Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-10-13 / 41. szám
1956. október 13. 3 A cseklészi gépesítési szakiskola négy éves és érettségivel végződik. Az idén júliusban kerültek ki innen az első érettségizők. Mind a huszonhármán sikerrel vizsgáztak és ma már mindannyian a mezőgazdaságban dolgoznak. Az iskola igazgatósága az idén is jói felkészült az oktatásra. Az iskola műhelyében megtaláljuk a legkorszerűbb fémmegmunkáló gépeket is. Most már lehetségessé válik az összes gépalkatrészek elkészítése. Képünkön Zaty szaktanító a tanulóknak az egyik javításra váró hernyótalpas gép működését magyarázza. ★ ★ ★ Olvasóink írják Péntekes mozgalom A párkányi ifjúsági brigád már másodszor szerezte meg a köbölkúti gépállomás versenyzászlaját. A brigád tagjai, hogy a zászlót továbbra is megtarthassák, elhatározták, hogy brigádjukon megszervezik a péntekes mozgalmat. (Már pénteken teljesíteni a heti tervet). Ezenkívül a traktorosok egyéni kezdeményezésekkel jöttek elő. Rackó Lajos vállalta, hogy DT lánctalpas traktorával egy hónap alatt három napra elegendő üzemanyagot megtakarít. Többen tettek hasonló felajánlást, így a brigád egy hónap alatt annyi üzemanyagot megtakarít, hogy ebből két napig dolgozhatnak az összes gépek. Szatmári József, a brigád egyik kiváló traktorosa, munkamódszereit átadja a többi traktorosoknak is. így biztosítják, hogy a brigádban mindenki jó eredményt érjen el. A brigád már most magasan túlteljesítette sílózási tervét. A KÉMÉNDI IFJÚSÁGI BRIGÁD szintén csatlakozott a péntekes mozgalom kezdeményezőihez. A brigád tagjai értékes felajánlásokat tettek, Közösen vállalták, hogy egy hónap ala.- annyi üzemanyagot takarítanak meg, amennyit a brigád gépei egy nap alatt elfogyasztanak. Tehát egy nap ebből a megtakarított üzemanyagból dolgoznak majd a gépek. A ZSELlZI JÁRÁSBAN állandóan terebélyesedik a szövetkezeti gondolat. A szövetkezet jó terméseredményei meggyőzően hatnak a kis- és középparasztokra. Több olyan földműves kérte újból felvételét a szövetkezetbe, aki tavaly, vagy azelőtt kilépett. Ezenkívül új tagok is jelentkeznek a szövetkezetekbe. — A málási szövetkezetbe három, a kissallóiba szintén három, és a kurali EFSZ-be két új tag kérte felvételét. Természeti tünemény 'J7 rencsénteplic egyik nyári szen■*- ációja a Krím gyógyszálló előtt virágzó agave, amelyet hosszú életéről közönségesen százesztendős aloénak neveznek. Ennek a növénynek az a nevezetessége, hogy hosszú életén keresztül csak egyszer szokott virágozni és gyümölcsöt hozni, azután elpusztul. A fürdővendégeknek ritka alkalmuk nyílott ezt a természeti tüneményt megfigyelni. Agave hazájában (Közép- és Dél- Amerikában) 5—6, Dél-Európában 8—12—20 esztendős korában, az európai üvegházakban pedig gyakran csak 40—60 esztendő múlva virágzik. — A virágzat rügye a levélrózsa közepén jelenik meg. Néhány hónap, sőt néhány év múlva a kis rügyekből kifejlődik a tekintélyes szár. Ha valami véletlenség középpontbeli rügyétől megfosztja, csakhamar 10, 15—20 szomszédos rügy keletkezik, s nyúlik fel virágzó ágakká. Az Agave Ameri- cánát (Iáid a fényképet) 1561-ben hozták Európába. Nálunk üvegházban kell kiteleltetni, Dél-Európában, elvadulva is megél. Az agave nagyon nevezetes művelődéstörténeti növény, már az ősmexikóiak termesztették. Midőn a virág szála nőni kezd, tetőrügyét úgy metszik le, hogy a tüskön kb. egy félméter mélyedés, támadjon. Ez 1—6 hónapon át naponként 2—9- szer cukros lével telik meg. Egy tő 1.200 kg. nedvet is adhat. Erjedés után bőrzsákban tartják, ez a .mexikóiak nemzeti itala (agavé bor), desz- tilláció útján pedig nagyon részegítő italt kapnak belőle. Leveleiből, valamint más rokon fajából is (50 fajtája ismeretes) szívós és nagyon kemény rostot (manilla, agavé rost) nyernek, s belőle fonalat, kötelet, ponyvát, vagy más szövetét szőnek. — Levele belét nyersen és elkészítve is eszik. Agave Maxicána rostjaiból már az ősmexikóiak is készítettek papírt és a hieroglifákat erre írták A napjainkban egyre jobban elmélyülő Csehszovák—magyar barátság egyik szép pillanatának voltunk tanúi Budapesten a Csepeli Vasmüvek ifjúsági klubjában. Szép, derült este volt, mikor felültünk a dunaparton a gyorsvasútra s elindultunk Csepelre, a magyar gyáripar fellegvárába. Alig 10 perces út után érkeztünk az ifjúság házához, hogy tanúi legyünk annaki hogyan talál egymásra országaink két legnagyobb gyárának fiatalsága. A kiszűrődő hangok azt mutatták, hogy kicsit késve érkeztünk. Kíváncsian siettünk fel a lépcsőn, s a következő pillanatban hivatalos fogadásokon szokatlan és egyben megható jelenet tárult szemünk elé. A hosszú teremben a megterített asztalok mellett mindenfelé csehszlovák és magyar ifjak ölelkeztek. Zúgott a taps és az éljenzés s a terem közepére tódult kékinges CS1SZ-jelvény es pilzeniek vállukra emelték a csepeli Disz szervezet titkárát. Az egy- másratalálásnak, a szívből jövő lelkesedésnek ’zt a fokát, mely a teremben úrrá lett, a pillanatnak azt a nagyszerűségét, mely megmelegítette a mi szívünket is és mélyen meghatott mindenkit, nem lehet most utólag egyszerű szavakkal érzékeltetni. Ilyen pillanatokat csak átélni lehet. De hogyan is kezdődött mindez? Komáromból egy Skoda-autóbusz indult el 34 kíváncsi magyar fiatallal Pilzen felé. A pilzeni Lenin-művek CSISZ szervezete baráti látogatásra hívta meg a Csepeli Vasművek ifjúmunkásait. S másnap délután, míg a gyár olvasztókemencéiben edződött az acél, a kultúrteremben acélnál is erősebb valami edződött: a két gyár fiataljainak barátsága. És ez a barátság a következő napok folyamán, miközben együtt gyönyörködtek Karlovy Vary szépségeiben és együtt járták be Prága nevezetességeit, egyre mélyült. így aztán szeptemberben a csepeli DISZ-szervezet már baráti fogadásra indult el a komáromi határállomásra. Most pedig adjuk át a szót a pilzeni delegáció tagjainak, hadd beszél- , jenek egy pár szót ők e baráti találkozóról s hadd mondják el röviden érdekesepb élményeiket, melyeket Magyarországon átéltek. Mi pilzeniek — mondja Stanislav Kropacek elvtárs, a kiváló esztergályos — sokat hallottunk a csepeliekről s nagyon kíváncsiak voltunk magyar szaktársaink munkájára. Mikor aztán megérkeztek, láttuk, hogy épp olyanok, mint mi, legfeljebb mi a sört szeretjük jobban, ők meg a bort. Talán azért is olyan vidám a szívük. Azt hittük, egy hét nem elég arra, hogy jól megbarátkozhassunk egymással, de tévedtünk. Igaz barátokat találtunk a magyar elvtársakban s alig vártuk a szeptembert, hogy mi is ellátogathassunk hozzájuk, s megnézhessük hazájukat, melyről annyit beszéltek nekünk. — Na és hogy tetszett Önöknek Budapest ? — Mondhatom, gyönyörű város és méltán büszkék rá a magyarok. Hídjait, nagyforgalmú sugárútjait, a Margitszigetet s a Halászbástya szinte valószínűtlen szépségét nem lehet egyhamar elfelejteni. Különösen szép a város esti képe a Halászbástyáról. Ahogy kigyúltaK a város fényei, szinte megdöbbentett mindez, olyan csodálatosan szép. — Bizonyára megnézték a gyárat is. Volt-e valami. érdekes benyomásuk a gyárlátogatás alatt? — Feltűnt, hogy a munkatempó sokkal nagyobb, mint nálunk, s hogy az emberek jobban verekednek a munkával. Mi a munkafolyamatokat jobban gépesítjük. Sok új modern szerszámgépet láttunk, de nagyon sok, még az öreg gép is, ami a gyár régi öröksége. A motor-kerékpárgyárban megnéztük és kipróbáltuk a 250 cmA-s „Pannónia" motorokat. Ha nem is olyan áramvonalasak, mint a mi „Jawaink", de erős és gyors motorok. — Önök mindnyájan először voltak Magyarországon s a delegációnak legalább egyharmada lány. Mi az, amit érdekesnek láttak női szemmel ? — Küldöttségünkben 10 lány van — mondja Inka Procházková az üzemi lap szerkesztője. 'Természetes, hogy minden más mellett nagyon kíván, csiak voltunk a magyar asszonyokra. Először is meg kell mondanom, hogy magyar barátnőink nagyon kedvesek és szívélyesek, igen csinosak és na- . gyón ízlésesen öltözködnek. Ami lenyűgöző náluk, az közvetlen vidám: ságuk. Ügy látszik, hogy a magyar nők kitűnő társalgók és ugyanakkor kiváló konyhaművészek is, a csepeli , gyárban pedig ügyeskezű munkásokat ismertünk meg bennük. — Különösen megcsodáltuk ügyességüket pl. a ke- rékpáriizemben. Meglepett mennyire szeretik a pesti. nők a fehér szint s hogy milyen jól áll ez nekik! Sok az ízléses kirakat s különösen a gyapjú és kötöttáruk tetszettek, melyeknek színei igen szépek és minőségük jó. Szokatlan látvány, hogy Pesten bevásárlótáskák- helyett a nők kosará- kát visznek. Főleg a vásárcsarnokban ’ figyeltük meg ezt, ahol valóban majdnem minden háziasszony kosarat vise. — Ha már a vásárcsarnoknál tartunk, meg kell emlékezni a magyar konyháról is, mely erősebb, fűszereit .... /.É sebb és változatosabb, mint a mienk, A sokféle nagyon jó ízű különleges étel miatt az étkezések mindig él-, ményszámba mentek, Feltűnt, hogy az utcákon aránylag kevés gyerekkocsit láttunk, amelyeket pedig a mi asszonyaink alighanem nehezen nélkülöznének. Budán a várban sok utcában feli ismerhettük mennyire lerombolták Budapestet a háború alatt és csak tisztelhetjük azt a hihetetlen munkásságot és igyekezetét, amellyel ezt a gyönyörű várost a magyarok újjáépítették és állandóan szépítgetik. A Balatont és Budapestet megnézve, nagyon nehéz megmondani, hogy mi tetszett nekünk a legjobban. Legna-'. gyobb élményünk mégis az a figyel lem és kedvesség volt, amelyben lépten-nyomon részesültünk, s amelyet bár. hittünk barátságukban,, nem is vártunk csepeli elvtársainktól.. . Nem túlzás azt mondani, hogy minden kívánságunkat kitalálták és teljesíteti ték, még mielőtt kimondtuk volna. Feleslegesek voltak kezdeti aggodalmaink, hogy nehezen fogják egymást érteni, ha nem beszéljük egymás nyelvét. Bebizonyosodott, hogy ■ a ■ kölcsönös ' barátság erősebb ennél- a gátnál. Sohasem felejtjük el d Magyarországon töltött napokat. Gazdag élményeinken kívül a magyar nép szívé-' lyességét és azt a boldog tudatot visszük magunkkal, hogy igaz , barátokat találtunk bennük. Dr. TÖRŐK ANDOR Jozef Cerny, a villanymotorok tekercselését fejezi be. Ő is részt vett a kiránduláson és minden nagyon tetszett neki. Segítsünk a hiányok eltávolításában Az utóbbi két évben, amikor nálunk •intenzívebben kezdték bevezetni az önálló elszámolási rendszert, a CSISZ üzemi bizottságainak funkcionáriusai körében olyan vélemények alakultak, hogy vajon szükséges-e még az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságok alakítása, amikor ezt a funkciót már maga az önálló elszámolási rendszer tölti be. A CSISZ KB II. plenáris ülése határozataiban kihangsúlyozta az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságok jelentőségét. Ezért jó lesz, ha a CSISZ üzemi szervezetei újból életbe léptetik a bizottságokat és a szunnyadozó erejüket felébresztik. Gyakran előfordul, hogy a fiatalok gondatlanul bánnak a gépekkel, nem vezetik be az új munkamódszereket és későn érvényesítik az újítási javaslatokat. A munkahelyeken, ahol fiatalok dolgoznak, elégtelen a szervezet munkája. Az üzemi munkaiskolák nincsenek szakosítva. Ebből láthatjuk, hogy az ifjúsági gazdasági t ellenőrző bizottságoknak milyen széles az érvényesülési terük és milyen tevékenységet fejthetnek ki. Hogy az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságoknak keliő tekintélyük legyen, és az egész kollektíva előtt felelősséget viseljenek, helyes lesz, ha az ifjúsági ellenőrző bizottságok tagjai a tagsági gyűléseken hagyják jóvá és tevékenységükről a tagsági gyűléseken “beszámolnak. Az ellenőrző bizottságok alakításánál elvi fontosságú az a kérdés, hogy a bizottság alakításával az üzem vezetősége egyetértsen és a kérdést a Forradalmi Szakszervezet üzemi bizottsága előtt megtárgyalják és a párt segítségére támaszkodjanak. Fontos, hogy a bizottság tagjai következetesen elvi alapon járjanak el a műhelyek és részlegek vezetői, valamint a mesterekkel szemben, akiket a hiányosságokra figyelmeztetnek, példásan lépjenek fel. Ne feledkezzenek meg arról, hogy működésüknek nevelő jellege kell, hogy legyen. Gyakran előfordul, hogy az egyes üzemekben eltűrik a hajrámunkát. Az ilyen esetekben az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságok komoly szerepet tölthetnének be. A termelési részlegen végig egész a szállításig gazdasági el- lenőzrő bizottságokat alakítanának, figyelemmel kisérnék a munkamenetet, hogy megállapíthassák hol kell a hajrámunka okát keresni. A mi üzemeinkben az ilyen ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságok alakítása nem ütközik különösebb nehézségekbe. Hiszen üzemeinkben sok fiatal dolgozik és az átlagos korosztály szerint sok üzemet ifjúsági üzemnek nevezhetnénk. Az ellenőrző bizottságok megalakítása után természetesen elengedhetetlen. hogy az ellenőrző bizottságok vezetői ne üljenek össze, és ne beszélnék meg a helyzetet, ne cseréljék ki tapasztalataikat és ne figyelmeztessék az illetékeseket a felderített hiányokra. Ezekre a tanácskozásokra meg kell hívni a gazdasági dolgozókat is. Az ellenőrző bizottságokat egész évre vagy pedig csak átmeneti Időre választják. Az átmeneti időre megalakult gazdasági ellenőrző bizottságok csak egy bizonyos probléma megoldásával foglalkoznak és ha a felvetett kérdésben megteszik az intézkedésre vonatkozó javaslataikat, küldetésüket be is fejezték. Az ifjúsági ellenőrző bizotságok tevékenysége igen sokrétű lehet. A fiatalok alkotó aktivitása és ' találékonysága nincs korlátok közé szorítva. Csak tegyük lehetővé, hogy az ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságok érvényesüljenek, akkor aztán nem fordulhat elő, hogy a fiatalok figyelmen kívül hagyják a hiányosságokat. Arra a kérdésre, vajon szükséges-e ifjúsági gazdasági ellenőrző bizottságokat felállítani, határozott igennel felelünk. Mert a CSISZ-re hárul az a feladat és az'a kötelesség, hogy felderítse az előforduló hibákat. Az ellenőrző bizottságok nagy segítségére lehetnek a CSISZ-nek a feladat teljesítésében. JÄN JANIK a CSISZ KB dolgozója
