Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-09 / 28. szám

Besztercebányán a Szlovák Nemzeti Felkelés városában ünnepi hangulatban ért véget a szlovákiai ifjúság fesztiválja. A felvonulást a fiatal lányok lelkes csoportja fejezi be. Á rimaszombati járásban a Riso üzem kapcsolódott be elsőnek az „if­júság millióiért“ mozgalomba. Azzal kezdték, hogy ifjúsági központot ala­kítottak a gyümölcsszörp és a kompót főző műhelyben. Ma már valóban meglepő teljesítményt értek el a fia­talok. Az ifjúsági központ megalapí­tása óta a moszkvai VI. VIT tisztele­tére vállalt kötelezettségvállalásokat teljesítik. Elsők között voltak, akik bekapcsolódtak az „ifjúság millióiért“ mozgalomba. Már két hónap után fi­gyelemreméltó eredmények jelentkez­tek. Hiszen a CSISZ tagok az önkölt­ségek csökkentésével 15,600.— Kcs-t takarítottak meg. A terv szerint ebben a hónapban 120 tonna szirupot kellett termelniük, ezt a tervet teljesítették, sőt túlteljesítették,, mégpedig hat nappal hamarabb. Az ifjúsági kollek­tívát ma a szocialista munkaverseny kiértékeléséről szóló beszámolóban első helyen említik, hiszen ez termé­szetes is, mert az ifjúsági, munkaköz­pont megalapítása óta összesen 39-964 Kcs-t takarítottak meg. Ez azt jelen­ti, hogy a CSISZ alapszervezet minden egyes tagja 850.— Kcs-t takarított meg. Az üzemben dolgozó CSISZ ta­gok tisztában vannak azzal, hogy mi a jelentősége az ifjúság millióiért mozgalomnak. Megállapítottuk, hogy a járás legjobb kollektíváihoz tarto­zik, és nemcsak a VI. VIT zászlaját nyerték el, hanem a legjobb kollektí­vának járó vándorzászlót is elnyerték. A vezetőség az ifjúság kollektíva legjobb dolgozóit Pósa Ilonát és Bolhov Évát a Jilemnicky^ vagy a Fucíík- jelvényre terjesztették elő. A lányok mégcsak most mutatják meg mit tudnak, mert csak ezek után következik a főszezon. Máris azt erő- sítgetik, hogy jő néhány ezressel já­rulnak hozzá az ifjúság millióihoz. A rimaszombati pionírok is sikere­sen hozzájárulnak az ifjúság milliói­ért mozgalomhoz, így például 260 méter hosszú kerítést festettek, ezért a munkáért 8.000.— koronát kellett volna fizetni. Azt is megemlítjük, hogy a pionírok ezenkívül módszertani segédeszközöket is készítenek az is­kola számára. JÁN MACHINYÄK A VI. VIT-re igyekvő nemzetközi váltó Szlovákiában Szlovákiában e napokban érik cl tetőpontjukat a moszkvai VI. VIT-re igyekvő nemzetközi váltó előkészüle­tei. A váltó üdvözleteket visz a világ ifjúsági találkozó résztvevőinek és tolmácsolni fogja a világ összes ifjai- nak békére és kölcsönös együttműkö­désre való őszinte vágyát. A nemzetközi váltó Szlovákián át északi és déli ágban fut. A déli ág pénteken, július 12-én a bratislavai kerületbe, onnan a nyitrai, Banská Bystrica-1 és kassai kerületeken át július 13-án a presovi kerületbe ér­kezik. Útjában többek között_ megáll a bratislavai Béke-üzemben, az Ulan.y nad Zitavou-i ifjúsági építkezésen, a tolmácsi Sz. M. Kirov-üzemben, a ?,iar n/Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés üzemben és a fentemlített kerületek legjobb szövetkezeteiben. A váltó északi ágát vasárnap, július 14-én átveszik a zilijjai kerület kép­viselői Bilo községben. Innen a zilinai kerületen, a kassai kerület egy részén át a presovi kerületbe jut. Az' északi ágon megáll a staféta többek között a sucany és krpelanyl Váhostavnál, a podtureni és lipanl EFSZ-ekben és másutt. A váltó északi ágának Pre- sovba érkezése napján a CSISZ kerü­leti bizottsága ünnepi ülést tart, me­lyen a Komszomol hivatalos küldött­sége is részt vesz. A váltó két ágának megállóinál fellépnek az ifjúsági mű­vészegyüttesek, ifjúsági gyűléseket rendeznek és több járási székhelyen a járási váltók hozzácsatolják üdvöz­leteiket a központi váltóhoz. A váltó déli és északi ága szerdán, július 17-én találkozik a michalovcei sportpályán, ahol nagy kulturális és sportműsort rendeznek az uzhorodi művészegyüttesek és sportolók rész­vételével, este pedig ifjúsági mulat­ságot tartanak. A második napon, július 18-án a Csehszlovák Ifjúsági- Szövetség kép­viselői átadják a váltó üdvözletét a csehszlovák-szovjet határon a Kom­szomol képviselőinek. Vendéglő vagy légyhizlalda ? Nemrégiben Rozsnyón jártam és azon vettem észre magam, hogy ször­nyen megéheztem. Nem csináltam eb­ből nagy gondot, hiszen van még vendéglő Rozsnyón és be is tértem az egyikbe. De utóljára kiderült, hogy hiába tértem be, mert mégis éhes maradtam. Ha kiváncsiak rá az olva­sók, elmondom hogyan történt. Száraz szalámit kértem, amit tányé­ron szolgáltak fel. Gondoltam jő kia­dósat eszem, azonban mielőtt megkós­toltam volna, valami kellemetlen sza­got éreztem. Mi lehet ez, mi lehet ez, ami büdösít a vendéglőben? Hogy a szalámi bűzlik, arra rá sem mertem volna gondolni. Nyugodtan enni kezd­tem, haraptam az ételt. A tojást kós­toltam, tudniillik ez is volt a tányé­ron. Szörnyű ízt éreztem! Azon nyom­ban ki kellett köpnöm, mert hányin­gert kaptam. Csak akkor tudtam meg, hogy mi az az orrfacsaró bűz, ami átjárja a vendéglő levegőjét. Büdös, rossz ételt szolgáltak fel, a rozsnyői vendéglőben, ehetetlen volt a tojás és a szalámi. Amikor jobban körülnéztem láttam, hogy legyek mászkálnak a tányérokra kirakott orosz tojáson, szalámin stb. A rozsnyői vendéglátó üzem űgylát- szik légyhizlaldát rendezett be, de hogy mi a célja a legyekkel ki tudja. Már pedig ezen a dolgon valahogy segíteni kell. mert bűn elvenni a dol­gozók pénzét és rossz ételt szolgálni fel érte. Az egészség pedig nagy kincs, vigyázzanak rá a rozsnyói vendéglátó üzem dolgozói. A legsürgősebb intéz­kedést kérjük és nagyon kérjük, hogy tartsanak tisztaságot a vendéglőkben, falatozókban stb. molnár béla CSÚCSOM Készüljünk az oktatási érre A fiatalok életét megtöltik ebben az időszakban a nyári munkák, spor­tolás, kirándulások, és a VIT-re vató készülődés. Ki ne ismerné el, hogy a nyári szórakozások kellemes hatása alatt inkább csak a jelennel törődik valaki, minthogy előre nézzen. Pedig hát egy kis előrelátás, hacsak néhány hónapról is van szó, nem az élet el- túlozását, megkeserítését jelenti. Egy­két hónapra, ha előre nézünk s végig­gondoljuk számításainkat, csakhamar rájövünk, hogv most a jelenlegi tevé­kenységeinken kívül még egy igen fontos dologra ki kell terjeszteni fi­gyelmünket Ez a fontos dolog a po­litikai iskolázás. Ismeretes előttünk a CSISZ politikai iskolázásának fontossága és nehezen képzelhető el, hogy akadna olyan CSISZ tag, aki ne vett volna részt a politikai iskolázásban. Egyik legko­molyabb feladata ez minden fiatalnak és az alapszervezeteknek is. A CSISZ nevelőmunkájának számos módszere közül tálán a politikai iskolázással tudunk legjobban hatni a fiatalokra. Hiszen lényegében véve az iskolázás keretén belül egészséges, élénk vita közben alakul ki sok fiatalban a va­lóságos nézet, a kül- vagy belpolitikai kérdések felé. Az iskolázás, mint ne­velési módszer megvilágítja a fiatalok előtt a népidemokratikus rendszer jelentőségét és az építő munka fon­tosságát. De ha azt vesszük tekintet­be, hogy a falusi fiatalok szabad ide­jét színesebbé, szebbé tesszük a po­litikai iskolázás által, úgyis eredményt könyvelhetünk el.-És már most ebben a rekkenő meleg nyárban kell gondol­ni az őszi, ború% és a téli hideg na­pokra, meg kell tennünk a legelső lépést az Í957/58-as oktatási év sike­rének biztosítására. Mi lehetne ez a lépés, amit elsőnek nevezhetünk, ha nem a propagandis­ták bebiztosítása. Egyben ez rója ránk az egyik legfontosabb, legkényesebb feladatot az iskolázás terén. Az évről évre leszűrt tapasztalatok mindig új feltételt mutatnak számunkra, amit igénybe veszünk, amikor a propagan­disták kiválasztását végezzük Néhány évvel ezelőtt az volt a főprohléma, hogy olyan propagandistákat válasz- szunk ki, akik mindig pontosan időt szakítanak az iskolázás megtartására. Emlékezzünk csak vissza, hány helyen oszlott fel a politikai kör azért, mert a propagandista többször egymásután nem jelent meg az egybegyűlt fiata­lok között és nem tartotta meg az iskolázást. Minden különösebb mon­danivaló nélkül az idén is tekintettel kell erre lenni és a lehetőség szerint olyan propagandadistát válasszunk, aki megbízhatóan részt vesz az iskolázá­sokon. Az elmúlt oktatási év tapasz­talatai mégis azt bizonyítják, hogy a probléma a propagandisták kiválasz­tása körül ma már gyökerében más. Igényesebbeknek kell lennünk, mint régen voltunk és ma már nem szabad olyan propagandistát választani, aki­nek nincs meg a kellő képzettsége a politikai körök vezetéséhez. A több éve folyó iskolázás már kritikai ítélő­tiltakozás f Mi, a CSISZ magyarbéli, alap- < szervezetének tagjai a faluiban ? élő szervezeten kívüli fiatalok- > kai együtt, összegyűltünk, a < CSISZ tagsági gyűlésén és el- ? ítéljük a nyugati államok nuk- S leáris fegyverekkel való kisér- s létezését és tiltakozunk azok ? ellen. Tudjuk, hogy az atom- S fegyverekkel való kísérletezések s az emberiség létét fenyegetik ! és a békeszerető, demokratikus > országok ellen irányul. Követel- s jük, hogy a kísérletezéseket c azonnal szüntessék be és sem- > misítsék meg a tömegpusztító S fegyvereket, amelyek nyomort < és borzalmat helyeznek kilátás- > ba az emberiségnek. s Csehszlovákia ifjúsága boldog < örömteli napokat él és zavarta- ? lanul, félelem nélkül repülözú- S gás és atomrobbanások nélkül < akarja építeni virágzó szociális- > ta hazáját. ? Most, amikor nemrég befeje- < ződött Szlovákia ifjúságának ? örömteljes seregszemléje Besz- S tercebányán és örömteli hangú- < lattal készülődtünk a VI. VIT- ? re, amelyen részt vesznek a S világ ifjúságának fiataljai, mi is s kifejezzük béke óhajunkat és ? elítéljük a háborús mesterke- > déseket. A magyarbéli fiatalok s az ezzel kapcsolatos kérdéseket < egyöntetűen letárgyalták és ha- > tározatot hoztak. hogy építő s akaratunkkal és kötelezettség- < vállalásokkal adunk feleletet a > nyugati háborús uszítok készü- < lődéseire. £ Ezzel is megmutatjuk, hogy ? támogatjuk pártunk és korma- S nyunk helyes politikáját és soha c sem engedjük meg, hogy a há- > borús uszítok akarata érvénye- s süljön. < A CSISZ MAGYARBÉLI ? SZERVEZETÉNEK TAGJAI S képességet is fejlesztett a fiatalokban és nagyon helyesen úgy gondolják, hogyha egyszer már iskolázásról van szó, akkor legyen iskolázás. Vagyis azt gondolja magában minden fiatal, ha időt szakít arra’, hogy elmenjen a politikai iskolázásra, akkor ott tanulni akar, vitatkozni, és érdekes lebilincse­lő előadást hallani valamiről. Ha nem kapja meg a fiatal azt, amit elvár az iskolázástól, akkor nem szívesen láto­gatja a politikai köröket. Előfordult, hogy sok helyen a fiata­lok úgy érezték, hogy keveset kaptak a propagandistáktól és ez az állapot a politikai körök működésének rová­sára ment. Az új oktatási évben erre tekintettel kell lenni és már most gondolkozzanak azon a CSISZ tagok és az alapszervezetek vezetői, hogy olyan propagandistát válasszanak a körök élére, akik jól tudnak előadni, jó magyarázókészségük van, egyszó­val, hogy tanulhassanak tőlük a fia­talok. Ezzel már nagyon összefügg a pro­pagandisták képzése, nevelése. Kerü­letenként a megfelelő időszakban ren­deznek egy vagy kéthetes iskolázást az új propagandisták számára. Az is­kolázásnak az a célja, hogy talpig jó propagandistát neveljen. Csak sajnos a CSISZ kerületi vezetősége által ren­dezett szemináriumok még gyakran nem ütik meg a kívánni való mérté­ket és- sok propagandista úgy gondol­ja, hogy kellemesen jól eltölti a na­pot, pihen, de nem sokat tanul az iskolázáson. Az eddiginél sokkal job­ban meg kell szervezni a kerületi vezetőségeknek a propagandisták is­kolázását. A járási vezetőségek is arról panaszkodnak, hogy a propagan­disták nem látogatják a járási szemi­náriumokat. Ezen se lehet csodálkoz­ni, mert a legtöbb járásban nem jól szervezik meg a szemináriumokat, nem biztosítanak komoly előadókat és nem tanulhatnak a szemináriumot Gyorsan összejöttek, előzetes meg­beszélés nélkül. Az volt a céljuk, hogy majd egy érdekes estét állítanak ösz- sze a fiatalok számára. — Mondjátok csak fiúk és leányok, mi volna, ha valami érdékes estét készítenénk elő. A teremben már többször rendeztünk összejöveteleket, mi lenne, ha most ez egyszer a ter­mészetben jönnénk össze. Például tábortűzre gondolok, — mondotta üdvözlés helyett egy szuszra Stevo Tilo, a CSfßZ százdi szervezetének elnöke. — Valóban igazad van, nem is olyan rossz gondolat. Nálunk már rég nem volt tábortűz, bólintgatott Stevo Kuzma. — Már nem is emlékszünk azokra az időkre, valamikor szentiváni éjje­len a fiatalok tábortüzet gyújtottak, emlékezett vissza Stefan Vajs, aki már nem CSISZ tag, és a testnevelési szervezet elnöke. — Rakjunk tábortüzet — ez biztos odavonzza "majd a fiatalokat. — Fogadjunk, hogy ez érdekelni fog mindenkit — fűzte hozzá nyoma­tékosan Bartalovié, a fiatal tanító, aki mindig pontosan eljárt a CSISZ gyűlésekre. — De vajon sikerül-e? kérdezte kissé ijedt hangon Anka Zvorková, vezetőségi tag. — Hát persze, hogy sikerül! Már voltál tábortűznél? — kérdezte a fia­tal tanító. Gondolataiban kissé elka­landozott, és eszébe jutott, hogy mi­lyen szép estéket töltöttek tábortűz­nél a katonaságnál. Bizony szép esték voltak azok, a tábortűz lángcsóvái megvilágították az éjjel sötétségébe burkolózó tájat, ragyogtak a csilla­gok ... a fiúk körülülték a tüzet... boldog mosoly ült az arcukon, meg­feledkeztek a gyakorlatok nehézségei­ről, a hosszú és fáradságos menete­lésekről ... kedélyesen nevetgéltek, jó hangulatban voltak és csak dalolni Iplliy- II fkll IffÉWi látogató propagandisták úgy joggal kérdezik saját maguktól, hogy miért .lőttünk mi ide? De ez már a járási és kerületi vezetőségek dolga és az oktatási év érdekében, valamint a fia­talok nevelésének