Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1956-05-05 / 18. szám
4 1956. május 5.-----------------------------------------------------------------------------------------------A CSILLAG MÉGIS FÉNYLIK T ankás hegyoldalon zöldelö fe- -®-*nyök közt vezet az út Maly Vrchre. A' fák közül madarak csicsergése hallatszik, melybe néha belevegyül a drótkötélen futó csillék zörgése. A zörgés néha kellemetlen a fülnek, de most útmutatóig szolgál, mutatva, hogy. merre van a bánya. A zörgés mind közelebbről hallatszik és a fák közül előtűnik néhány épület körvonala. A távolból már hallani a motoros mozdonyok pöfögését is, melyek a csilléket szállítják a tárolóhoz. A felszínen aránylag csend van. Csak a csillék zörgése és a mozdonyok püfögése jelzi, hogy a bányában lüktet az élet. A felvonó egymás után hozza, fel a tárnák mélyéből a vasércet, s viszi le az üres csilléket. Ideges várakozás tölt el. Szeretnék mimely jelzi, hogy a bánya teljesíti a tervét. Tőle tudtam meg azt is, hogy a bányában két ifjúsági munkacsoport dolgozik: Kovácsi Mihály és Tótpeti János csoportja. _ Mind a két munka- csoport szép eredményeket ér el. A nehézségek ellenére is 100 százalékon felül teljesítik a tervet. Kovács elvtárs munkacsoportját vasárnap tüntették ki a CSISZ SZKB vándorzászlajával. Rossz szokás A z óra fél kettőre jár. A tavaszi -‘“nap sugarai itt-ott áttörnek az égen úszkáló felhőkön. A távolból autó búgás hallatszik. Jönnek az autóbuszok, melyek a bányászokat szállítják a környező falvakból. Az egyik Mégpedig azért, mert Maly Vrchon ez nem így szokás. Ha eltörik a fúró, csak hosszas húza-vona után kapnak másikat helyette. S hogy dolgozhassanak, kénytelenek — enyhén szólva — „elemelni” egy másik munkacsoport szerszámját. Hogy ez miért van így, arra csak a Gömöri Vasércbányák igazgatósága tudna felelni, vagy módot adni, hogy ezen a lehetetlen helyzeten változtasson, mégpedig a legrövidebb időn belül, mert az a szerszám szerzési mód már szokássá vált. Ez pedig a termelés rovására megy. Tótpeti elvtárs munkacsoportjától igazán szép teljesítmény, hogy ilyen munka- körülmény mellett is 130 százalékra teljesíti a tervet. Miért? Még van egy kis idő a műszak kezdetéig, amit a bányászok arra használnak fel, hogy megpihenjenek a lankás hegyoldalon zöldelö mezőn az árnyékos fák tövében, (balról jobbra) Szarka János, Krapka Lajos, Tótpeti János vájár és Mankó Jenő. nél előbb lejutni a bányába, hogy beszélhessek a mindennapi munka hőseivel, akik vasérccel töltik meg a csilléket, melyet kohóinkban vassá olvasztanak, hogy munkásaink szorgos keze turbinákat, és más hatalmas gépeket formáljon belőle. Egy rövid beszélgetés De hiába sietek, a tárnába egyenlőre nem lehet lejutni, mert a bányamester ellenőrző körúton van lent, és v- nincs, aki elkísérjen a bánya kanyargós, sötét folyosóin. A várakozás hosszú idejét azzal iparkodtam rövidíteni, hogy körültekintettem a felszínen és elbeszélgettem néhány felszíni munkással. Az első, akivel találkoztam Byros technikus volt. Fiatal fiú, CSlSZ-tag. Beszélgetés közben elmondta, hogy a bányában sok fiatal dolgozik és büszkén beszélt a fiatalok teljesítményeiről, akik jó munkájukkal szintén hozzájárultak ahhoz, hogy Rozsnyón a Bányászok-terén diadalmasan ragyogjon a kis vörös csillag, autóbuszról három vidám fiatal száll le. Tótpeti János, Krapka Lajos és Szarka János. Rövidesen aztán hozzájuk csatlakozik Mankó Jenő is. Még egy rövid fél óra van hátra a műszak kezdetéig s így van időnk egy kis beszélgetésre. A beszélgetés során beszámolnak sikereikről és nehézségeikről. A sikerekről elég keveset beszélnek. önérzetük tiltja a dicsekvést. Mikor azonban a nehézségekre terelődik a szó, feloldódnak a nyelvek. Sok mindent megtudtam e röpke fél óra aiatt. Ebből azonban csak két dologgal akarok tüzetesebben foglalkozni. Az első, hogy sokszor kevés a szerszám. Gyakran előfordul, hogy eltörik a/ fúró, vagy valami más szerszám rómlik el. Ennek sok oka lehet, felelőtlenség, kemény volt a kőzet, vagy a fúró volt gyenge, stb. Mi következik ezután? Aki nem ismeri a körülményeket, nyugodtan felelheti, hogy azonnal kapnak egy másik fúrót és folytathatják a munkát. Ezt a gyors feleletet az elintézési móddal kapcsolatban sajnos meg kell cáfolni. lA/fost pedig térjünk át a másik nehézségre, mely szintén a termelés és a bányászok egészségének rovására megy. Amikor az érkező autóbuszokból kiszálltak a bányászok, azonnal feltűnt, hogy mindenki, még azok *is, akik távolabbról utaztak munkahelyükre, a sáros munkaruhában jöttek, melyben az előző műszakban alaposan megizzadtak. Ne gondoljuk, hogy ezek a bányászok talán kényelmességből, — hogy a bányánál ne kelljen nekik át- öltözködni, — utaztak munkaruhában. Hiszen mindenki szívesebben utazna tiszta ruhában, mint abban, amelyikben dolgozik. A bányászok kényszerűségből utaznak így, mert nincs fürdő és nincs öltöző. Pedig vízvezeték is van, csak meg kellene javítani, a rossz csövek helyébe újakat elhelyezni és egy öltözőt meg mosdót építeni. A munkások már többször is kérvényezték ezt, de úgylátszik, kérelmük elveszett a felettes szervek bürokráciájának erdejében. Jó szerencsét! Hogy a hibák ellenére is fénylik a csillag, az azt bizonyítja, hogy a bányászok nem vesztették el lelkesedésüket. A nehéz munkakörülmények között is igyekeznek teljesíteni a tervet. Erről tanúskodik a terv 100 százalékos teljesítése és a két ifjúsági mukacsoport sikerei. Amikor elbúcsúztunk a régi bányász-köszöntéssel váltunk el. — Jó szerencsét — hangzik a bányászok köszöntése. Én is jó szerencsét kívántam nekik a további munkasikerekhez és ahhoz, hogy mielőbb megszűnjön ez a lehetetlen állapot, hogy mindig legyen szerszámuk és legyen fürdőjük is. Remélem, hogy a felettes szervek is ezzel a köszöntéssel fognak hozzá a hibák gyors eltávolításához. VARGA ERNŐ A szép tavaszi napok otthonosak lettek a Kis Fáira alatt is. Eltűnnek a hómezők, már csak a Aleskalka és a Tátrai Kriváh ormain látunk itt-ott havat. Slatinán, a Vág régi medre lelett Sucany és Turánit között az iclei tavasz sokban különbözik, a régi lavaszoktbl. Eltűnnek a nagy mocsarak és a békák, melyek itt ezrével tanyáztak. A táj nyugalmát megzavarták a lágerek, a mozdonyok, a kocsik, az építkezés. Több kilométeres részlegen húzódik a csatorna medre, amelyben a megfékezett Vág folyik majd. Egyre közelebb kerülünk a hatalmas építkezéshez, már világosan látszik a báger, melyet a mesterek Félixnek neveztek el. Egy és fél kubikos lapátja egyenletesen belerágja magát a kemény kavicsba, felszedi, átemeli és az előre elkészített kocsikba kiüríti tartalmát. Josef Nemiek és Ciprián Miklovic ügyesen irányítják a bágert. Legalább kétszáz emberre volna szükség, hogy ezt a munkát elvégezze, melyet ma hét ember és egy gép lát el. Nekik köszönhető, hogy az új mederből napon'a 1300 kubik földanyag fogtp Feljebb áiabb bágert,d találkozunk, melyet Horváth Antal és Bednár Pista vezet. A legrosszabb földrétegeken, az iszapon már túl vannak. Most a szilárd kavics alapon már jobban megy a munka. Sikeresen küzdenek a részleg időbeni kiépítéséért. Kemény fiúk, derekasan végzik a munkát. Még a kegyetlen februári fagy sem tartotta vissza őket győzedelmes útjukon a negyedévi terv határidő előtti teljesítésétől, pedig a föld kérge legalább egy méternyire teljesen fagyos volt. Krpelany és Tarany között most igen nehéz körülmények között dolgoznak az építők. Itt a 2.5—4.3 kilométerek között törtetnek előre. Még hosszú hónapok szívós, nehéz munkája vár itt az építőkre. A legközelebbi időben elvágják az újonnan szabályozott medertől a Studenec, Hrabinsky és a Cernik patakokat. Még néhány évvel ezelőtt a Sue any és Keíka alatt a Vág jobb partján, a réteken, a vén hársfák alatt, vagy a fenyöerdő szélén szórakozott a sucany-i ifjúság. Télen síztek, nyáron meg játszottak. A Kecka vidéke is megváltozott. Az építészek itt egy hatalmas kavics osztályozót állítottak fel és felette hatalmas eme- lőrudak emelkednek. Űj védősáncot is húztak. A vil- lanyerőmű alapjait már lefektették:. Ott, ahol a második zsilip kezdődik, látni erőmű alapzatára 500 köb- már a dúcolási, megkezdték már az ácsmunkákat is. Kitűnő eredményeket érnek el Jozef Sojka, Anton Kyz- tíansky, Viliam Ondruska, betonozó csapatai és Ján Kovácik vasmunkás csapata. A betonozok márciusban érték el a legnagyobb teljesítményeket, amikor a vízivégéig befejezik az erőmű építését, nagyban hozzájárulnak országunk fellendítéséhez. A munkahelyeken szocialista munkaverseny indul a CSKP fennállásának 35. évfordulója tiszteletére. A sucany-i vízierőmű dolgozói elfogadták a prágai kerület felhívását és arra kötelezték magukat, hogy a Kilátás az épülő erőmű egy részére. méter betont fektettek le. Az építkezéseken az emberek nem ismernek akadályokat. Boldogít ja őket az a tudat, hogy becsületes, munkával a kötelezettségvállalások teljesítésével és azzal az elhatározással, hogy határidő előtt az 1958-as év Felkészültek a szemlére Az ünnepélyes szemlék május 9-én a Győzelem napján városainkban nagy visszhangra találtak. Nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek is örömmel legeltetik szemüket a szép látványon. Az idősebbekben sok régi emléket ébresztenek, a fiatalokban pedig vágyat keltenek a katonai élet után. A na zöld fennsíkja megtelik fegyelmezett katonákkal, akik népünk előtt bebizonyítják szeretetüket a dolgozók iránt. Á katonák szorgalmasan készülnek a szemlére. A gyalogság tökéletesíti magát az ünnepélyes felvonulásban és a gépesített egységek is gyakorolják a felvonulást. A nézőket katonai szemle tavaly valóban a fegyveres erők szemléje volt, és az emberekben megerősítette azt az öntudatot, hogy biztos, jól felszerelt hadseregünk van. Ezidén május 9-e köztársaságunk fővárosa a fegyveres erők hatalmas szemléjének lesz szemtanúja. A Letigen lekötik a repülők, akik lökhajtá- sos gépeiken pompás gyakorlatokat mutatnak be és gyorsaságukkal elkápráztatják a nézőket. Képünkön a gyalogságot látjuk amint készülnek a hadsereg szemléjére. Amint látjuk, jól lépnek ki, ezt a mozzanatot örökítette meg fényképészünk. Betartotta a szavát A gyakorlótéren vidámság uralkodik, különösen a szünetekben. Most is éppen megkezdődött a szünet. A fiúk elővették cigarettatárcájukat és kedélyesen dohányoznak. Rövid szünet alatt három cigarettát is elszívtak. Látni, hogy idegesek, és hogy valamire várnak, jobban mondva, hogy rájuk vár valami izgalmas dolog és a következő óra valami rendkívüli lesz, nem a megszokott gyakorlat. A következő órán a fiúk teljesítik harci feladatukat — éleslövészetet gyakorolnak. Az egységet a versengés láza kapta el. A legjobb eredményeket szeretnék elérni. Elsők akarnak lenni. A század legjobb céllövői a szünetben foglalkoznak a gyengébbekkel, és tanácsokkal látják el őket. Jozko Lenharth katonát a században a legjobb „sarf- sücer”-nek ismerik el. Eljött Kovács Palihoz, aki még nagyon ügyetlen a céllövészetben. — Pali, idefigyelj — előbb tartsd, vissza a lélekzetedet, és a mutatóujjaddal húzdd meg a ravaszt. Te azt a hibát követed el, hogy túl gyorsan húzod meg és közben becsukod a szemed. Akkor aztán természetesen nem találsz célba — mondta Józsi. Mindezt a gyakorló puskán mutatta be neki. Pali még sokáig gyakorolt és meghúzta a ravaszt. A parancsnok újabb utasításokat és parancsot adott. Kis idő múlva már céibalőttek. Az első csoport felállt. Közülük négyen Jozko Lenharth, Miso Veres, Tono Lackó, és Iván Kubik egyesre feleitek meg, a másik kettő pedig kettesre. A jó kezdet — fél siker — mondja a közmondás. A jó hangulat állandóan fokozódott. Kovács Pali és a többi gyenge céllövő is eljött. Kézhez kapták a töltényeket, a fiúk lefeküdtek és felkészültek a céllövésre. A parancsnok megadta az utolsó utasításokat. Odajött Palihoz is. Tudta, hogy Pali miben követi el a hibákat és mi okozza neki a nehézséget. Vigyázzatok, vegyetek mélyen lélegzetet és miközben meghúzátok a ravaszt, ne hunyjátok be szemeteket Így hangzott a parancsnok utolsó utasítása. Pali mindent megtett, hogy most már feltétlenül sikerüljön neki. Dühös volt saját magára. Nehéz volna elmondani, hogy mi játszódott le a lelkében. Csakis az tudná elmondani, aki már megélt hasonló helyzetet. Nagyon izgatott volt és minden figyelmét a céllövészetre összpontosította. A parancsnok bizony észrevette, hogy Pali nagyon ideges. Odajött hozzá és néhány szóval igyekezett őt megnyugtatni. De ez nem ment olyan könnyen. De azért mégis elérte, hogy Pali mégis csak megnyugodott, helyesen készülődött és célzott. Parancsszóra vártak, a parancsnok Végre meg is adta. Céloztak. Pali és a többiek gyors mozdulatokkal kidobálták az üres hüvelyeket, újból és újból céloztak. A parancsnok leállította a tüzelést. Megnézte a puskákat, kiadta a parancsot, hogy jelentsék a találatokat. A század feszülten várta az eredményeket. Egyik céltáblától'' a másikhoz mentek és jelentették az eredményeket. Mindnyájan teljesítették feladatukat, a Pali céltáblájához jöttek Mindnyájan, de főleg a parancsnok és Jozo Lenharth nyugtalanul várja az eredményt. Pali biztosra veszi, hogy célba talált, mert azt mondja, ha nem, akkor földhöz vágja a puskát, hogy ezer darabra törik. Hiszen úgy tett mindent, ahogy mondták, óvatosan húzta meg a ravaszt, nem hunyta be a szemét és célzott. Most jelentették a Pali eredményét. Csupa telitalálat — kitűnő. Nagy volt az öröm, örült az egész század, de a legjobban Pali, akinek a sok balsiker után végre szerencséje volt. A parancsnok azonnal Palihoz sietett, gratulált neki és ezt mondta „Hiszem, hogy nem volt véletlen, hanem megmutatkozott a lelkiismeretes és szorgalmas munka eredménye" • Valóban nem volt véletlen. Palinak csupa telitalálata volt. Nagyon örült ennek, Jozko Lenharth is, mert úgy vélte, hogy neki van a legnagyobh érdeme a siker körül. Ezentúl már Palit nem bosszantották fel azzal, hogy micsoda katona, ha még lőni sem tud. •A következő gyakorlatnál Pali újból jó eredményeket ért el. Lassanként 3 lefLiobb céllövők közé számítottáK. Jozko Lenharth azután még sokszor elmoridogutta, hogy ..nem mondtam, ha ügyesen húzod meg a ravaszt és nem csukod be a szemedet, akkor pontosan célba találsz”. Hiszen olyan szemed van, mint a sasnak, csakú gy nem tudtad, hogy mi a helyes módszer a céllövészetnél". masoatn negyeaev tervet w-i százalékra,\ a munkatermelékenység tervét 105 százalékra teljesítik és 0.8 százalékkal csökkentik az ön- köttségekeet. Ezen kötelezettségvállalások teljesítésével növelni akarják sikereih.PÍ