Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-31 / 13. szám

/ "W- válásig. 1956. március 31. Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán A beszámolót előadta Mr Ián Rázus elvtárs a CSISZ SZKB első t tkára CSISZ-szervezetek számára nyújtott fogyatékos segítségében kell keresni. Az irányítás általá­nos, nem konkrét. A járási vezetőségek az if­júság és a CSISZ-szervezetek életét és problé­máit falvakon, GTÁ-kon és ÄG-on kevéssé is­merik. A CSISZ-járási vezetőségeinek sok ve­zető titkára a CSISZ Központi Bizottságának határozatát, mely szerint a GTA-on működő szervezetek tevékenységéről személyesen kell gondoskodniuk, nem teljesíti és a traktoris­tákkal mint a CSISZ járási vezetősége aktívá­jának jelentékeny részével folytatott munkát nem kellőképpen értékeli. * * * A mezőkön éppen a tavaszi munkák kezdőd­nek. A második ötéves terv első tavasza teljes szépségében virágba borul. Az emberek kimen­tek a mezőre, munkájuknak örülnek, mely szá­mukra újra az aranyió búza, a bőséges termés mázsáit hozza. A földekre jó gazdák tudatával menjünk ki és ne késsünk le egyetlen agrotechnikai határ­időt sem. Valamikor Szlovákia szegénységéről beszéltek. Szlovákia gazdag és szép, s még szebb és gaz­dagabb lesz. A Csallóközt s valamennyi termé­keny vidéket a rekordhozamok földjévé változ­tatjuk. A hegyek lábánál elterülő réteket a juhok, a szarvasmarhák gazdag csordáival tölt­jük meg, gyümölcsöskerteket ültetünk, új ba­romfitenyésztő telepeket, halastavakat létesí­tünk Boldog nép gazdag kertje — ez a mi célunk! Ezért, a .gazdálkodást jól meg kell ta­nulnunk. Meg’ kell jtanulnunk, hogy a talaj fölött uralkodjunk — meg kell tanulnunk új életet élni! IV. Lelkesedéssel sajátítsuk el a tudomány és a kultúra gazdaságát Elvtársnők és elvtársak! Szlovákia iparosít'sa, gazdaságunk rohamos fejlődése a fiatal, szek- szempontból és politikailag fejlett dolgozók szüntelen, álladóan növekvő áramlását köve­teli. Ez a követelmény az iskolaügy nem sej­tett fejlődésében tükröződik vissza, mely egy­idejűleg egész országunk viharos fejlődésének bizonyítéka. A szakiskolák és ezeken az iskolákon a ta­nulók száma, az 1934—38-as évvel szemben hatszorosára emelkedett. Így például az iparis­kolákon ebben az iskolaévben 14.665 tanuló folytat tanulmányokat, ami 5.772-vel több, mint 1951-ben. Míg 1937—38-ban Szlovákiában 2.322 hallga­tóval csupán egy főiskola működött, addig eb­ben az iskolaévben Szlovákiában 12/ főiskola létezik, melyeken több, mint 15 000 hallgató tanul. Az iskolaügy a szocializmus építésének fel­tételeiben ilyen hatalmas fejlődést ér el olyan időben, amikor a kapitalista országokban az ifjúság nagy része még a legalapvetőbb mű­veltséget sem kapja meg. Iparunk és mezőgazdaságunk gyors fejlődése * a második ötéves tervben tanulóifjúságunkkal szemben megnövekedett igényeket támaszt. Ma nem elegendő csupán tanulni, hanem szeretet­tel és lelkesedéssel kell tanulni. A jövő mér­nökének, technikusának, a technika csúcstelje­sítményét jelentő gépek és mechanizmusok konstruktőrének, a jövő agronőmusának és zootechnikusának, — a szocializmus építőjének tanulnia kell. A szülőföld társadalmi gazdagsága' új értékeinek megteremtésére szükséges lehető legmélyebb ismereteit vágyakozással kell meg­szereznie. Nem állhatja meg helyét az, aki tanulmányá­nak értelmét szűkkeblűén fogja fel, aki az egész fejlődő új szocialista élet iránt nem ér­deklődik, aki nem gondolkodik afölött, milyen küldetése van népünk építő müvében. Ezért az iskolai szervezeteknek törekedniük kell, hogy a tanulás értelmét minden tanuló felfogja és az új társadalom építésével fennálló összefüggését megismerje. A tanulást és a művelődést a dolgozó nép mindennapos igyekezetével egyöntetű egységbe összekapcsolni, — ez iskolában működő szerve­zeteink mai feladata. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei iskolákban folytatott munkájának legsajátabb vonásához tartozik, hogy a tanulmányt az élet­hez hozza közelebb, az elméletet a gyakorlattal kapcsolja egybe, a fiatal embereket sokoldalúan az élet jövő hivatására készítse elő. Sok iskolai szervezet azonban ezt a feladatot gyengén és rendszertelenül teljesíti. Nagyobbára csak a belső, gyakran csupán a szervezési ügyeket ve­szik szemügyre. Az ilyen tevékenységgel azoh- ban érdeklődését senkinek sem keltik fel, sen­kit nem nyernek meg. Az elmélet és gyakorlat összekapcsolásáért folytatott igyekezetnek egész működésükben a körök, megbeszélések, előadá­sok. Kirándulások, tanulmányi kirándulások, tárgyköri konferenciák, s a kulturális alkotóké­pesség szervezésében, a testnevelésben és a sportban kell megnyilatkoznia. Ebben az irányban példásan működik a bra- tislavai Szlovák Pedagógiai Iskola, mely a főré- vi egységes földmüvesszövetkezettel kötött ba­rátsága keretében, szövetkezeteseink kulturális életének gazdagításában a tevékenység említett formái közül sokat sikerrel valósit meg. Ebben az igyekezetben nagy jelentőségű a szakiskolák tanuóinak technikai és képzőművé­szeti-technikai versenye. Ebben az évben a versenybe a jelentkezett diákok 2985-ö.s teljes számával 53 szakiskola kapcsolódott be. A tech­nikai verseny fejlesztése eddigi eredményei azonban az iskolákban sem a szükségleteknek, sem a lehetőségeknek nem felelnek meg. A szakiskolákban működő technikai köröket némely teehmkai probléma megoldásában min­denekelőtt az üzemeknek és a technikusok klubjainak kellene sokkal nagyobb mértékben érdekeltté tenniük, és elébük konkrét javasla­tokat kellene terjeszteniük. A CSISZ-szerveze- tek azután arra hivatottak, hogy a versenyt tovább bővítsék, s a tanulók alkotóerejét és kezdeményezését felkeltsék. A tizenegyáves iskolákon a CSISZ-szerveze- tek kötelessége, hogy az iskola politechnizálá- sát sokoldalúan és a lehető legnagyobb szor­galommal támogassák Ezen a téren sokat kell tenni a fiatal technikusok és Micsurin-kövotők köreinek bővítésénél a CSISZ-tagok körében, főleg a technika és a mezőgazdasági, valamint az ipari termelés alapjai gyakorlati megisme­rése kénléseinek besorolásánál a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség iskolai szervezeteinek napi munkájába. A technikai és Micsurin-követő körök számát legkevesebb kétszeresére kell emelni. Az iskolákban működő CSISZ-szervezetek a tanulók sikeres munkájának, örömteljes és gaz­dag életének kulcsát kezükben tartják. Mun­kájukban azonban a sablonszerűségtől és fel­színességtől meg kell szabadulniuk, minden lé­pésen a tanulók érdekeit kell szem előtt tar- teniuk, s ezek kezdeményezését és alkotóké­pességét ki kel! fejleszteniük. Ez az iskolai szervezeteknek járási és kerületi vezetőségek általi konkrét irányítását, a tanítókkal és az iskolán kívüli vezetőség szerveivel fennálló együttműködés további minőségivé tételét kö­veteli meg, mely együttműködés az utóbbi idő­ben sikeres fejlődésnek indult. Különösen jelentős helyet foglalnak el a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezetei a főiskolákon. Ittl iparunk, mezőgazdaságunk, a tudomány és a technika számára magas képe­sítésű szakemberek készülnek elő. Tudomá­nyunk. és technikánk rohamos fejlődése megkö­veteli, hogy a tanulók tanításának színvonalát tovább növeljük és tovább mélyítsük, megkö­veteli, hogy a képesített, eszemeileg szilárd és sokoldalúan művelt szakemberek színvonala, tovább emelkedjék. ^ __ A főiskolákon működő ifjúsági szervezetek az utóbbi időben fő igyekezetüket helyesen a fő­iskolások tanulmányának kérdéseire és jó, ál­talános felkészültségükre irányították azzal a munkával kapcsolatban, melyet tanulmányuk befejezésével bíznak rájuk. Sok szervezet azon­ban, küldetését túlságosan szűkkeblűén értel­mezi. Elfelejtik, hogy feladatuk nemcsak az, hogy a fiúknak és- lányoknak a kiváló előme­netelhez vezető utat mutassálc, de az is, hogy a szilárd marxi-lenini világnézetért folytatott szívós küzdelmet, a főiskolások új jelleméért és erkölcséért vívott harcot, megharcolják. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy a főiskolákon vannak olyan tanulók is, akik másképpen viselkednek az iskolában, máskép­pen szemináriumokon és gyűléseken és megint másképpen a magánéletben. Szervezeteink az ilyen tanulók mesegítésére, hogy a kispolgári szokások és főleg az individualizmus csökevé- nyeitől megszabaduljanak, csak csekély mér­tékben igyekszik. Egyes főiskolások különféle utakat keresnek, hogy a tanulmányok elvégzése után Bratislavában vagy más nagyobb városban maradhassanak, csupán a saját „én”-t s tlem a társadalom érdekeit és szükségleteit látják. E hiányosságok megszüntetésére, a valóban új szocialista értelmiség nevelésére a kivezető út az, hogy a marxizmus-leninizmus tanulmá­nyát helyesen megértsük és következetesen ki­használjuk. A CSISZ-szervezeteinek ideológiai munkája a főiskolákon küldetését csak akkor teljesíti, ha elérjük, hogy a tanulók a marxiz- mus-leninizmus tanulmányozásához aktív, alko­tó formában közelednek, ha elérjük, hogy a megszerzett elméleti ismereteket a gyakorlat­ban érvényesítik és ha ezen az alapon saját kezdeményező tevékenységet fejtenek ki. A tudomány szüntelen fejlődése és a gyakor­lat fokozódó követelményei az ismeretek me­chanikus és könyvmolyszerü elsajátításával összeférhetetlenek. A főiskolák hallgatói alko­tó aktivitásának fejlesztése, a sikeres tanulmá­nyi munka fontos előfeltétele. Értékelni kell azt a tényt, hogy egyes szer­vezetek a hallgatók tudományos körei alakítá­sának kezdeményezésével jelentkeznek. A hiba az, hogy a CSISZ-tagok. eme kezdeményezését sok fakultáson a katedrák vezetése gyengén támogatja. Bizonyítja ezt a Szlovák Technikai Főiskola példája Bratislavában, ahol a mült iskolaévben a körök 63 vezetője közül profesz- f.zor csupán hat volt. Hisszük, hogy ezt a hiá­nyosságot megszüntetik és a CSÍSZ-tagoknak a főiskolákon önálló tudományos tevékenységet tesznek lehetővé. A CSISZ-szervezetek főiskolákon végzett munkája további előrehaladásának első feltéte­le, a munkacsoportok mindennapos sokoldalú tevékenysége. A főiskolákon a szilárd ifjúsági kollektíva: — a munkacsoport nevelői feladatát eléggé nem is lehet értékelni. Ezért minden döntésnek, a főiskolai szervezet minden csele­kedetének arra kel! irányulnia, hogy a munka­csoportok tevékenységének fejlesztését támo­gassa és működésükbe valamennyi tanulót be­kapcsoljon. A jelen időszakban a tanulók világmozgalmá­nak jelentős eseményére — a tanulóifjúság IV. Világkongresszusára készülődünk. Éppen ezek­nek az előkészületeknek folyamán, a CSISZ fő­iskoláinkon minden lehetőséggel rendelkezik, hogy munkáját tovább mélyítse. Főiskoláinkon elegendő erő áll rendelkezésre, melyek az eddigi hiányosságokkal le tudnak számolni. Ezek az „Ifjú Gárda“ internátus lel­kes építői, a bratislavai Kultúra és Üdülés Párjának építői, a főiskolások ezrei, akik a munkatermelékenység növelésében a munkások, szövetkezetesek, kis- és középparasztok «számá­ra .gyakorlati segítséget nyújtanak, akik a ta­nulók tudományos köreiben és tudományos tár­saságaiban aktív munkát folytatnak. Ha ezeket a fiatal egészséges erőket felka­roljuk, nincs kétség, hogy a szocialista értel­miség nevelésében a CSISZ munkáját új, ma­gasabb színvonalra emeljük. A pionírkollektívákban alakítsunk ki örömteljes életet Elvtársnők és elvtársak! A CSISZ pionírszer­vezete Szlovákiában negyedhnillió tagra gyara­podott. A pionírok rajai és csapatai veze­tőik és tanítóik irányításával az iskolában és a nyilvánosságban egyre szebb eredményeket ér­nek el. Ma már kevés olyan iskolánk van, ahol ezzel a fiatal erővél ne számolnának. Hiszen az iskola a szocialista nevelés nagy feladatait csak az erős, harcos és egybeforrt gyermekkollek­tíva segítségéve! teljesítheti. A CSKP Központi Bizottságának az általános iskolák színvonala növeléséről és további fej­lesztéséről szóló dokumentuma, a CSISZ II. kongresszusának határozatai, valamint a CSISZ Központi Bizottságának a pionírszervezettel kapcsolatos rendelkezései, a pionírszervezet befolyásának jelentékeny szilárdításában és ki- terjesztésében segítettek. A pionírrajokban a gyermekek a kollektív élet szépségeit . találják, társadalmi-politikai látókörüket bővítik, a szocializmus építésének nagy művében aktívan részt vesznek. A pioní­rok és tanulók a gyümölcsfák egész övezeteit, gyümölcsöskerteket és fasorokat ültettek. Az iskolák és házak ablakaiban a virágok, melye­ket a pionírok hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása tízéves évfordulójának tiszteleté­re ültettek, szirmaikat kibontották. Százhar­mincháromezer pionír és tanuló a fiatal tech­nikusok és Micsurin-követők köreiben dolgozik. A gyermekek a tudomány és technika terüle­téről származó ismereteiket szilárdítják, mun­kaszokásokat sajátítanak el, bennük a munka iránt szeretet ébred, s a kollektív megszilár­dul. A körök egész működésükkel az iskolát a gyakorlati élettel kapcsolják össze. A pionírszervezetben a pionírvezetők hadse­rege, fiatal tanítók, munkások, tanulók, CSISZ- tagok dolgoznak. Őket illeti az érdem azoké -t a sikerekért, melyeket a pionírszervezet elért, mert a pionírok szívébe naponta lelkesedést és azt a vágyat öntötték, hogy kollektívájuk, is­kolájuk, családjuk és hazájuk hasznára válja­nak. A pionírszervezet gyors gyarapodása és a vele szemben támasztott követelmények a CSISZ felelősségét fokozzák, és új, igényesebb feladatokat állítanak elénlf. E fokozott felada­toknak számos csapat és raj nevelő mun­kájában elért színvonal nem felel meg. Egyes vezetők és tanítók úgy vélik, elegen­dő, ha a gyermekek időnként gyűlésekre jön­nek össze. Arról azonban, _hogy szabad percei­ket hogyan töltik él, a tanítás után naponta mivel foglalkoznak, fogyatékosán gondoskodnak. A gyermekek természetes vágya —, hogy a természetbe, a sportpályára menjenek és bará­taikkal erejüket összemérjék, — teljes mérték­ben nem elégül ki. Ezért a gyermekekkel ren­dezett semmitmondó gyűlésezést korlátozzuk, s menjünk ki velük a természetbe! Hiszen a ter­mészetben a gyermekek azt találják meg, ami számukra sok pionírcsapatban gyakran hiány­zik, az egészséges romantikát, a kalandok ele­meit és azt a lehetőséget, hogy egymás között sportolásban, játékokban versengjenek. A gyer­mekek tartózkodása a természetben s ezzel kapcsolatban ottani tevékenységük nemcsak azt segíti elő, hogy velük érdekfeszítően dolgozha­tunk, de tartós nevelő eredményeket is elér­hetünk. Ezért ezt a . tevékeftységet mind az iskolaévben, mind a szünidőben, amikor az iskola gyermekekre gyakorolt hatása csökken, ki kell fejleszteni. Ezért a rajokban és csapa­tokban szervezett, sokoldalú nevelőtevékenységet szükséges biztosítani, a gyermekeket főleg ter­mészetjárásra, honvédelmi és testnevelésre kell irányítani. A gyermekek nerhesak kiránduláson, össze­jövetelen vagy ülésen, hanem a napközi ott­honban. az érdekkörben, a testnevelési egye­sületben, odahaza szüleiknél és egészben vett életükben is pionírok. Ezért a pionírszervezet­nek befolyását a mindennapos nevelő tevékeny­ségben is érvényesíteni kell. A pionírszervezet befolyását a gyermekekre legjobban akkor érvényesítheti, ha a gyerme­kek soraiban tömörülnek. Jóllehet a pionírszer­vezet lényeges gyarapodását jegyezzük fel, mégis a vezetőknek és a tanítóknak szüntele­nül meg kell világítanunk, miért kell a gyer­mekek többségét pionírszervezetben tömöríteni, miért tömegszervezet és miért kell annak len­nie. A pionírszervezet további gyarapodása ér­dekében véglegesen le kell számolni a kivá­lasztás elméleteivel és az új piotiírok felvételé­vel kapcsolatos mechanikus eljárással, a pioní­rok közé szüntelenül további gyermekeket kell megnyerni és felvenni, s minden iskolánkba csapatokat kell alakítani. A pionírszervezet nagy gyarapodása a CSISZ-szervektől, a veze­tőktől és tanítóktól sokkal alaposabb biztosítá­sát követeli meg annak, hogy a pionírcsapa- tokban, rajokban és őrsökben folytatott tevé­kenység sokoldalúbb és lebilincselőbb legyen. A pionírszervezet küldetése, hogy a gyerme­kekben a hazaszeretetei ápolja, arra nevelje, hogy a hazáért elszántan dolgozzanak és ha szüksége mutatkozik, meg is védelmezzék. Emellett munkájában abból indul ki. amit a gyermekek az iskolákban szereztek. A hazasze­retetei a pionírokban nem lehet csupán sza­vakkal, az élettől elszakadva ’ápolni. A haza- szeretet ápolása a legközelebbi környezet, a szülőváros, a szülőfalu, a szövetkezet, üzem, GTÄ, a mezők, a ’természet és az ország jelen életének s múltjának megismerésével kezdődik. A pionírszervezet segít a gyermekek életre, jövő munkára való előkészítésében, segít a dol- gosság ápolásában és a politechnikai művelődés elmélyítésében. Az utóbbi években sok figye­lemreméltó eredményt kísérleti munkájukban főleg a fiatal Micsurin-követők körei értek el. Most arról van szó, hogy a körök munkaered­ményeiket a mezőkön érvényesítsék és a nö­vények, főleg a kukorica magas hozamait érjék el. Avégett, hogy a politechnikai nevelést to- > vábbíejlesszük, nemcsak érdekkörök további kibővítése és alakítása szükséges, de a rajok­ban és csapatokban rendszeresen kell fog­lalkoznunk a technikai és micsurini munkával is. A tudomány és a technika .iránti szélesmé­retű érdeklődés felkeltésében a „Fiatal techni­kus" és a „Fiatal Micsurin-követő”-jelvány is segít. A pionírszervezet egész munkája a gyerme­keket arra vezeti, hogy jól tanuljanak és fe­gyelmezettek legyenek. A pionírszervezet isko­lának nyújtott segítségét gyakorta helytelenül értelmezik. Az iskola folyosóin és tantermeiben gyakorolt felügyeletet, a pionírok által vezetett kiegészítő tanulóköröket, a rossz előmenetelő pionírokról tett feljegyzéseket, gyakran hely­telenül az iskola számára nyújtott segítség egyetlen formájának tekintik. Nem mennek rit­kaság számba az olyan esetek sem, amikor a pionírgyűlés a tanítás folytatását jelenti. Mit nyújtott a pionírok számára a kassai I. nyolc­éves iskolában egy olyan összejövetel, amikor a 'vezetőnő a pioníroknak orosz és .szlovák nyelv­ből diktált? A gyermekek a pionírszervezet és az iskola között különbséget nem láttak és a szervezet iránti érdeklődésüket elvesztették. A pienírszervezet tevékenysége nem lehet az iskolai tanítás folytatása, de a mélyreható is­meretek és fegyelem eléréséért folytatott igye­kezetben olyan érdeklődést keltő munkaformá­kat kell használni, melyek a gyermekszervezet sajátjai, a gyermekkollektíva közvéleményének erejét ki kell használni. Hiszen nem feledkez­hetünk meg, hogy a tudásért folytatott harc gyakran inkább nevelői, mint ismeretterjesztési munka. A pionírszervezetnek az iskolában ama erő­nek kell lennie, mely egész gazdag, céltudatos működésével a tanító számára a tanulói kollek­tíva tömörítésében segít, az akadályokat közö­sen küzdi le, ahol a sikerek és sikertelenségek mindenkit érzékenyen érintenek és az egész kollektívát lelkesítik. Sok olyan probléma van, melyeket csupán a pionírkollektíva segítségével oldhatunk meg. Hogyan szilárdítsuk a csoportban az egészséqes közvéleményt? Hogyan tanítsuk a gyermekeket, hogy minden lépésen érezzék, mi a pionírbarát­ság, a tanulás, a barátok, az emberek iránti becsületes viszony, a tanítóik iránti tisztelet és a kulturált viselkedés? Hogyan tanítsuk meg őket. hogy a pionírnak adott szavát mindig meg kell tartania ? Csakis a szilárd kollektív útján. A homonnai nyolcéves középiskolában egy pionír a tanulókönyvébe írt bejegyzést megha­misított. A pionírok e botlását bírálták és a vétkest éles kritikának vetették alá. Egyúttal azonban jobban szem előtt tartották és segí­tették, hogy az iskolában és a pionírszervezet­ben felmutatott jó munkájával az egész kol­lektíva bizalmát újból elnyerje. De nem mindenütt van ez így. Sok olyan vezető és tanító található, akik a pionírkollek- tíva erejét kellőképpen nem értékelik és fel­használására nem képesek. A kollektíva erejét nem tudatosítják és saját kezdeményezését, valamint aktivitását döntésekkel és parancsul- gatással elnyomják. A pionírszervezet gyerme­kek szervezete és ezért munkájuk fejlődjék sa­ját kezdeményezésükből és alkotóképességük­ből, vezesse őket önállóságra és feleljen meg a gyermekek életkorral kapcsolatos különlegessé­geinek. A példák egész sorát említhetnénk, amikor a pionírok saját kezdeményezésének elvét megsértették és a gyermekek kívánságait nem vették figyelembe. A’ vezetők az egész gyűlést gyakran maguk készítik elő, a pionír- aktivét megkerülik, a pionírtanácsokat helyet­tesítik vagy maguk, irányítják, a gyermekek kívánságaival szemben saját nézeteiket viszik keresztül s így kezdeményezésüket elnyomják. Hasonlóképpen az őrsök, a gyermekkollek­tíva e legkisebbjének kialakításához, ahol a gyermekek kezdeményezését teljes mértékben kifejleszthetjük, mind ez ideig még nem min­den pionírcsoport látott hozzá. A pionírszerve- zet további fejlődésé előfeltételezi, hogy a gya­korlatban az alkotó kezdeményezés és a gyer­mekek önállósága elvét minden tevékenységben teljes mértékben érvényesítsük, melynek elő­feltétele a pionírőrsök megalakítása. A pionírszervezet mindennapos vezetése és irányítása, szövetségünk megtisztelő és felelős feladata. A pionírcsapatok, rajok és őrsök tevékenységének fejlesztése és elmélyítése, a CSISZ valamennyi szerve piónírszervezet iránti gondoskodásának javítása és a konkrét irányítás javítása nélkül elképzelhetetlen. Mit jelent a piónírszervezet irányítása? Azt jelenti, hogy a pionír vezetőket kiválasztjuk és gondoskodunk róluk, a gyermekek érdeklődési köreit ismerjük, életük kérdéseivel mélyreha­t V

Next

/
Oldalképek
Tartalom