Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-01 / 35. szám

1956. szeptember 1. 3 Eredményeink titka Ha a CSISZ munkájáról beszélünk, sok funkcionárius felteszi a kérdést, hogy mi is határozza meg a járási vezetőség munkáját. Sokan talán nem értenek velem egyet, de én azt állí­tom, hogy elsősorban a járás jellege, s _ az, hogy milyen gondot fordítunk az alapszervezetek vezetőinek nevelé­sére, irányítására. Ha tehát járásunk­ról akarok írni. szükségesnek tartom elmondani, hogy járásunk mezőgazda- sági jellegű, a szocialista szektor már teljes fölényben van. Csak két falu van szövetkezet nélkül. Nekünk negy­ven falust szervezetben 1345 tagunk van. Ebből a számból 850 a szövetke­zeti tag. Ez a tény adja az irányt a járási vezetőség munkája számára. Főcélunk mozgósítani az ifjúságot az EFSZ-ek megerősítésére, kiszélesítésé­re és hathatós segítséget nyújtani az állami gazdaságoknak. Hogyan csináljuk ezt? Például ta­valy ősszel a CSISZ damásdi szerveze­te silózási versenyt kezdeményezett, amely aztán kiterjedt egész Szlová­kiára. Mi ezt a kezdeményezést helye­sen propagáltuk, így jobb munkára serkentettük a többi falusi szervezetet is, s a nemes vetélkedés folytán elér­tük azt, hogy elegendő silótakarmányt tudtunk biztosítani télire. A silózási akcióval még mást is elértünk. Habár ideiglenesen is, de a legtöbb faluban ifjúsági munkacsapat alakult. Igaz, ezekből a csapatokból az ősszel már csak tizenhét dolgozott aktívan, de a téli időt felhasználtuk újabb csapa­tok megalakítására. így a nyári mun­kák megkezdésekor már negyvenegy ifjúsági munkacsapatot tartottunk szá­mon. A csapatok munkájának nagy figyelmet szentelünk. Fontos ez azért, mert öt csapat az állattenyésztésben dolgozik s ezen a munkaszakaszon még sok az utólérni való. Még nem egyszer megtörténik, ^különösen idő­sebb szövetkezeti vezetőkkel, hogy nem értik meg, miért kellenek az if­júsági munkacsapatok s nem támogat­ják kellőképpen munkánkat. Mi az ifjúsági munkacsapatok _e!é világos célt tűztünk. Bevezetni az új munka- módszereket, ezáltal növelni a hektár­hozamokat s az állatok hasznosságát. A CSISZ zselízi járási veze­tősége a járások közötti \er- senyben megszerezte a CSISZ nyitrai kerületi vezetőségének versenyzászlaját. így jelenleg ők a kerület legjobbjai. Mun­katársunk képekben és írások­ban igyekezik bemutatni a já­rás ifjúságának életét. A meglévő Ifjúsági csapatok ezt a célt tartják maguk előtt. A tél folyamán több szervezet konkrét feladatokat vállalt az ifjúsági munkacsapatok ré­szére. Kialakult egy olyan versenyféle. Ezenkívül aktívát rendeztünk a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok számára, ahol 120 fiatal jelent meg. Áprilisban összehívtuk Zselízre három járásból — Zselíz, Párkány, Léva — az ifjúsági munkacsapatok vezetőit tapasztalat- cserére. Megbeszéltük az ifjúsági munkacsapatok irányításának kérdését. A csapatok vezetői komolyan vették a munkát. A munkacsapatok 350 hek­táron kukoricát és 50 hektáron bur­gonyát vetettek el négyzetesen. Főleg a damásdi és garamvezekényi munka­csapat dolgozott példásan. Ezenkívül a csapatok védnökséget vállaltak a cukorrépa és egyes ipari növények fölött. Tavasszal az ifjúság figyelmét a ré­tek és legelők karbantartására irányí­tottuk. Sikerült elérni, hogy a fiatalok 450 hektár rétet gondozás alá vettek. Itt különösen szép munkát végeztek a damásdi és füzesgyarmati szerveze­tek. Az aratási munkákban a mikolai, szódói s ‘a nagysallói szervezetek jár­tak az élen. Nagysallóban öt vagon gabonát csépeltek ki a fiatalok és 750 hektárról összehordták a szalmát. Fegyvemeken 169 brigádórát dolgoz­tak le és 280 mázsa gabonát csépel­tek ki. Garamvezekényen az aratás megkezdésekor zászlóval vonultak ki a fiatalok, és a cséplőgépek mellett még S'-.pionírokat is megtaláltuk. így folytathatnám ezt_ tovább még sokáig, mert minden szervezetünk aktívan bekapcsolódott az aratási és begyűj­tési munkákba. Mi ezen eredmények elérésének a titka? Az első titok talán — ha ugyan titoknak nevezhető — amiben az eredmények elérése rejlik, a jó politikai és agitációs munka. Ha jól végezzük az ideológiai munkát, ha helyesen propagáljuk a jó eredménye­ket, akkor a fiatalság megért bennün­ket, lelkesedik a célért, és lesz ered­mény is. Nem titok az. hogy ott, ahol jól dolgoztak a politikai körök, mint például Damásdon, Szódón. Mikolán, Füzesgyarmaton, Endréden, Nagysal­lóban, Fakóvezekényen... stb. ott van­nak most a legjobb ifjúsági munka­csapatok és a legaktívabb szervezetek. Ezért helyezünk ma is nagy súlyt az ideológiai munkára. Most az új tanév (.lején igyekezünk felhasználni a múlt­ban szerzett tapasztalatokat, hogy még szebb eredményeket érhessünk el. Eddig tizenkét különböző érdek­kört alakítottunk és hatvanan vesznek részt a pártiskolázáson. Nem hallgathatom el azt sem, hogy az aratási munkákban aktívan részt vettek nemcsak a kombájnosok, trak­torosok, hanem a gépállomás admi­nisztratív munkaerői is. Mindezen munkák mellett nem fe­ledkeztünk meg az ifjúság kultúréle- tének irányításáról sem. Járásunkban három ifjúsági találkozót rendeztünk. Damásdon. Orosziban és Fakóvezeké­nyen. Ezek a találkozók meggyőztek arról, milyen fontos az, hogy a szom­szédos falvak ifjúsága ismerje egy­mást. Be kell vallanunk, hogy a kul- tűrmunka terén falusi szervezeteink igen lassan haladnak előre. Ennek igen sok oka van. Első és legnagyobb a kultúrhelységhiány. Nem egy község fiataljai bebizonyították, hogy tudnak jól dolgozni, s szépen szórakozni, ha van hol. Nagyon jó lenne, ha végre a járási nemzeti bizottság gondoskod­na arról, hogy a télen minden faluban — nem kívánom, hogy kultúrház, de legalább egy megfelelő kultűrhelység állana a fiatalok rendelkezésére. A fiatalság ezt a gondosságot biztos, hogy még jobb munkával köszönné meg. SEBŐ ISTVÁN a CSISZ JV dolgozója KÉRDÉS ÉS FELELET Képünkön a füzesgyarmati tánccsoportot látjuk. Balról jobbra az első Boros Bözsi a szervezet elnöknője, aki nemcsak jó szervező, de jó szereplő is. — NEM IS TUDOM, hogyan kezd­jem. Nálunk az ifjúsági szervezet munkája tavasszal kezdett javulni, mikor megalakítottuk a három ifjúsági munkacsoportot. Szervezetünk Har­minchat tagból áll és ebből harminc­egy a szövetkezetben dolgozik. így érthető, mennyire fontos volt szá­munkra, hogy az ifjúságot valamikép­pen irányítani tudjuk. A három mun­kacsoport közül egy a mezei csapat­ban, egy a kertészetben, és egy a do­hányoscsapatban dolgozik. Tavasszal elvetettünk 110 hektáron az árpát, 30 hektáron a zabot, és ültettünk négyzetesen 10 hektár burgonyát. A dohánypalántázáskor s tavasszal a kertészetben jóformán csak fiatalok dolgoztak. Ezenkívül szervezetünk el­vállalta 1.5 hektár cukorrépa megmű­velését. Ezen a parcellán kísérlete­zünk és szeretnénk 30 százalékkal túllépni a tervezett hektárhozamokat. Tavasszal rendbehoztunk 48 hektár rétet és legelőt. Kiültettünk 300 da­rab gyümölcsfát és ledolgoztunk 300 brigádórát a faluszépítési akcióban, így a tavaszi versenyben mi voltunk a járási vezetőség vándorzászlajának birtokosai. Az aratás alatt igazán nem alud­tunk. 93 hektáron összehordtuk a ga­bonát, a cséplésnél 700 mázsát csé­peltek ki a fiatalok. A szalmaössze­hordásnál nyolc fiatal dolgozott. Mi csak tiszta gabonát adtunk az állam­nak. Mi, fiatalok 15 vagon gabonát tisztítottunk ki. fis a kultúrmunka? Még a télen le­játszottunk három színdarabot és a járási versenyben a második helyre ke­rültünk. Az előadá­sokból befolyt pénzt a kultúrház javítá­sára fordítottuk. A tél folyamán több műsoros estet és kultúrműsorral ösz- szekötött táncmu­latságot rendeztünk. Van egy tánccso­portunk, amely már majdnem minden környékbeli faluban szerepelt. Többször felléptünk már a járási székhelyen, Zselízen is. Hát ennyi volna az egész. Még talán annyit, hogy ezután is igyekezünk. Szeretnénk Mikoláról el­hozni a vándorzászlót — fejezte be csendesen beszédét Horváth Pista a füzesgyarmati CSISZ szervezet alel- nöke. Fokozzuk az ifjúság kultűr-technikai ismereteit A munkásifjúság kommunista neve­lésében komoly szerep jut az • ifjúság részvételének az építő munkában. Ebből a szempontból foglalkozott a CSISZ szervezetek munkájával a CSISZ szlovákiai kongresszusa is; megtárgyalták a szervezeteknek a munkásifjúságra gyakorolt hatását és ezt határozatba is foglalták. Gyakran vetették már fel azt a kér­dést, beleszólhatnak-e a CSISZ szer­vezetek az üzem termelési kérdéseibe, a munka megszervezésébe, a fiatal munkások szakképzésébe, stb. Erre a kérdésre a CSISZ funkcionáriusok már sok üzemben megadták a választ. Örömmel üdvözöljük a CSISZ Kovo- huta üzemi szervezetének kezdemé­nyezését Istebníkben, akik szoros együttműködésben az üzem vezetősé­gével, megszervezték a fiatal újítók hónapját; a kezdeményezés igen jól bevált. A CSISZ szervezet helyesen cselekedett, amikor segített a vezető­ségnek ebben a nemrég létesült üzem­ben, ahol a termelés és a munkameg­szervezés is állandóan javul. Így tö­megesen felkeltette mind a fiatalok, mind az idősebbek érdeklődését az újítói mozgalom iránt, ez pedig min­den munkahelyen jó segítőtársat je­lent. A CSISZ szervezet jő munkáját bizonyítja, hogy egy hónap_ alatt 130 újítási javaslat-született. Az i&tebníki Kovohuta CSISZ tagjainak kezdemé­nyezése főleg azért érdemel dicséretet, mert a fiatal újítók hónapja után nem pihentek meg babérjaikon, hanem az első sikeren felbuzdulva új, figyelem­reméltó dologra készülődnek. Az üzem vezetőségével és a Forradalmi Szak- szervezettel egyetemben most szerve­zik „Az ifjúság szakmai nevelésé­nek éve”-t. A dolog lényege abban rejlik, hogy ez év leforgása alatt fo­kozott figyelmet szentelnek az ifjúság szakképzettségének fokozására. Alkal­muk van rá elég. Sokat remélnek az üzemi munkaiskolától, melynek kere­tén belül különböző tanfolyamokat, előadásokat rendeznek, műszaki filme­ket vetítenek, felhasználják továbbá a technikai irodalmat és technikai konferenciákat rendeznek. Ugyancsak jó módszer kirándulásokat szervezni más üzemekbe. Az ilyen konkrét munka növeli a CSISZ szervezet jelentőségét és tekin­télyét az üzem összes dolgozóival szemben és ami a fő, az ifjúságnál is. így a fiatalok meggyőzödnek róla, hogy a CSISZ tényleg olyan szervezet, amely az élet minden területén segíti a fiatalokat. Annak ellenére, hogy még néhány hasonló példát sorolhatnánk fel, nem szabad megelégednünk a jelenlegi ál­lapotokkal a CSISZ szervezet gondos­kodását illetően az ifjúság szakmai növekedésére. Nem, és különösen ná­lunk, Szlovákiában nem, ahol az utóbbi évek folyamán a modem, technikailag kitünően felszerelt üzemek egész sora épült fel. Ezért jelszavunk; meg kell erősíteni munkánkat ezen a téren. Most, az új oktatási év előkészíté­sének idején a legjobb alkalmunk van erre. Nyerjük meg a fiatalokat az ok­tatási év újtipusú köreinek látogatá­sára. Beszéljünk a fiatalokkal és győz­zük meg őket különböző szaktanfolya­mokra, magyarázzuk meg nekik, hegy milyen fontos a szakképzettség eme­lése, világosítsuk fel őket, hogy befe­jezzék a nyolc- vagy tizenegyéves iskolát és igyekezzünk nekik megma­gyarázni az esti ipari iskolák jelentő­ségét. Még nem késő. Az iskolák igaz­gatóságai mindent megtesznek azok­nak érdekében, akik tanulni, művelőd­ni akarnak. Azokat a fiatalokat, akiket bizonyos okok miatt nem sikerül meg­nyernünk az iskolák látogatására, pró­báljuk beszervezni a CSISZ politikai oktatására. Az oktatás folyamán aztán a távtanulók segítségével mutassunk rá a továbbképzés fontosságára, hogy jövőre azok is jelentkezzenek, akik ez idén még nem határozták el magukat. JOZEF JANIK Bratislava Ebédszünet — csend honol a silógödrök mellett s a kocsisok is hazafelé igyekeznek. Ebéd után újra kezdik a munkát s a télen silótakarmányban nem lesz hiány a mikolai szövetkezetben, VT ikola a látszatra a többi garam-„Ezek örökké gyerekek rruira&Mk". iTI menti kis faluhoz hasonló — S ezt talán azért mondják, mert széles jó utca egy két elágazással, amely rendszerint a vízparti füzesbe vezet. Mégis — főleg az utolsó idő­ben — mind többször hallottuk em­líteni a falu nevét. Ennek azt hiszem legjobban a mikolai fiatalok örültek, mert hiszen már alig várták, hogy ók is szóba kerüljenek. Nem vártak ölhe­tett kézzel, így rövidesen felfigyelte rájuk a járás. A tavaszi, majd az aratási verseny kiértékelésénél mindig ott mozgott a falu neve az első cso­portban, de élretörés csak most si­került. Már az aratási munkák megkezdése előtt elhatározták, hogy megszerzik a járás vándorzászlaját. Az elhatáro­zást tettek követték. Az aratás kez­detétől egész a cséplésig mindenütt láttunk szorgalmasan dolgozó fiata­lokat. Hetven hektáron keresztbe hordták a gabonát és a cséplőgép porától sem húzódtak vissza. Nyolc­száz mázsa gabonát csépeltek ki. A szalma összehúzásánál nyolc fiatal dolgozott. Hetven hektárról hordták össze a szalmát. A gabona tisztításá­nál szintén csak fiatalokat lehetett látni. Itt tizenkét fiatal 1.800 mázsa gabonát tisztított ki. Ez csak néhány példa, de így sorolhatnánk tovább mi mindent tettek még a nyáron. Jó munkájuk után megérdemelten kap­ták meg a verseny zászlót. Ahogy most a cséplés utáni csend­ben végigmegyünk. a falun, alig lá­tunk fiatalt. — Nappal azokat csak a határban lehet megtalálni — felel a kérdésünkre, a nemzeti bizottság titkára. S ez valóban így van. A do­hánytábla, a szárító körül a nagy gazdasági udvarban, a silógödröknél, vagy a kovácsműhelyben találhatjuk csak meg napközben a fiatalokat. Az idősebbek megelégedéssel beszél­nek róluk. Persze nem maradnak el a csipkelődő megjegyzések sem. — a fiatalok sosem járnak búskombr ab- rázattal, örökké vidámak. Kell ez a ■ vidámság, csak arra kell ügyelni — ez már az idősebbek, a vezetők feladata — hogy a tréfa a vicc, ne menjen a munka rovására. A mai na- ­Opavsky János, a szövetkezet ifjúsági munkacsoportjának vezetője a kovács- műhelyben dolgozik. Már eddig 290 munkaegységet szerzett. pig erről nem lehet beszélni. A leg- vígabb csoportnak, a dohányos lányok­nak talán még segít is a dal a mun­kában. Gregus Bözsi, Demcsák Bözsi, Kondács Judit és a többiek dalolva keresnek meg több mint két munka­egységet naponta. Ügy mondják, hogy a dohányos csoportnak most van az „aratása". Ez valóban így van, mert a 14 hektár dohány hatalmas bevé­telt jelent a szövetkezetnek. Hogy ez a bevétel még több legyen, azért dol­goznak oly becsületesen a fiatalok is. Munkában az endrédi dohányosok. Képünkön csak a munkacsoport egyik részét látjuk. RÖVIDEN Az ipolybéli szövetkezet elsőnek teljesítette *gabonabeszolgáltatási kö­telezettségét. így aztán ők rendezték meg elsőnek az aratóbált is. Az idő­sebbek örömmel állapították meg, hogy a fiatalok nemcsak jó munkások, de jó táncosok is. *-* * Az. ifjú turista mozgalomba mind több és több pajtás kapcsolódik be. A járásban több mint 200 gyerek igye­kezik megszerezni az ifjú turista jel­vény I. vagy II. fokozatát. A zselízi középiskola tanulói is megkezdték a feltételek teljesítését. Ismerjük meg hazánk szépségeit — jelszó alatt há­romnapos kirándulást szerveztek és Skleno, Pocuvadlo, valamint Selmec­bánya környékével ismerkedtek meg. A zselízi középiskolában ötven gyerek készül az ifjú turista jelvény meg­szerzésére. * * * Kitűnő eredményt ért el az ipoly­béli mezőgazdasági iskola CSISZ szer­vezete. A tanítási év leforgása alatt ötvenkilencen, tehát négy kivételével valamennyi tan utó -mag szere zte a Fu- csik-jelvényt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom