Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-08 / 2. szám
A CSISZ SZLOVÁKIÁI K0Zt*0N II BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1957. január 8. Ara 60 fillér. VI. évfolyam 2. szám Mai számunkban: Versenyre a moszkvai V1T tiszteletére (4. oldal) Antonín Zápotocky köztársasági elnök újévi beszéde Elhangzott 1957. Január 1. a Csehszlovák Rádióban Drága polgártársak, elvtársak, testvéreim! Az elmúlt év gazdag volt izgalmas, megindító eseményekben.' Az év elején jogosan beszélhettünk a világbéke tábora Szovjetunió vezette erőinek nagy gyarapodásáról, a háborús agresszorok gonosz törekvéseinek és új konfliktusok, háború szítására irányuló kísérleteik meghiúsulásáról. Azon elv egyre nagyobb mértékben való terjedésének hatására, hogy „a tárgyalások és kölcsönös megegyezések útja az egyetlen helyes út, amely minden időszerű nemzetközi probléma megoldásához vezet", érezhető volt a feszültség enyhülése. De ennek ellenére nem lehetett megállni a béke megtartásáért folytatott céltudatos harcban és továbbra is őrt kellett álinunk azon agresszív körök cselszövéseivel szemben, amelyek kapitalista kizsákmányoló érdekeik kedvéért el vannak szánva a nyugalom és béke megbontására. A legutóbbi tapasztalatok mutatják, hogy a háborús uszítók nem mondtak le arról a tervükről, hogy új imperialista háborút robbantsanak ki és hogy végeredményben nyílt háborús agresszióra tértek át. De egyszersmind örömmel szögezhetjük le, hogy az emberek kegyetlen gyilkolása s a békeszerető emberi igyekezet és.munka eredményeinek felelőtlen pusztításával szemben az ellenállás már olyan erős. hogy lehetetlen azt észre _ nem venni. Ezt bizonyította az ellenállás és tiltakozások hatalmas hulláma, amely Anglia, Franciaország és Izrael fegyveres erőinek Egyiptom elleni gonosz támadása után keletkezett. A háborús agresszorok szövetséges erőinek egyiptomi kalandja nem fizetődött ki. Az egyiptomi nép nem hajtott fejet á kegyetlen erőszakos agresszió előtt és hősi ellenállása megnyerte a béke és szabadság barátainak rokonszenvét. .Az egyiptomi nép szabadsága ellen intézett támadással szembehelyezkedett minden nemzet, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság nemzetei éppúgy, mint India százmilliós népe. Abban az időben, amikor a nemzetközi imperializmus háborút akaró erői nyílt háborús agresz- sziőba mentek át Egyiptom ellen, az Amerikai Egyesült Államok azt a benyomást akarta kelteni, mintha ő is a háború ellenzője ienne, mintha a nemzetközi kérdések békés megoldását akarná. De a valóság egészen más. Nem lehet eltitkolni, hogy a vitás kérdéseknek tárgyalások és békés megegyezések útján való megoldására irányuló minden törekvés az „egyenlő az egyenlővel“ elv alapján mindig az amerikai kapitalisták uralkodó köreiben talált a legnagyobb ellenállásra. Ezek a körök a világproblémákat állandóan az erőpolitika pozíciójából akarják megoldani, vagyis a gazdasági önkényuralommal és háborús agressziókkal való fenyegetés útján. Amerika békeellenes erőpolitikáját minden erejéből igyekszik megvalósítani az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Amerika megtörhetetlen ellenállása folytán az Egyesült Nemzetek Szervezete mindmáig nem ismerte el a több mint 600 milliós Kína törvényes jogait. Ezzel szemben a Tajvan szigetén lévő ellenforradalmárok kis csoportját kiáltoták ki a kínai nép képviselőjének és nagyhatalmi tényezőnek Csankajsek bábkormányával az élén. A Csan- kajsek gonosztevőkből állő banda csupán az amerikai ágyúknak, katonai támaszpontoknak és amerikai hajóhadnak köszönheti, hogy büntetlenül folytathatja kalóz- tevékenységét, a nemzetközi joggal ellentétben vészéi lyeztetheti a szabad hajózást a Csendes-óceánon és aljas berepüléseket végezhet a békés kínai dolgozó nép légiterébe. A hatszázmilliős békeszerető népi Kínával és a csankajsek kalózok maroknyi csapatával szemben elfoglalt álláspont világosan jellemzi az Amerikai Egyesült Államok politikáját. Nem béketörekvések ezek, hanem a régi erőpolitika, amely az amerikai kapitalista köröket arra vezeti, hogy kiterjesszék védőkarjukat Csankajsek kalózai fölé. Amerika célja, hogy Távol-Keleten és Tajvan szigetén megtartsa katonai támaszpontjait agresszív politikája számára. Anglia, Franciaország és Izrael Egyiptom elleni katonai támadása esetében sem a béke érdekeit tartotta szem előtt. Újból a kapitalista nyereség érdekeit követte. A Szuezi-csatornából a konfliktus folytán ezt a nyereséget az amerikai tőke kétségkívül elérte, még - .szövetségeseinek — Angliának és Franciaországnak kárára is. (Folytatás a 2. oldalon.) J3á any as zc salad Forró Sándor a neve. Huszonkétéves szőke ember. Arcában okos két szeme úgy tündököl, mint a tenger. Két fia van, pici rajkók, ( hasonlítanak nagyapjukra, ha kacagnak, csilingel tőlük a kert, az utca. Ha este megtér a bánya sötét mélyéből, szalad, gurul felé az út porában két kis fürge alak. Megcsókolják nehéz kezét, mellé simulnak boldogan, s amíg kedvesen csacsognak az idő gyorsan rohan Otthon hófehér abroszon már párolog a vacsora, így várja őket a csillagosszemű kicsike asszonyka. Mire a hold a hegyre ül, négy forró szív aludni tér, és künt, a barna kertek alatt boldogságtól dalol a szél. DÉNES GYÖRGY \ . -kys-i. ú-
