnek el az ifjúsági munkacsapatokban. A tornaijai járásban az ifjúsági munkacsapatok 126 hektár területet művelnek meg. A banyai szövetkezetben 14 CSISZ tag 23.000.- koronával túllépte a tervezett termelést. A CSKP levelének megvitatásában élénken ■ résztvesznek a fiatalok is. Az ipolysági járásban a fiatalok a vita folyamán megállapították, hogy még sokkal többet is érhetnének ei. Az őszi időszakban még 60 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe és jövőre két tíztagú munkacsapatot szerveznek. Felsőtűron felajánlották, hogy 2100 órát dolgoznak le a falu szépítésében. A fiatalok vállán nagy felelősség nyugszik. A téli időszakban tanulnak, hogy kibővítsék elméleti tudásukat, így például Felső- patonyban a fiatalok vállalták, hogy a téli mezőgazdasági iskolába és a szövetkezeti munkaiskolába fognak járni. Sok mindenre kellene a fiataloknak gondolni, elsősorban azonban arra, hogy sok szövetkezetben nem dolgoznak fiatalok. A losonci, rimaszombati, füleki járásban a fiatalok bizonyára rádöbbennek arra, hogy ez a jelenség milyen következményekkel járhat és rájönnek arra, hogy az ő helyük is a mezőgazdaságban van, Pártunk politikája lelkesíti az ifjúságot és a falusi ifjúság mindent elkövet, hogy a párt politikája megvalósuljon. Szigel Ferenc A vágsellyei járásban élő fiatalok körében is nagy visszhangra talált a CSKP KB levele. Az alapszervezetek a levél közzététele után azonnal felsorakoztak, hogy megvitassák a levél tartalmát és ezzel egybekmesolva rámutassanak az eredményekre, hibákra, amelyek a környezetükben előfordulnak. Á vita igen sikeres volt és 21 alapszervezet tárgyalta meg a járás területén a párt levelét. Különösen a tornóci alapszervezetben lefolyt vita igen érdekes. A fiatalok munkából tértek haza, némelyik közülük egyenesen a gyűlésre sietett a munkahelyéről, hogy részt vegyen a vitában. Össze is jöttek szép számmal, mert teljes tudatában voltak a fiatalok, hogy ez a gyűlés nagyon fontos és ezáltal hozzájárulhatnak a vezetés további megjavításához. A vitában aztán rá is mutattak azokra a hibákra., amelyek a községben előfordulnak. A CSISZ tagoknak régi fájó pontjuk, hogy a Vág melletti rétek és legelők nincsenek jól kihasználva, pedig aránylag elég nagy területet foglalnak el a község határából. Silány termést nyújtanak, pedig buja fű teremhetne ott és sok állatnak biztosítaná a gazdag tápértékű takarmányt, ha jól téremne és gondoznák. Eddig megfeledkeznek az illetékesek a rétek és legelők gondozásáról, pedig ez igen fontos lenne. Ezért a tornóci fiatalok elhatározták, ha a szövetkezet megfelelő gépeket ad a javításhoz és műtrágyát, hogy megtrágyázhassák a Vág melletti réteket, akkor fáradságot nem kímélve magukra vállalják a rétek és legelők javítását. Ezt a munkát nem úgy képzelik el, hogy egy vagy két vasárnap délelőtt, szombat délután kimennek néhányan rétet és legelőt javítani, és valamilyen munkát végeznek ott, hanem a rétek állandó gondozására gondolnak, mert természetesen egyszerű javítással még nem lehet biztosítani állandó jó termést a régóta elhanyagolt területeken. És rámutattak arra a hibára, hogy milyen nagy- veszteség érte a szövetkezetét, amiért eddig megfeledkeztek a rétek és legelők javításáról. Ha valaki Tornóc környékén járt, figyelmes lehetett arra, hogy a falun keresztül vezető országutak mentén terebélyes fák voltak. Széppé tették ezek a fák a falut, nagyban védték a portól, kellemessé tették a levegőt és még többféle hasznot nyújtottak. Az állami útépítési vállalatnál dolgozó útkaparó azonban egy szép napon kivágásra jelölte ezeket a terebélyes fákat, és csakhamar ki is vágták. Most már nem olyan szépek az országutak, nem olyan kellemesek mint voltak a fák kivágása előtt. A fák sem nőnek ugyan az égig, egyszer kivágják, vagy kiszáradnak, de a kivágott fák helyébe mindig kell telepíteni újakat, különösen az utak mentére. Erről azonban megfeledkeztek az illetékesek és a fiatalok rámutattak erre a hibára és felkérték a vita felszólalásaikban az illetékes hivatalokat, hogy lehető legrövidebb időn belül gondoskodjanak új fák telepítésére az országutak mentére. Pártunk és kormányunk igen sokat törődik az erdősítések, erdősávok létesítésével. Ezért semmiféleképp sem engedhető meg, hogy akár bürokratikus intézkedésekből kifolyólag, akár nemtörődömségből valamilyen szerv ezt ne vegye figyelembe. A tornóci fiatalok elvárják, hogy megkezdik a faültetést és oje is részt vesznek a fásításban, hogy szebbé tegyék lakóhelyük környékét. A kulcsári állami gazdaságban szintén igen aprólékosan vitatták meg a fiaalok a párt levelét. Távoleső hely a forgalmas útvonalaktól ez az állami gazdaság. Sok fiatal dolgozik itt, becsületesen veszik ki részüket minden munkából. Mivel a falvaktól messze esik a gazdaság központja, ezért igen fontos lenne, ha legalább egy kis szobát biztosítana az állami gazdaság vezetősége a fiatalok számára, kulturális célokra. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a fiatalok többet tanuljanak, már pedig műveltebb fiatalok jobb munkát fejtenek ki. Rá is mutattak a fiatalok a párt levelével kapcsolatos vitában erre a lehetőségre és hibának rótták fel az állami gazdaság vezetőségének az eddigi mulasztását a kultúrhé- lyiséggel kapcsolatban. Egyúttal vállalták a fiatalok hogy az állami gazdasághoz vezető összes bekötő utakat megjavítják, csak kocsit és lovakat adjon az állami gazdaság vezetősége, amivel követ és kavicsot hordhassanak a Vág folyó medréből. Ha a fogatokat az állami gazdaság biztosítja, akkor az utakat, amint az idő engedi, megjavítják a fiatalok. Már pedig a jó közlekedés érdekében megéri a gazdaság számára is, ha jó utak vezetnek a kulcsári majorhoz. Szlovákia fővárosába, Bratislavas c < év elejétől a Központi Nemzeti Bizottság az építészeti vállalatokból 1089 lakásegységet, valamint 72 üzlethelyiségei vett át Az új épülettömbök amellett hogy sok családnak boldog otthont nyújtanak, még szebbé teszik Szlovákia fővárosát Fiatalokat a szövetkezetekbe tornácon és kulcsáron...
