Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-09-01 / 35. szám

1956, szeptember í. wmssbwmmmmmammm Szeptember elseje Szeptember közeledésével mindig találhatunk valami különöset, megfog­hatatlan!, valami idegnyugtató csen­dességet. Ha még úgy perzsel is a nyárutó forrósága, mégis megérezziik, hogy már csak nyárutó, mert hiány­zik a szemet gyönyörködtető, hullám­zó gabonatenger és fekete szántások teszik komorrá a nyári képet. A nyár­utó ráül a tanulók kedélyére is, nem mintha komorrá tenné azt, ellenke­zően, tettrekészebbek, számitóak ilyen­kor az iskolások. A jó tanulók is, akik „emberszámba” mennek az iskola pad­jaiba, a vakáció alatt mégis újra gyer­mekké változnak, és szeptember be­köszöntővel újra elfoglalják helyüket az iskolában a tudósjelöltek. így van ez évről évre. Itt a szeptember, vége van a vakációnak.» Szeptember elsején, ha valaki rossz hangulatban, hallóbbal kel is fel, mégis csak elmosolyodik, amikor meglátja a zsibongó diáksereget az iskola felé közeledni. Mosolyognak ilyenkor a diá­kok is, jókedveűek a tanárok, tanítók, nem is illik, meg nincs is rá okuk, hogy rosszkedvűen fogjanak a tanítás­hoz, tanuláshoz. Az első napokban megszokják még a kis diákok is az iskolát és elkezdődik a nagy munka. A további sikerek, örömök már attól függnek, hogy milyen komolyan veszik a diákok a tanulást. Megvan rá min­den okuk és lehetőségük, hogy komo­lyan vegyék és jó tanulók legyenek. A Pedagógiai Könyvkiadó Vállalat a legjobb tankönyvekkel látja el a ta­nulókat, hogy ezáltal is könnyebbé tegye a tanulást, no meg a tanárok, tanítók munkáját is. A könyvesboltok kirakataiban — ami szintén szeptem­ber közeledésére hívja fel a figyelmet — már díszelegnek a tankönyvek és a kirakat előtt sereglenek a tanulók. Milyen számtankönyvet vegyünk majd, találd ki, melyik földrajz könyv felel meg nekünk az idei tanévre, — be­szélik egymásnak a gyermekek. Az áruházakban, papírkereskedésekben is felkészültek a tanév megkezdésére. A ceruzák tarka-barkasága, a tollak, töltőtollak és füzetek csábítják a fia­tal vásárlókat és sokáig válogatnak az elárusító asztalnál, amíg egy jó ceru­zát vagy tollat kiválasztanak. Az iskolák is kidíszítve, megjavítva, kimeszelve várják a tanulókat. Álla­munk sokat áldoz az iskolák fenntar­tására van miből jó állapotban tartani a tanulók második otthonát. Sok he­lyen különösen a besztercebányai ke­rületben új iskolák várják a tanuló­kat. Az első évesek, akiknek még idegen a tanulás bizonyára legjobban örülnek az új tanteremnek, hiszen vonzóbbá teszi nekik az iskolába já­rást. Kassán, Bratislavában új magyar- nyelvű tizenegyéves középiskolák nyit­ják meg kapuikat szeptember elsején. Pártunk és kormányunk iskolaügyi politikájának köszönhetjük ezt és a tanulók azzal hálálják meg a nagy gondoskodást, hogy példásan tanulnak, komolyan dolgoznak. Mivel fejezhetné még ki jobban háláját a diák? A szakiskolák, különösen a mező- gazdasági és ipari technikumok igaz­gatóságai is összecsaphatják bokáju­kat örömükben. Néhány évvel ezelőtt még rájuk ült a gond, hogy kevés jelentkező van a szakiskolákba. Tavaly aztán megtört a jég, az idén pedig annyi a jelentkező, hogy alig tudják őket elhelyezni. Sok jó szakember ke­rül majd ki, s lesz kire támaszkodni iparunknak, mezőgazdaságunknak. Jó munka és termelésszervezők, irányítók válnak ezekből a fiatalokból az üze­mekben, szövetkezetekben és állami gazdaságokban, még magasabbra len­dítik majd a munka dicsőségének zászlaját. Termelni, milyen nagy tudo­mány, mégis milyen lealacsonyító sorsba taszították a múlt rendszerben, azt, aki termelt. Ma pedig éppen a munka által biztosíthatja nálunk mindenki a jobb létét és hazánk bol­dogulását is. A CSISZ iskolai szervezeteiben is megindul a munka és a Micsurin kö­rök is elkezdik ténykedésüket. A ta­nulás mellett lekötik a fiatalokat és jó irányba terelik gondolkozásukat, ténykedésüket. Ki tudja hány tanuló annak köszönheti jó előmenetelét, hogy jó CSISZ tag volt és érdeklő­déssel vett részt a Micsurin körök munkájában. A tanulás mellett tehát kapcsolódjunk be a CSISZ-be és a Micsurin-körökbe, hogy ezáltal még jobban elmélyítsük a közösségi szelle­met az iskolákban. Ezáltal a tanulási eredmények is jobbak lesznek, érde­kesebbé, vonzóbbá válik az iskola is. Az aranyvakáció után a komoly munka bizonyára nem lesz nehéz és ha kedvvel, örömmel kezdjük el, siker koronázza az új tanévet. Sok örömet és jó munkát kívánunk hozzá. Vasárnap volt... A ki a’ elmúlt vasárnap délután a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában járt, érdekes látváúynak lehetett tanúja. Nemcsak, hogy kellemesen eltölthette délutánját, hanem el is gyönyörködhetett a DISZ buda­pesti 100 tagú ifjúsági művészegyüttesének fellépésén. Micsoda fr'ss, erőteljes mozdulatokkal mutatkoztak be a közönségr ek! Nem is csoda, ha nagy sikert arattak és hosszú tapssa' ünnepelte, jutalmazta őket a közönség. A tapsot megérdemelték a jól sikerült fellépésükkel. Bánemesek itt léptek fel nálunk, hanem már hosz- szabb múlt áll v hátuk mögött. Például a varsói és bukaresti Világifjúsági Találkozón is a győztes kultúr- csoportok közé került ez az együttes. Valószínű, hogy nem egy igazán komoly művész kerül majd ki közülük, akik még nugynbö dicsőséget szereznek a magyar nép­nek. A fesö képen a vegyes énekkart mutatjuk be olva­sóinknak, akik énekükkel meghódították a bratislavai közönséget. — Az alsó képünkön a tánc jelenetek közül a legsikerültebbnek „a legényfogó“ egy részletét lát­hatjuk. 'Reményi József zenéjére táncoltak a budapesti fiatalok és kívánjuk, hogy még sokáig nagy sikereket aratva, táncoljanak. Válaszolunk olvasóinknak Magyar tannyelvű tizenegyéves középiskola Bratislavában Ma már világosan látjuk, hogy az alig pár éve bevezetett új iskolarend­szer következtében iskolaügyünk mi­lyen nagy lépést tett a szocialista nevelés tökéletesítésének útján. Az elmúlt években a' cseh és szlovák tan­nyelvű iskolák mellett jelentős fejlő­désen mentek át a magyar tannyelvű iskolák is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a számbelileg évről-évre növe­kedett iskoláinkban az oktatás szín­vonala is lényegesen emelkedett. Ez elsösorbna az állam messzemenő gon­doskodásának tulajdonítható, amely minden lehetőséget megad, hogy a magyar nemzetiségű tanítók munká­juk tökéletes végzéséhez minden szükséges előfeltételt megszerezhes­senek. Az új iskolaév újabb jelentős állo­mása iskolaügyünk fejlődésének. A Zoch-utcai nyolcéves iskolát emelték tizenegyéves iskolai szintre. 1956. szeptember 1-én megnyílik a kilencedik osztály. A beiratásról és a felvételi vizsgákról az iskola igazga­tósága ad bővebb felvilágosítást. Egy alsószecsei olvasónk „Babona" jelige alatt kérdezi, hogy mi az okkul­tizmus. Az okkultizmus latin eredetű szó és jelenleg a tudománynál összeegyez- hetetlen babonák összességét értjük alatta. Az okkultizmust nagyon táp­lálták nálunk a kapitalizmus alatt egyes megfizetett ügynökök, akik tu­dományos színezetet adtak ennek és úgy hirdették, hogy a kiválasztottak, beavatottak, élhetnek ezzel a tudo­mánnyal. A kapitalizmus számára azért volt fontos, hogy tudományos színezetet adjon a babonáknak, tehát az okkultizmusnak is, hogy ezáltal el­vonja a dolgozd nép figyelmét az osztályharcról, és a vallási dogmatiz- mus felé sodorja. Hogy a régi rend­szernek mennyire fontos volt az ok­kultizmus terjesztése, mutatja az a tény is, hogy amikor a vörös hadsereg már Berlin alatt állt, Hitler parancsá­ra többezer jósnő, mágikus és más egyéb babonahirdető emberek bolon­dították a népet és német győzelmet jósoltak. Sávolyba: „Tanácstalan" jeligére üzenjük Leveled nagyon érdekes, különösen az a része, hogy a barátod annyira gyengén lát, hc^y az utcán méterre sem veszi észre, hogy ki köze’edik feléje. Természetesen nem biztos, hogy vitaminhiány a betegség oka, le­het, hogy az idegeknek tulajdonítható. De ha már itt tartunk, akkor elmond­A gyógynövény - gyűjtés szervezéséről Augusztus vége felé járunk. A nyá­ri szünidő lassan vége felé közeledik. Bizony gyorsan telnek a napok. Még egy-két nap s megkezdődik az új tan­év. Micsurin-köreink is megkezdik, vagy talán inkább folytatják munká­jukat. Ennek a munkának a keretébe sorolható az iskola gyógynövépygyűj- tésének a megszervezése. Könnyű, egészségügyi szempontból mégis rop­pant fontos feladat. A gyógynövények gyűjtése nem nehéz. Viszont annál nehezebb a helyes gyűjtés megszer­vezése. Ügyes munkával azonban az egész iskola gyűjtése eredményesen megszervezhető. Ezt bizonyítják a csehországi iskolák szép eredményei az elmúlt évek folyamán. Hogy ezt a szervezést elősegítsük, rámutatunk a győgynövénygyűjtés nemzetgazdasági fontosságára. Bevezetésül néhány szóval a gyógy­növények fogalmára világítunk rá. A népi hagyományból, régi krónikából tudjuk, hogy a gyógynövények gyó­gyító hatását már ősidők óta ismer­ték. Az ember annakidején minden­felé anyaggal megpróbálta az előfor­duló betegségek gyógyítását, ezek közül az anyagok közűi azonban a növények mutatkoztak a leghatható- sabbaícnak. A pókhálós sebkezelés, rá­olvasás, ördögűzés, földebásás. stb., enyhülést nem eredményezett. Az egyes gyógyfüvek párlata, főzete, ..ír­ja”. azonban sok esetben segített a fájdalmak között gyötrődő, vérző, rosszullétte! küszködő, lázas betegen. Volt idő. amikor a beteget csak gyógyfüvekkel gyógyították. Nem is­mertek mást, csak a növényi eredetű csodaszereket. Pedig akkoriban még nem ismerték a gyógynövényeknek kémiai összetételét, ismeretlen foga­lom volt az ásványi vegyület, csupán a gyakorlatban tapasztalt eredmények­ből következtetve hittek a gyógynö­vények csodálatos gyógyhatásúban. Egyes törzsek varázslói, főnökei, bi­zonyos gyógyfüvek ismeretének kö­szönhették alattvalóik feletti hatalmu­kat. Alattvalóik titokzatos erővel meg­áldott lényeknek tekintették őket, mert enyhíteni tudták a fájdalmat, egyes növényekből pedig halálthozó mérgeket tudtak készíteni. Szigorúan őrizték apjuktól örökölt titkukat bizo­nyos gyógyfüvek, mérgező növényeket illetően, hiszen ez a tudásuk jelentő­sen hozzájárult hatalmuk, vezetősze­repük megtartásához. Ma már más a helyzet. A tudomány, főképp az orvosi tudomány, kémia és az élettan, tudományos* kutatások és kísérletek alapján pontosan megálla­pította a növények kémiai összetéte­lét, a növényekben lévő anyagok kü­lönböző hatását az emberi szervezet­re, és egyik-másik növény gyógyító hatását az emberi társadalom szolgá­latába állította. Ma már tudjuk, hogy ezekben a gyógynövényekben a talaj­ból felvett ásványi sókból, elemekből milyen vegyületek képződnek és me­lyik is az a titokzatos anyag, ami bizonyos betegségeket gyógyít, miből áll az a hatóanyag, amely a fájdalmat megszünteti, elállítja a vérzést, emeli, vagy csökkenti a vérnyomást, oldja a görcsöket, csillapítja a lázat stb. Ezeknek az anyagoknak a felfede­zése lassan, szinte évezredek folya­mán történt. A korszerű kémia, bio­lógia, orvostudomány, vállvetve hasz­nosítja ezeket az anyagokat és éppen a korszerű tudománynak, a legújabb felfedezéseknek köszönhető, hogy a gyógynövények jelentősége egyre ‘ nő. Erre mutat az a tény is, hogy a gyógynövényeket ma már mestersé­gesen termesztik és a termelési terv­ben előírják az egyes növények ve­tésterületét. A gyógynövények termesztése mind nagyobb tért hódít, hiszen a szántó­földi termesztése révén sokkal köny- nyebb előállítani azokat a nyersanya­gokat. amelyeknek a megszerzése gyűjtés útján fáradságos munkát je­lent a gyógynövény gyűjtőinek. Bizo­nyos gyógyanyagokat tartalmazó nö­vények termesztése annál is egysze­rűbb, mert ipari növények. Ilyen ipari növény például a len, amelyet tulaj­donképpen rostja miatt termelünk, magtermése a gyógyászatban felhasz­nálható olajat tartalmaz. Ezeknek a növényeknek a termesztése különö­sebb feladatot nem jelent, azonban nagy azoknak a gyógynövényeknek a száma is, amelyeknek termesztése egyrészt költséges, másrészt felesle­ges, hiszen olyan nagy mennyiségben és könnyen hozzáférhető helyeken te­remnek, hogy gyűjtésük nehézséget nem okoz. Bizonyos gyógynövények termesztése viszont azért nehéz, mert hozamuk bizonytalan, az időjárástól függ, vagy csak olyan fekvések alkal­masak a termesztésükhöz, ahol nagy­bani termesztésük akadálvba ütközik (magas hegyvidékek, sziklás hegyol­dalak, stb.). Vannak azután, olyan gyógynövények is, melyeknek a ter­mesztése azért nem célszerű, mert a vadontermő növényben sokkal több hatóanyag van, mint a termesztett kultúrnövényként telepített növény­ben. Ilyen növény például a mezei ka- táng. Éppen ezeknek a gyógynövé­nyeknek a gyűjtése a gyűjtök felada­ta, és ezeknek a gyűjtésébe kapcso­lódhatnak be a Micsurin-körök. A gyógynövény gyűjtése nem ne­héz feladat, mégis bizonyos ismerete­ket igényel. Ezek nélkül az alapisme­retek nélkül a gyűjtés nem vezethet eredményre, sőt bizonyos mértékben veszélyes is. Számos olyan gyógynö­vényt ismerünk, melyeknek mérgező hatása veszélyezteti a gyűjtő egészsé­gét, sőt életét is. Ezért alapelvünk az legyen, hogy mindig csak azokat a növényeket gyűjtsük, amelyeknek a hatását ismerjük és a gyógynövény- gyűjtésre vonatkozó utasításokat pon­tosan tartsuk be. A gyűjtéssel kap­csolatos utasításokat az egyes növé­nyeknél külön-külö-n feltüntetik, mert csak ezeknek az utasításoknak a pon­tos betartása biztosítja egyrészt a gyűjtés eredményességét. másrészt pedig elkerülhető, hogy a gyűjtő fe­leslegesen veszélyeztesse egészségét. MAROS J. juk, hogy az A vitamin súlyos hiánya következtében vakság is előfordulhat. Ezt a vitamint a tej, tojás, vaj, sárga­répa és egyes tengeri halak tartalmaz­zák. Egyszóval, zsírokban olajokban fordul elő, mert ezekben oldódik. A hőálló képessége 200 Celsius fok, te­hát nyugodtan meg lehet főzni az ételt, mégsem megy tönkre, például a megfőlt sárgarépa vagy hal A vitamin­ja. Igen fontos, hogy ezt a vitamint szervzetünkben pótoljuk. Ajánljuk, hogy barátod mindenképpen forduljon orvoshoz. Kultúrházat Bácskára Az Oj Ifjúságban sokszor olvashat­tunk a bácskai fiatalokról. Az olvasók már tudják azt, hogy milyen tevé­kenységet fejtenek ki a bácskai fiata­lok, milyen a CSISZ szervezet, hogy vettek részt az aratásban stb. Ha egy idegen ellátogat Bácskára, az első be­nyomás az, hogy sok fiatal van itt, de még sincs az a pezsgő, vidám élet a fiataloknál, mint ahogy azt a sök cikk után, amit elolvastak felőlük, el­képzelik. Különösen, ha szombat délu­tán vagy vasárnap jönne valaki Bács­kára. arról győződne meg, hogy a fiatalok túlnyomó része a kocsmában ül vagypedig a szomszéd faluban csa­varog és ott kitudja mivel tölti az idejét. Mégis ez a kisebb baj, a na­gyobb baj, hogy a kocsmában is ülnek. A koesmázásnak főleg az az oka és egyúttal annak is, Jiogy nincs itt va­lami pezsgő, fiatalos élet, hogy nincs a faluban kultúrház és semmiféle ol­vasóterem. A fiatalok nem fejthetnek ki olyan kulturális ténykedést, mint amilyet kifejthetnének, mert hát hiányzik a kultúrház. Volt úgy, hogy betanultak egy színdarabot és a szom­széd falvakban mutatták be, mert idehaza nem volt ehhez megfelelő he­lyiség. Ezen elgondolkozhatna a helyi nem­zeti bizottság és a szövetkezet veze­tősége is. Együttes erővel és persze a CSISZ alapszervezetének támogatá­sával talán már módot találhattak volna arra, hogy kultúrházat építsenek a faluban. A fiatalok és a többi tö­megszervezetek is segítenék az épít­kezést. A CSISZ tagok alig várják, hogy brigádmunkában hordhassák a téglát, vagy ásnák a kulturház alapját. Nagyon fontos lenne nálunk a kul­túrház, mert ezáltal jobb. kulturális nevelést végezhetnénk a faluban. PÄNDI ÁRPÁD, Bacsks

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom