Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-15 / 37. szám

•> 1956. szeptember 15. A CSSSZ SZLKB Ij. plenáris ülésének határozata az ifjúság részvételére! az új technika fellendítésében A CSISZ SZLKB plenáris ülése meg­tárgyalta a CSISZ, szlovákiai kong­resszusa után kifejtett munkájával kapcsolatos kérdéseket, valamint a CSISZ azon feladatait, melyeik a tech­nika fellendítésével és a munkásifjú­ság szakképzettségének emelésével összefüggnek. A CSISZ SZLKB plenáris ülését az SZLKP KB ülése utáni időszakban tar­tották meg, amely a CSKP országos konferenciájának eredményeit tárgyal­ta meg. A CSKP országos konferenciája ki­értékelte azt a jelentős segítséget, melyet a fiatalok a szocializmus épí­tésében nyújtottak és egyidejűleg rá­mutatott a munkában mutatkozó hiá­nyokra. Kihangsúlyozta, az ifjúság tevékenységének fokmérője mindig az, hogy mennyire vesz részt az aktív építő munkában és a CSISZ feladata az, hogy megszilárdítsa a munkás-, paraszt-, és tanulóifjúságunk egységét és örömteli életet teremtsen számunk­ra, amely lehetővé teszi, hogy érdek­körük szerint teljes mértékben érvé­nyesülhessenek. Ifjúságunk örömmel fogadta a CSKP országos konferenciájának eredményeit és a második ötéves te^v irányelveit, mert hazánkban a szocializmus építé­se a fiatalok legbensőbb érdeke és célja, hiszen a szocializmus a fiatalok örömteli életének távlatait biztosítja. Az ifjúság örömmel fogadja a rijyi- dített munkaidőről szóló határozato­kat, amely a nemzetgazdaságunkban elért sikerek eredménye és azt bizo­nyítja, hogy a kommunista párt és a kormány mennyire gondoskodik né­pünk életszínvonalának emeléséről. Tu­datában kell lenni annak, hogy a mun­kaidő lerövidítése nem mehet a ter­melési feladatok sikerének róvására. Ezért megkívánjuk, hogy az ifjúság még inkább fokozza igyekezetét ha­zánk szocialista építése feladatainak teljesítésében. A CSISZ SZLKB ki­hangsúlyozza, hogy a CSISZ szervek és szervezetek főfeladata az, hogy az ifjúságot odavezesse, hogy aktívan részt vegyen a második ötéves terv termelési feladatainak teljesítésében és túlteljesítésében és nap mint nap hathatós ideológiai munkát fejtsen ki a fiatalok körében és az elsősorban abban nyilvánuljon meg, hogy jobban viszonyuljanak a munkához. A CSISZ szervek és szervezetek fi­gyelmének középpontjában a CSISZ II. kongresszusának határozatai, valamint a CSISZ szlovákiai kongresszusának határozatai álljanak, amelyek társa­dalmi fejlődésünk jelen időszakában a legtökéletesebben kifejezésre juttat­ják az ifjúság érdekeit, feladatait és a CSISZ küldetését. Mindennapi mun­kánkban a CSISZ szlovákiai kongresz- szusának határozatai, valamint a CSISZ KB határozatai szolgáljanak útmuta­tóul, emellett szükséges, hogy minden részlegen pontosabban teljesítsék a feladatokat. A második ötéves terv, főleg azon­ban Szlovákia szocialista iparosítása elvárja a nép alkotó erejének újabb fellendülését és az ifjúság további kezdeményezését. A CSISZ SZLKB örömmel fogadja az olyan szervezetek kezdeményezését, amelyek alkotó módon érvényesítik a CSISZ szlovákiai kongresszusának irányelveit és határozatait, konkrét eredményeket értek és érnek el az építő feladatok teljesítésében és túl­teljesítésében. Elsősorban a CSISZ istebnei Kovohuty üzemi szervezetéről van sző, ahol ’sikeresen kezdeményez­ték a fiatal újítók hónapját, továbbá a dubnicai K. J. Vorosilov üzem CSISZ szervezetéről, ahol „az ifjúság szak­fejlettségének évét“ szervezik meg. Azon kívül a szepesi és gömöri vas­ércbányák üzemi szervezetéről, ame­lyek sikerrel szervezik a CSISZ KB zászlajáért indított versenyt és a ko­máromi Steiner Gábor üzemről, ahol a fiatalok az újítók mozgalmával ed­dig több mint félmillió koronát taka­rítottak meg az üzemnek. Tapasztalataikat a többi üzemnek is fel kell használni, különösen az üze­men belüli versenyben, mégpedig úgy, hogy érvényesíteni kell az új techni­kát és emelni kell a fiatalok szakmai- és technikai színvonalát. A CSISZ SZLKB elrendeli a CSISZ üzemi szervezeteinek a járási, kerü- 'eti vezetőségnek a CSISZ SZLKB el­nökségének : 1. Az üzemekben több figyelmet szentelni a fiatalok szocialista munka- versenyének. A CSISZ KB harmadik plénuma határozatának értelmében a legnehezebb részlegeken és mindenütt, ahol meg vannak hozzá a feltételek újabb ifjúsági kollektívákat alakítani. A munkájukat úgy irányítani, hogy haladó módszereket érvényesítsenek és így gazdaságosabb és jobb minő­ségű legyen a termelés. Ne feledkezzünk meg arról, a CSISZ- re hárul az a feladat, hogy a szocia­lista munkaversenybe bekapcsoljuk a fiatalok többségét, tehát azokat a fia­talokat is, akik nincsenek benne az ifjúsági kollektívában. Mindenképpen támogatni az üzemen belüli versenyek fellendülését, hogy egyének, műhelyek és egész üzemek álljanak versenyben egymással. A forradalmi szakszervezetek bi­zottságaival közösen megszervezni azt, hogy a vezető dolgozók adják át ta­pasztalataikat a munkában visszama­radt dolgozóknak. Résztvenni a Forradalmi Szakszer­vezet szocialista munkaverseny bizott­ságának munkájában és gondoskodni arról, hogy egyidejűleg kiértékeljék a legjobb CSISZ kollektívákat és egyé­neket. Biztosítani, hogy a verseny ered­ményeit megtárgyalják a munkacso­portokban, a CSISZ tagsági és nyilvá­nos gyűlésein. A CSISZ alapszervezet fontos (ela­dj la megszilárdítani a munkafegyel­met és elérni azt, hogy a fiatalok áll­janak harcba azért, hogy minden órát és a munkaidő minden percét- alapo­san kihasználják. Az olomouci Moravske Zeleziarne dolgozói példája nyomán a CSISZ szer­vezeteknek segítséget biztosítani a 46 órás munkaidő bevezetésére irányuló intézkedések megvalósításában. Aktívan résztvenni az ötéves terv második évének előkészületeiben és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezni a fiatalok köte­lez*: rtség vállalásait. Felszámolni az ifjúsági ellenőrző bi­zottságok lebecsülésével, felújítani te­vékenységüket és további ellenőrző bizottságokat alakítani. Munkájukat szorosan együttműködve a részleg ekonómueaival, odairányítani, hogy ta­karékoskodjanak a villanyárammal és az anyaggal, a gépekkel, szerszámok­kal és a termelési berendezéssel. A legjobb fiatalokat a versenyben rend­szeresen zászlókkal, oklevelekkel és tárgyi dijakkal megjutalmazni. A faliújságokon, üzemi újságokban rendszeresen propagálni a legjobb dolgozók eredményeit és munkamód­szereit. A legjobb dolgozókat és ifjú­sági kollektívákat a CSISZ kitünteté­seire felterjeszteni. Arra, hogy beír­ják őket a CSISZ kerületi becsület- könyvébe, vagy az SZLKB és a CSISZ KB becsületkönyvébe, megkapják a tiszteletbeli Fucsik-jelvényt, a Jilem- liioky jelvényt, stb. Fokozottabb mér­tékben megszervezni a CSISZ KB, a CSISZ SZLKB és a Megbízottak Tes­tületének vándorzászlajáért folytatott versenyt. 2. A CSISZ szervezetek- egyik leg­főbb feladata, hogy támogassák a technika fellendülését, alkalmazását és gondoskodjanak a fiatalok szakkép­zettségének emeléséről. Az istebniki Kovohuty üzemi szer­vezet példája szerint szervezzék meg a „Fiatal javítók hónapját”, szervez­zék meg a fiatal javítók konferenciá­ját és a tapasztalatok kölcsönös ki­cserélését, a munkásifjúság körében jobban gondoskodjanak a javítók és újítók mozgalmáról. Az üzemben a ja­vítók mozgalmának bizottságába ki­küldeni a CSISZ képviselőjét, aki mun­kájáért szintén a CSISZ vezetőségének lesz^ felelős. A „szakképzettség emelésének évé­ben” felhasználni a dubnicai K. J. Vo­rosilov üzem alapszervezetének és a vitkovici vasművek alapszervezetemek tapasztalatait. A Forradalmi Szakszervezet üzemi bizottságaival és az üzem vezetőségé­vel karöltve szervező bizottságokat alakítani, amelyeknek az a feladatuk, hogy egyesítsék a politikai szervek és szervezetek, valamint a tudomány és technika különböző ágai szerveinek és szervezeteinek az érdeklődését, a fiatalok szak- és technikai fejlődése iránt. Gondoskodni arról, hogy a tanulók lakóhelyükön zavartalanul tanulhassa­nak és lehetővé tenni a fiataloknak a technikai kabinetek és a technikai irodalom igénybevételét. Ott, ahol nem állnak rendelkezésükre technikai kabinetek és meg van a feltétele an­nak, hogy kabineteket építsenek és rendezzenek be, ott kérelmezni a fel­építésüket és segíteni az építésben. Gondoskodni arról, hogy azok, akik sikeresen befejezték a szaktanfolya­mokat vagy iskolákat, a megfelelő mi­nősítési osztályba kerüljenek. Lényegesen javítani a fiatal mér­nökökkel és technikusokkal való mun­kát. Megkérni az idősebb, tapasztal­tabb szakembereket, mestereket és technikusokat, hogy rendszeresen orra serkentsék a munkásifjúságot, hogy vegyenek részt a technika fellendíté­sében. Együttműködve az üzem vezetősé­gével és a szakszervezettél, komplex brigádokat alakítani és a fontos ter­melési feladatok termelésében aktívan résztvenni a brigádok munkájában. A CSISZ üzemi szervezeteinek ajánl­juk, hogy főleg a nagyobb üzemekben működjenek együtt a Forradalmi Szak­szervezet üzemi bizottságával, az újí­tók műhelyében és a termelési, vala­mint a technikai kabinetekben ifjúsági szekciókat létesítsenek azzal a cél­zattal, hogy összegyújtsék a munká­ban szerzett tapasztalatokat, kicse­réljék tapasztalataikat és a munkás­ifjúságnak segítséget nyújtsanak a technikai és szakfejíődés, valamint az újítók és javítók mozgalmának kér­déseiben. Forduljanak gyakrabban se­gítségért a bratislavai Technika Háza szakembereihez, valamint a főiskolák és a kutató intézetek szakembereihez és használják fel tapasztalataikat. Továbbra is több segítséget nyújta­ni a CSISZ szervezeteknek a munka­erő tartalékok szaktanintézetében és a szervezetek figyelmét főleg oda irá­nyítani, hogy nagyobb mértékben ala­kítsanak technikai köröket és a tanu­lókat a legújabb munkamódszerekkel megismertetni. Ezért konkrétebben meghatároini az együttműködést a CSISZ üzemi szer­vezeteivel, hogy ezek nagyobb figyel­met szenteljenek a munkaerő tartalé­kok és az üzemi tanulóiskolák végzett tanulóinak ,a szakfejlődés terén. Ajánljuk a CSISZ városi, járási és kerületi vezetőségeinek, hogy azokban a városokban, ahol főiskolák vannak, a technikai főiskolák CSISZ tagjai fes a CSISZ üzemi szervezetei egymás között szövetségbe lépjenek. A diákok így megismerkednek az üzem menetével és a fiatal munkások segítségére lehetnek az újítási javas­latok kidolgozásában, a szakelőadások megszervezésében és egyáltalában a technikai propaganda terén. A CSISZ KB elnökségének határozata az évzáró közgyűlések és a CSISZ konferenciák összehívásáról Ebben az évben tartották meg az SZKP XX. jelentőségteljes kongresz- szusát és a CSKP országos konferen­ciáját. Az eredmények, főleg a nem­zetek tartós, békés együttélésére való örömteli távlat, a szocialista tábor erejének és befolyásának feltartózha- tatlan növekedése, közéletünk jelen­legi problémáinak megoldására vonat­kozó adatok, a második ötéves terv új, merész feladatai, teljesen lekötöt­ték dolgozó népünket. Ezen kérdések iránt köztársaságunk ifjúsága is élén­ken érdeklődik és sok szocialista kó- telezettségvállaláüt tett a pártkonfe­rencia tiszteletére. A termelésben emelkedik az ifjúsági kollektívák szá­ma, gazdasági ellenőrző bizottságokat alakítanak, elindítják a fiatal újítók mozgalmát, rendezésre kerülnek az új technika napjai és brigádvédnök­séget vállalnak a helyi építkezések felett. A Klement Gottwald Vitkovici Vasművek példájára a többi üzemben is megszervezik a „Fiatalok szakkép­zettsége fejlődésének évét“. A fiata­lok brigádjai sokezer hektár parlagon heverő földet műveltek meg és a kö­vetkező évben gazdag termést gyűj­tenek be és készülnek az őszi termé­kek begyűjtésére. I. 1. A CSISZ-nek a tagsági igazolvá­nyok kicserélése után több mint egy­millió — fiú és leány — tagja van. Ez azt bizonyítja, hogy a fiatalok milyen bizalommal vannak a szövet­ség iránt. A CSKP jelentőségteljesen kiértékelte a fiatalok részvételét a szocialista építésben. Egyidejűleg rá­mutatott azokra a hiányokra, amelyek a szövetség tevékenységében előfor­dulnak. A második ötéves terv telje­sítése és az ifjúságnak a szocialista eszmék szellemében való nevelése, megkívánják, hogy a CSISZ az egész ifjúságra kiterjessze befolyását. Az évzáró közgyűlések és a CSISZ konferenciák ezért megtárgyalják a CSISZ KB V. plenáris ülésének és a CSISZ II. konferenciája határozatainak teljesítését. Ezért az évzáró közgyűlé­sek, és a CSISZ konferenciák jelentsék a szervek és a szervezetek felvonu­lását és fokozzák az ifjúság kezdemé­nyezésének fellendítését, valamint bá­torságuk növekedését az építő felada­tok teljesítésében é6 hazánk öntuda­tos hazafiainak és bátor, lelkes építői­nek nevelésében. Még merészebben, új tagokat szer­vezzenek, szilárdítsák meg a CSISZ erejét és köztársaságunk ifjúságának egységét. Az ifjúság minden erejével járuljon hozzá az idei nemzetgazdasági terv teljesítéséhez, amely a második öt­éves terv sikerének alapját képezi az iparban és a mezőgazdaságban. A fiatalok az iskolában, a szaktan­intézetekben igyekezzenek mély és tartós tudást szerezni, szakképzett­ségre és kézügyességre szert tenni. Az évzáró közgyűlések és a CSISZ- konferenciák megtárgyalják a CSISZ KB V. plenáris ülésének eredményeit. Tárgyalják meg a konkrét építő fel­adatokra, a politikai nevelésre, az if­júság nevelésére, valamint a pionír­szervezetről való gondoskodás emelé­sére és a moszkvai VI. VIT-re vonat­kozó feladatokat. Továbbá jelentést kell adni a szer­vezetek tagságának számáról, a tag­sági díjak fizetéséről és az új tagok szerzéséről. A vezetőség ezekre a kérdésekre vonatkozólag előkészíti a javaslatokat és ennek alapján, valamint a vitafel­szólalások alapján jóváhagyja az év­záró közgyűlések és a szervezetek munka tervét. Az évzáró közgyűlések és konferen­ciák az új vezetőségekben olyan fia­talokat választanak, akik értenek a fiatalokhoz, akikben a fiatalok meg­bíznak, akik jó szervezők és munká­jukban. valamint magánéletükben pél­daképül szolgálhatnak. Az évzáró je­lentéseket, a szervezet további tevé­kenységére vonatkozó terveket és az új vezetőségekre vonatkozó javasla­tokat a legnagyobb gondossággal kell a CSISZ alapszervezetek évzáró köz­gyűlésein és a CSISZ szervek gyűlé­sein előkészíteni. II. A CSISZ évzáró közgyűléseinek és konferenciáinak időpontja: Az évzáró közgyűléseket és a kon­ferenciákat a CSISZ alapszervezetek, az üzemi, iskolai szervezetekben, a szaktanintézetekben és az állami gaz­daságokban, a városban a CSISZ ple­náris gyűléseit, vagy a CSISZ konfe­renciákat, a városokban és nagyxöz- ségekben a CSISZ összes alapszerve­zetei küldötteinek konferenciáját 1956. szeptember 15 — 1956. november 15- ig tartják meg. A CSISZ járási konferenciáit 1956. november 10. — 1956 december 16-ig tartják meg. A CSISZ városi konferenciáit Prágá­ban, Bratislavában, Brönben és Ostra- vában 1956. december 16-tól 1957. január 6-ig tartják meg. 1957. január 12-13, vagy 1957. ja­nuár 19-20, a CSISZ kerületi konfe­renciáit tartják meg. Az évzáró közgyűlések és a CSISZ- konferenciák programja: 1. Megnyitás, 2. A bizottságok választása. 3. Beszámoló a szervezet tevékeny­ségéről és a szervezet további munkájáról. 4. Az ellenőrök beszámolója a szer­vezet gazdálkodásáról. 5. Vita. 6. A vezetőségek, ellenőrök és a konferenciák küldötteinek válasz­tása. 7. A szervezet munkatervének jóvá­hagyása. 8. Befejezés. A CSISZ alapszervezetek vezetőségei­nek és a CSISZ járási valamint kerü­leti vezetőségeinek összetétele és a választás módja. A szervek tagjainak száma minden fokon mindig páratlan szám legyen. Azok a szervezetek, ahol nincs több mint húsz tag, ott három tagból és egy ellenőrből álló vezetőséget válasz­tanak, a húsz tagon felüli szerveze­tek 11 tagú vezetőséget és 2 ellenőrt választanak. Minden megkezdett húsz tag után az alapszervezet az évzáró közgyűlésen egy küldöttet választ a járási konferenciára. A CSISZ kerületi vezetősége megváltoztathatja a járá­si (kerületi) konferenciára való válasz­tás kulcsát. Az évzáró közgyűlések folyamán a járási székhelyeken és a nagyobb községekben helyi szerveze­teket kell alapítani. Olyan fiatalokat kell ezekbe összpontosítani, akiket a munkahelyükön nem lehet megszer­vezni, mert a szervezet megalakításá­hoz nincsenek meg a kellő előfeltéte­lek. A helyi szervezetek a fiatalok la­kóhelyén foglalkozzanak az egész if­júsággal. A brigádmunka és más köz­hasznú tevékenységen kívül megszer­vezik a fiatalok szabad idejét, neve­lését és szórakozását. Az üzemek, iskolák, szaktanintézetek és állami gazdaságok évzáró közgyű­léseiről és konferenciáiról. Azokban a szervezetekben, amelyek­nek nincs 300-nál több tagjuk, üzemi, iskolai, szaktanintézeti, állami gazda­sági évzáró közgyűléseket tartanak. 300-nál több tagú szervezetekben pe­dig CSISZ-konferenciákat, amelyeken az, alapszervezeteknek az évzáró köz­gyűléseken megválasztott küldöttei vesznek részt. A CSISZ járási vezetősége állapítja meg a küldöttek megválasztásánál al­kalmazott kulcsot. Ezeken az évzáró közgyűléseken és konferenciákon tizenhárom tagból álló vezetőségeket is választanak. Ezenkí­vül a vezetőség egyharmadának meg­felelő számú póttagot és két ellenőrt. Az új vezetőség az alakuló gyűlésen elnököt válás- és ott, ahol rendsze­resítve van, megválasztják a CSISZ alapszervezet titkárát is. A CSISZ helyi alapszervezeteinek ple­náris gyűléséről vagy az összes alap­szervezet küldötteinek konferenciájá­ról a városban és nagyközségekben A városokban vagy a nagyközségek­ben, ahol néhány alapszervezet van, ott a CSISZ járási vezetőségei az alap­szervezetek évzáró közgyűlései után közös plenáris gyűlést vagy pedig he­lyi konferenciákat tartanak. A közös plenáris évzáró közgyűlés vagy a helyi konferencia megválaszt­ja a 7—13 tagból álló helyi vezetősé­get és annak egyharmadának megfe­lelő számú póttagot. Az alakuló gyű­lésen az új vezetőség saját köréből megválasztja az elnököt. Az ellenőrö­ket és a járási (kerületi) konferen­ciák küldötteit nem itt választják, mert azokat már az alapszervezetek évzáró közgyűlésén választották meg. A CSISZ helyi vezetősége segítségé­re van a járási vezetőségnek a fiata­lok szabad idejének és közhasznú te­vékenységének megszervezésében azo­kon a helyeken, ahol több CSISZ alap­szervezet létezik. A CSISZ az összes alapszervezet segítségével az egész ifjúság számára beszélgetéseket, elő­adásokat, kirándulásokat, sporttalálko­zókat szervez, valamint az együttesek fellépéseit, védelmi játékokat, és a fiatalok részvételét a brigádmunkában, a kulturális és sportvállalkozásokban és más társadalmi akciókban. A CSISZ járási (körzeti konferenciáiról A CSISZ járási vezetősége tagjainak számát, meiyet a CSISZ járási konfe­rencián választanak, a következőkép­pen állapítják meg: a) Negyven alapszervezetig a járá­sokban iegalább 21 tagot választanak a CSISZ járási vezetőségébe; b) 40-től 80. alapszervezetig a já­rásokban 31—41 tagot választanak a CSISZ járási vezetőségébe; c) A járásokban, ahol több mint 80 alapszervezet van, ott 41—61 tagot választanak a CSISZ járási vezetősé­gébe. A járási konferencián a járási ve­zetőség tagjainak száma szerint egy- harmad részbeni póttagokat választa­nak, és 7—9 tagot a járási ellenőrző bizottságba. A járási vezetőség és a CSISZ kerületi vezetősége között lét­rejött megállapodás szerint a tagok száma magasabb is lehet. Az alakuló gyűlésen választják meg a 9—15 tag­ból álló elnökséget, az elnököt, a já­rási vezetőség titkárait és jóváhagy­ják a CSISZ járási vezetőség appará­tusának dolgozóit. Minden megkezdett 100 tag után a járási konferencia egy küldöttet vá­laszt a kerületi konferenciára, a bra­tislavai, brünni, ostravai kerületekben 150 tagra egy küldött, és a prágai ke­rületben 200 tagra egy küldött jut. A CSISZ KB megváltoztathatja a kerületi konferencia küldötei megvá­lasztására vonatkozó választási kul­csot. Prágában, Bratislavában, Brünben és Ostravában a körzeti konferencia vá­lasztja a küldötteket a városi konfe­renciára. A városi konferencia kül­dötteinek megválasztásánál alkalmazott választási kulcsot a kerületi vezetőség állapítja meg. A CSISZ városi konferenciája Prágá­ban, Bratislavában, Brünben és Ostraván 31—61 tagú városi vezetőséget vá­laszt és a vezetőség tagjainak meg­felelően egyharmadrészben póttagokat. Ellenőrző bizottságokat nem választ. Az új városi vezetőség a maga köré­ben megválasztja a 9—15 tagból álló elnökséget, az elnököt és a CSISZ vá­rosi vezetőségének titkárait. A CSISZ kerületi konferenciái Megválasztják a 31—61 tagból álló kerületi vezetőséget, egyharmjd rész- (Folytatás a 9.'oldalon) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom