Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-31 / 13. szám

1956. ipárciüs 31.

\

7

Beszámoló a CSISZ szlovákiai kongresszusán

A beszámolót előadta Milán Rázus elvtárs a CSISZ SZKB első titkára

tóan foglalkozunk, e kérdések megoldásával kapcsolatos egyes problémákat és intézkedéseket felbontjuk, a legjobb vezetők tapasztalatait rendszeresen általánosítjuk és elterjesztjük. A gyakorlatban azonban ez gyakran másképpen történik. A CSISZ szervei, főleg a járási vezetőségek, a pionírszervezet kérdésével gyakran felületesen, az egyes problémák mélyrehatóbb elemzése nélkül foglalkoznak. Az apparátus dolgozóinak igazmondőan és mélyreható ismeretek alapján a gyermekek körében felmerülő problémákról és helyzetről a választott szerveket Tájékoztatniuk és a szervek által hozott intézkedéseket következetesen biztosítaniuk kell. A pionírszervezet. irányításának kulcsa a vezetők jó kiválasztása és a róluk való szüntelen gondoskodás marad, minthogy a vezetőktől jelentékeny mértékben függ, milyen lesz a pionírrajok és csapatok munkájának színvonala. Mert amilyen a vezető, olyanok pionírjai is. Ha a vezető hazáját, a népi demokratikus köztársaságot, a Szovjetuniót szereti, ha dolgos, becsületes, igazmondó és bátor, ilyenek lesznek a rábízott gyermekek is. A pionírok vezetőivé válni a CSÍSZ minden tagja számára nagy megtiszteltetés.

Rendszeres gondoskodást szükséges szentelni a rajok vezetőinek, akik a gyermekekkel közvetlenül dolgoznak és nagyobb tapasztalatokkal rendszerint nem rendelkeznek. El kell érni, hogy a rajok vezetői rendszeresen szemináriumokon jöjjenek össze és róluk az osztályfőnök, a csoportvezető, a' CSISZ alapszervezete az eddiginél jobban gondoskodjék. A csapat- és rajvezetők számára nyújtott segítséget főleg a CSISZ alapszervezetének kellene fokoznia, és körülöttük a legjobb CSISZ- tagok, szakszervezeti tagok, szülök stb. sorából munkatársak aktíváját kellene kialakítania.

A pionírszervezet iskolának nyújtott segítsége ahhoz viszonyul, hogyan gondoskodnak róla és hogyan támogatják a tanítók és az igazgatók. Jóllehet a tanítók osztályrésze, akik a pionírszervezet tevékenységét pedagógiai munkájuk elválaszthatatlan, részének tartják, növekedett, a pionírszervezet jelentőségét sokan még lebecsülik. A CálSZ-szervek és az iskolaigazgatás közös feladata, hogy ezeket a tanítókat meggyőzze és megnyerje.

Javítsuk a pionírotthonok és létesítmények felhasználását és építsük ki széles hálózatukat

A pionírházak és pionírállomások, módsierta- ni központok, melyeknek a pionírszervezet számára és az iskola számára a gyermekek is- kolánkívüli nevelésében segíteniük keli. Jelentőségük határtalan. A pionírházak és pionír- állomások azonban csekély kivétellel mindeddig a pionírszervezet és az iskola aktív segítőtársaivá nem váltak. Működésük többé-kevésbé a saját házban folytatott munkára irányul. Szövetségünk számára a legjobb, pionírvezetök és iskoláink érdekköreinek munkájából származó tapasztalatok terjesztésében csekély mértékben segítenek. A pionírcsapatok nevelő munkájának színvonala a kerületben vagy a járásban. a pionírházak munkájának értékelésénél még nem vált döntő mértékadóvá. Az úi házak berendezését mindeddig délutáni órákban az iskolák, s este a CSISZ-szer- vezetek kellő mértékben nem használják fel.

A nemzeti bizottságok felelős dolgozói sok helyen az iskolánkívüli létesítmények jelentőségét kellőképpen nem értékelik, megfelelő káderekkel nem látják el azokat és további fejlődésükről nem gondoskodnak. Gyakran azokat a lehetőségeket sem használják fel, melyek itt az építötervek keretében adódnak, amint azt a besztercebányai, bratislavai és zsolnai kerületekből származó tapasztalatok tanúsítják. Ezen a helyen meg kell mondani, a CSISZ járási és kerületi vezetőségei is megalkuvást nem ismerőén követeljék, hogy a nemzeti bizottságok felelős dolgozói pionírokkal szembeni kötelességeiket teljesítsék. Célunkból — pionírházak építéséből valamennyi városban — nem engedhetünk.

A fiatal technikusok, és Micsurin-követők mozgalmának kiadós segítséget abban kell éreznie, hegy további állomásokat nyitunk meg. A CSISZ-funkcionáriusoknaíc további lehetőségeket kell 'keresni, szemük előtt kell tartani, hogy azokat felhasználják és az üzemi klubok mellett gyermekosztályokat, _az iskolákban műhelyeket kell létesíteni, széles mértékben ki kell építeni az iskolánkívüli létesítmények hálózatát. Ezen a téren a Szlovák Szakszervezeti Tanácsot is fel kell kérni, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa gyermekek iskolánkívüli nevelésével és pedagógiai propagandával kapcsolatos határozatának teljesítését hatékonyan ellenőrizze, és az üzemi bizottságokat e határozat teljesítésére vezesse.

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiában a pionírok nevelő munkájának szervezésében még egyre gyenge segítséget kap a tanítók további művelődésére létesült intézettől, Az Állami Pedagógiai Intézettől és -a Szlovák Tudományos Akadémiától. Nagy hozzájárulás lenne, ha ezek az intézmények hozzálátnának a gyermekek pionírszervezetben folytatott nevelése elméleti és gyakorlati kérdéseinek, céltudatos feldolgozásához és a pionírmozgalom tervszeré megsegítésébe kezdenének.

A pionírszervezet munkájának javítása az egész nyilvánosság részvételével jelentékeny hozzájárulás, hogy iskolánk a szocialista nevelés igazi kovácsműhelye legyen.

V. Szélesítsük ki és szilárdítsuk az ifjúság szocialista öntudatát

Elvtársnők és elvtársak! Az ifjúsági szövetségben a lelkes fiatal építők, az új szocialista nemzedék tagjai — az öntudatos fiúk és lányok már tízezrei nőttek fel, akik minden erejüket és elméjüket a haza szolgálatába állítják a szülőföld felvirágoztatásának és a dolgozó nép javának szentelik.

További ilyen fiatal emberek naponta azokban a CSISZ-szervezetekben nőnek fel, ahol a nevelő munka az ifjúság életével szorosan egybeforrt, részére gyakorlati életjelentőségű segítséget hoz, a gondolkozás egységével, az akarat és a tettek egységével áthatott kollektívába kapcsolja egybe.

Egész munkánk arra- irányul, hogy a fejlődés ragyogó feltételeit, melyeket számára a népi demokratikus rendszer nyújt, minden fiatal ember felfogja, hazánk életét megszeresse, szocialista jövendőjében bízzon és felvirágoztatása érdekében elszánt igyekezettel dolgozzon. Arra törekszünk, hogy az ifjúság helyesed értelmezze, miszerint a történelem megteremtője a nép, hogy az új társadalom építésénél alkotó igyekezetét ezen az alapon fejlessze, s a párt — mint népünk minden győzelmének .forrása — vezető, irányító feladatát helyesen értelmezze.

Arra törekszünk, hogy a proletár internacionalizmus eszméi valamennyi fiatál ember szívébe mély gyökeret verjenek, Szlovákia ifjúsága, a testvéri cseh ifjúsággal szilárd szövetségben, felbonthatatlan barátságát nap mint nap szilárdítsa.

Célunk, hogy a fiatal emberek a szocialista erkölcs nemes elveitől áthatott gazdag életet, olyan életet éljenek. , mely bennük a jogos büszkeség érzetét keltené.

Azt akarjuk, hogy a mai kor minden embere Osztrovszkijjal együtt elmondhassa: „Az ember számára legdrágább ai élet. Ezt csupán egyszer kapja meg. Az életet ezért úgy kell leélnie, hogy ne gyötörje és ne okozzon számára fájdalmat az a gondolat, hogy egész éveket cél nélkül töltött el, hogy a kicsinyes múltért ne kelljen szégyenkeznie és elmondhassa: „egész életemet, minden erőmet a világon legszebb ügynek — az emberiség felszabadításáért folytatott harcnak szenteltem“.

Annak érdekében, hogy ezt elérjük, még sokat, igen sokat kell tennünk. Tudjuk, hogy sok ember tudatában még élnek a kapitalista múlt csökevényei. Ez főleg a közös tulajdon" iránti rossz viszonyban, a léhaságban és az állarnfé- gyelem' megszegésében, a fiú leány iránti léha viszonyában, a szülök és az idősebbek iránti tiszteletlenségben nyilvánul meg. Ez arra mutat, hogy a nevelő munka sok CSISZ-szerve- zetben nincs kellő színvonalon.

A CSISZ-szerveinek, szervezeteinek és valamennyi funkcionátfusának tudatosítania kell, hogy a nevelő munkát nem cserélhetjük fel üres, tartalomnélküli fecsegéssel, ahogy a szocialista erkölcsiséget sem lehet az ifjúságra kényszeríteni semmiféle parancsokkal és tilalmakkal.

Avégett tehát, hogy szövetségünk az ifjúságot -nevelhesse, hogy a szocializmus építésében vállalt gyakorlati részvételét művelésével és nevelésével valóban egybekapcsolja — ehhez !az szükséges, hogy az ifjúság érdeklődési Imreit és szükségleteit ismerjük és megértsük, örömében osztozzunk, nézeteit ismerjük és kétségeire megfeleljünk, az élet konfliktusainak megoldásában részére tanáccsal szolgáljunk, s álmai, valamint vágyai megvalósítására utat mutassunk és vezessük őt.

A nevelői munka vezetése konkrét formában és az ügyek ismeretében, az ifjúság saját problémáinak figyelembe vételével folytatott tanítása önálló alkotó gondolkodásra — ezek a jelen időszak sürgető követelményei.

Főleg az szükséges, hogy az ifjúság iparunk és merőgazdaságunk ökonómiájának alapvető kérdéseit értse és építésük gyakorlati kérdéseit sokkal mélyrehatóbban fogja fel. A kül- és belpolitikai életet minden fiatal embernek naponta szemmel kell tartania, mert az ú.i életben lábát szilárdan csak így vetheti meg.

Az ifjúság alapvető és legsa.játabb érdeke, hogy hazánkban a szocializmust a lehető leggyorsabban felépítsük. S a szocializmus építéséért folytatott sikeres harc megköveteli, hogy a mindennapi munkában, az egész életben a marxizmus-leninizmus halhatatlan tanítása irányítson. Ezért a marxizmus-leninizmus alkotó, konkrét propagandája mint a múltban és a jelenben, a jövőben is mindig az ifjúsági szövetség nevelő munkájának alapköve.

* * *

Annál nagyobb mértékben lép előtérbe a politikai iskolázás jelentősége, melyben aktív formában a fiúk és lányok ezrei vesznek részt.

A politikai iskolázás megfelel az ifjúság érdekének, mely az élettel és a társadalommal kapcsolatos tudományos világnézetet el akarja sajátítani. A politikai alapkörökben 1951-töl több, mint százötvenezer szervezett és nem szervezett iMút és az SZKP történetének köreiben hétererné! több CSISZ-tagot iskoláztak. Az ifjúság politikai iskolázásban vállalt részvétele a múlt évvel szemben nőtt. Növekszik azoknak a szervezeteknek száma, melyekben a politikai körök a fiatal emberek politikai látókörének és öntudatosságának kiterjesztésében hatékony eszközzé váltak.

Az alapszervezetek vezetőségeinek azonban egész sorát találjuk, melyek a munkás- és parasztifjúság többségének bekapcsolására kellő igyekezetei nemcsak nem fejtenek ki, de gyakorta gyenge segítségükkel a körök szétesését idézik elő.

A fiúk és lányok körökbe történő besorolásánál fejlettségüket és érdeklődési körüket nem veszik figyelembe. Vannak járások, ahol az alapszervezetek némely vezetőségei a politikai alapkörökbe két, sőt több éven át is kitartóan ugyanazokat a fiúkat és lányokat osztják be. A politikai körök többségében a propagandamunkát országunk szocialista építésének feladatával és az egyes üzemek, á falu, a járás vagy kerület előtt álló gyakorlati felada-^ tokkal fogyatékosán kapcsolják egybe. A magyarázat gyakran általánosan ismert tételek unalmas ismételgetése és a hallgatók fejlettségét nem veszik figyelembe. A propagandisták többsége az ifjúság körében kifejtett propaganda eme határtalanul fontos követelményeit még egyre nem érti meg.

A CSISZ járási vezetőségei a propagandisták munkaszínvonaláról gyengén gondoskodnak. A propagahdisták szemináriumokon csupán általános útmutatásokat és nem konkrét segítséget kapnak, mert a felsőbbfokú szervek funkcionáriusai a körök életét rosszul ismerik.

Jelenleg- hatvanezernél több Fucsík-jelvény- viselővel rendelkezünk, ami arról tanúskodik, hogy az olvasókörökben végzett munka iránti érdeklődés növekszik. Az ifjúság az olvasói konferenciákat, a költészet estéit és az irodalmi rejtvényeket stb. egyre jobban megkedveli.

Nem lehet azonban nem megemlékeznünk azokról a hiányosságokról is, amelyek fékezik, . hogy a szocialista irodalom művei minden fiú és leány kezébe jussanak, éspedig nemcsak az iskolákban s a tanintézetekben, hanem mindenekelőtt ..az üzemekben és falvakon is.

Ezért az üzemekben és falvakon az ifjúságot olvasókörök alakításában segítsük, a fiatal emberhez a klasszikus irodalom és a ma irodalmának legragogyóbb műveit hozzuk közelebb, ezek a művek a fiatal ember szívéhez álljanak közel, számára legyenek becsesek, s a Fucslk-jelvény viselőinek mozgalmát sokkal jobban fejlesszük ki. A Fucsik-jelvény viselőitől elvárjuk, hogy az ifjúság kulturális aktivitásának hordozói lesznek, a könyvvel folytatott, munka propagátoraivá és szervezőivé válnak. S ne elégedjünk meg csupán a Fucsík- jelvény megszerzésével. A könyvek további tucatjait és százait olvassuk, melyek az új emberek tulajdonságainak kialakításában segítenek. Az ifjúsági szövetség az ifjúság és a . gyermekek számára Szlovákiában tizennégy lapot ad ki. Különösen nagy jelentőséggel rendelkezik a Smena napilap, melyet az ifjúság megszeretett - és benne saját újságját látja. Azt akarjuk, hogy a Smena Szlovákiában az .ifjúság valóban szeretett napilapja legyen. Ez megköveteli, hogy a szerkesztőségi kollektíva a közzétett anyagok eszmei és irodalmi szín- * vonalának növeléséért, a cikkek felszínes és leíró jellegének megszűntetéséért harcoljon. Sokkal nagyobb mértékben vegye szemügyre és világítsa meg gazdaságunk technikájának ,és ökonómiájának -»kérdéseit, ismertesse meg az ifjúságot a munka újító, módszereivel és e módszerek érvényesítését harcolja ki. Kísérje figyelemmel az ifjúság körében felmerülő negatív tüneteket és segítsen megoldásukban. Növelje a levelezők számát és javítsa a velük folytatott munkát. Ugyanerre kell törekednie a közkedvelt hetilap, az Oj Ifjúság szerkesztőségi kollektívájának is.

Az ifjúság aazdag kulturális , és társadalmi életéért

Szlovákiában emelkedik azon községek száma, ahol kultúrszobák vagy kültúrotthonok működnek. Minden községben könyvtárral és az üzemek többségében üzemi klubokkal, rendelkezünk.

Nem ritka tünet azonban, hogy a kultúrott- h ónokban és az üzemi klubokban a szervezetek semmiféle tevékenységet nem fejtenek ki. Kifogásul azt hozzák fel, hogy a fiatal embereknek nincs hol összejönni, energiájukat a CSISZ klubhelyiségért folytatott vitákban merítik ki, ahelyett, hogy a már létező kultúrlétesítménye- ket az ifjúság örömteljes sürgése-forgása töltené be. Határozottan helytelen, ha a CSISZ szervezetek a kulturális-művelődési munkát a szakszervezetektől és a kulturális-művelődési intézményektől elkülönülten valósítják meg.

Másfelől tanúi vagyunk annak, hogy a felelős művelődési dolgozók küldetésüket mindeddig még nem értették meg. Sok CSISZ-szer- vezet panaszkodik, hogy a művelődési létesítményekbe bejutni nem tud, mert azt használati díjjal kell megváltaniuk. Sőt, vannak olyan esetek is, amikor a kultúrházakat megfontolatlanul eqyéb célok szolgálatába állítják.

Ezt írásképpen, mint a művelődési igazgatás számos felelős dolgozójának az ifjúság szükségletei iránti helytelen, bürokratikus és mostoha viszonyával, nem magyarázhatjuk meg. Elvárjuk a művelődési igazgatástól, hogy a jövőben az ifjúság kívánalmait és szükségleteit teljes mértékben magáévá teszi, a CSISZ-szer- vezetekre és a CSISZ-aktívra támaszkodik és lehetővé teszi,- hogy a művelődési létesítményekben a CSISZ-szervezetek falukon folytatott kulturális és társadalmi életüket fejleszthessék.

* * *

Az ifjúság mindig és büszkén a népművészeti alkotás gazdagságából merített, melyben a nép lelke és az úi szabad élet utáni vágyai tükröződtek vissza Ennek az alkotásnak fejlesztésében az új feltételekben mindig vezető

helyen állt. Ifjúsági szövetségünk a népművészet tolmácsolásában és fejlesztésében már gazdag hagyományokkal rendelkezik.

A népművészeti alkotás Szlovákiában legutóbb rendezett versenyén részt vett 2819 együttes túlnyomó hányadát ifjúsági együttesek alkották. Az együttesek művészeti és számszerű gyarapodásának megkezdett sikeres útját tovább és bátrabban folytassuk. Jobban igyekezzünk, hogy minden együttest CSISZ-szellem hasson át, s a CSISZ-szervezetelc' együttesek munkájára kifejtett befolyását erősíteni kell.

Hiba, hogy kevés együttesünk énekel tömeg-, - forradalmi és építődalokst. melyeket tőlük az egész ifjúság szívesen megtanulna. Helyes lesz további zenei együttesek alakítása is, amelyek műsorukba tánczene szerzeményeket is felvesznek. Szerveinknek, főlég járási vezetőségeinknek a létesülő együttesekről többet kell gondoskodniuk és az első nehézségek leküzdésében számukra hatékony segítséget kell nyújtaniuk. Nem engedhetjük meg, hogy csak egyetlen együttesnek is olyan rövid élete legyen, hogy krónikájába ezt írja: „Születtem, egyszer nyilvánosan felléptem, élesebb bírálattal illették, de nem segítettek s már nem létezem”.

A CSiSZ-szervezetek különböző művészeti kollektívák és együttesek számára adjanak hangnemet és az ezek műsoraiba behatoló giccsek, eszmenélküliség és lélektelen művek ellen harcoljanak.

Szervezeteinknek mint a tömegünnepségek, kirádulások, karneválok, álarcosbálok, hangversenyek, tanulmányi kirándulások szervezőinek, mint az ifjúság pihenése estéi szervezőinek kell fellépnie.

Hazánk ifjúsága művelődés után vágyakozik. A művészet és az irodalom gazdagságát és szépségét egybe jobban és mélyrehatóbban igyekszik elsajátítani. Csak természetes, hogy az ifjúság vágyakozása gazdag életének szépségét és teljességét formába öntő szocialista művészet forrásai után napról napra erősebb, hogy fiatal embereink ^követelményei -művészeink, íróink, költőink, zeneszerzőink, műveivel és általában a film, valamint a művészet alkotásaival szemben egyre nagyobbak.

A fiatal emberek szocialista művészetünk és irodalmunk kincseskamrájának megalkotóit magasan értékelik és szeretik. Július Fucsík, Franc Kral’, Peter Jilernnicktf. s mindazok az írók és költők, akik alkotásukban a nép szükségleteiből indultak ki és vágyai teljesedésének útját mutatták, az ifjúság kedvenceivé váltak. A jelen költőinek és. prózaíróinak hálásak vagyunk azokért a müvekért, melyek életünket forradalmi fejlődésében igazmondőan és mesterien rajzolják meg/ De mi fiatalok, a jelen állapottal elégedettek lehetünk? Nem. semmiesetre sem, Türelmetlenül várunk az ifjúság mai életéből merítő regénybe, olyan regényekre és elbeszélésekre, melyek fő hősei, fiatal emberek, akik a lelkes fiatal építők ama tucatjainak és százainak jellemvonását viselik, akik a szocializmust kézzel, elmével és szívvel építik, akik az új üzemek, gyárak és vízierőművek gyarapodásával párhuzamosan fejlődnek.

Amikor kulturális tevékenységről beszélünk, csodálkozva kell kérdeznünk, miért nem szerepelnek a mozik műsorán csaknem egyáltalán az oiyan kiváló filmek, mint az Ifjú Gárda, Zója, Az ezred fia, a felelős dolgozók miért nem szerveznek az ifjúság számára városokban " különféle témákra filmfesztiválokat, hivatásos színházaink színpadain miért játszanak olv kevés, az ifjúság környezetéből merítő darabot.

Az ifjúság azért is elégedetlen, mert kevés jó színdarabbal és főleg kevés vígjátékkal rendelkezünk, a műkedvelők számára, hogy filmeseink a jeleni problémái után nem szívesen nyúlnak. Hasonlóképpen pionírjaink hiába várnak olyan filmre, mely vágyaikhoz közel állna és örömteljes gyermekkorukat ábrázolná.

Semmivel sem jobb a helyzet az építő tömegdal területén. Művészeinkhez, zeneszerzőinkhez és költőinkhez fordulunk, hogy több ilyen művet, főleg több tömegdalt szerezzenek, melyek a szabad ifjúság boldog és örömteljes életét éneklik meg. Külön probléma a táncdal. Együtteseink meddig fogják még terjeszteni, sőt a rádióban is közvetíteni az olyan szövegű dalokat, mint: „Semmiféle igaz szerelem nem tart örökké”, „Várjál kislány tavaszig, tervem teljesítéséig”, „Szeress egy kicsit’V stb. Költőink dalszövegeket nagy, tiszta szerelemről és nem holmiféle, ifjúságunknak idegen kicsinyes érzelmekről írjanak.

Ügy véljük, hogy ezen a területen bátrabban beavatkozhatnának ifjúsági kollektívákban élű fiatal elvtársaink, rom '—teljes íróink, költőink, zeneszerzőink és újságíróink.

Ezen a helyen meg kell mondani, hogy sok elvtárs, aki a művészet vándorútjára lépett, kevés lelkesítést és szükséges segítséget kap. Ezért gyakran pár lépés után lélegzetük elfogy és a megkezdett útról letérnek.

Az ifjúsági szövetségnek nagy érdeklődést kell tanúsítani az iránt, hogy nálunk fiatal, tehetséges, művészetünk s rőleg irodalmunk és zenénk kincseskamráját tovább gazdagítani képes erők gyarapodjanak Ezért csak természetes, hogy ezt követeli és a kezdő fiatal szerzőknek maga nagyobja gondosságot szentel.