Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-10-20 / 42. szám

1956. október 20. TESTNEVniS NEM7EIVEDELEM Mi történt a héten? Vasárnap minden labdarúgó szurkoló kíváncsian várta a bécsi Prater Stadionból érkező híreket. Kiváncsiak voltak arra, hogy vajon sikerül-e a magyar labdarúgók­nak megszerezniük a negyedik győzelmet is. Mindenki előtt világos volt, hogy ha sikerül két vállra fektetni az osztrák válogatottat, ez azt jelenti, hogy a magyar válo­gatott újra a régi nagy időkre emlékeztető formájához közeledik. Nos, sikerült. S nem lehet tagadni, hogy egy kitünően játszó magyar válogatott győzött Bécsben. Oly­kor a magyar válogatott legjobb formájára emlékeztető gyors lyukrafuttatások, ötletes húzások tarkították a magyar csapat játékát. A 2:0-ás győzelem nem fejezi ki teljes mértékben a magyar csapat fölényét. A játék legnagyobb részében a magyar csapat játszott fölényben. Természetes, az osztrák válogatottnak is voltak „öt percei”. Akkor a magyar védelem minden tudására szük­ség volt, hogy feltartóztassa a gyors, gólveszélyes oszt­rák támadásokat. S örvendetes az, hogy ez a legmele­gebb percekben is sikerült a magyar védelemnek. Különösen nagy teljesítményt nyújtottak Grosics, Bozsik, Kárpáti és Berendi. Jellemző volt a magyar csapat játé­kára, hogy többet futtatták a labdát s így a játékosok végig jól bírták a küzdelmet. Jó taktikai megoldás volt az is, hogy mindig Kocsis és Puskás húzódtak vissza a labdáért és hogy a két szélső, a villámgyors Sándor és a szeszélyes Czibor állandóan változtatták helyüket. Mindent összegezve, megérdemelt győzelmet aratott a magyar válogatott. A Budapest—Bratislava—Budapest kerékpáros távver­senyben a magyarok kiválóan szerepeltek. A csehszlovák versenyzők ezúttal nem nyújtották megszokott teljesít­ményüket. Erre példa, hogy az Európa-szerte ismert Ruzicka az első útszakaszon csupán a 26. helyen végzett. Az összetett egyéni versenyt végeredményben Aranyi a Vasas versenyzője nyerte. A csapatversenyben 1. az Építők, 2. a Vörös Lobogó és 3. a Vasas lett. A csehszlovák úszók kellemes meglepetést keltettek nagyszerű bajorországi szereplésükkel. A csehszlovák válogatott 131.5:99.5 arányban győzte le a bajor úszókat. A nemzetközi lóversenyek legnagyobb eseménye vasárnap, október 14-én Pardubicében játszódott le. Több mint 50.000 néző vett részt az aka­dályversenyen. Olimpiai reménység Néhány hét múlva megkez­dődik Melbourne-ben a XVI. nyári olimpia. Az alábbiakban három ország egy-egy kiváló atlétáját mutatjuk be, akik első számú olimpiai jelöltek. Balázs Jolán A Román Népköztársaság szí­neit képviseli a magasugrásban az olimpián. 1936. december 12-én született. Nyolc éve at- letizál. Pályafutását mint ma­gasugró kezdte. Az első figye­lemreméltó eredményt 1952-ben érte el, amikor 153 centit ug­rott. Egy év múlva már 160 centiméternél tartott és 1955- ben elérte a 170 centiméter magasságot. Az idén 175 cen­timéterre javította a világcsú­csot. Jelenleg is kitűnő formá­ban van. Az olimpiai felkészülés alatt edzésen már többször 177 centimétert is ugrott. Egyetemi hallgató. Olimpiái bajnoksággal szeretné a 20. születésnapját megünnepelni. Sporthírek , ★ John Landy, az egy mérföldes síkfutás ausztráliai világcsúcstartója valószínűleg nem indul az olimpián. Kiderült, hogy achillesi sérülése még mindig nem jött rendbe. Az egyik edzés után a világcsúcstartó kijelen­tette, hogy a hosszú pihenő ellenére egy kört sem volt képes a szokott iramban végigfutni — fájdalmai miatt. ★ Egy hétig futballcipőben jártak a Leeds United játékosai. Az angol egyesület lelátója ugyanis leégett és elpusztult a játékosok valamennyi fel­szerelése is. Üj cipőket kaptak a já­tékosok s ezeket egy hétig taposniok kellett — bőrszegek nélkül persze — hogy vasárnap játszhassanak bennük. A „bejáratás” úgy látszik sikerült, mert a csapat l:0-ra győzött az Aston Villa ellen. ★ 1957-tői kezdve ismét csak egy győztese lesz a FIFA ifjúsági labda­rúgó tornájának. A négy csoportgyőz­tes középdöntőt játszik, majd a kö­zépdöntő két győztese az elsőségért is megmérkőzik egymással. 1955-re és 1956-ra azért változtatták meg a ko­rábbi rendszert, mert el akarták ke­rülni a végső küzdelemért folyó éles küzdelmet. Ez az elgondolás gyakor­latban nem vált be, mert a négy csoportban is igen éles küzdelem folyt. A mi véleményünk: helyes, hogy visszaállítják a régi rendet, de okvet­lenül el kell érni azt, hogy egy-egy ország csapatának két mérkőzése kö­zött 3—4 nap szünet legyen. Különösen jó! szerepelt Bacik, aki a 100 méteres hát­úszásban 1.05.1 p, és a 100 gyorsúszásban 58.2 mp-es idővel új csehszlovák csúcsot állított fel. A I. Liga legutóbbi fordulójában kétségkívül a Spartak Hradec Králové 10:l-es veresége okozta a legnagyobb meglepetést. Nem mintha az ostravai csapat nem játszott volna jól, de az ilyen arányú vereség nem megszokott a bajnoki küzdelmek során. Érdekes volt a Spartak Kosice—Spartak Trnava mérkőzés is. Három perccel a befejezés előtt még l:l-re állt a mérkőzés. S aztán két erélyes kassai támadás s végeredményben 3:l-re sikerült megnyerni a mérkőzést. A Bánik Kladno— Slovan Bratislava mérkőzésen a hazaiak álltak közelebb a győzelemhez. De azért a döntetlennel is megelégedhet a két csapat. AZ ŰDA nagyon gyenge teljesítményt nyújtott Presovon és éppen ezért a 2:0-ás vereség tel­jesen megérdemelt. A Cervená hviezda Bratislava— Dynamo Zilina mérkőzésen az első percekben mindenki úgy gondolta, hogy a zsolnaiak nyerik meg a mérkőzést. De az első percek után mindjobban feljött a bratislavai csapat, s már úgy festett a dolog, hogy nagy gólarányú vereséget szenved a zsolnai tizenegy. A mérkőzés folya­mán azonban kiegyenlítetté vált a játék. A bratislavai csapat 3:l-es győzelme megfelel a játéknak. A Dynamo Praha—Spartak Praha Sokolovo mérkőzésre biztosan so­kan kettest írtak. Nos, akik biztosak voltak az esélyes Spartak győzelmében, nem csalódtak. 6:2 arányban biz­tosan nyerték a mérkőzést. A legutolsó forduló után a két első helyezetnek 23—23 pontja van. A harmadik helyezett ostravai csapatnak 22 pontja van, de egy mér­kőzéssel már többet játszott, mint a két első. A „Sazka“ holnapi sorozatában fel van tüntetve a Csehszlovák—Német Szövetségi Köztársaság atlétikai viadal is. A német válogatott legutóbbi ellenfele a svéd atléták voltak, s a németek 115:97 arányban megnyer­ték a találkozót. Különösen értékes eredmény a 4 x 100 méteres váltó új 40 mp-es Európa csúcsa. A holnapi találkozóból valószínű, hogy a német csapat kerül ki győztesen. Még Brazíliában sem láttam Puskás féle játékost Ernst Waidbrunn, a híres bécsi ko­mikus, aki egy színtársulattal Délame- rikában vendégszerepeit, ismert lab­darúgó-szurkoló. Olyan. aki még hazájától távol sem mulaszt el egyet­len alkalmat sem, hogy amikor csak ideje engedi jelen legyen egy labda­rúgómérkőzésen. Az ősszel a Jozef- stádter színház együttesével Sao Paolóban vendégszerepeit és ottartóz- kodása alatt a társulat néhány tagjá­val ellátogatott egy labdarúgó mérkő­zésre, melyet a 7Ó.000 nézőt befogadó stadionban bonyolítottak le. A mérkő­zést bécsi származású bíró, Erwin Hieger vezette. A mérkőzés után Waldbrunn hosszasan elbeszélgetett távolbaszakadt honfitársával. Beszél­getés közben megkérdezte a játék­vezetőt, hogy mit jelentett a közön­ség gyakori „Juiz-Ladrao” kiáltása. A bíró elárulta, hogy ezek a rá nem éppen hízelgő szavak annyit jelente­nek, hogy „le a "bíróval”. Waldbrunn kijelentette, hogy a maga részéről nagyon meg volt elé­gedve a brazilok játékával és nyilat­kozatához hozzáfűzte: „Tudom, hogy a brazilok kiváló játékosok, de Puskás féle játékost mégsem láttam közöt­tük“. A bátor Waldbrunn, akit a szakadó eső sem tartott vissza attól, hogy a mérkőzést meglátogassa, fején ta­lálta a szöget, — írja a Hieger, a bé­csi Sport-Wochenak küldött tudósítá­sában. A brazil labdarúgók kiváló futballartisták, mindent tudnak, amit egy modern hivatásos játékostól meg­követelnek, de Puskás egy futballzseni és az ilyen játékosok nemcsak Euró­pában, de Brazíliában sem potyognak az égből. A brazil válogatott európai portyá­ján is sokat tanult, ami később meg is mutatkozott, mert sem az ott sze­repelt olasz, sem pedig a csehszlovák válogatott számára sem termen ba­bér. A stockholmi világbajnokságra a délamerikai csapatok nagyon komo­lyan készülnek és remélik, hogy ezút­tal az európai csapatoktól elhódítják a világelsőséget. —rz Az olimpiai dobószámok eseményei Diszkoszvetés A diszkoszvetés az egyetlen dobószám, amelynek fennálló világ­csúcsát, amelyet Goráién, Egyesült Államok-beli atléta 59.28 méteres dobásával állított fel, az idén sem sikerült megjavítani. Hosszú fejlő­désen át jutottunk el ehhez a szenzációs világcsúcshoz, mert az első hivatalos világcsúcs Hennemann (USA) nevéhez fűződik, aki 1900-ban 36.199 métert dobott. Ugyanabban az évben, a párizsi olimpia győztese, a magyar Bauer Dezső csak 36.04. métert dobott. Az 1912-es évi stock­holmi olimpia győztese, a finn Taipele már 45.21 méterre hajította a diszkoszt. Az 1948. évi londoni olimpia győztese, az olasz Consolini 52.78 mé­terrel lett az első, harmadik a jelenlegi világcsúcstartó Goráién lett 50.77 méteres dobással. Érdekes, hogy mindkét atléta nyolc év múlva ismét találkozik az olimpián. A legutóbbi helsikni olimpián a volt világcsúcstartó (57.94 méter) Iness, Egyesült Államok-beli atléta győzött 55.03 méteres dobással, Consolini 53.78 méterrel csak második lett. A volt Európa-csúcstartó a magyar Klics (55.79 méter) 51.13 méterrel csak ötödik helyen végzett. Az európai atléták közül az idén a legjobb eredményt az „öreg", közel 40 éves Consolini érte el, aki 5685 métert dobott. A CSR-ból legmegbízhatóbb jormát az állandóan fejlődő Válant mutatja, aki legutóbb 53.84 métert dobott. A Szovjetunió atlétái közül Grigalka tavaly 55.50 métert dobott, az idén azonban csak 53.80 méterig vitte. Honfitársa Matvejev eredménye, 54.62 méter valamivel jobb ennél. A vtlágcsúcstartó Goráién idei legjobb dobása 57.21 méter volt, míg az olimpián résztvevő két honfitársa Oerter 55.90, Drummond 55.01 métert dobott. Az olimpia győztese valószínűleg Goráién lesz, míg a 2-ik helyre, Consolinin kívül, az Egyesült Államok és a Szovjetunió atlétái pályáz­hatnak. A diszkosz súlya 2 kg, átmérője 22 cm. GERELY HAJÍT ÁS A gerelyhajítás először az 1908 évi londoni olimpián szerepelt, méghozzá két számban: rendeztek szabadfogású és középjogású olimpiai bajnokságot. Mindkét szám aranyérmét a svéd Lemming vitte haza. Az 1912 évi stockholmi olimpia érdekessége, hogy egy csallóközi származású református pap, a magyar színekben induló Kóczán Mór 55.50 méterrel a harmadik helyen végzett. Lemming, a győztes 60.64 métert dobott. A versenyszűmok között a jobb és balkézzel való összetett gerelyhajítás is szerepelt, amelynek győztese a finn Saaristo lett ói + 48.42 — 109.42 méter világcsúcs-dobásokkal. Az idén aztán újabb vetélytársak jelentkeztek. A világranglista élére Sidló került 83.68 méteres világcsúcs dobásával. Utána a 80 m-en felüli dobók sorrendje a következő: Danielsen (norvég) 83.57, Nikkanen (finn) 83.56, Held (aki hosszabb ideig betegeskedett és csak ősszel ver­senyzett újra) 82.96 méter, Kopyto (lengyel) 81.12 méter, Will (Német­ország) 80.22 méter, végül Cybulenko (Szovjetunió) 79.89 méter, Joung (USA) 79.16 és Maquet (Franciaország) 79.01 méter. Az aranyérem elnyeréséért tehát nagy küzdelem lesz és a legjobb idegzetű atléta viheti el a babért. Ez valószínűleg a Sidló, Danielsen, Nikkanen sorrend lesz. A győztesnek mindenesetre jóval 80 m-en felüli eredményt kell elérnie, míg Helsinkiben a győztes amerikai Joungnak elég volt 73.78 méter is. A múlt héten Eruasquin 50 éves spanyol atléta 83.40 méter távol­ságra hajította a gerelyt. Ezt a dobását a diszkoszvetőkhöz hasonlóan a dobókörbe való forgás után, szóval a szabályoknak megfelelően, érte el. KALAPÁCSVETÉS A kalapácsvetés először az 1900-ban rendezett párizsi olimpián szerepelt. Győztes az Egyesült Állomok-beli Flanagan lett 49.73 méter­rel, aki a következő olimpiáról is hazavitte az aranyérmet, Flanagan után is amerikai atléták voltak az olimpia győztesei és, ez a sorozat csak 1928-ban szakadt meg, amikor az ír O’Callaghan 51.39 méterrel lett a győztes. 1932-ben újból Callaghan győzött 53.92 méterrel. Az 1936-os berlini olimpia győztese a német Hein lett, de aztán a követ­kező két olimpián magyar versenyzők lettek az elsők. Az 1948-as lon­doni olimpián a magyar Németh Imre 56.07 méterrel, a helsinki olimpián Csermák József 60.34 méterrel, Németh 57.74 méterrel a harmadik helyen végzett. Csermák volt az első, aki a 60 m-es bűvös határt túlszárnyalta, de azóta már egész sora azon atlétáknak, akik 60 méteren jelül dob­nak, sőt már a 70 méteres határt döngetik. 1952-ben a norvég Strandli 61.25 métert dobott. (Az idén 62.96 méterrel új norvég csúcsot állított jel), 1954-ben a szovjet Krivonoszov 63.34 méterrel állított fel új világ­csúcsot, majd ugyanazon évben honfitársa, Nanasev 64.05 métert dobott. Az idén aztán egymást szárnyalják túl a kalapácsvetők. Krivonoszov kezdte a sorrendet 65.85 szenzációs világcsúccsal, az Egyesült Államok­beli Bliar rövidesen 65.95 métert dobott, Krivonoszov nemsokára ezt is túlszárnyalta cs 66.38 méterrel újból magához ragadta a világcsúcsot. A múlt hónapban aztán Connolly (USA) 66.71 méteres új világcsúcs eredményt ért el. Jellemző Connolly jó formájára, hogy két hét múlva egy versenyen 66.10 métert dobott. De itt vannak mögöttük a többiek: Szamocvetov (Szovjetunió) 65.03 Nanaszev( Szovjetunió) 64.05 Rut (lengyel) 63.5 7 Jegerov (Szovjetunió) 63.12 A helsinki olimpia győztese Csermák az idén csak 62.59 méterig vitte, de lehet, hogy nyuogdtsága és nagy versenytapasztalata a meí- bournei olimpián is előkelő helyhez segíti. A kalapács súlya 7.25 kg súlyú vasgolyó, amely legalább 3 mm-es vastag, 122 cm-nél nem hosszabb keményített acélsodronyon lóg. SÜLYLÖKÉS A súlylökés már az első újkori, 1896-ban rendezett athéni olimpián is szerepelt. Az első aranyérmes Garrett, Egyesült Államok-beli atléta volt 11.22 méteres dobással. E számban is több éven át az amerikaiak domináltak. Győzelmi sorozatukat az 1936 évi berlini olimpián a német Wöllke szakította meg, aki 16.20 cm-rel győzött. Az 1948-as londoni olimpián újból amerikai atléta Thompson 17.12 méterrel lett a győztes, a helsinki olimpián O'Brien 17.41-el, akitől az idén sem lehet elvinni a pálmát. A súlylökés első nyilvántartott világcsúcsa Ralph Rose (USA) nevé­hez fűződik, aki 1909-ben 15.54 métert dobott. Frantisek Douda cseh­szlovák súlydobó kétszer ragadta magához a világcsúcsot, 1931-ben 16.04 méterrel, 1932-ben 16.20 méterrel. Douda az 1932-es Los Ange- les-i olimpián 15.61 méterrel a harmadik helyen végzett. Az utóbbi évtizedben két Egyesült Államok-beli atléta világcsúcs javítása keltett feltűnést: James Fuchs 1949—50 között négyszer javított világcsúcsot, legutóbb 17.95 cm-ig vitte, őt Parry O'Brien követte, aki 1953 óta több mint tízszer javította meg a világcsúcsot, legutóbb már 19.06 métert dobott. Utána az idén két honfitársa szerepel a világranglistán, Nieder 18.38 és Bantum 18.30 méterrel. Európai atléta eddig még nem érte el a 18 méteres határt, legközelebb hozzá a csehszlovák Skobla 17.76 mé­terrel jutott. A szovjet atléták közül Baljajev 17.44, Ovsepjan 17.40 métert dobtak. A melbournei olimpián az amerikai atléták után a cseh­szlovák Skobla és a szovjet atléták végezhetnek. A súlylökéshez 7.257 súlyú ólombetéses vasgolyót vagy rézgolyót használnak. ' s. M. í

Next

/
Oldalképek
Tartalom