érdekében meg kell hogy oldják gyökerében ezt a prob­lémát. Ami az alapszervezetek ’vezetőségei­re hárul egyelőre az, hogy a propa­gandisták kiválasztását, kijelölését okvetlenül beszéljék meg a tagsági gyűlésen, nehogy csak egyes vezető­ségi tagoknak imponáljon a propagan­dista, hanem a CSISZ tagoknak is. Úgyszólván felesleges mondani, de le­hetséges, hogy mégsem árt, ha azt mondjuk, hogy a propagandista is tudjon róla, hogy őt választották pro­pagandistának, mert néha bár, de mégis előfordul, hogy valaki csak ak­kor tudta meg, hogy ót propagandis­tának jelölték ki, amikor valamely gyűlésen nyilvánosan megbírálták, hogy nem jól vezeti a politikai isko­lázást. Szegény fiatal akkor vakarta a fejét, hogy ő propagandista és ő nem is tudott róla. Nem szükséges okvetlenül, hogy a propagandista tanító legyen, vagy hivatalban dolgozzon. Az sem lénye­ges, hogy valamilyen közéleti funk­ciója legyen. Téves felfogás az, hogy a tanítónak vagy közéleti funkciót betöltő egyénnek nagyobb a tekintélye a fiatalok előtt, és ha közülük válasz- szűk ki a propagandistát, úgy okvet­lenül jól sikerül az iskolázás. Az is­kolázás sikere nem attól függ, hogy ki vezeti a politikai köröket, hanem attól, hogy milyen ember vezeti. Sze­retik-e, tisztelik-e a fiatalok, jól elő tudja e adni az anyagot, tanulhatnak e tőle a fiatalok. Ha pedig tanulnak tőle, akkor tisztelik is mint propa­gandistát és el is járnak az iskolá­zásra, meghallgatják az előadását. Ez az iskolázás sikerének egyik titka. B. 1. szerettek volna, vagy szavalni, valami szép verset, amelyet valamikor még az iskolában tanultak ... Arról van szó, hogy jó programot készítsünk elő, szólalt most meg és kirántotta magát visszaemlékezéseiből. A vezetőség még egy ideig tanács­kozott és a tábortűz amint láttuk valóban jól sikerült. A megbeszélt estén felhők tornyo­sultak az égen, amikor a fiatalok és az idősebbek is a „kastélynál“ össze­gyűltek. Vagy kétszázan jöttek össze. Mindenki kiváncsi volt. Először a pio­nírok szólaltak meg, az együttesük az ifjúsági alkotó versenyen is részt- vett és néhány szép szlovák táncot lejtettek. Amikor pedig bees­teledett a fiúk a CSISZ szervezet el­nökének jeladására meggyújtották a tábortüzet. Akkor kezdődött csak az igazi műsor. Otahelová, Palkóvá, Dobolová, mandolinon mélabús szovjet dalokat játszottuk. Előadták a köz­kedvelt Szuliko és Katinka című dalt is. Zvorková és Kristofová Scsipacsev és Mácha verseket szavaltak. A ver­seket dalok követték, majd társasjá­tékok és kedélyes beszélgetések. Stevó ntahel élces mondókáival csakhamar magára vonta a figyelmet és a fiata­lok érdeklődését. A műsor valóban tarka volt. Egy csöppet sem izgatta a fiatalokat, hogy a tábortűz a közeli temető sírköveiről visszatükröződött. Senki se gondolt a kísértetekre. Már tíz órát ütött az óra, amikor a fiúk keresztülugrálták a tábortüzet. Ezzel jelezték, hogy haza kell menniök. Mire Ján Jakubik harmonikáján el­játszotta a „ló éjszakát" című dalt, addigra utolsót pislogott a tábortűz. Az emberek hazafelé szedelődzködtek és útközben mindenki annak az óha­jának adott kifejezést, hogy bár gyakrabban rendeznének a fiatalok ilyen kellemes estét. BRINDZA JÁNOS Örömmel üdvözlik az ostravai lakósok a Frantiskove-Lázne-i ének és tánc- együttest, amely győzött az ostravai népművészeti alkotó versenyeken. A tábortűz mellett \. Ezrekkel a milliókhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom