Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-06-09 / 23. szám

1956. június 9. 3 ár . eddig is sokezer látoga i fordult meg a Prágábar emrégiben felújított szovje S&és- csehszlovák gyártmányig "mezőgazdasági gépek államik, kiállításán. A nagy érdek t ődés arra vall, hogy mező­gazdasági dolgozóink jó' tudják, milyen fontos feladat a /mező- gazdasági munkák gépesítése és figye­lemmel követik az e munkák meg­könnyítését és gazdaságosabbá tételét szolgáló gépeket. A kiállított gépek és berendezések (számuk eléri a 300-at), a számos szemléltető tábla, valamint a szakszerű magyarázat a mezőgazdasági dolgo­zók szakismereteinek elmélyítését szol­gálják. Nem foglalkozhatunk a kiál­lításon szereplő valamennyi géppel, de legalább a legjellemzőbbeket ismertet­jük. A főpavillon előtt a legkülönbö­zőbb típusú csehszlovák és szovjet gyártmányú traktorok ragadják meg figyelmünket. Itt látjuk a már jól is­mert hazai Zetor 25 A, Zetor 25 K és Zetor 35 traktorokon kívül az új Zetor-Super lánctalpas és kerekes traktorokat s a különböző mezőgazda- sági munkák ...egkönnyitésáre szolgá­ló könnyebb és nagyobb teljesítményű szovjet traktorokat is. A főpavillonban a gabonaneműek termesztésénél használatos gépeket ál­lították, ki. A teremben látható az új 2M-330-as aratócséplőgép, amely már a múlt évi próbáknál jól bevált s amelynek sorozatgyártása megindult. A gép méreteire jellemző, hogy hossza A főpavillon előtt találjuk az új csehszlovák Zetor-Super traktorokat, amelyek bármilyen mezőgazdasági munká­nál s a közlekedésben is alkalmazhatók. szovjet gyártmányú S-80-as lánctalpas traktor elsősorban a nehéz talaj­javító munkáknál nyújt nagy segítséget. meghaladja a 8 métert, csaknem'4 mé­ter széles és 3,5 m ma~as. Összsúlya 4200 kg, nyersolajmotorja Tatra 924 típusú. E gép teljesítménye óránként 1 —1,5 ha, kezeléséhez mindössze 2 ember szükséges. A gabonaneműek aratására, cséplésére, szárítására ma már egész sor legkülönbözőbb hazai és szovjet gép áll mezőgazdasági dol­gozóink szolgálatába!! E gépek és berendezések meggyorsítják a betaka­rítási munkákat s így csökkentik a magveszteségeket, növelik a termelé­kenységet .. és kiküszöbölik a nehéz testi munkát. ■ A kiállítás további részében az ipa­ri növények művelésénél alkalmazható gépek sorakoznak fel. Szellemesebb­nél szellemesebb megoldású nagytel­jesítményű répa- és burgonyakombáj­nok, burgonyaosztályozók, lenarató­cséplőgépek és lencséplőgépek, kender- arató-kévekötő gépek könnyítik meg e munkák elvégzését. , . > Az állattenyésztés és a takarmány silózása körül adódó munkák nagy ré­szét is gépesítették már. A filmhír­adókból és képeslapokból jól ismert a SK-2,6 és a SRZ-42 típusú silózó­kombájn. Segítségével három dolgozó egy óra alatt 80—120 q takarmányt készíthet elő. Az állattenyésztésben használt gépek közül érdemes meg­említeni a különböző típusú villamos takarmány őzöket, burgonya aprózó gépet, korpa-őrlőt, a takarmányt elő­készítő KPK-1,5 szovjet kombájnt, a különböző megoldású fejőgépeket, tej­centrifugákat, a tej mérésére és zsír- tartalmának megállítására szolgáló készülékeket, a tejhűtőket, önműködő házi vízmüveket^, elektromos keltető­gépeket, a juhok nyírására szolgáló villamos gépeket stb. A Zverex-10 tí­pusú teljesen automatizált szovjet vil­lamos keltetőgép befogadóképessége pl. 10 000 tojás. A talajművelő gépeket számos eke-, kultivátor- és boronatipus képviseli. A látogatók megcsodálják a PP-50-es szovjet' ekét, amely szölőkertek és kómlóültetvébyek szántására alkalmas. Az eke tráktorvontptásos, . bármilyen talajon alkalmazható, a főeketest 60 cm mélységig süllyeszthető a talajba. ovábbi csoportot képeznek a T vető- és ültetögépek. Ma már a vetés csaknem valamennyi módját nagyteljesítményű gépekkel végezhetik el. A gabonaneműek szűksoros és keresztsoros vetésére, a zöldségfélék és hagyma veté- iére, a kukorica négyzetes-fészkes vé­sésére, a zöldségfélék ültetésére, a bur­gonya négyzetes-fészkes ültetésére egy­aránt vannak gépek. Gépesítették a kukorica betakarítá­sát is. Az SK-2,6-os silózókombáin 8—10 centiméternyire a föld felett le­vágja a kukoricaszárat, elválasztja a kalászt a szártól, megtisztítja és tar­tályba gyűjti a kalászokat, a kukorica­szárat pedig felaprózza és a kombájn mellett haladó kocsira vagy teherau­tóra szórja. A gépesítésnél nem feledkeztek meg a növényvédelemről sem. A kultúrnö­vények permetezését és a kártevők­kel szembeni beporzást egyaránt gé­pek segítségével végezhetik s úgyszin­tén az istállótrágya és műtrágya szét- hordását is. A sajtóból már a szlová­kiai mezőgazdasági dolgozók is isme­rik a FPT-2,5-ös trágyalékocsit, amely önműködően szívja fel a trágyaleyet s a mezőn szétpermetezi azt. Tovább folytathatnánk a legkülön* bözöbb kultivátorok, talajjavító gépek, szivattyúk, öntözőberendezések, széna­betakarító gépek, valamint számos speciális mezőgazdasági gép felsoro­lását. A kiállítás meggyőzi a látogatókat arról, hogy mint gazdasági életünk többi ’ ágában, a mezőgazdaságban is mélyreható gépesítés és automatizálás van folyamatban és hogy állami gaz­daságaink és EFSZ-eink már ma is a legkorszerűbb gépekkel végezhetik munkájukat. A látogatási könvvet lapozgatva, láttuk, hogy a kiállítást nemcsak a mezőgazdasági munkák gépesítésével foglalkozó szakemberek, gépészek, traktoristák, EFSZ-tagok látogatják, hanem a mezőgazdasági iskolák nö­vendékei, a cseh határvidéken dolgozó ifjú brigád-munkások és külföldi ér­deklődők is. kiállítás azt mutatja, hogy I mezőgazdaságunk színvona­lának emelését, — amint azt a második ötéves terv irány­ielvei megkövetelik — kóf- Iszerű gépek alkalmazásával valóban elérhetjük s a me­zőgazdasági munkák gépesí­tése révén több, jobb minőségű és ol­csóbb élelem jut majd dolgozóink asz­talára. —dj— Takác mérnök, építésügyi megbízott a fiatal építészek aktíváján — elhangzott beszámolójából .. A FIATAL SZOVJET építészek nem­rég megtartott konferenciáján a Szov­jetunió kormányának, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagjai kihangsúlyozták, hogy a Szov­jetunióban a kommunizmus építésé­ben milyen nagy feladatokat teljesí­tenek a fiatalok. Nálunk hasonló a helyzet. A nagy gyárüzemeket, vízierőműveket, kórhá­zakat, lakásokat, iskolákat nem lehet anélkül építeni, hogy ne számítsunk a fiatalok részvételével és ne szer­vezzük meg a fiatalok tevékeny e- gyüttműködését. A mi ifjúságunk már tettekkel bebizonyította, hogy állja a szavát, segített rövid időn belül felú­jítani a gazdaságunkat, a háborúsúj­totta üzemeket, falvakat, útvonalakat. A legfontosabb részlegeken sok fia­tal építész kitűnt lelkesedésével és áldozatos munkájával. Az Ifjúsági Vasútvonalon, a Szövet­ségi Vasútvonalon, az Ifjúsági Falu felépítésében, s Vágón, a nosicei ví- zierömü felépítésében és másutt be­bizonyították, hogy jó vezetés mellett példásan dolgoznak a fiatalok. Az építésügyi megbízott rámutatott a szlovákiai kerületek felépítésének távlataira és áttért az építészetben dolgozó fiatalok nevelési kérdéseire. ■ A NEVELÉS SZEMPONTJÁBÓL rend­kívül fontos szerepet játszik a gya­korlat, mondotta tovább Takács elv­társ. „Foglalkozni kívánok az ipari iskolák valamint a főiskolák és a munkaerőtartalékok szaktanulé in­tézetek végzett tanulóinak gyakorla­táról. Nem térek ki részletesen arra hogy az előadásokon szerzett elméleti tudást a termelésben mennyire alkal­mazhatjuk és hogy a testi munka milyen' jótékony hatást gyakorol a szellemi dolgozókra. Inkább arról van szó, hogy a gazdasági szervek dolgo­zói a vállalatok, építkezések és üze­mek vezetői a technikusok és a mes­terek segítsék a diákokat gyakorlati idejük folyamán, úgy az iskolaévben, mint a szünidő alatt, hogy azok mi­nél több gyakorlatra tegyenek szert és hozzájáruljanak a terv teljesítésé­hez és így minél hasznosabb munkát végezzenek úgy sajátmaguk, mint a közösség számára. AZT HISZEM KEZDETNEK elég lesz, ha a Megbízotti Hivatal felelős dolgozói elbeszélgetnek a diákokkal, akik nyári szünidei gyakorlatra men­nek, arról, hogy mi a helyzet az épít­kezéseken, miben várunk segítséget tőlük és ők mit nyernek az építkezé­seken. Továbbá hasznos lesz, ha a beszélgetés után az építkezések ve­zetői számára szükséges utasításokat adunk, hogy ne ismétlődjenek az ed­dig tapasztalt hiányok. Fontos,' hogy a diák elvtársak azzal az elhatáro­zással menjenek az építkezésekre, gyakorlatra, hogy nemcsak ismeretei­ket bővítik ki, hanem sokban segít­séget is nyújtanak és szervezetben és szervezetebben és öntudatosabban fognak fellépni. Ősszel, a nyári szün­idei gyakorlati idő után majd újból össze kell jönnünk és el kell beszél­getni arról, hogy hol fordultak még elő hibák és mi volt helyesen meg­szervezve. Az építkezéseken és a szaktanulóin­tézetekben is vannak hibák. Az építészet nehézségekkel küzd, szakmunkásokra van szükség. A szak­munkások egyik részét az állami munkaerőtartalékok szaktanintézeté­ben nevelik. Munkájukban sok ko­moly és megoldatlan kérdéssel talál­kozunk. Az építészet szempontjából arra vall az a; körülmény is, hogy az állami munkaerőtartalékok szaktanu­ló intézetének végzett növendékei sokszor ott hagyják az építészetet. Ebben a mesterek és az építkezés vezetői gyakran hibásak. Nem törőd­nek azzal, hogy a fiatalok az építke-. zésen gyarapítsák ismereteiket és hogy rövid idő múlva rendes kereset­hez jussanak a fiatalok. Nem gondos­kodnak arról, hogy. az iskolákból ki­került fiatalok hogyan küzdjél? le azt a kritikus időszakot, amikor a szak­tanulóintézet gondosan szervezett é- letéböl kikerül az építkezésekre és szemben áll a sokszor rideg valóság­gal. De maguk az ipari tanulók is hibásak és az állami szaktanintézetek nevelésében is sok hiány mutatkozik. Ezek okozzák, hogy a fiatal végzett tanulók megfutamodnak az építkezé­sekről. Ezért tegyünk meg minden intézkedést, hogy az építkezéseken már most előkészítsék az állami szak­tanintézetek az idén kb. 2.200 vég­zett növendékének megfelelő fogad­tatását. FŐKÉPP ARRA KELL készülni, hogy Majdan elvtárs példáját követve szer­vezzük meg és készítsük elő az idő­sebb jó dolgozókat arra, hogy vegyék át a szaktanuló intézet végzett nö­vendékeinek vezetését, hogy azok ‘'a szakmunkát minél előbb el tudják végezni. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy a munkaerőtartalékok szaktanintézetei és az üzemek, vala­mint az építkezés vezetői között ki­szélesedjen és elmélyüljön az együtt­működés és hogy a fiatal ipari tanu­lók a szaktanintézetben töltött 2—3 év folyamán sokkal alaposabban elsa­játítsák mesterségüket. Nagy jelentősége van annak is, hogy az üzemi munkaiskolákban rendsze­resen továbbképezzék és oktassák a munkásokat, hogy azok is elsajátít­sák a technikai tudás alapvető isme­reteit, akiknek nincs meg a szakkép­zettségük és hogy a technikusok, mesterek és az építkezések vezetői a munkamenet megzavarása nélkül gya­rapítsák és elmélyítsék tudásukat. A siker kulcsa — az állandó munkacsapatok megszervezése Egyik legidőszerűbb szervezési fel­adatunk, amely szorosan összefügg a terv teljesítésével, mint ahogy arra a CSKP KB minket figyelmeztetett — az állandósult munkakollektívák és munkacsapatok alakítása. Mi a jelen­tőségük? Az, hogy az idősebb dolgo­zók segítsége mellett a fiatalok nagy gyakorlottságra tesznek szert és így jó keresetet émek el. Az állandósult munkacsapatoknak jó a munkaerköl­cse. A munkacsapat tagjai között elvtársi a viszony, kölcsönösen segí­tenek egymásnak a munkában a ta­pasztalatok és a haladó munkamód­szerek elsajátításában és kicserélésé­ben. Az állandósult munkacsapatoR hathatósan támogatják a munkakima­radás és a munkaeröhullámzá6 ellen folytatott harcunkat, mert a jó kollektíva nem tűri és nem tűrheti el az oiyan tagot, aki nem végzi ren­desen kötelességeit. Június 4- és 5-én tartották meg Bratislavában a fiatal építészek aktíváját. A résztvevők figyelmesen hallgatják a beszámolót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom