Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-03-10 / 10. szám
n 1956. március 10 A nagy tanácskozás befejeződött, a küldöttek hazautaztak. AZ SZKP KONGRESSZUSÁNAK ÖRIÄSI HATÁSA azonban most kezd csak a maga teljességében kibontakozni. A kapitalista országok vezetői is tanulmányozzák a kongesz- szusi beszédeket és megnyiltakozásaikon érződik a szovjet politika feltárt perspektívájának hatalmas népi visszhangja. Eden angol miniszterelnök például az alsóházban a XX. pártkongresszus eseményeire utalva Bulganyin és Hruscsov áprilisi angliai látogatásáról kijelentette: „Az orosz vezetők beszédei sok mindent bebizonyítottak, nem uolsó sorban azt, hogy tárgyalnunk kell egymással." Hangsúlyozta, hogy igyekszik „közös nyelvet” találni a szovjet vezetők áprilisi látogatása alkalmával. Dulles amerikai külügyminiszter többször is nyilatkozott a kongresszus irányvonaláról, amelynek kialakulását az „erőpolitika“ eredményének tulajdonítottak. A múlt hét csütörtöki nyilatkozatában viszont kénytelen volt elismerni a gazdasági együttműködésre irányuló szovjet politika következtében beállott nagyarányú változásokat, s hogy a politika rendkívül vonzó a népek számára. Dulles ugyanakkor rémképet festett ennek az együttműködésnek állítólagos veszélyeiről. A gazdasági együttműködésben legerősebben érdekelt, fejletlenebb gazdasági országok szócsövei azonban a múlt héten is másképpen nyilatkoztak e kérdésben. Az indiai Ananda Bazar Patrika című kalkuttai lap a XX. kongresszusról szóló vezércikkében például így ír: „Oroszország elő fogja segíteni hogy Indiában, Egyiptomban és más országokban nagy üzemek épüljenek. Ezt a gyarmati gazdaság régi törvényei miatt a nyugati hatalmak sohasem tették." Az afgán kormány a múlt hét csütörtökön írta alá azt az egyezményt, amely szerint a szovjet kormány százmillió dollár értékű hitel keretében technikai segítséget nyújt két vízierőmű, három gépkocsijavítóvállalat, a Hindukus hegyláncon át vezető autóútvonal, továbbá öntözőművek, fizikai és vegyészeti laboratórium s egy vidéki repülőtér építéséhez valamint a fővárosi repülőtér átépítéséhez, s elvégzi a szükséges kutatómunkát egy műtrágyagyár építésének előkészítésére. S az „erőpolitika” által kiváltott elégedetlenségre jellemző, hogy még a Fülöp-szigetek ENSZ- küldöttségének vezetője is kijelentette amerikai nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia „összezavarodott” külpolitikai vonalvezetését az új politikai helyzet tényével. A háborús tömb-politika fokozódó elszigetelődését világította meg GRONCHI OLASZ ELNÖK WASHINGTONI TÁRGYALÁSA is. Az elnök a kongresszus két házának együttes ülésén — bár óvatosan — bírálta a katonai tömbökre támaszkodó amerikai külpolitikát és főként az Atlanti Szerződés politikáját. Kijelentette, hogy a Nyugat „az eszmék és a politikai tájékozódás területén a zavarriasztó szakaszába” jutott. Noha a NATO fenntartás mellett nyilatkozott, kiemelte, hogy a katonai egyezmények hangsúlyozása elavult és ezeket „az együttműködés új és messzetekiníő formáival“ kell kiegészíteni, elsősorban gazdasági téren. Olaszországról azt mondotta: „alacsony életszínvonala következtében a nép nem tudja egészében kifejteni képességeit, hiányt szenved fontos szükségleti cikkekben, mert viselnie kell a védelem (értsd: fegyverkezés) pénzügyi terhét.” Kijelentette, hgy országa nem kér amerikai gazdasági segélyt, ellenben „nagy szüksége van gazdasági együttműködésre nemzetközi színvonalú kölcsönös egyezmények” alapján. Gronchi bírálta az „erő-egyensúly” elméletét és helyeselte a két rendszer békés versenyét. Az agresszív tömb-politika kiemelkedő veresége volt a múlt héten a jordániai Arab Légió parancsnoka: GLUBB TÁBORNOK MENESZTÉSE A nemzetközi sajtó kivétel nélkül úgy értékeli Jordánia lépését, mint amely hatalmas pofont jelent az agresszív bagdadi paktumba való belépést erőszakoló kötök számára. A Reuter angol hírügynökség rámutat arra, hogy Glubb menesztésének híre „egészen váratlanul érte a londoni diplomáciai köröket.” A tábornok és családja Ciprusról most Londoba utazott, ahol jelentést tesz az angol kormánynak elbocsátásának körülményeiről. Az Arab Liga főtitkára a múlt pénteken kijelentette, hogy „Glubb pasa elmozdítása nagy lépés az arab fegyveres erők egyesítése felé.“ A londoni Star azt írja hogy „most valószínűleg felül kell majd vizsgálni Anglia szerződéses viszonyait Jordániával. Jelenleg egyezmények vannak a két ország között a kölcsönös segélynyújtásról továbbá arról, hogy Nagy-Britán- nia segít az Arab Légió kiképzésében és fenntartásában. Erre a célra Anglia segélyt fizet Jordániának, amelynek összege most mintegy évi kilencmillió font.” AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZTER ÉS NASSZER egyiptomi tárgyalásai során Selwyn Lloyd az egyiptomi miniszterelnöktől hallhatta, hogy a „bagdadi paktum megosztotta az arab világot és sérti az arab tömegek érzéseit.” A megbeszélés után az angol Külügyminiszter sajtóértekezleten megnyugtatásul közölte: „pillanatnyilag nincs szó arról, hogy más országokat is felszólítanak e szerződéshez való csatlakozásra.” Az angol védnökség alatt álló Bahrein-szigeteken, ahol Lloyd Kairóból Üj-Delhibe utaztában megszakította útját, a tüntetők kövekkel dobálták kocsiját s azt kiáltották: „Menjetek haza!” Ugyanaznap, amikor A FRANCIA KORMÁNY ELFOGADTA A MOSZKVAI MEGHÍVÁST. _ Pineau francia külügyminiszter az angol-amerikai laptudósítók társaságának ebédjén a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából fontossá válható gondolatokat' fejtett ki. Amit Washingtonnak a héten már meg kellett hallgatnia Gronchi olasz elnöktől, azt a francia külügyminiszter még erőteljesebben fogalmazta meg. Hangoztatta, hogy a háború és a béke problémáit illetően semmiképpen sem ért egyet a nyugati politika általános irányzatával. Ő is hibáztatta a katonai erő kizárólagos hangsúlyozását, mert „a Nyugat így tért veszt a kommunisták békepropagandájávaí szemben.“ Leszögezte- hogy a háború politikája túlhaladott és azt mondotta, hogy következetesen a Kelet és Nyugat kulturális kapcsolatainak irányában fogja vezetni a francia politikát, amely betöltheti az összekötő láncszem szerepét. Bulganyin és Hruscsov ázsiai segélyajánlatára azt mondotta: sokkal fontosabbak, mint a hadgyakorlatok. Mindez annál figyelemreméltóbb, mert a három nyugati nagyhatalom egyik külügyminiszterétől hangzott el. A francia kormány a múlt héten levonta a megfelelő következtetéseket a marokkói kérdésben is és a múlt pénteken nyilatkozatot írt alá. A Magyar Népköztársaság küldöttsége, melyet Rónai Sándor a országgyűlés elnöke vezet, szombaton, március 5-án Vysoca- nyban meglátogatta a CKD Stalingrad nemzeti vállalatot. Képünkön jobbra: Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, Germadics Vilmos, a budapesti „Ganz” vagongyár mérnöke és Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke, az üzem megtekintése közben. _________MAROKKO FÜGGETLENSÉGÉRŐL De még a polgári' Echos is, amely a közös nyilatkozatot Mollet miniszterelnök első sikereként értékeli, megállapítja: „Ez a siker azonban csak akkor lehet tartós, ha hamarosan meggyógyítják az algériai fekélyt és ha széles nemzeti többség áll a kormány mögé, hogy jóváhagyjon egy világos és erélyes politikát. Sajnos pillanatnyilag semmi sem mutat arra, hogy ennek órája közeledik.” A miniszterelnök rádióbeszédében azt hangsúlyozta, hogy Algériát továbbra is elválaszthatatlan kötelékek fűzik Francia- országhoz és erőszakkal fenyegetődzött. A nemzetgyűlés csütörtökön kezdte meg a különleges felhatalmazást kérő törvényjavaslat tárgyalását s, a párizsi sajtó valószínűnek tartja, hogy Mollet felveti majd a bizalmi kérdést. A Francia Kommunista Párt politikai bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben síkraszáll a tárgyalások politikája mellett annak érdekében, hogy Franciaország és Algeria között tartós politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok legyenek. Neve harci lobogó volt és lesz... 85 évvel ezelőtt született Róza Luxemburg A nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja: Róza Luxemburg születésének 85. évfordulójára emlékeztünk március 5.-én. Szülőhazája a cári elnyomás alatt sínylődő Lengyelország. Kora ifjúságában — alig 18 éves korában kezdi meg forradalmi munkásságát. Résztvesz az orosz és a lengyel emigránsok forradalmi ievékeny- ségébefi. A század fordulóján Németországban dolgozik, harcol a burzsoázia érdekeit képviselő revizionizmus ellen. Az 1905-ös forradalom idején Varsóban küzd a proletariátus ügyéért. A forradalom bukása után letartóztatják, de erejét, akaratát nem törhetik meg. Fogsága idejét azzal tölti, hogy mélyrehatóan tanulmányozza a forradalom "tapasztalatait. Lengyelországból "ismét Németországba viszi útja, a német munkásosztályt segíti; írásaiban, előadásaiban a tőkés rend elleni harcra neveli a munkásokat. E meg nem alkuvó forradalmár elméleti tévedéseit Lenin elvtárs Wrálta meg. Róza Luxemburg ugyanis nem ismerte fel az imperializmus alapvető ellentmondásait, a kapitalizmus „automatikus csődjében“ reménykedett. Másik tévedése: nem ismerte fel a parasztság forradalmi erejét, a népek önrendelkezési jogáért vívott küzdelmet sem látta helyesen. De „tévedései ellenére is sas volt és az is maradt“ — mondotta Lenin elvtárs Rosa Luxemburgról. Az első világháború kitérése után kérlelhetetlen harcot indított az imperialista háború ellen. Szembeszáll a német szociáldemokrata párt szociálsoviniszta vezetőségével. Ezért -ismét letartóztatták, s börtönéből az 1918 novemberében kitörő forradalom, szabadítja ki. Törhetetlen erővel folytatta tovább munkáját, s a német munkásosztály legiobbiaival megalapítja Németország Kommunista Pártját. A forrón szeretett párt megerősödését azonban már nem érhette el. Dühödt ellenségei nem tűrhették forradalmi tevékenységét, 1919 január 15-én ellenforradalmár tisztek elhurcolták s kegyetlenül meggyilkolták. Róza Luxemburg emlékét az egész világon őrzi a munkásosztály. Neve harci lobogó volt és lesz a szabadságért küzdő népek szívében. A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSÁNAK ANGOL LAPOK PINEAU NYILATKOZATÁRÓL A Times diplomáciai szemleírója hangsúlyozza, hogy Pineau francia külügyminiszter nyilatkozata volt a főoka Guy Mollet •sürgős Londonbai hívásának. „A Pineau-beszéd legmeglepőbb momentuma az a nyíltság volt, amellyel a miniszter kijelentette, hogy a Nyugatnak nincsen közös közép-keleti vagy más körzetbeli politikája... A beszéd azt mutatja, bármilyen legyen is a jelenlegi francia kormány állásfoglalása, egyre erősödik annak lehetősége, hogy Franciaországban határozott mozgalom keletkezik amely teljesen új és semleges politika folytatását kívánja.” A Daily Mail „A front összeomlik“ című szerkesztőségi cikkében Pineau beszédét úgy értékeli, hogy az a nyugati hatalmak politikájában tapasztalható kudarc-láncolat egyik szeme. ;„A kezdeményezést manapság az oroszok vették át — írja a jlap — és jól fel is használják. A nyugati front összeomlik. Bárhová tekintsen is az ember, a front mindenütt összeomlásban van. Vegyük mindenekelőtt Franciaországot. Pineau francia külügyminiszter riadalmat keltő beszéde — a. külügyminiszter „gyökerében nem ■ ért egyet" a nyugati politikával — a Moszkvához való közeledés tendenciáját mutatja ... Vegyük továbbá Németországot. Adenauer befolyása csökken. Azon pártok befolyása növekedik, amelyek az Oroszországhoz való fordulás mellett foglalnak állást.” tünetei egyre élesebbe« bontakoznak ki a nemzetközi eseményekből. A nyugati lapok és sajtóirodák közleményeiből megállapítható, hogy a Távol- és Közép-Keleten, valamint Észak- Afrikában nő az ellenállás az imperialista tervekkel szemben, ugyanakkor élesednek az ellentétek az egyes imperialista kormányok között is. A Karacsiban most kezdődő SEATO-értekezlettel kapcsolatban a Reuter tudósítója megjegyzi, hogy a három nyugati külügyminiszternek komoly nehézségekkel kell szembenéznie, minthogy a szervezet tagjai különbözőképpen foglalnak állást a paktum feladatait illetően. A SEATO és a bagdadi egyezmény délkelet-ázsiai térség legjelentősebb országai mind határozottabban szembefordulnak ezzel az imperialista szervezettel. A Press Trust of A békeövezet országa EGYIPTOM TERÜLETE: Egyiptom területének nagyobb reize Afrikában, kisebb része Ázsiában, a Szíriái félszigeten terül el Északról a Földközi-tenger, keletről Jordánia, az Aka- bai- és Szuezi-öböl, valamint a Vöröstenger, délen Kelet- Szudán, nyugaton Libia határölfa. — Csaknem egymillió négyzetkilométeres területének alig hálom és fél százaléka alkalmas a földművelésre. Egyetlen folyójának, az 1500 Szuezben és a többi nagyobb kilométer hosszú Nílusnak part- városban lakik körülbelül öt- menti sávja alkalmas csak me- millió egyiptomi■ A lakosság zögazdasági művelésre. 91.4 százaléka muzulmán. Klímára szubtropikus. Egyip- GAZDASAGA- A nemzetgaz- lom nagt, részében plusz 12- dasa* elmaradottsagat p Nasz- 46 fok között mozog a hőmér- ** kormány mlezkedesei fpko- séktel. Egyes helyeken öt évig za^anfelszámolni kívánják, sincs eső Egyiptom ipari, struktúrája a ‘ ’ . hosszú gyarmati függést tükröAz egyiptomi fold mehe gaz- 2j. Mezőgazdasági, textil- és dag kincseket rejt magúban: bányaipara c mtentösebb. 750 olajat, vasércét, foszfort, molib- ezerre emelkedett az ipari, kis- dént és wolfram-ércet. kincsei /parj és szezonmunkások szá- nagyreszt kiaknazatlanok. ma. Gyapotiparát kivéve, amely LAKOSSÁGA: Egyiptom mint- zötpében a nemzeti burzsoázia egy 21 milliós lakossága arány- kezén van, általában a nemzet- talanul oszlik el. Körülbelül 97 közi monopóliumok tartják ke- százaléka a Nílus deltáján és zükben az ipar és a közlekedés a Fájumi oázisában — az ossz- legnagyobb részéi, terület négy százalékán — la- A növényi kultúrák a meg- kik. Kairóban, a fővárosban, mü.Jlhető területen évszakón- Alexandriában, Port-Szaidban, ként váltogatják egymást. A Nílus áradásai harminc-negyvt napon keresztül, főleg sze, temberben iszappal és nedve seggel telítik a már bevete földeket, amelyeken rendkív gazdagon terem a gyapot, riz cukornád. Az őszi kultúrák k zott a kukorica, a szezám és köLs a legszámottevőbb. E négymillió tonnával az ötödl hatodik helyet foglalja el a t lóg gyapottermelésében. Álla tartása a legelöhiány miatt ko látozott. Fö kiviteli cikke a gyapot i gyapotanyag (a kivétel kilen ven százaléka), rizs, köoldjte mék és só: behozatalában fölt népek és járművek szerepelne Egyiptom hazánkkal is mit éténkebb kereskedelmi kapcs latot tart fenn. ÁLLAMRENDSZERE: 188. ben kerüli Anglia uralma al A mind erősebb nemzeti mo galom hatására, amelynek éli a Vajd-párt — a nemzeti bit zsoázia pártja — állt. Angi kénytelen volt bizonyos engei menyeket adni. Az 1951 jűtiu fordulat elsöpri a királysági és kivívja, hogy a Nagy-Britá, niával kötött szerződés érteim ben 1956-ig kivonulnak az ai goi csapatok. 1952 júniusa ö államformája, köztársaság. KÜLPOLITIKÁJA: A bék övezethez tartozó Egyiptom fűi getten külpolitikát folytai, Sz riával együtt, (amellyel külöi ben védelmi szövetség köti ös. sze) határozottan szeníbefordi a bagdadi paktummal és álü Iában a támadó katonai szőve ségekkel. India tudósítója rámutat arra. hogy a nyugati hatalmaknak tudomásul kell vennie: India, Indonézia és Burma, de a körzet többi országai is egyre bizalmatlanabbak a SEATO-val szemben. A tudósító a bagdadi egyezményről pedig azt írja, hogy a keleti országok többsége nemcsak, hogy nem vesz részt az egyezményben, hanem ellenséges vele szemben. Érdeklődést keltett Pineau francia külügyminiszter nyilatkozata, amelyet Karacsinban tett megérkezése után. Az érdeklődést elsősorban Pineau korábbi nyilatkozata keltette fel, amelyről azóta is igen élénk eszmecsere folyik az egész nyugati sajtóban. A francia külügyminiszter Karacsiban tett nyilatkozatát azzal kezdte, hogy utalt a múlt héten Párizsban tett ismert nyilatkozatára és kijelentette; a nyugati külpolitikát érintő bírálata meghatározott témára vonatkozott, vagyis arra, hogy viszonylagos fontosságot kell tulajdonítani a katonai kérdéseknek. „A gazdasági és szociális kérdések azok — hangsúlyozta — amelyek a népeket érdeklik. Ha haladni tudnánk a leszerelés útján, valódi haladást érnénk el”. Az indonéziai események is nyugtalanságot keltenek az imperialista kormányok körében. A Harahap-kormány lemondása élénk zavart keltett nemcsak Hollandiában, hanem más gyarmati érdekeltségekkel rendelkező országokban is. Az AP jelentése szerint a holland kormány tiltakozott a Holland- Indonéz Unió felmondása ellen és jegyzéket juttatott el Indonézia kormányához, amelyben az Unió felmondását „a nemzetközi törvények megsértésének” nyilvánítja. A Glubb tábornok eltávolítása nyomán előállott helyzet súlyos problémák elé állítja az angol kormányt. A helyzetet az angol alsóházban is megvitatják. Eden miniszterelnök kijelentette: kormánya megtárgyalta a nyugati hatalmakkal, hogy Glubb elbocsátásának milyen hatása lesz a közép-keleti helyzetre. Eden egyébként közölte, hogy Anglia felkérte Jordániát, mentse fel a még Jordániában maradt angol tiszteket az Arab Légióban viselt beosztásuk alól. A vitában felszólalt Gaitskell. a munkáspárti ellenzék vezére és a többi között kijelentette: Glubb tábornok menesztése „a közép-keleti brit politika nagyszabású kudarcát jelenti”. Az arab országok lapjai egvéb- kent úgyszólván kivétel nélkül lelkes hangon üdvözlik Glubb eltávolítását, ’