Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-09-15 / 37. szám
5956. szeptember 15. A szuezi kérdés A kairói tárgyalások után A kairói tárgyalások nem oldották meg a szuezi kérdést. • A fegyvercsörtetés nem fölemlíti meg Egyiptomot • Francia—angol tárgyalások Londonban. Milyen sikereket és eredményeket érnek el az EFSZ-ek Bulgáriában? A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével, megtekinti a brüni gépipari kiállítást. Német vendégek Szlovákiában Az elmúlt vasárnap a reggeli órákban érkezett Bratislavába ia Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, amelyet Otto Grotewohl miniszterelnök vezetett. A német kormányküldöttség tagjait Bratislava lakossága szeretettel, őszinte barátsággal fogadta. Vasárnap délelőtt Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke fogadta a német kormányküldöttséget. A küldöttség ezután a Slavinra látogatott, ahol megkoszorúzták a szovjet hősök síremlékét. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével vasárnap reggel pontosan nyolc órakor érkezett különvonat jával a bratislavai pályaudvarra. A szívélyes fogadtatás után a kormányküldöttség a pályaudvar előtti emelvényre lépett. A német vendégeket a pályaudvar előtti téren gyülekező bratislavai dolgozók szívélyes ünneplésben részesítették. A német és a csehszlovák himnusz elhangzása után Otto Grotewohl miniszterelnök megtekintette a harci zászlóval felsorakozott díszőrséget. A vendégeket a szlovák nemzeti szervek és a dolgozók nevében Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke köszöntötte. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége tiszteletére Rudolf Strechaj vasárnap, a bratislavai Carlton szállodában ünnepi ebédet adott, ahol Rudolf Strechaj és Otto Grptewohl mondottak pohárköszön töt. Vasárnap délután a német kormányküldöttség megtekintette a Podunajske Biskupice-i szövetkezetét, ahol szívélyes beszélgetést folytatott a szövetkezet dolgozóival. Este megtekintették Juro Já- nosík díszbemutatóját a Nemzeti Színházban. A Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége hétfőn, szeptember 10-én utazott el Bratislavából. Vasárnap, szeptember 9-én az ötösbizottság tagjai elutaztak Egyiptomból. A kairói tárgyalások a nyugati hatalmak Szuezre vonatkozó tervének vereségét jelentették. Az egyiptomi kormány békés szándékának tulajdonítható, hogy hajlandó volt az ötösbizottsággal tárgyalásokat kezdeni. Már a tárgyalások előtt nyilvánvaló volt, hogy a szuezi kérdés megoldására javasolt Dulles-terv eredeti formájában Egyiptom számára elfogadhatatlan, amennyiben az Egyiptom belügyeibe való beavatkozást jelent'. Az is nyilvánvaló v<!t, hogy az ötösbizottsággal folytatandó tárgyalások nem hozhatnak semmi újat amíg a nyűgét viseli. Ezt bizonyították a kodnak eredeti tervükhöz, ami a gyarmatosító politika bélyegét viseli. Ezt bizonyíttották a tárgyalást megelőző nyugati sajtóhangok is. Az angol „Daily Herald” például ezt írta: „Az ötösbizottság egyiptomi útja nem a tárgyalások előjátékát jelenti, hanem az Egyiptom ellen készülő háborúét. Bármilyen légkörben kezdődtek is a kairói tárgyalások és bármily eredménnyel végződtek is, nem mondható, hogy ez a tárgyalás hiábavaló lett volna. Az ötösbizottság eredeti terve az volt, hogy ultimativ hangon terjessze elő az ismert Dulles- tervet. A Nasszerrel folytatott tárgyalások folyamán azonban az ötösbizottságon belül is nézeteltérések keletkeztek. így az ultimativ hangon kívül szé'es- körű eszmecserére került sor. A tárgyalások kimenetelére még az is jellemző, hogy ezek folyamán az Egyesült Államok mind békülékenyebb álláspontra helyezkedtek. Ez azzal magyarázható, hogy az amerikai kormány merev kitartása a Dul- les-terv mellett az arab világ még nagyobb elidegenedését vonná maga után. Ez annál is inkább veszélyes az Egyesült Államok számára, amennyiben éppen most adódik lehetőség elfoglalni azokat a helyeket az arab országokban, amelyeket eddig az angolok tartottak kezükben, A szuezi kérdés kiéleződése az amerikai belpolitikában is nagy visszhangra találhatna, ami főképpen most, az elnökválasztás előtt lenne veszélyes. Ezzel szemben a francia és az angol kormány a tárgyalások folyamán is fokozták az Egyiptom ellen irányuló háborús előkészületeket. Fenyegetéssel, erőszakkal igyekeztek az egyiptomi kormány megfélemlíteni és így befolyásolni a tárgyalások kimenetelét. Az itt felsoroltakon kívül a szuezi kérdésre legjellemzőbh az a tény, hogy Egyiptom mögött áll az egész arab világ. Az arab országok az Egyiptom ellen irányuló háborús előkészültek kiegyensúlyozására közös nyilatkozatot tettek közé, amelyben leszögezik: „a szuezi kérdés nemcsupán Egyiptom, hanem az egész arab világ ügye. Az Egyiptom ellen irányuló fenyegetést úgy ítéljük meg, mintha az az egész arab világ ellen irányulna.” Az elkövetkező napokban bi- i zonyára még sokat hallunk \ Szuezről. A szuezi kérdés ki- 1 menetele ma még ismeretlen Egy azonban bizonyos, hogy a ( gyarmatosítók tervei csődöt mondanak. A szövetkezeti mozgalom az utóbbi időben nagy sikereket ért el a bolgár faluban. Az 1955-ös év óta több mint 307 ezer parasztcsalád (több mint 900.000 hektár szántófölddel) az Egységes Földműves Szövetkezetek tagja lett. Összesen 405 új EFSZ-t alakítottak. Ez valóban nagy sikert jelent. — A szövetkezetekkel még a fasiszta rendszer idejében kísérleteztek. A termőföld annak idejében 12 millió átlag 0.33 hektár nagyságú darabokra volt felaprózva, a mezőgazda- sági munkát még alig gépesítették, a hektárhozamok igen alacsonyak voltak. Ezek a körülmények arra kényszerítet- ték a bolgár parasztot, hogy a szövetkezeti termelésben keressen menedéket. 1944-ben már 29 szövetkezet volt az országban. így tehát 1944 szeptember 9-e után az új szövetkezetek megalakításánál a múltban nyert tapasztalatok és hagyományok is hasznosnak bizonyultak és nagy kihatással voltak a szövetkezeti mozgalom további fejlődésére. Ezek a tapasztalatok és hagyományok még nem lettek volna elégségesek ahhoz, hogy megmagyarázzák azt a tényt, hogy az elmúlt év végén Bulgáriában már 2.800 EFSZ volt és Bulgária termőföldjének 00 százaléka és a parasztcsaládok 53.9 százaléka a szövetkezethez tartozik. A szövetkezeti nagy1944-ben 35.700 hektár te? rületet öntöztek, 1955-ben már 360.000 hektárt. A második ötéves tervben (1953—57) a kormány nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek. Az öntözési berendezésre 2.3-szor olvan nagy beruházást fordítanak^ mint az első ötéves tervben. Az utóbbi két-három évben a párt és a kormány olyan intézkedéseket tett, amelyek anélkül, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok kárára menne, szervezetileg és gazdaságilag nagyon megszilárdították a mezőgazdasági szövetkezeteket. Ezek az intézkedések főleg abban mutatkoztak, hogy eltörölték a forgalmi adót, leszállították a vegyszerek, a műtrágya árát, és emelték a dohány, gyapot, tej és más termékek felvásárlási árát. Továbbá leszállították a traktorállomások munkája után járó díjakat. Meg kell jegyeznünk, hogy a mezőgazdaság fellendítéséhez nagyban hozzájárul az a gazdasági egyezség is, amely a Szovjetunió és Bulgária között jött létre. Az egyezség alapján a Szovjetunió 300 millió rubel hitelt nyújt Bulgáriának és ezt asz összeget kizárólag mezőgazdasági gépek behozatalára kell fordítani. — Ezenkívül a Szovjetunió 70 millió rubel összegű hitelt nyújt két műtrágya üzem felJugoszláv parlamenti küldöttség hazánkban Jugoszláv parlamenti küldöttség tartózkodik néhány nap óta hazánkban. Többek között megtekintette a csehszlovákiai gépipari kiállítást Brünben. A jugoszláv képviselők nagy érdeklődéssel szemlélték munkásaink és technikusaink sikeres munkáját. A küldöttség vezetője M. Marinké elvtárs többek között kijelentette, hogy a kiállításon meggyőződött Csehszlovákia magasfokú fejlettségéről. A többi képviselőket is nagyon meglepte a csehszlovák gyártmányok magas technikai színvonala és dicséröleg nyilatkoztak gyártmányainkról. Az arab félsziget volt egykor, nem is olyan régen a Közel-Kelet legnyugodtabb és egyben legbékésebb része. Ez a nyugalom azonban csak addig tartott, amíg a félszigeten több gazdag olajforrásra nem bukkantak. Azóta a nagyhatalmak egyre jobban terjesztik ki befolyásukat, vagy helyesebben mondva, szeretnék meglévő befolyásukat fenntartani. • A félsziget, földrajzi fekvésépéi fogva nem állott a. történelmet irányító nagy népek útjában, amit részint a félszigeten elterülő csupa sivatag okozott, amit a népek kikerültek. Történelmi feljegyzések szerint aszírok, babiloniak, perzsák, majd a rómaiak vonultak keresztül rajta. A kereszténység eleinte itt is igen sok hívet szerzett, sót időszámításunk után V—VI. században már igen sok zsidót is találtunk itt. A félsziget története tulajdonképpen Mohamed fellépésével és az izlám terjedéssel kezdődik. Medina és Mekka, az • arabok zarándok- helyei, még ma is nagyjelen- tőségűek. Az izlám követőkre talált, nemcsak elő Ázsiában, hanem Észak-Afrikában is. — Európa déli részén, Spanyol- országban az arab uralom maradványai még ma is megtalálhatók. Az egykori török uralom nem jelent a félsziget történelmében különösebb változást. A század elején az angolok érdeklődnek egyre jobban a félsziget _ iránt és megszerzik hosszantartó befolyásukat. A félsziget legjelentősebb és egyben leggazdagabb országa: Szaudi-Arábia. A királyságban a moszlira papság nagy befolyást gyakorol az ország vezetésében. 1934-ben nagy ARABIA olajmezökre bukkantak, melyek kitermelésénél az amerikaiak is nagy jogokat szereztek. Az amerikai befolyás az utóbbi években erősödött, ami a két angolszász hatalom köA félszigeten még több hercegség, szultanátus van: Oman, Aden, Katar, Kalózpart és Ku- veit. Ezeken repülőtámaszpontok épültek. A Bahrein szigeteken és a Kuveit hercegségzött vitára adott okot. Az állam legnagyobb jövedelme az olajtársaság haszonrészesedéséből áll, de jelentős összeget jövedelmez a mekkai és medinai zarándokok idegenforgalma is. Jelentőség szempontjából második helyen Jemen áll, mely a félsziget legcsapadékdúsabb országa és azért mezőgazdasága elég fejlett. NDIAX 0 C E X Mfcf ben az utóbbi időben nagy olajforrásokra bukkantak. Az angol—amerikai küzdelem az olajért már több évtizede tart. 1934-ben Szaudi-Arábia Amerikának is juttatott jogokat az olaj kitermelésénél. — Amerika még a kuveiti és a bahreni olajkitermelésnél is szerepet kapott. Feltűnést keltett, hogy az iráni olaj kitermelésénél az angolok kárára Amerika előnyös helyzetbe jutott. Amint látszik az angolok befolyása a Közel-Keleten ebben a térben is egyre gyöngül és csupán az arab félsziget keleti részén maradt meg töretlenül. Jellemző az angol—amerikai ellentétre a múlt év végén lezajlott alábbi két esemény. Múlt év októberében av angolok buraimi oázist és Mio;vát az ománi imamátus fővárosát elfoglalták. Az oázis területén három évvel ezelőtt olajra bukkantak. Az oázist azonban előzőleg két részre osztották fel. Egyik részt az amerikai befolyás alatt álló Szaudi- Arábiának ítélték, a másikat egy angol befolyás alatt álló apró kis sejkség kapta. Amikor az angolok tudomására jutott, hogy az oázisban olajra bukkantak, megszállták az egész oázist. Az eset a két hatalom viszonyában bizonyos vitára adott okot, (állítólag Eden legutóbbi amerikai utazásának célja is a helyzet ki- magyarázása volt). A másik eset Ománban volt. Omán parti része angol, belső része amerikai befolyás alatt áll. A belső részén az amerikai kutatók olajra bukkantak. Amint ez az angolok tudomására jutott, azt repülőgépek támogatásával elfoglalták és az amerikai kutatókat elűzték. Ebből is látható, hogy a két nagyhatalom közötti viszony gyakran és komolyan, ha csupán ebben a térségben is, kiéleződik. A félsziget egyes hercegségeiben szultanátusalban egyre jobban utat tör magának a nemzeti függetlenségi mozgalom. Az egész félszigeten miként az egész arab világban napról napra erősebb lesz a vágy a teljes szabadságért. Dafmka Todorova, a rakevói traktor állomás fiatal trakto roMánya. termelés növekedését a termelési eredmények lendítették fel. A szövetkezetek gazdaságilag megszilárdultak és az eredmény abban mutatkozik, hogy emelkedett a szövetkezeti tagok jövedelme. A hektárhozam országos viszonylatban 25—30 százalékkal magasabb, mint az egyénileg gazdálkodóknál. A magasabb hektárhozamokért folytatott harcok é-ről-évre nagyobb eredményeket érnek el. így például 1955- ben hektáronként 410 kg-al többet értek el, mint 1954-ben. A kukoricánál 640 kg-al és a dohánynál 100 kg-al. Nagy sikereket értek el az állattenyésztésben is. Egy tehénnél átlag 289 liter tejjel értek el többet, mint 1954-ben. A sertések száma az 1954-es évvel szemben 3:3-szor nagyobb. A mezőgazdaságban és az állattenyésztési termelésben elért sikerek azt jelentik, hogy a szövetkezeti tagoknak 70 százalékkal nagyobb a jövedelmük, mint 1954-ben. A sikereket főleg a mezőgazdasági munkák gépesítésének köszönhetjük. A párt és a kormány nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek, 1955-ben 184 gép és traktorállomást rendeztek be, 18.000. traktorral és több mint 5.000 kombájnnal. Ezek a gépek lehetővé teszik, hogy a munka lényeges részét már gépesítették. Tavaly például 87.6%-ra gépesítették a szántást, 82.2%-ra a vetést és 94%-ra a növények ápolását, 50%-ra az aratást. Ezenkívül kiszélesítették a talajjavítást és a mezőgazdasági szakemberekről, agronómusokról, állatorvosokról, zootechnikusokró! való gondoskodást. építésére. Mindez szép táviatokat, nyújt a bolgár paraszt számára, aki nyugodtan néz a jövő elébe, azzal a meggyőződéssel, hogy- a sroae+kezeei nagytermelés biztosítja a gyermekei számára a boldog jövőt. A sikerek ellenére pártunk és kormányunk továbbra is nagy figyelmet szentel a sző? vetkezeti mozgalomnak. Bot bizonyítja ae ez év júliusi határozat is, amely az Ef49Z-efc megszilárdításéra és ktezéiesi- tésére, valamint a mezőgazda-?, ségi termékek árának leszállításéra és a szövetkezeti tagok érdekeltségére vonatkozik. — A határozat az EFSZ-ek további megszilárdítását rendeli el, úgy gazdasági, mint politikai szempontból. Ezenkívül elrendeli a mezőgazdasági hozamok és az állattenyésztési termelés hozamának emelését. Hogy a feladatokat könnyeb-' ben teljesíthessék, különböző intézkedéseket léptettek életbe, így például a Beruházási Bank kedvező hitelt nyújt a szövetkezetek számára. A rosszúl- menő szövetkezeteket feloldják az állammal szemben fennálló tartozások alól, mégpedig 50— 100%-ig engedik el az adósságokat. Olyan intézkedéseket hoznak, amelyek előirányozzak a búza hektárhozamát, valamint a dohány, gyapot, gyümölcs jövedelem emelkedését. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árát is felemelik. Ezek az intézkedések megszilárdítják a bolgár mezőgazda- sági szövetkezeteket, fellendítik a mezőgazdasági termelést és emelik a bolgár falu színvonalát. Simeon Kalakov
