Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

1936. níárciuj tO. 7 ! Hivatalos jelentés a CSISZ SZKB elnökségének üléséről A rétek és legelők nagyobb hozamáért! Kövessük a kunesovi, damásdi és szódöi fiutálok kezdeményezését! A ,CSISZ SZKB elnöksége megtárgyalta a kunesovi, damásdi és szódói fiatalok kezdeményezését, akik a legelők és rétek gondozására vonatkozólag értékes kö­telezettségvállalásokat tettek. Száz és száz szervezet megtette az előkészületeket, hogy rendbehozzák, végigboronálják a ?eteket és lege­lőket, valamint kitisztítják az árkokat. Ezen munkák tel­jesítésével fokozhatjuk a legelőkön és réteken a takar­mány termelését és hozzájárulhatunk az állati termelés fokozásához. A CSISZ SZKB köszönti a CSISZ szervek és szerveze­tek kezdeményezését és a Mezőgazdasági Megbízotti Hi­vatallal közösen a CSISZ szlovákiai szervezetei, valamint a pionír csoportok számára a legelők és rétek gondozá­sát célzó országos versenyt hirdet. A verseny győztesei azok a CSISZ szervezetek és pio­nírcsoportok lesznek, melyek a legjobb eredményeket érik el. a. ) A legelők és rétek gondozása tervének teljesíté­sében és túlteljesítésében, az EFSZ-ekben, az állami gazdaságokban és a falun. b. ) Minél nagyobbszámú fiatal kapcsolódjon be a le­gelők és rétek gondozásába és minél nagyobb hektárte­rületei) vegyék ki a fiatalok részüket a legelők és rétek gondozásában. A győztés CSISZ szervezetek és pionírszervezetek ér­tékes tárgyi jutalomban részesülnek. CSISZ funkcionáriusok, CSISZ tagok, fiúk és leányok! Beszéljétek meg a mezőgazdasági megbízottnak a ré­tek és legelők gondozására vonatkozó felhívását és a versenyre vonatkozó ketelézettségvállalásotokkal kapcso­latosan kérjétek ki az EFSZ-ek, az állami gazdaságok, gépállomások és a helyi nemzeti- bizottságok véleményét. Nyerjétek meg a fiatalokat és az idősebb szövetkezeti tagokat, á parasztokat és a többi polgárokat a rétek és legelők gondozására! Gondoskodjatok arról, hogy rendben készítsék elő a gépeket, a műtrágyát és szerszámokat és minden fiatal tisztában legyen azzal, hogy a kötelezettségvállalásból ki­folyólag milyen feladat vár rá. Alaposan készüljetek fel és lelkesen munkára fel! Harccal a mezőgazdaság fellendítéséért, a földek gaz­dag terméséért köszöntjük a CSISZ szlovákiai kongresz- szusát. t Repülési problémák „hang-gáton“ túl T öbb mint tíz esztendeje 1 annak,- hogy a nagy se­bességű hőlÉjjsugartó' repülőgé­pek pilótái rejtélyes új jelen­ségekkel ismerkedtek meg. —• Ezek a , titokzatos^ jelenségek abban nyilvánultak meg, hogy a hangsebesség elérésekor a gépek váratlan erejű és irányú rezgésbe kezdtek s a kormá­nyok hatása sokszor ellentétes irányúvá változott. Ez a hatás s k pilóta kezéből kicsavarta a gépet, s a pilóta szerencsésnek mondhatta magát, ha a gépből kiugorhatott. Minthogy ezek a jelenségek mindig a hangsebes­ség, elérésekor következtek be, a repüléstechnika —-' hangsebes­ségi gátnéven foglalta össze őket. A repiilőgéoek és motorok fejlesztésével a hangsebességi gát nehézségeit sikerült rendre leküzdeni. Ma már számtalan olyan vadászgép vau, amely vízszintes repülésben is eléri, sőt túlszárnyalja a hang terje­dési sebességét és ezzel együtt ledönti a hangsebességi gátat is. , A fejlődés tehát nem állt meg, sőt rohamléptekkel ha­ladtunk eiőre. A fejlődéssel aztoban újabb és, újabb nehéz­ségek is jelentkeztek. Alighogy a gépek sebessége meghaladta a' hang sebességét, újabb kez­detben leküzdhetetlennek látszó akadály vált ismeretessé: A HÖ-GAT. A hangsebesség) gát leküzdéséhez lényegében csak erősebb, motorokra még me gfelelően kialakítót: gépekre volt szükség.1, A iiögáttai azon­ban már nem ilyen egyszerű a helyzet. Hogy jobban megért­sük voltaképpen miről is van szó. vizsgáljuk meg először mit nevez a repüiéstechnika hő- gátnak. Tulajdonképpen az a súrlódási hő ez, amely a repü­lőgép és a levegő súrlódásakor> keletkezik. Ez a súrlódási hő minden esetben föllép, de kis1 sebességeknél természetesen cs^k néhány fok Celsius. Egy korszerű utasszállítógép felülete például repülés közben mintegy 9,1 foknyit .melegedne fel, ha ugyanakkor nem hülne lé, jóval több fokkal a környező levegő általában hidegebb hőmérsékle­tére. MIKOR VESZÉLYES A SÚR­LÓDÁSI HŰ. A súrlódási hő akkor kezd veszélyessé válni, amikor a'hőmérséklet a 40 Cel­sius fokot éri él. Először csu­pán a gépnek a légáramlással szemben' néző részei meleged­nek fel, majd a hő gyorsan átadódik az egész szerkezetnek. Negyven foknál a pilóta már nem. érzi jól magát, a tneleg befolyásolja ítélőképességét, szervezetének teherbírását A repülőgép anyagai ekkor még nem reagálnak a hőhatásokra. Ilyen hőmérséklet emelkedés akkor következik be, ha a gép sebessége meghaladta az M 1-et, azaz a hangterjedési se­bességét. (Tudvalevő, hogy a hang és a repülés sebessége közötti viszony Mach-al — rö­vidítve M-el jelölik. — Az M l. 1.050 krn/órás repülési se­bességet jelent az M 2, ennek kétszeresét, vagyis 2.100 km/óra sebességet jeleni és így to­vább.) Az M 1. sebességet ma már a közönséges hőlégsugaras va­dászgépek is elérik. A különle­ges sebességi célokra épített holégsugaras gépek könnyen el­érhetik az M 2. értékét is. Eb­ben se. esetben a súrlódási hő eléri a 160 Celsius fokot. Ez már sokkal veszélyesebb, mert ezen a hőmérsékleten megol­vadnak a gép műanyagából ké­szült alkatrészei, például a pi­lótafülke átlátszó burkolata, ki­olvadnak a forrasztások, szige­telések, felforr az üzemanyag, felrobbant a lőszer, a rádió és radarberéndezés felmondja a szolgálatot, az aluminiurnőtvö- zetek pedirr eredeti szilárdsá­guknak mintegy 40 százalékát elveszítik. Az M. 3. értéket már csak rakétahajtású repülőgépek, érhetik el. Az 'M 4. éftéket, csak pilótanélküli rakéták és az M 5-néI nagyobb sebességet csak kétlépcsős rakéták érik el. — Ilyen sebességnél már az alu­mínium is teljesen megolvad, az acél kilágyul és a belőle készült alkatrészek alakja de­formálódik. VÉDEKEZÉS HŰTÉSSEL, HŐSZIGETELÉSSEL. A kor­szerű nagy. sebességű vadász­gépek hőálló anyagokból ké­szülnek és önműködő kabin­hűtő berendezéssel repülnek. Legfontosabb ugyanis a pilótát környező levegő hőmérsékleté­nek tűrhetővé való. süllyesztése. Természetesen a géptervezők, gépszerkesztők sok’ irányban keresik a megoldást. Egyik megoldásként például a gép felületét tükörfényesre csiszol­ják,, ezáltal csökken a súrlódási együttható, csökken a hőfejjő- dés. Kísérleteznek hűtőfolya­dékkal is. Ez a megoldás azon­ban ismét súlyproblémát - vet fel, ami a repülésnél igen fon­tos. tényező. Legújabban kera­mikus anyagokkal kísérletez­nek. Nagy gondot okoz az is, hogy veszély esetén a pilóta milyen úton . hagyhatja el a gé­pet. Kiugrás esetén igen nagy veszély fenyegeti. Először a súrlódási hőben pillanatok alatt megsülhet, a légritka levegőben oxigén hiányában megfulladhat, majd a környező levegő hőmér sékleíére lehűlve porhanyóssá fagyhat. Tehát mindezek meg­gátolására a pilóták külön kis fülkében ülnek. Veszély esetén a pilóta fülkéjével együtt el­hagyja a gépet és mindaddig a fülkében marad, míg kellően le, nem lassul és oxigénben gazdagabb rétegbe nem kerül, ahol niár a hőmérséklet sem olyan alacsony. Nagy magasságokat elérő re- püiőgépeket nem lehet a föld Tői indítani, mert üzemanya­guk elfogyna, még mielőtt a kívánt magasságot elérnék. Így indításuk körülbelül J0 kilomé­ter magasságban anyagép alól történik. Az anyagép lekapcsol­ja a kisebb méretű rakétagépet, miire ez zuhanórepülésbe megy át, maid a gép pilótája sorban bekapcsolja a rakétamotorokaí és meredeken emelkedve éri el a legnagyobb sebességet. Több ezer kilométeres sebességgel M 2 — M 5 értékkel ma még csak a különleges kísérleti gépek re­pülnek. Nincs azonban afelől kétség, hogy a repülés rövide­sen eléri majd a fejlődésnek azt a fokát, ahol a ma még igen nagynak tartott sebessé­geié már mindénennapos utazó­sebességekké válnak. A felmerülő nehézségek meg­oldásával két célt is szolgálunk: a légkörben történő repülés gyorsabbá tételét, és az űrhajó­zás előkészítését. Néhány ada­tot emtítve láthatjuk, hogy az elért eredmények óriásiak. A repülés jelenlegi világrekord­jainak adatai: A legnagyobb sebességet ' — óránként 8.250 km — egy pilótanélküli két­lépcsős rakéta második foko­zata ért el 475 km-es magas­ságban, Pilóta irányította ra- kétagéppel. 3.120 km/óra az ed­di» elért legnagyobb sebesség. Természetesen a gép csak igen rövid ideig repült ezzel a se­bességgel. Ez a gép különben 27.400 m-es legnagyobb magas­ságot érte. el. A, földről induit gépek hivatalos sebességi vi­lágrekordja . 1.255 km/óra, a magassági csúcs pedig kereken 20.000 méter. Ez a gép nem rakéta, hanem hőlégsugaras motorral repül. Minden CSISZ tag kezébe ifjúsági lapot Somogyi Károly egyéni­leg gazdálkodó paraszt­fiatal a CSISZ váradl alapszervezetének elnöke, a sajtóterjesztési verseny kezdeményezője. Járásaink jelentik: SZENC: Járásunk vezetőségé­nek elnöksége foglalkozott a sajtóterjesztés problémájával és összehívtuk a járás propagan­distáit, ahol megbeszéltük a tennivalókat. Villámhíreket küld­tünk szét a szervezeteknek és még külön az instruktorokon keresztül is felhívtuk figyel­müket a sajtóterjesztési ver­senyre. A versenybe már eddig több szervezet belekapcsolódott és jelentették, hogy minden taqjukat megnyerik előfizető­nek. DUNASZERDAHELY: Vasár­nap a Nemzötközi Nőnap alkal­mából agitációs vasárnapot ren­deztünk. A fiatalok agitkettő- sei előfizetőket szereztek a Nők Lapjára, és az ifjúsági sajtóra. Hogy növeljük az ifjúsági sajtó előfizetőinek számát, elhatároz­tuk, hogy aktívára hívjuk ösz- sze járásunk postaalkalmazot- tait és megbeszéljük velük, hogyan indíthatnánk versenyt a kézbesítők között. A legtöbb előfizetőt szerző kézbesítőket megjutalmazzuk. Ezenkívül már­ciusban a kongresszus tisztele­tére sajtóhetet rendezünk és minden faluban agitketősök lá­togatják meg a családokat és terjesztik az ifjúsági sajtót. Tudósok a kietlen Antarktiszon (AZ ELSŐ NEMZETKÖZI GEOFIZIKAI ÉV) A két sarkvidék felkutatása . ;ár régtől foglalköztatta a tú­lsókat, kutatókat és az embe- ség kielégíthetetlen tudás- lomját bizonyítja az a sok tpedíció, amely a két sark'yi- »k kutatásaiban részt veit. — zámtálan vállalkozás volt már két sark felkutatása, íöbb- nvesebb sikerrel, s mind a mai apig ismereteink különösen a éli-sarkról még nagyon el- lyészőek. A tudósok már a mit században közös erővel idultak a zord sarki időjárás igyözésére*. és 1882—83-ban .egrendezték az I. Nemzetközi arkvidéki Ev:et. amelynek ke­ltén belül nemzetközi expedí- ók létesültek és indultak el z Északi, illetve á Déli-sark ^kutatására. Az Eszaki-sar- jn tizenhárom állomás, a Déli­nkön két kutató állomás lété­ül ,és végezte megfigyeléseit, z az arányszám is mutatja, ogy már abban az !dő"ben is ibb ismeretünk volt, az Északi arkról, mint a zordabb ^és zlnte megközelíthetetlen Déli- arkról. A Nemzetközi SarkvM éki Évet 1932—33-ban megis: lételték. Az elért nagy ered- iények az alkalmazott techni- ai és tudományos eszközök ie- mtös tökéletesedésén kívül el- ősorban a j repülőgépnek cs a ádiónak köszönhető. Ä második világháború ugyan órészt szünetelésre kárhoztatta sarkkutatást, de utána annál endületesebb életre támadt, .fost már a harmincas évek­en tömegesen alkalmazott idő- árás-kutató rádiószondákon kí- ml a légkör-kutató rakéták, a telikopterek, és a radar is be­vonult a sarkkuíatás eszközei közé. A gyorsan kibontakozó ered­mények tették lehetővé, hogy a harmadik sarkvidéki év meg­szervezésével ne várjanak is­mét ötyen évig. Ezért úgy döntöttek, hogy 1982—83 lie­belt, 25 esztendővel előbb 1937— 5S-ban az egész Fold vizsgálatára kiterjedő Nemzet­közi Geofizikai Év keretében hozzák közös nevezőre a sark­vidéki kutatásokat, A nemzet­közi együttműködés’ főként a Déli-sarkvidéken ölt olyan mé­reteket és formát, amilyenre még nem volt példa. Ismeretlen területek a legnagyobb kiterje­désben a Déli-sark körül elhe­lyezkedő'óriási szigetén az An- tarkíiszon a hatodik földrészen merednek elénk. Merednek a szó legszorosabb értelmében, mert egyes hegyvonulatok csú­csai olykor hatezer méter ma­gasra emelkednek, az egyébként is, fensík-jellegű földrészen. Át­lagos magassága ugyanis nem­igen marad alatta a 3.000 mé­ternek, hiszen jórészét) 2.000 méter vástag jégpáncél borítja, a több mint 14 millió négyzet- kilométer területű szárazföldet. Tehát nagyobb, mint Európa. De nem is a roppant kiterje­dése, hanem rendkívül zord éghajlata miatt nehéz a kuta­tók .munkája. Évi középhőmér­séklete mínusz 25 Celsius fok, de egyes. pontjain nem ritkán mínusz 80 Celsius fok -alá süllyed a , hőmérséklet. Emellett óriási területén jóformán soha­sem csitulnak el a jeges hó­viharok. A. kegyetlen fagy és a magasra csapó hófúvások te­hát minduntalan útját állják az előrejutásnak és a tájékozódás­nak. Csak a szárazföld néhány parti sávján kegyesebb az ég­hajlat. De itt is olyan satnya á növényzet, hpgy változatösaDb szárazföldi állatvilág nem ala­kulhatott ki. Ilyen embertelen körülmények között nem cso­da, ha a j kilométeres vastag­ságú jégtakaróval fedett szá­razföldnek még a part vona­lait sen) ismerjük pontosan. — Olyan jelek is . Vannak, hogy az Antarktisz tulajdonképpen két szigetből áll. és belsejében jégrneHtes tavak amolyan me­leg oázisok vannak. Ez annál meglepőbb, mert a Déli-sarkvi­dék a maga egészében Földünk leghidegebb területe. A Nemzetközi Geofizikai Év, amely több mint 50 nép tudó­sainak részvételével 1957 július 1-én kezdődik, é3 1958. év vé­géig tárt, minden bizonnyal a hatodik földrész számtalan rej­télyére is sok választ fog ad­ni. Ez a remény annál jogo­sabb, mert a nagy lélekszámú nemzetek a technika minden vívmányával felszerelt expedí­ciókkal jelennek meg a Déli­sarkvidéken nemcsak a Föld- egészére vonatkozó észlelések­re és mérésekre, lesz gondjuk, hanem a meteorólógia, a ne­hézkedési erő. a íöldmágnesség, a sarkifény a felső légköri ré­tegek, a jégtan és az oceánogra- fia kérdésein kívül a Déli-sark behatóbb, földrajzi vizsgálatát és térképesítését is programm- jukra tűzték. A Szovjetunió például három kutató állomást létesít nemzet­közileg kijelölt szektorán. Az expedíció első hajója, a 12.000 tonnás Ob, már ki is kötött a jégbirodalom, partján és már megkezdte a- kutatásokat. A jég­törő-berendezéssel ellátott hajó repütő'Gpeket, helikoptereket, lánctalpas traktorokat és szét­szedhető házakat rs vitt magá­val. A kutatás azonban még mindig életveszélyes, bármilyen rohamosan is fejlődik a sark­kutatás technikai eszközei, A Déli-sarkvidék rettentő hidege iszonyatos hó és jégviharai minduntalan akadályokat állító terepviszonyai sok veszélyt rej­tenek magukban. gt ' ; f főt | ■ai:»:. í n} ÉlÉilisI y V Érettségizőink figyelmébe Ez év szeptember 1-én a most érettségiző fiatalok számára újtípusú kétéves szakiskolákat nyitnak. Ezek az iskolák úgy a szülők, mint a fiatalok körében nagy visszhangra találtak. Az iskolaügyi minisztérium Prágában. Pilzenben, Hradec Královen, Bmóban, Ostravában a gépészeti szakiskolákon, gépészeti tech­nológiai szakot is létesít. A pardubici malom- és pékszakisko­lában a gabonaneműek feldolgozásának technológiájára is külön szakot létesítenek, valamint külön szakot képez majd a pék­ségek és tésztanemúek technológiája is. Az építészeti iskolákon külön szakon foglalkoznak majd az előregyártott épületalkatrészekkel. Liberecben az építészeti szakiskolákon külön szakon adják majd eiö az útépítést, a re­pülőterek építését és a városi forgalom iebonyohtását. A prágai gépészeti szakiskolában külön szak lesz a vasút­építés és tervezés, valamint a vasúti összeköttetés megszerve­zése. ValUcén (morva-vidék) a vasutasiskoluban külön szakot képez a vasúti összeköttetések megszervezése, ceské Trebován és Sumperkben a vasutasiskolán külön szakun képezik ki a mozdonyvezetőket. Prágában az elektrotevíuukai ipái iskolán külön szak lesz a távbeszélés és távirdaszak. Szeptember 1-én a mezőgazdasági iskolákban is külön sza­kokat létesítenek. Többek között Prágában, Kariové Varyban, Olomoucban, Uhorske Hradistéban, Ostraván pénzügy) és nem­zetgazdasági nyilvántartási szakot létesítenek. Prágában a gazdasági iskolában külön szakon foglalkoznak majd a nemzetközi ekonőmiai kapcsolatokkal. A prostéjovi mezőgazdasági iskolában külön szakot képez a baromfitenyésztés. Hranicén bevezetik az erdészeti szakot. Az egészségügyi iskolában Prágában, Ceské Budéjovicén, Karlove Varyban, Pardubicén, Bmoban, Olomoucban szülésznői szakiskolát nyitnak, Ceské Budéjovicén, Plzenben, Ostí nad Labemben, Ostravában egészségügyi laboránsokat képeznek majd ki. Prágában és Bmóban, röntgenlaboránsokat, Prágában pedig rehabilitációs központokban dolgozó egészségügyi szak­embereket. A 11 évej iskola végzett tanulói Prágában és Bmóban mint kultúrmunkások is kiképezhetik magukat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom