Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-01-01 / 1. szám

>/ • ■ 0 ■ 0 ■ 0 m A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága teljes ülést tartott Magyarországot a NATO támaszpontjának szánták A Propositos argentin lap körölte a venezuelai diákok nyilatkozatát, amelyben elítéli a jelenlegi venezuelai kormány politikáját. A nyilatkozat rámutat, hogy a nyole év előtti katonai for­dulat óta. amely megdöntötte Romul Gallegos alkotmányos demokrata rendszerét, Venezue­lában erőszakos rendszer ural­kodik, amely rendszeresen meg­szegi a civilizált társadalom elemi elveit és az emberi jogo­kat. „Polgártársaink ezrei sínylőd­nek börtönökben. Vagy pedig emigrációban tartózkodnak, a szakszervezeteket megszüntet­ték, az egyetemeket- és iskolá­kat szigorú rendőri felügyelet alatt tartják" — hangzik a nyi­latkozat. E feltételek között — szól a nyilatkozat a továbbiakban» — az if júságnak, különösen a diák­ságnak a nemzeti függetlenség megvédelmezéséért és az ország demokratikus szabadságának fel­újításáért folyó küzdelem első soraiban kell állania. A nyilatkozat felszólítja az amerikai szárazföld országai va­lamennyi demokratikus erőit, elsősorban a diákszervezeteket, nyilvánítsák szolidaritásukat a venezuelai nép harcával, amely a politikai foglyok szabadonbo- csájtását, az emigránsok haza­térését és az alkotmány bizto­sítékok teljes felújítását köve­telik. 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 Budapesten megindult az élet. Harmincnégy útvonalon elindult a forgalom, és több mint kilencszáz autóbusz közlekedik már. Képünkön látjuk, hogy Budapest utcáin már befejezik a sinek javítását. OIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOICOIOIOIOIOIC Ifjúsági szervezet születik Magyarországon 0 n 0 M 0 0 ' Néhány nappal ezelőtt felkerestük Budapesten a Dózsa György utcában a Forradalmi Munkás- ifjúsági Szövetség vezetőségét Donáth Béla mondta el nekünk, ho.qv milyen körülmények között született meg az ifjúsági szövetség. Miután a diákok kiléptek a D!SZ-ből, az szét­esett és október 23-a után, a szervezet meg­szűnt létezni. Donáth Béla a következőképpen magyarázta ezt. hogy mié* t bomlott fel a DISZ. A rákosi-gerőféle vezetés hibái az. ifjúsági szer­vezetben is megnyílván bak A szervezetben bürokrácia uralkodott és a DÍSZ távolállt az ifjúság tömegeitől. Míg 1948-io a fűnk* icnáriu- sok szorosan egybeforrtak az ifjúságnál. A DISZ vezetősége vakon követte Rákosi és Gerő uta­sításait, anélkül, hogy az ifjúságra hallgattak volna. A DISZ az október 23-i eseményektől függetlenül is felbomlott volna. A harcok alatt a fiatalok nem voltak az üzemekben Több ke­rületben Budapesten már akkor szervezkedett a Forradalmi Munkásifjúsági Szövetség. Az el­lenforradalom kilengései megbénították az új ifjúsági szervezet természetes fejlődését. Körül­belül három héttel ezelőtt azonban fellendült az új ifjúsági szervezet tevékenysége. Az első tagjai végigjárták az üzemeket és alakuló cso­portokat szerveztek. Csepelen 19 üzem közül már 12 bekapcsolódott a mozgalomba. 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 A vezetőség körében eleinte sok vita volt ■ arról, hogy milyen legyen az új ifjúsági szerve- Q zet. Ma a tagok a következő elvekből indulnak ki: a szövetség függetlenül dolgozik a kormány­tól, függetlenül a munkástámaszoktől és a párttól. Az ifjúsági szervezetekben a párttagok majd úgy dolgoznak, mint ahogy azt Lenin hangsúlyozta, mégpedig személyes példaadásuk­kal győzik meg az ifjúság tömegeit. Az ifjúság kell, hogy hallattassa hangját, legyen a saját szervezete, amely fellendül és úgy dolgozik, mint ahogy azt az ifjúság akarja. Ez árra ösz­tönzi a szervezet tagjait, hogy sajátmaguk tűz- Q zék ki a céljukat. A Forradalmi Munkásifjúsági H Szövetség munkájában a fiatal munkások, ipari- n tanulók és az üzletekben, valamint az üzemek- JJ ben dolgozó fiatalok szerint irányodik. A szövetség a többi ágazataival együtt abban egy- U séges, hogy továbbra is haladni akar a szocia­lizmus felépítésében, minden erejével azon lesz, hogy az országban béke, rend uralkodjon és mindenütt dolgozzanak. A szövetség szerve a „Magyar Ifjúság“ a legrövidebb időn belül meg­jelenik. Az ifjúsági szövetség tagjai aktívan kiveszik részüket Budapest felépítésében. Brigá­dokat szerveznek, amelyek most a városokban dolgoznak, később pedig a bányákba mennek. A MOSZKVAI METRÓBAN van, melynek ajtajai reggel 6-kor nyílnak meg. Naponta két és fél millió embert szállít és eddig összesen dz milliárd utas volt vagonjá­ban, amely szám négyszer annyi, mint a föld összes lakója. A vonatok száma is 14 milliót tesz ki, melyek az egyes vonalokon máig futottak A vagonok belseje szépen van berendezve. Az ajtók automatikusan nyílnak, az ablakok alatt pedig bőr­ülések nikkelezett csöveken. A vonatvezető hangszórón mondja be, melyik állomás következik, vagy a felszállás befejezését, mint ez anyám esetében történt. A moszk­vai fiatalok télen a metró­ban adnak találkát egymás­nak, mert itt minden idő­szakban egyforma a hőmér­séklet. Télen kellemes me­leg, nyáron hűvös, mert ál­landóan szellőztetnek. 50 ko­pejka a jegy s az utazó egész nap utazhat fel-le, csak akkor vesz ismét je­gyet, ha felmegy a felszínre és újra utazni akar a met­róban. 50 kopejka pedig egy jó találkáért nem sok, jóval Olcsóbb, mint valamelyik ká­véházban eltölteni az időt. Hogy más oldalról is megis­merjük jobban a metrót, a Dzserdzsinszkaja állomáson bekopogtam az állomásfőnök szobájába. Egyenruhába öl­tözött csinos lány teljesített éppen szolgálatot, szívesen elbeszélgettem volna vele tehát estig is. A szobába hamarosan bejött a körzeti ügyeletes vasutas és így alig győztem feljegyezni az ér­dekesebbnél érdekesebb ada­tokat. — Moszkva hét dombon fekszik, és ez a metró épí­tésénél nagy akadályt jelen­tett. Egy vízszirrtre- nem építhették a földalatti vasút összes ágazatát. A nagykör­út. mely a leghosszabb, több helyen keresztezi a mellék­ágakat. Ezek néhol 20—30 méterrel magasabban fut­nak, vagy mélyebben a föld alatt. így az átszálló állomá­sokat mély alagutak kötik össze mozgólépcsőkkel, és egy egész tér alatt vezető folyosókkal. Az egyes vona­lak természetesen össze van­nak kötve mellékvágányok - kal, ígv szükség esetén egyik vonalról könnyen át lehet Irányítani a vonatot a má­sikra. Az állomásokon a föld­alatti csarnokokat csak ak­kor köti össze mozgólépcső, ha a mélység több mint ti­zenkét méter. Van 100 mé­ter hosszú mozgólépcső, de van 15—20 méter hosszú is. — Hogy lehet az, hogy nem szakad be, amikor 15- 20 emeletes épületek, gyá­rak alatt, sőt még a Moszk­va folyó alatt is átvezet a földalatti vasút? —' Nagyon jól van meg­oldva a szigetelés. Ez pedig fontos probléma volt az építészek előtt, tudniillik né­hol több mint száz méterre a föld szintje alatt kellett fúrni, ahol bőven akad víz. A nagy mélységben a ke­mény kőzetben fúrt alagút ellenáll minden nyomásnak s a felszíni építkezéseknél nem jelent semmilyen aka­dályt, — válaszolta a szőke vasutas lány. Elmondta azt is, hogy a legmélyebb állo­más a Kurszkaja, ahol 5-6 perc alatt ér le az utas mozgólépcsőn az állomásra. A vonatok 90—100 kilomé­teres sebességgel szágulda- mástól 3-4 perces távolság­ba vannak csak. Amikor :súcsforgalom van, reggel és ;ste, 1.45 perces időközök­én járnak a vonatok. Nem :r rá az utas felocsúdni az :gyik vonat távozásától és már jön is a másik. Száz- “zreket szállít ilyenkor a metró, mely nélkül Moszkva cözlekedése ma már elkép- :elhetetlen. Az állomásoknak ( öbb csarnoka is van, néha CSOiO OlOIOIOIOIOIOIOlOIOIOIOIOIOIOIOIOIOfO 0 ■ Q 13 0 R 0 s 0 ■ 0 m 0 ■ 0 m 0 ■ 0 E 0 m 0 ■ 0 m 0 ■ 0 ■ 0 K c ifi 0 e 0 0 R 0 0 o RS 0 B* 0 ss 0 Hl 0 n 0 m 0 u c ■ 0 m 0 re 0 m 0 H 0 m o m 0 0 H 0 » 0 EB n 0 m 0 J5 0 R: 0 m 0 N 0 n 0 * 0 ■ 0 m 0 B 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 m 0 a« 0 n o Még rendesen ki sem pi­hentük magunkat a 2000 ki­lométeres hosszú utazás után, amikor Moszkvában a Metropol szállóban megmo­sakodva, átöltözködve, így szóltam édesanyámhoz: — A metró itt van a kö­zelben, menjünk el meg­nézni. Néhány perc múlva már sétáltunk is a moszkvai met­ró Szverdlovszkaja állomása felé. Az útkereszteződésnél majdnem égnek állt a ha­jam, mivel a moszkvaiak nyugodtan sétáltak át az utcán akkor is, ha pirosat jelzett a lámpa. A járóke­lőktől kaptam rá magyará­zatot, hogy ez csak a jár­művek részére szól. A Szverdlovszkaja állomáson két darab 50 kopejos jegy- gyei a kezünkben indultunk a siető tömeggel lefelé, azaz jobban mondva a mozgó lép­cső vitt a moszkvai föld gyomrába. A mélybe vezető alagútban három mozgólép­cső van, kettő felfelé, egy pedig lefelé viszi az utaso­kat. A falat oszlopok csupa márványból, vagy egyéb szép kövekből vannak kirakva. Lent a csarnokban mozai­kokból készített művészi ké­pek ábrázolják a szovjet nép építő törekvését. Az volt az érzésem, mintha a tokaji pincék feneketlen torkába ereszkednék lefelé. Csak­hogy itt politúrtól csillogó diófa burkolat volt körülöt­tem, a mozgó lépcsők közti választófal, korlát, és a füs­tös kormos falak helyett villanyfénnyel megvilágított márványfal vezetett a mély­be. A tisztaságtól ragyogó csarnokokat domborművek, szobrok díszítik, melyeket a •Szovjetunió leghíresebb mű­vészei, szobrászai készítet­tek néhány évvel ezelőtt. A csarnok mindkét oldalán kétpercenként száguldanak el Moszkva különböző irá­nyába a hatvagonos, kénvei- _ mes vonatok. A termekben sietve járnak az emberek. Nem bámészkodik itt csak az átutazó és a külföldi. Ta­lán a vonatok nagy sebessé­ge adja meo a gyalogosok­nak is az ütemet. Naponta milliók utaznak rajta szín­házba, moziba, munkába, vagy máshová. — Merre menjünk ? — kérdeztem édesanyámat — Mindegy, csak utaz­zunk — válaszolt. Megvártuk a következő vonatot, mely nagy suho­gással futott be az állomás­ra. Kényelmes lassúsággal léptem be az egyik vagonba, de jaj, a „felszállás befeje­ződött“ szóra lettem csak figyelmes, mert az önmű­ködően záró ajtók anyám orra előtt becsukódtak. — Várjanak, a fiam bent van, én meg kint maradtam, kiabált a vonat mellett, mely lassú indulásból néhány pil­lanat alatt óriási sebességre ment át, eltűnve. az alagút sötét üregében. Hirtelen én sem tudtam mitévő legyek a bonyolult helyzetben, mert hisz magam is ismeretlen cél felé száguldottam, ahol könnyen eltévedhet az em­ber. Ijedtemben még az ál­lomás nevét is elfelejtettem, ahol felszálltam. Ez pedig nagyon fontos, ha ugyanerre a helyre akarsz visszajutni. Anyám pedig elpanaszolta az ügyet az ügyeletes vasu­tasnak, aki jelző táblával a kezében indította az egy­másután befutó vonatokat. Szálljon fel a következőre — kapta a bölcs választ, me­lyet azonban nem volt mer- sze megvalósítani. Én vagy óra hosszat bolyongtam Moszkva alatt, hol az első, hol a második állomáson ki­szállva, keresve elveszett anyámat. De ha már itt vol­tam a metróban, egyet-mást meg is tudtam róia. 60 ki­lométer hosszú, 45 állomása 0 ■ 0 a 0 B 0 C3 ■ O ■ CD O ■ CD ■ CD ■ CD ■ O ■ CD IOIO ■ O ■ O ■ CD ■ CD ■ O ■ CD B CD ■ O ■ O B 01 CD egymás felett, mint például a Komszomolszkajának Is, amelynek három kijárata és két csarnoka van. Bemész az utca egyik oldalán s a másik kijáraton kijöhetsz a másik oldalon, tehát egy kész labirintus, amelyet a moszkvaiak nagyon jól is­mernek. De nem az idege­nek. A földalatti alagút, az Izmailovszkaja és Pervo- ma.iszkaja állomásoktól a felszínre vezet, s dróttal el­kerített pályán közlekednek a vonatok a kocsiszínbe. Most a luzsnyíki sportpályá­hoz és a Lenin-hegyig épí­tik a metrót, de itt is a környék alacsony fekvése miatt egy jó pár kilométert a felszínen fog haladni a vonát. A Lenin-hegyig a Kievszkajától még négy ál­lomás lesz közbeépítve, . Az egyiket Uszacsevszkajánek nevezték el és már kész is van. A villanymotorral meg­hajtott vonatok 850 voltos árammal működnek. A szer­kezet más, mint a villamo­soknál, mert a villanymotor a szükséges áramot a sinek közepén fekvő vezetékről érintő szerkezettel veszi. Nem tanácsos tehát gyalog járni a sinek között, mert ott nagyfeszültségű áram kering. A falakon egymás mellett rengeteg vezeték ki­séri a vonatot egyik állo­másról a másikra. Az irá­nyítás is teljesen automati­zált. Gombnyomásra műkö­dik a váltó, gyúlnak ki a szemaforok fényei, gomb­nyomásra kapcsolják ki vagy be az áramot, vagy állítják meg veszély esetén a vo­natot. Minden mozdulat te­hát távolról van irányítva, az úgynevezett irányító pult­ról, melyen az ügyeletesnek a fényjelek azt is jelzik, hoqy a vonat melyik szaka­szon halad át e pillanatban. Egy hozzánemértő ember, ha a gombokat megnyomdosná, óriási károkat és bonyodal­mat idézne elő a forgalom­ban. Az ügyeletes kinyitotta az üvegajtót és benéztünk a helyiségbe. A nagy táblán vékony útvonalak vehettek, akárcsak a térképen s az egész szakasz világított, csak néhol tűnt el a fény. — Ahol most nem világit, azon a szakaszon halad a vonat. Látja, most kigyúlt a mel­lette lévő szakaszon, tehát ott halad a vonat. Ha most például megnyomnám ezt a gombot, úgy a közeledő vo­nat átszaladna a másik vo­nalra. Mert ez a váltó, azt hiszem könnyű megérteni, igaz-e? — Igen — válaszoltam s csak most kezdett előttem tisztázódni az egész bonyo­dalmas metró, sok kilométe­res alagútjaival, márványos alagútjaival, villamos beren­dezéseivel. De az egy napra elég volt. Megismertem a metrót kívülről-belülről, mely a Moszkva alatti földet szeli keresztül-kasul. Meguntam a célszerűtlen robogást és így hazaindultam a szállóba. Mikor beléptem a szobába, meglepődve néztem anyám­ra, aki jóízűen pihente ki utunk fáradalmait. Burma ez az ezeréves ősi kul­túrájú ország a Bengáli-öböl és India, Kelet—Pakisztán, Kína, Thaiföld és Laos közé van ékel­ve. 1948 január 4-én kiáltották ki az önállóságukat és ekkor a nép felszabadult. A burmai szövetség azokhoz az ázsiai or­szágokhoz tartozik, amelyek a népek közötti barátság politiká­ját követik. Burma fővárosa Rangun, amely egyszersmind nagyfontosságú kikötő is. Fel­vételünk Rangun egyik forgal­mas utcáján készült. Mindjobban növekszik a hazatérő magyarok száma Magyarország bécsi követsé­gének konzuláris osztálya az MTI képviselőinek kijelentette, h°9y egyre több polgár óhajt visszatérni hazájába azok közül, akik az ellenforradalmi esemé­nyek napjaiban illegálisan eltá­voztak Magyarországról. Kará­csony előtt a hazatérők száma megkétszereződött. Ma már ha­zatérésre jelentkeznek nemcsak az Ausztriába menekültek, ha­nem olyan magyar polgárok is, akik már közben más országba, Olaszországba, Svájcba, Bel­giumba és Nyugat-Németor- szágba vándoroltak. Az Auszt­riából menekült magyarok gyors hazatérési kérelmüket azzal in­dokolják, hogy a túlzsúfolt tá­borokban elviselhetetlen az élet, a legalapvetőbb higéniai köve­telményekről sem gondoskod­nak. Sokan kénytelenek vasúti várótermekben éjszakázni. Demokratikus szabadságot Venezuelának A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 20—21-én tartotta teljes ülését. A Központi Bizottság, plénuma a következő kérdéseket tárgyal­ta: 1. N. K. Bajbakov és M. Z. Szgburov elvtirsak beszámolója a hatodik ötéves terv összeállí­tásával kapcsolatos munkálatok­ról, valamint az 1956—1960. évekre és az 1957. népgazdasági évre vonatkozó ellenőrző szá­mok meghatározásáról. 2. N. A. Bulganyin elvtárs be­számolója a Szovjetunió nép­gazdasága jobb irányításának kérdéseivel kapcsolatban. A megvitatott kérdésekben a teljes üiés megfelelő határoza­tokat fogadott el. Tekintettel arra, hogy D. T, Sepilov elvtársat a Szovjetunió külügyminiszterévé nevezték ki, a teljes ülés Sepilov elvtársat felmentette a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának titkári funkciójától. A Neues Deutschland mün­cheni forrásból érkező hírt kö­zöl a magyarországi ellenforra­dalom kuliszái mögött történt események leleplezéséről. Októ­ber végén — írja a lap — Münchenben titkos üléseken ta­lálkoztak befolyásos amerikai személyiségek magyar emigráns politikusokkal az úgynevezett „Szabad Európa Bizottság" és „Magyar Harcos Szövetség" tag­jaival. A tanácskozások résztvevői az amerikaiak kívánságára elhatá­rozták. hogy a .lövő magyar kormány politikáját a követke­ző elvek irányítják majd: 1. a földtulajdon visszaállítása Ma­gyarországon úgy, ahogy az 1945-ig volt; 2. az államosítás felszámolása politikájának kö­vetkezetes megvalósítása az ipar terén és a lehetőség szerint a vagyon visszaadása a volt nagy­iparosoknak; 3. az USA katonai és polgári tanácsadóinak műkö­dése Magyarországon; 4. kül­földi érdekek érvényesítése az ország gazdaságában, különösen a bauxit és urán termelésében; 5. amerikai gazdasági segítség és az amerikai gazdasági ta­nácsadók működése; 6. Magyar- ország beosztása a NATO-ba, valamint a katonai légi támasz­pontjainak létesítése magyar területen. Ezenkívül megegyeztek abban, .hogy Magyarország felmondja az érvényben lévő kereskedelmi és gazdasági szerződéseket és újakat kot, elsősorban az USA- val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom