Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-06-09 / 23. szám
4 1956. június 9. Wi Moszkva népe forró barátsággal ünnepli Tito elvtársat Joszip Broz-Tito a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és felesége, Edward Kar- de!j, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese és felesége, Kocsa Popovics külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horváth Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke és az elnök kíséretében lévő más személyek a szovjet kormány meghívására lista Munka Hősét, egy élenjáró koihozelnckét. Az alomenergia békés felhasználását bemutató csarnokban a jugoszláv vendégek érdeklődéssel tekintették meg a kiállítás érdekes anyagát. A jugoszláv vendégeknek bemutattak egy kézben tartható készüléket, amelyek segítségével biztonságban dolgozhatnak rádióaktív anyagokkal. Ezután mindnyájan az állatutcába, ahol már hatalmas tömeg várta őket. Amikor Tito elnök, Hruscsov és a többiek a Gorkij utca sarkához értek, Hruscsov azt javasolta: — Menjünk be egy fagylaltra! Tito elnök és kísérete elfogadta a meghívást és , valamennyien bementek egy közeli cukrászdába. Minden asztal foglalt volt. A vendégek megérkezésére azonban egy fiatalemberekből álló társaság nyomban felkelt és átadta . asztalát. Hruscsov fagylaltot rendelt vendégeinek. A cukrászda előtt ekkor már hatalmas tömeg tolongott és „Hurrá Tito elvtársnak!“ „Hurrá Nyikita Szergejevics!“ kiáltásokkal ünnepelte őket. A cukrászdából kijövet Tito elnök és kísérete újra kocsiba szállt, majd a Vörös téren a Kreml mellett a Lenin-hegyre hajtattak. Az egyetem épülete mellett a kocsi megállt, a benne ülök gyönyörködtek Moszkva esti panorámájában. A járókelőkből itt is hamarosan nagy tömeg verődött össze a kocsi körül. A moszkvai televízió vasárnap két filmhíradót közvetített Tito elnök Szovjetunióba érkezéséről. A Szovjet Központi Doku- mentum Filmstúdió hosszabb színes filmet készít Tito elnök szovjetunióbeli tartózkodásáról. Joszip Broz-Tito elvtárs a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke június 4-én látogatást tett N. A. Bulganyjn elvtársnál, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökénél. A fogadáson megjelent D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter, • valamint Firjubin, a Szovjetunió belgrádi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. N. A. Bulganyin és Joszip Broz-Tito barátságos beszélgetést folytatott. Tito elvtárs hétfőn reggel látogatást tett N. Sz. Hruscsov- nál, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkáránál. A jugoszláv vendégek hétfőn megtekintették a moszkvai Kreml nevezetességeit. Először Lenin dolgozószobáját és lakását nézték meg. Tito elmondta, hogy régen szerette volna felkeresni ezt a történelmi nevezetességű helyet.' mivel azelőtt még nem járt itt. A vendégek ezután végigjárták a Kremlt, megtekintették történelmi emlékeit, valamint á múzeumot. Tito elvtárs és kísérete hétfőn felkereste a Lenin-Sztálin mauzóleumot és. itt koszorút helyezett el. A koszorú szalagján ez áll: „Vlagyimir Il'jics Leninnek, Joszip Broz-Tito." A Vörös téren egybeült több ezer főnyi tömeg lelkes tapssal üdvözölte Joszip Broz-Titot. A nagy hindu tudás és politikus hazánkba érkezett j szombaton délután öt órakor hivatalos látogatásra Moszkvába érkeztek. A jugoszláv és szovjet lobogókkal díszített Kiev-pályaud- varon díszszázad sorakozott fel, majd felhangzott a jugoszláv és a szovjet himnusz. Joszip Broz-Titonak a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének fogadására megjelent K. J. Városilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, továbbá N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov. L. M. Kaganovics, A. I Ilicsen- ko, G. M. Malenkov, A. I. Mi- kő jan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, L. I. Brezsnyev, J. A. Furceva, D. T. Sepilov, N. M. Svemyik és még sokan mások. Joszip Broz-Tito fogadására ezenkívül megjelentek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségének tagjai, a Moszkvában akréditált nagykövetségek és követségek vezetői, valamint katonai, haditengerészeti és légügyi attasék. K. J. Vorosilov és Joszip Broz-Tito beszédet mondott. Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke feleségével és kíséretével együtt vasárnap megtekintette a Szovjetunió mezőgazdasági kiállítását és az ottlévő országos ipari kiállítás csarnokait. Tito elnök és kísérete délelőtt tíz órakor érkezett a kiállítás bejáratához, itt szovjet államférfiak, hivatalos személyiségek, szovjet és külföldi újságírók, valamint a rádió és filmhíradó munkatársai fogadták a vendégeket. Valamennyien nyitott kocsikba ültek s elindultak a kiállítás megtekintésére. Az autók a főcsamok előtt álltak meg, amelyben a szovjet Tudományos Akadémia intézeteinek tudományos és technikai terén élért eredményeit mutatják be. A jugoszláv elvtársak ezután az OSZSZSZK csarnokát keresték fel. A Kazah SZSZK csarnokában a vendégek előtt ismertették a szűz- és a parlagföldek birtokbavételének hatalmas munkáját. A jugoszláv és szovjet vezetők megízlelték a kazahsztáni borokat és a híres almafajtákat Hruscsev a Kazah Köztársaság és a kazahsztáni népek e- gészségére ürítette poharat. Tito elnök helyeslése közben. A Grúz SZSZK csarnokában Hruscsov bemutatta Tito elnöknek Dubkoveoijt, a Szociatenyésztést bemutató részleget tekintették meg. _ v A szovjet állam vezetői Tito elnök és kísérete, innen az országos ipari kiállítás főcsamo- kába, a „Gépipar“ csarnokába mentek. A csarnok számos termében a legkülönbözőbb kiállítási tárgyak láthatók. — Érdekelnek a hegesztő készülékek — mondotta Tito elnök — ez a szakmám. A szénipart bemutató részlegben a vendégek megtekintették a legújabb bányaipari berendezéseket, majd az elnök a személyautóik megtekintésekor nagy érdeklődéssel szemlélte a ZISZ-111 típusú kényelmes hét férőhelyes személy- gépkocsi kísérleti példányát, amely 160 kilométeres óránkénti sebességre képes. A csarnok elhagyása után Tito elvtárs megjegyezte, hogy ez a csarnok a kiállítás egyik legérdekesebb helye. A kiállítás megtekintése után a vendégek tiszteletére villás- reggelit adtak, amely rendkívül szívélyes és baráti légkörben folyt le. A látogatás emlékéül a jugoszláv eivtársaknak a kiállítás arany érmét nyújtották át. A vendégek ezután a mező- gazdasági kiállítás területén lévő fő botanikus kertbe hajtattak, amely a Szovjet Tudományos Akadémia tulajdona. Tito eine Moszkvában megkezdődtek a szovjet-jugoszláv politikai tárgyalások Június 5-én, ‘Mószkvábán megkezdődtek a szovjet-jugoszláv politikai tárgyalások. A jugoszláv vezetők helyi időszerint pontosan 9 óra 45 perckor érkeztek a Kremlbe, a minisztertanács épülete elé, ahol Bulganyin a Minisztertanács elnöke és Hruscsov a SZKP Központi Bizottságának első titkára fogadta és köszöntötte őket. Miután a fotóriportereknek és a filmreportereknek néhány percet adtak felvételeik elkészítésére, a politikai tárgyalások 10 órakor megkezdődtek. Szovjet és jugoszláv körökben kiemelik, hogy a kedden megkezdődött tárgyalások mindazoknak a problémáknak széles területét érintik, amelyek a két országot érdeklik, épp úgy, mint a legjelentősebb vonatkozású nemzetközi kérdéseket is. A két küldöttségnek a múlt évi belgrádi nyilatkozatában kifejtett álláspontjai alapot nyújtanak arra a meggyőződésre, hogy a .jelen tárgyalások is eredménynyel végződnek majd. A vélemények kicserélése és a belgrádi nyilatkozattal megkezdődött együttműködés mindenesetre még jobban elmélyülhet — állapítják meg a jugoszláv körökben. , Ez egyébként olyan álláspont, amelyre Jugoszlávia mindig helyezkedett abban a törekvésben, hogy a békés egymás mellett élés alapján kiterjessze baráti kapcsolatait minden országra. Az a rendkívül meleg fogadA csehszlovák kormány meghívására hazánkba érkezett dr. Szarvapalli Ratha- krisnan, India alelnöke. A kimagasló indiai államférfiú egyúttal a legnagyobb hindu filozófusok egyike kinek műveit a hindu filozófiáról és vallásról világszerte ismerik. Dr. Rathakrisnan 1888. szeptember 5-én Tirutában született Életét tudományos munkában töltötte. 1919— 1948-ig mint professzor működött különbijzö indiai és britt egyetemeken, ahol a hindu filozófiát és a vallást tanította. 1931-től 1936-ig az anthrai és 1939-től 1948- ig a benaresi egyetem pro- rektora volt. Dr. Rathakrisnan tudományos tevékenysége elsősorban a filozófia és a , hindu gondolkodás „ történelmére összpontosult. Több filozófiai műve jelent meg, mint például Rabindranath Tagore filozófiája. A vallás szerepe a korszerű filozófiában, iAz irfdiai filozófia, A hindu életfelfogás, Az idealista életfelfogás, Kelet és Nyugat a vallás terén, Gautama Buddha, India és Kína. Ami Rathakrisnan politikai működését illeti, 1946ban az indiai küldöttség vezetője volt az Unesco ülésein, és 1948 óta mint India nagykövete működött a Szovjetunióban. 1950-ben egyhangúlag megválasztották az Indiai Köztársaság alel- nökévé. Ez a tisztség magában foglalja egyben az államtanács, az indiai felsőház elnöki tisztségét is. Ezenkívül dr. Rathakrisnan India különböző kulturális és iskolai intézményeiben tölt be tisztségeket. Dr. Szarvapalli Rathakrisnan Csehszlovákiát több ízben meglátogatta és baráti kapcsolatot tartott fenn V. Lesny jelentős csehszlovák indológussal. Üdvözöljük köztársaságunkban India népének ezen kimagasló képviselőjét. Meg vagyunk győződve róla, hogy látogatása hozájárul a csehszlovák-indiai kapcsolatok megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, amelyek az utóbbi időben mindjobban kibontakoznak. Hisszük, hogy ugyanúgy, mint eddigi látogatásai ■ során, sok-sok értékes tapasztalatot szerez népünk életéről és meggyőződik népünk állandóan növekvő szeretetéről India iránt. tatás, amelyre a jugoszláv vezető személyiségek a Szovjetunió hivatalos képviselőinél találtak. épp. úgy, mint az a spontán lelkesedés és nagy rokon- szenv, amit Moszkva polgárai e napokban városuk utcáin Tito elnök iránt tanúsítottak, mutatja azt a nagy érdeklődést, amely a Szovjetunióban Jugoszlávia iránt megnyilvánul és ugyanakkor lényeges . pozitív elemként hat a jugoszláv-szovjet együttműködés fejlesztése irányában — hangoztatja a Tanjug tudósítója. Június 5-én moszkvai idő szerint 13 órakor N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Kreml palotában villásreggelit adott Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének tiszteletére. A villásreggelin Bulganyin és Tito beszédet mondottak. A szovjet-jugoszláv tárgyalások elnök feleségének a botanikus kert dolgozói pompás orchidea- csokrot nyújtottak át. A botanikus kert megtekintése után a jugoszláv vendégek ismét visszatértek a kiállítás főbejáratához, szívélyes köszönetét mondtak a meleg és szívből jövő fogadtatásért, majd szállásukra indultak. Vasárnap este Tito elnök feleségével N. Sz. Hruscsovnak az SZKP Központi Bizottsága első titkárának és Veljko Mi- csunovicsnak, a moszkvai jugoszláv nagykövetnek kíséretében több mint kétórás sétát tett Moszkva utcáin, majd megtekintette a Lenin-hegyet. Tito elnök és kísérete a Puskin téren kiszállt a nyitott kocsiból. Végigsétáltak a Puskin szobrát övező kis parkban, majd gyalog elindultak a Gorkij utcán és Tito elnök kívánságára a moszkvai szovjet épülete előtt mentek el. A járókelők hatalmas tömege kísérte mindenfelé a jugoszláv vendégeket és éltette a szovjet-jugoszláv barátságot. Tito elnök kíséretével ezután befordult a Sztolisnyikov utcába, majd visszatért a Gorkij Pontosan egy esztendővel a belgrádi szovjet-jugoszláv kormánynyilatkozat aláírása után Joszip Broz-Tito a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke háromhetes látogatásra a Szovjetunióba érkezett. A belgrádi nyilatkozat korszakos fordulópont volt mind a Szovjetunió és Jugoszlávia, mind a népi demokratikus államok és Jugoszlávia viszonyában. Mindezen túlmenően a szovjet-jugoszláv tárgyalások jótékony hatással voltak az egész európai fejlődésre, hozzájárultak a nemzetközi légkör megjavításához és így közvetve előmozdították a nagyhatalmak viszonylatában azóta bekövetkezett javulást is. A belgrádi nyilatkozat legközvetlenebbül érintette a népi demokratikus országok külpolitikáját is. Hruscsov a belgrádi látogatás után Szófiában hangsúlyozta: „nyitva áll az út ahhoz, hogy a Szovjetunió és valamennyi népi demokratikus ország baráti kapcsolatokat létesítsen a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal és fejlessze e kapcsolatokat.“ A múlt év júniusától kezdve, mind Jugoszlávia, mind a népi demokráciák oldaláról megindult a jószomszédi és baráti viszony útjában álló akadályok lebontása. Ma már ezek a kapcsolatok a szocialista építés közös céljain, a szoros testvéri együttműködésen alapulnak. A népi demokratikus országok és Jugoszlávia fontos gazdasági és pénzügyi egyezményeket kötöttek, számos küldöttség látogatása mozdította elő a jó viszony elmélyítését. A régi történelmi hagyományokon és a közös antifasiszta küzdelem hősi harcain alapuló szovjet-jugoszláv barátságot a belgrádi nyilatkozat óta szinte maradéktalanul sikerült helyreállítani. A belgrádi tárgyalások után a szovjet kormány a múlt év júliusában törölte az 1948 előtt keletkezett körülbelül 90 millió dollár összegű jugoszláv adósságokat. Mikojan és Vukmanovics moszkvai tárgyalásai során szeptemberben gazdasági együttműködési megállapodás jött létre. Ennek megfelelően konkrét egyezményeket írtak alá, amelyekben a szovjet kormány igen kedvező feltételek mellett 54 millió dolláros hosszúlejáratú hitelt nyújtott Jugoszláviának nyersanyag vásárlására, 110 millió dolláros beruházási hitelt három üzem és gyár építésére, valamint ércbányák újjáépítésére és 30 milliós kölcsönt szabad valutában. Aláírták a tudományos és műszaki együttműködési e- gyezményt, amely szabályozza a tapasztalatcserét és a műszaki vívmányok cseréjét, továbbá aláírták az atomerő békés célokra való felhasználásában folytatandó együttműködésről szóló megállapodást, a- melynek értelmében a Szovjetunió segítségével kísérleti reaktort építenek Jugoszláviában. Ezért állapíthatta meg Bulganyin a Tanjug munkatársa előtt, hogy a belgrádi nyilatkozatban előirányzott intézkedések sikeresen megvalósultak. A belgrádi nyilatkozat aláírása óta a szovjet-jugoszláv viszony a szuverenitás, a területi sérthetetlenség és az egyenjogúság tiszteletben tartásának, a békés együttélés és a belü- gyekbe való be nem avatkozás elveinek szilárd alapján fejlődött tovább. Mint Tito mondotta a TASZSZ munkatársának: „A két ország közötti viszony, mint két egyenjogú állam viszonya, tökéletesen világos és szilárd jelleget kapott és ez alatt az egy év alatt majdnem teljesen kiküszöbölődtek mindazok az elemek, amelyek kétségessé tehetnék viszonyunk ilyen jellegét.“ A most folyamatban lévő tárgyalások a két országot közvetlenül érintő kérdéseken túlmenően felölelik a nemzetközi élet széles területeit. A Szovjetunió és Jugoszlávia sok nemzetközi problémát illetően hasonló álláspontra helyezkedik. A leszerelés, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltása, az európai kollektív biztonság, a békés és aktív egymásmellett- élés, a nemzetközi gazdasági ös kultúrális kapcsolatok kiterjesztése mind olyan kérdések, amelyekről a szovjet és a jugoszláv külpolitika közös nézeteket vall. Ennek a nézetazonosságnak a főkérdések megoldása tekintetében nagy jelentősége van. A Szovjetunió és Jugoszlávia az ENSZ-ben és az ENSZ-en kívül aktív küzdelmet folytat a feszültség további csökkentéséért és az országok közötti együttműködés megszilárdításáért. A fő kérdésekben fennálló nézetazonosság lehetővé teszi, hogy még szorosabb, még' szélesebb szovjet-jugoszláv e- gyüttműködés jöjjön létre azokban a nemzetközi akciókban, amelyek a béke megerősítését szolgálják.
