Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-10 / 10. szám

n 1956. március 10 A nagy tanácskozás befejeződött, a küldöttek hazautaztak. AZ SZKP KONGRESSZUSÁNAK ÖRIÄSI HATÁSA azonban most kezd csak a maga teljességében kibontakozni. A kapitalista országok vezetői is tanulmányozzák a kongesz- szusi beszédeket és megnyiltakozásaikon érződik a szovjet po­litika feltárt perspektívájának hatalmas népi visszhangja. Eden angol miniszterelnök például az alsóházban a XX. pártkong­resszus eseményeire utalva Bulganyin és Hruscsov áprilisi ang­liai látogatásáról kijelentette: „Az orosz vezetők beszédei sok mindent bebizonyítottak, nem uolsó sorban azt, hogy tárgyal­nunk kell egymással." Hangsúlyozta, hogy igyekszik „közös nyelvet” találni a szovjet vezetők áprilisi látogatása alkalmával. Dulles amerikai külügyminiszter többször is nyilatkozott a kongresszus irányvonaláról, amelynek kialakulását az „erőpoliti­ka“ eredményének tulajdonítottak. A múlt hét csütörtöki nyi­latkozatában viszont kénytelen volt elismerni a gazdasági együttműködésre irányuló szovjet politika következtében be­állott nagyarányú változásokat, s hogy a politika rendkívül vonzó a népek számára. Dulles ugyanakkor rémképet festett ennek az együttműködésnek állítólagos veszélyeiről. A gazdasági együttműködésben legerősebben érdekelt, fej­letlenebb gazdasági országok szócsövei azonban a múlt héten is másképpen nyilatkoztak e kérdésben. Az indiai Ananda Ba­zar Patrika című kalkuttai lap a XX. kongresszusról szóló ve­zércikkében például így ír: „Oroszország elő fogja segíteni hogy Indiában, Egyiptomban és más országokban nagy üzemek épüljenek. Ezt a gyarmati gazdaság régi törvényei miatt a nyugati hatalmak sohasem tették." Az afgán kormány a múlt hét csütörtökön írta alá azt az egyezményt, amely szerint a szovjet kormány százmillió dollár értékű hitel keretében tech­nikai segítséget nyújt két vízierőmű, három gépkocsijavító­vállalat, a Hindukus hegyláncon át vezető autóútvonal, továbbá öntözőművek, fizikai és vegyészeti laboratórium s egy vidéki repülőtér építéséhez valamint a fővárosi repülőtér átépítésé­hez, s elvégzi a szükséges kutatómunkát egy műtrágyagyár építésének előkészítésére. S az „erőpolitika” által kiváltott elégedetlenségre jellemző, hogy még a Fülöp-szigetek ENSZ- küldöttségének vezetője is kijelentette amerikai nyilatkozatá­ban, hogy az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia „össze­zavarodott” külpolitikai vonalvezetését az új politikai helyzet tényével. A háborús tömb-politika fokozódó elszigetelődését világítot­ta meg GRONCHI OLASZ ELNÖK WASHINGTONI TÁRGYALÁSA is. Az elnök a kongresszus két házának együttes ülésén — bár óvatosan — bírálta a katonai tömbökre támaszkodó ame­rikai külpolitikát és főként az Atlanti Szerződés politikáját. Kijelentette, hogy a Nyugat „az eszmék és a politikai tájéko­zódás területén a zavarriasztó szakaszába” jutott. Noha a NATO fenntartás mellett nyilatkozott, kiemelte, hogy a kato­nai egyezmények hangsúlyozása elavult és ezeket „az együtt­működés új és messzetekiníő formáival“ kell kiegészíteni, el­sősorban gazdasági téren. Olaszországról azt mondotta: „ala­csony életszínvonala következtében a nép nem tudja egészé­ben kifejteni képességeit, hiányt szenved fontos szükségleti cikkekben, mert viselnie kell a védelem (értsd: fegyverkezés) pénzügyi terhét.” Kijelentette, hgy országa nem kér amerikai gazdasági segélyt, ellenben „nagy szüksége van gazdasági együttműködésre nemzetközi színvonalú kölcsönös egyezmé­nyek” alapján. Gronchi bírálta az „erő-egyensúly” elméletét és helyeselte a két rendszer békés versenyét. Az agresszív tömb-politika kiemelkedő veresége volt a múlt héten a jordániai Arab Légió parancsnoka: GLUBB TÁBORNOK MENESZTÉSE A nemzetközi sajtó kivétel nélkül úgy értékeli Jordánia lé­pését, mint amely hatalmas pofont jelent az agresszív bagdadi paktumba való belépést erőszakoló kötök számára. A Reuter angol hírügynökség rámutat arra, hogy Glubb menesztésének híre „egészen váratlanul érte a londoni diplomáciai köröket.” A tábornok és családja Ciprusról most Londoba utazott, ahol jelentést tesz az angol kormánynak elbocsátásának körülmé­nyeiről. Az Arab Liga főtitkára a múlt pénteken kijelentette, hogy „Glubb pasa elmozdítása nagy lépés az arab fegyveres erők egyesítése felé.“ A londoni Star azt írja hogy „most valószí­nűleg felül kell majd vizsgálni Anglia szerződéses viszonyait Jordániával. Jelenleg egyezmények vannak a két ország között a kölcsönös segélynyújtásról továbbá arról, hogy Nagy-Britán- nia segít az Arab Légió kiképzésében és fenntartásában. Erre a célra Anglia segélyt fizet Jordániának, amelynek összege most mintegy évi kilencmillió font.” AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZTER ÉS NASSZER egyiptomi tárgyalásai során Selwyn Lloyd az egyiptomi minisz­terelnöktől hallhatta, hogy a „bagdadi paktum megosztotta az arab világot és sérti az arab tömegek érzéseit.” A megbeszé­lés után az angol Külügyminiszter sajtóértekezleten megnyug­tatásul közölte: „pillanatnyilag nincs szó arról, hogy más or­szágokat is felszólítanak e szerződéshez való csatlakozásra.” Az angol védnökség alatt álló Bahrein-szigeteken, ahol Lloyd Kairóból Üj-Delhibe utaztában megszakította útját, a tüntetők kövekkel dobálták kocsiját s azt kiáltották: „Menjetek haza!” Ugyanaznap, amikor A FRANCIA KORMÁNY ELFOGADTA A MOSZKVAI MEGHÍVÁST. _ Pineau francia külügyminiszter az angol-amerikai laptudósítók társaságának ebédjén a nemzetközi feszültség enyhítése szem­pontjából fontossá válható gondolatokat' fejtett ki. Amit Wa­shingtonnak a héten már meg kellett hallgatnia Gronchi olasz elnöktől, azt a francia külügyminiszter még erőteljesebben fogalmazta meg. Hangoztatta, hogy a háború és a béke prob­lémáit illetően semmiképpen sem ért egyet a nyugati politika általános irányzatával. Ő is hibáztatta a katonai erő kizáróla­gos hangsúlyozását, mert „a Nyugat így tért veszt a kommu­nisták békepropagandájávaí szemben.“ Leszögezte- hogy a há­ború politikája túlhaladott és azt mondotta, hogy következe­tesen a Kelet és Nyugat kulturális kapcsolatainak irányában fogja vezetni a francia politikát, amely betöltheti az összekö­tő láncszem szerepét. Bulganyin és Hruscsov ázsiai segélyajánlatára azt mondotta: sokkal fontosabbak, mint a hadgyakorlatok. Mindez annál fi­gyelemreméltóbb, mert a három nyugati nagyhatalom egyik külügyminiszterétől hangzott el. A francia kormány a múlt héten levonta a megfelelő követ­keztetéseket a marokkói kérdésben is és a múlt pénteken nyi­latkozatot írt alá. A Magyar Népköztársaság küldöttsége, melyet Rónai Sándor a országgyűlés elnöke vezet, szombaton, március 5-án Vysoca- nyban meglátogatta a CKD Stalingrad nemzeti vállalatot. Képünkön jobbra: Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Germadics Vilmos, a budapesti „Ganz” vagongyár mérnöke és Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke, az üzem megtekintése közben. _________MAROKKO FÜGGETLENSÉGÉRŐL De még a polgári' Echos is, amely a közös nyilatkozatot Mollet miniszterelnök első sikereként értékeli, megállapítja: „Ez a siker azonban csak akkor lehet tartós, ha hamarosan meggyó­gyítják az algériai fekélyt és ha széles nemzeti többség áll a kormány mögé, hogy jóváhagyjon egy világos és erélyes poli­tikát. Sajnos pillanatnyilag semmi sem mutat arra, hogy en­nek órája közeledik.” A miniszterelnök rádióbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Algériát továbbra is elválaszthatatlan kötelékek fűzik Francia- országhoz és erőszakkal fenyegetődzött. A nemzetgyűlés csü­törtökön kezdte meg a különleges felhatalmazást kérő tör­vényjavaslat tárgyalását s, a párizsi sajtó valószínűnek tartja, hogy Mollet felveti majd a bizalmi kérdést. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben síkraszáll a tárgyalások politikája mellett annak érdekében, hogy Franciaország és Algeria kö­zött tartós politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok legye­nek. Neve harci lobogó volt és lesz... 85 évvel ezelőtt született Róza Luxemburg A nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja: Róza Luxemburg születésének 85. évfordulójára emlékeztünk március 5.-én. Szülőhazája a cári elnyomás alatt síny­lődő Lengyelország. Kora ifjúságában — alig 18 éves korában kezdi meg forradalmi munkásságát. Résztvesz az orosz és a lengyel emigránsok forradalmi ievékeny- ségébefi. A század fordulóján Németországban dolgozik, harcol a burzsoázia érdekeit képviselő revizionizmus ellen. Az 1905-ös forradalom idején Varsóban küzd a prole­tariátus ügyéért. A forradalom bukása után letartóztat­ják, de erejét, akaratát nem törhetik meg. Fogsága ide­jét azzal tölti, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a for­radalom "tapasztalatait. Lengyelországból "ismét Német­országba viszi útja, a német munkásosztályt segíti; írásaiban, előadásaiban a tőkés rend elleni harcra ne­veli a munkásokat. E meg nem alkuvó forradalmár elméleti tévedéseit Lenin elvtárs Wrálta meg. Róza Luxemburg ugyanis nem ismerte fel az imperializmus alapvető ellentmondá­sait, a kapitalizmus „automatikus csődjében“ reményke­dett. Másik tévedése: nem ismerte fel a parasztság for­radalmi erejét, a népek önrendelkezési jogáért vívott küzdelmet sem látta helyesen. De „tévedései ellenére is sas volt és az is maradt“ — mondotta Lenin elvtárs Rosa Luxemburgról. Az első világháború kitérése után kérlelhetetlen harcot indított az imperialista háború ellen. Szembeszáll a né­met szociáldemokrata párt szociálsoviniszta vezetőségé­vel. Ezért -ismét letartóztatták, s börtönéből az 1918 novemberében kitörő forradalom, szabadítja ki. Törhetet­len erővel folytatta tovább munkáját, s a német mun­kásosztály legiobbiaival megalapítja Németország Kom­munista Pártját. A forrón szeretett párt megerősödését azonban már nem érhette el. Dühödt ellenségei nem tűrhették forradalmi tevékenységét, 1919 január 15-én ellenforradalmár tisztek elhurcolták s kegyetlenül meg­gyilkolták. Róza Luxemburg emlékét az egész világon őrzi a munkásosztály. Neve harci lobogó volt és lesz a szabad­ságért küzdő népek szívében. A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSÁNAK ANGOL LAPOK PINEAU NYILATKOZATÁRÓL A Times diplomáciai szemleírója hangsúlyozza, hogy Pineau francia külügyminiszter nyilatkozata volt a főoka Guy Mollet •sürgős Londonbai hívásának. „A Pineau-beszéd legmeglepőbb momentuma az a nyíltság volt, amellyel a miniszter kijelentette, hogy a Nyugatnak nin­csen közös közép-keleti vagy más körzetbeli politikája... A beszéd azt mutatja, bármilyen legyen is a jelenlegi francia kormány állásfoglalása, egyre erősödik annak lehetősége, hogy Franciaországban határozott mozgalom keletkezik amely telje­sen új és semleges politika folytatását kívánja.” A Daily Mail „A front összeomlik“ című szerkesztőségi cik­kében Pineau beszédét úgy értékeli, hogy az a nyugati hatal­mak politikájában tapasztalható kudarc-láncolat egyik szeme. ;„A kezdeményezést manapság az oroszok vették át — írja a jlap — és jól fel is használják. A nyugati front összeomlik. Bárhová tekintsen is az ember, a front mindenütt összeomlás­ban van. Vegyük mindenekelőtt Franciaországot. Pineau fran­cia külügyminiszter riadalmat keltő beszéde — a. külügymi­niszter „gyökerében nem ■ ért egyet" a nyugati politikával — a Moszkvához való közeledés tendenciáját mutatja ... Vegyük továbbá Németországot. Adenauer befolyása csök­ken. Azon pártok befolyása növekedik, amelyek az Oroszor­szághoz való fordulás mellett foglalnak állást.” tünetei egyre élesebbe« bonta­koznak ki a nemzetközi esemé­nyekből. A nyugati lapok és sajtóirodák közleményeiből meg­állapítható, hogy a Távol- és Közép-Keleten, valamint Észak- Afrikában nő az ellenállás az imperialista tervekkel szemben, ugyanakkor élesednek az ellen­tétek az egyes imperialista kor­mányok között is. A Karacsiban most kezdődő SEATO-értekezlettel kapcsolat­ban a Reuter tudósítója meg­jegyzi, hogy a három nyugati külügyminiszternek komoly ne­hézségekkel kell szembenéznie, minthogy a szervezet tagjai különbözőképpen foglalnak ál­lást a paktum feladatait ille­tően. A SEATO és a bagdadi egyezmény délkelet-ázsiai tér­ség legjelentősebb országai mind határozottabban szembe­fordulnak ezzel az imperialista szervezettel. A Press Trust of A békeövezet országa EGYIPTOM TERÜLETE: Egyiptom terüle­tének nagyobb re­ize Afrikában, ki­sebb része Ázsiá­ban, a Szíriái fél­szigeten terül el Északról a Földkö­zi-tenger, keletről Jordánia, az Aka- bai- és Szuezi-öböl, valamint a Vörös­tenger, délen Kelet- Szudán, nyugaton Libia határölfa. — Csaknem egymillió négyzetkilométeres területének alig há­lom és fél százalé­ka alkalmas a föld­művelésre. Egyetlen folyójának, az 1500 Szuezben és a többi nagyobb kilométer hosszú Nílusnak part- városban lakik körülbelül öt- menti sávja alkalmas csak me- millió egyiptomi■ A lakosság zögazdasági művelésre. 91.4 százaléka muzulmán. Klímára szubtropikus. Egyip- GAZDASAGA- A nemzetgaz- lom nagt, részében plusz 12- dasa* elmaradottsagat p Nasz- 46 fok között mozog a hőmér- ** kormány mlezkedesei fpko- séktel. Egyes helyeken öt évig za^anfelszámolni kívánják, sincs eső Egyiptom ipari, struktúrája a ‘ ’ . hosszú gyarmati függést tükrö­Az egyiptomi fold mehe gaz- 2j. Mezőgazdasági, textil- és dag kincseket rejt magúban: bányaipara c mtentösebb. 750 olajat, vasércét, foszfort, molib- ezerre emelkedett az ipari, kis- dént és wolfram-ércet. kincsei /parj és szezonmunkások szá- nagyreszt kiaknazatlanok. ma. Gyapotiparát kivéve, amely LAKOSSÁGA: Egyiptom mint- zötpében a nemzeti burzsoázia egy 21 milliós lakossága arány- kezén van, általában a nemzet- talanul oszlik el. Körülbelül 97 közi monopóliumok tartják ke- százaléka a Nílus deltáján és zükben az ipar és a közlekedés a Fájumi oázisában — az ossz- legnagyobb részéi, terület négy százalékán — la- A növényi kultúrák a meg- kik. Kairóban, a fővárosban, mü.Jlhető területen évszakón- Alexandriában, Port-Szaidban, ként váltogatják egymást. A Nílus áradásai harminc-negyvt napon keresztül, főleg sze, temberben iszappal és nedve seggel telítik a már bevete földeket, amelyeken rendkív gazdagon terem a gyapot, riz cukornád. Az őszi kultúrák k zott a kukorica, a szezám és köLs a legszámottevőbb. E négymillió tonnával az ötödl hatodik helyet foglalja el a t lóg gyapottermelésében. Álla tartása a legelöhiány miatt ko látozott. Fö kiviteli cikke a gyapot i gyapotanyag (a kivétel kilen ven százaléka), rizs, köoldjte mék és só: behozatalában fölt népek és járművek szerepelne Egyiptom hazánkkal is mit éténkebb kereskedelmi kapcs latot tart fenn. ÁLLAMRENDSZERE: 188. ben kerüli Anglia uralma al A mind erősebb nemzeti mo galom hatására, amelynek éli a Vajd-párt — a nemzeti bit zsoázia pártja — állt. Angi kénytelen volt bizonyos engei menyeket adni. Az 1951 jűtiu fordulat elsöpri a királysági és kivívja, hogy a Nagy-Britá, niával kötött szerződés érteim ben 1956-ig kivonulnak az ai goi csapatok. 1952 júniusa ö államformája, köztársaság. KÜLPOLITIKÁJA: A bék övezethez tartozó Egyiptom fűi getten külpolitikát folytai, Sz riával együtt, (amellyel külöi ben védelmi szövetség köti ös. sze) határozottan szeníbefordi a bagdadi paktummal és álü Iában a támadó katonai szőve ségekkel. India tudósítója rámutat arra. hogy a nyugati hatalmaknak tudomásul kell vennie: India, Indonézia és Burma, de a kör­zet többi országai is egyre bi­zalmatlanabbak a SEATO-val szemben. A tudósító a bagdadi egyezményről pedig azt írja, hogy a keleti országok többsé­ge nemcsak, hogy nem vesz részt az egyezményben, hanem ellenséges vele szemben. Érdeklődést keltett Pineau francia külügyminiszter nyilat­kozata, amelyet Karacsinban tett megérkezése után. Az ér­deklődést elsősorban Pineau korábbi nyilatkozata keltette fel, amelyről azóta is igen élénk eszmecsere folyik az egész nyugati sajtóban. A francia külügyminiszter Karacsiban tett nyilatkozatát azzal kezdte, hogy utalt a múlt héten Párizsban tett ismert nyilatkozatára és kijelentette; a nyugati külpoli­tikát érintő bírálata meghatá­rozott témára vonatkozott, va­gyis arra, hogy viszonylagos fontosságot kell tulajdonítani a katonai kérdéseknek. „A gaz­dasági és szociális kérdések azok — hangsúlyozta — ame­lyek a népeket érdeklik. Ha haladni tudnánk a leszerelés útján, valódi haladást érnénk el”. Az indonéziai események is nyugtalanságot keltenek az im­perialista kormányok körében. A Harahap-kormány lemondása élénk zavart keltett nemcsak Hollandiában, hanem más gyar­mati érdekeltségekkel rendelke­ző országokban is. Az AP je­lentése szerint a holland kor­mány tiltakozott a Holland- Indonéz Unió felmondása ellen és jegyzéket juttatott el Indo­nézia kormányához, amelyben az Unió felmondását „a nem­zetközi törvények megsértésé­nek” nyilvánítja. A Glubb tábornok eltávolítá­sa nyomán előállott helyzet sú­lyos problémák elé állítja az angol kormányt. A helyzetet az angol alsóházban is megvitat­ják. Eden miniszterelnök kije­lentette: kormánya megtárgyal­ta a nyugati hatalmakkal, hogy Glubb elbocsátásának milyen hatása lesz a közép-keleti hely­zetre. Eden egyébként közölte, hogy Anglia felkérte Jordániát, mentse fel a még Jordániában maradt angol tiszteket az Arab Légióban viselt beosztásuk alól. A vitában felszólalt Gaitskell. a munkáspárti ellenzék vezére és a többi között kijelentette: Glubb tábornok menesztése „a közép-keleti brit politika nagy­szabású kudarcát jelenti”. Az arab országok lapjai egvéb- kent úgyszólván kivétel nélkül lelkes hangon üdvözlik Glubb eltávolítását, ’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom