Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-12-10 / 49. szám

2 1955. december IO. Az őgyallai járás konferenciájáról Bajcson tartották meg a CSISZ őgyallai járási konferenciáját. Jól szer- veiátt konferencia volt, amiből sok tanulságot vonhatunk le. Minden alap- szervezet képviseltette magát és három kivételével minden küldött Időben megjelent a konferencián, amiért az pontosan meg is kezdődött. Az egész évi munka kiértékelésén kívül foglalkozott a konferencia a jövő évi mun­katervvel és azzal, hogy vegyék ki részüket az alapszervezelek a CStSZ szlovákiai kongresszusa előtti kampányból. A járási konferencián leszűrt tanulságokba! következtetve arra szeretnénk rámutatni, amivel a Küldöttek keveset foglalkoztak. Az Ifjúsági sajtó terjesztése öveczky elvtársnak, a járás első titkárának beszámolójából, kitűnt, hogy hogy Ogyallán kevés fiatal fizet elő az ifjúsági sajtóra. Különösen az UJ Ifjúságot olvassák kevesen, pedig hét a járásban túlnyomórészt magyar fiatalok laknak. Csak a szentpéteri alapszervezet teljesítette a járásban a sajtóterjesztésí tervet, Továbbá az Állami Bank és a járási nemzeti bízott* ság mellett működő CStSZ-szervezet is aránylag sikereket ért el a sajtó­terjesztésben, de a többi alapszervezet eredményéről még csak nem is fog­lalkozott a beszámoló. A marcelházai, msdari és a radványi alapszervezet egyáltalán nem szerzett előfizetőt az ifjúsági sajtóra. Nem lehetünk meg­elégedve a nttszvadi és a perbetel alapszervezetekkel sem, mert alig egy­két. fiatal fizet elő, ebben az országos viszonylatban ts két legnagyobb falú­ban, az ifjúsági sajtóra. A küldöttek sem beszéltek a felszólalásaikban ar­ról, hogy miképpen akarják megoldani a sajtóterjesztést az alapszerveze- tükben. A asjtóterjesztés fontosságáról Itt nem foglalkozunk, étről már sokat Irtunk és a küldöttek is tudjak, mennyire fontos az, hogy minden fiatal újságot olvasson. Ezért a CStSZ szlovákiai kongresszusáig rendezze­nek sajtókampányt, mint ahogy Ölveczky elvtárs, a járási titkár is javasolta és az alapszervezetek vezetői győzzék meg a fiatalokat, annak szükséges­ségéről. A politikai iskolázás Az elmúlt évben 27 alapfokú kör, 2 olvasókör és 0, másodfokú politikai kör alakult. Mégis csak öt politikai kör fejezte be sikeresen az előirt sza­bályoknak megfelelően az oktatási évet. A töbW politikai kör széjjeloszlett, túlnyomórészt a propagandisták hibájából, de némely esetben a fiatalok Is hibásak voltak, mert nem jártak az előadásokra. Az idén 16 alapfokú kör és 23 olvasókör alakult. Hogy eddig*hogyan működnek, arról nem beszélt egy kiküldött sem és a járási titkár sem említette ezt beszámolójában. A politikai körök képezik az alapját az ifjúság politikai nevelésének. Ezért nagy kár, hogy nőm beszéltek a küldöttek a politikai körök működéséről. A CSISZ szlovákiai kongresszusa előtti kampányban az őgyallai járás CSISZ tagjai erősítsék meg a politikai köröket azáltal, hogy szorgalmasan eljárnak az előadásokra. Az alapszervezetek vezetőségei pedig vizsgálják meg a po­litikai körök működését, nehogy olyan gyászos eredménnyel záruljon le az oktatási év, mint tavaly. A kultürmunkáról Sok szó esett az elmúlt évben kifejtett kultúrténykedésről. Ügys/őlván minden alapszervezátben betanultak egy színdarabot és sok helyen sikeres kultúrfellépések voltak. A legtöbb helyen azonban nehezen megy a színda­rabok betanulása. Tíz-tizenöt szereplő kel! általában egy szlnelődáshoz, de majdnem minden este váltakoznak a szereptők, és Így sokszor 60—60 fiatal is tanulja a bemutatásra kerülő színdarabot. A színdarab próbákon ilyen­formán veszekedések, vitatkozások vannak, ami megnehezíti a kuitúrtény- kedést. Van úgy, hogy mindenki szerepelni akar, vagy főszereplő akar lenni, de az is előfordul, hogy senki sem akar szerepelni és csak egyszer-kétszer vesznek részt a próbákon, ezért kell a szerepeket többször kiosztani má­soknak. Ez áldatlan állapot és nem méltó a fiatalokhoz. Pedig a konferen­cián több küldött, köztük a bagotal alapszervezet küldötte is nagyon he­lyesen rámutatott a kultúrmunka fontosságára. Felszólalásában elmondotta, hogy Bagotán sem ment a kultúrmunka, Olyan egyén sem volt, aki beta­nítsa a színdarabokat. Persze a fiatalok nem nyugodtak bele ebbe a hely­zetbe és az egyik CStSZ-tagot, Lagin Kálmánt választották meg kultürfele- lősnek. A fiatalok segítették Lagin Kálmánt és odáig ment a siker, hogy ma mér a színdarabokat is betanítja. Mlőta tánccsoportot is alakítottak, már majdnem megháromszorozódott a CSISZ-tagok száma. Egészséges kul- túrmunkát végeznek, ami tetszik a fiataloknak és az Időseknek is, ezért mindenki CSISZ-tag akar lenni a faluban. Nem csoda, hogy az évzáró köz­gyűlésen, idős asszonyok és férfiak is jelen voltak. A bagotal küldött fel­szólalásából tanulhatnak a többi alapszervezetek is és az idén bizonyára megjavul a kultúrmunka az őgyallai járásban. A járási konferencia sikeréről tanúskodik az is, hogy a vitában csak­nem minden alspszervezetből bekapcsolódtak a küldöttek. Az őszinte fel­szólalásokból következtethetünk arra, hogy az alupazervezetőkben ezentúl Jobb munkát fejtenek ki, mint eddig. B. I. December 4-én Prágában Ünnepélyeden megnyitották a „Csehszlovák népi demokratikus köztársaság képzőművészetének 10 éve” kiállítást. Képünkön a kiállítás látogatói megtekintik L. J. Kofránek akadémiai szobrász Alois Jirásek mellszobrát. Egy járási konferenciáról Azt hiszem, hogy a királyhelmeci járást nem kell aprólékosan ismertet­ni olvasóinkkal. Isrperetes a járás ar­ról, hogy az egyes EESZ-ek szép eredményeket értek el a közős gaz­dálkodás terén. A közös gazdálkodás terén elért sikerekben nagy része van a fiatalságnak is. A fiatalok fáradsá­got nem ismerve dolgoztak úgy nyá­ron az aratás alatt, mint az őszi ter­mékek betakarításánál és a silózásnál. Ezek az eredmények arról tanúskod­nak, hogy a királyhelmeci járás fia­talsága megértette a közös munka előnyeit és a reá váró feladatokat be­csületesen teljesíti. Ezeket az eredményeket és a kí- rályhelmeci járás fiatalságát ismerve, azzal a reménnyel néztem a CSISZ királyhelmeci járási konferenciája elé, hogy az a legjobbak egyik» lesz. Saj­nos, reményeim nem váltak valóra. Igaz, nem a járás fiatalságának hibá­jából. hanem a járási apparátuséból, Vizsgáljuk csak meg ezt a kérdést, hogy hol is kezdődtek a hibák. Tekintsünk kissé vissza a múltba. Nézzük meg, hogy a CSISZ járási ve­zetősége hogyan felelt meg a VI. já­rási konferencia küldöttei bizalmának és hogyan végezte feladatát. Azt ta­pasztaltuk hogy bizony felelőtlenül dolgozott. Elhanyagolta az alapszerve­zetek látogatását és az Ifjúság neve­lését. Dorkó elvtárs, a volt vezető titkár inkább látogatta a kocsmát mint az alapszervezeteket és szíveseb­ben nézett a pohár fenekére; mint az egyes CSISZ-tagok munkájára. A ve­zető titkár Ilyen viselkedése okozta, hogy a járási vezetőség tágjai mind­inkább elfeledkeztek kötelességükről és rendszertelenül jártak a vezetőség üléseire. Az egész évben elmulasztottakat nehéz pár hónap alatt helyrehozni. Amikor a vezető titkárt leváltották, a járás CSISZ-tagjai bizalommal néztek a jövő elé. Bíztak abban, hogy Halász elvtárs, az üj vezető titkár és Senk elvtárs, a másodtitkár majd többet föfl törődni velük. Keményük, nem teljesült úgy, mint ahogy elvárták. Az apparátus új dolgozói különösen Senk elv társ, ugyan sokat látogatta a helyt szervezeteket. De mégsem tettek annyit, mint kellett volna. Ez meg­mutatkozik a járási konferencia elő­készítésében is. Csak akkor fogtak hozzá az előkészületekhez, mikor már körmükre égett a dolog. Ebben pedig Halász elvtárs, a Vezető titkár a hi­bás. Talán túl kényelmes volt vagy nem érdekelte kellően a munka. A tény az, hogy a konferenciát rosszul készítették elő. Ezt bizonyltja az is, hogy volt Olyan küldött, aki csak har­madikén, égy nappal a konferencia előtt kapta meg a meghívót. Továbbá az, hogy a termet, ahol a konferen­ciát tartották, a szó szoros értelmé­ben az utolsó pillanatban készítették elő. A konferencia gyenge előkészítése természetesen hatással volt a konfe­rencia lefolyására is, mert az egyes küldöttek azalatt a rövid idő alatt nem tudtak kellően felkészülni a vi­tára. A beszámoló elég konkrét volt. Rámutatott a hibákra, melyeket az egyes szervezetekben elkövettek, de azt, hogy ereket a hibákat hogyan segített a CSISZ járási vezetősége ki­küszöbölni, nem mindig mondta meg. ezt a munkát és így semmiképpen 8* járul hozzá az ifjúság egységének megszilárdításához. TOVÁBBRA IS ÁLLANDÓAN SZI­LÁRDÍTSUK a CSISZ EGYSÉGÉT. Az eddigiekből kitűnik, hogy a fia- ial munkások, parasztok és diákok egységé terén a legnagyobb felada­tok a CSISZ-re hárulnak. A szerve­zet erejétől és akcióképességétől függ­nek az ifjúság sikerei is. Viszont az, hogy milyen lesz az ereje és dz sk- ctóképessége attól függ, hogy meny­nyire érvényesíti az alapszabályokat, a CSISZ alaptörvényét. Az alapszabályzatok be nem tartá­sa gyengíti a szövetség egységét és így az ifjúság egységét is. Az alap­szabályok ellen a leggyakrabban az alapszervezetekben vétenek, tehát ott, ahol az ifjúság egységéről határoz­nak, A szervezet vezetősége sokszor például azzal sérti meg az alapsza­bályokat, hogy nem hívja össze rend­szeresen a tagsági gyűléseket, a prob­lémákat nem a vezetőség, hanem csak az egyének oldják meg, a felső szer­vek irányelveit nem mindig teljesítik, a fiatalok javaslatait sokszor semmi­be veszik és így elnyomják a bírála­tot is, A járási vezetőségek sokszor a feladatok ismertelésével és körlevelek­kel Irányítják az alapszervezeteket. Az ifjúság egységéért folytatott harc azt jeleníi, hogy küzdjünk az ifjúság nevetése terén helytelenül alkalmazott módszerek ellen. A jól megszervezett gyűlések és a tagsági igazolványok kicserélése je­lentős módon hozzájárulnak az ifjú­ság egységének megszilárdításához. A gyűlés mérlegeli a szervezet ere­jét, az elmúlt hónapban< kimutatott akcióképességét és a szervezet vonzó­erejét. Megmutatja az útat. hogyan kelt elmélyíteni és kiszélesíteni az ifjúságra gyakorolt nevelőhatást és az ifjúsági kollektívának a második öt­éves tefv megkezdése élőit hogyan kell megsokszorozni az erejét. A funkcionáriusoknak jó alkalmuk nyílik arra, hogy minden fiatalnak külön figyelmet szenteljenek, minden- kivel_ külön elbeszélgessenek a tag­ságról, problémáikról, a munkahelyü­kön felvetődő kérdésekről, valamim a politikai oktatáson való részvételről. Mindenrőt beszélni kell. ami a fiata­lokat érdekli. Arról is, hogy a szer­vezeti élet keretén belül mivel járul hozzá ahhoz, hogy gazdagabb tegyen a fiatalok élete. Szapon így tettek a CSISZ-tagok és ,egy nap alatt 20 fia­tal tépett be a CSISZ-be. Ez a leg­jobb mód arra, hogy a tudományos szocializmus eszmél alapián megte­remtsük az ifjúság egységének felté­teleit és megszilárdítsuk a fiatalok meggyőződését abban, hogy még ak­tívabban vegyenek részt a szocializ­mus építésében. Szilárdítsuk ifjúságunk egységét! 1948 februárjában végleg eldőlt, hogy milyen útón haladunk tovább, Győztesen kerültünk ki a burzsoáziá­val folytatott harcból, szétvertük azo­kat, akik meg akarták bontani az if­júság egységét. Megalakult az ifjú- sdg egységes szervezete, a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség és a Nemzett Arcvonal mint az Ifjúság képviselőjét ismerte el, A CSISZ az eddig elért eredményeivel mélyen beleírta magát a dolgozó nép szívébe és a Köztársa­sági Renddel tüntették ki. ügy tűn­hetne, mintha ifjúságunk legységével kapcsolatosan már nem volna semmi teendőnk. Ellenkezőleg, most még ne­hezebb feladat előtt állunk, harcban az ifjúság egységéért, Az ifjúság szi­lárd és megbonthatattan egységét megerősíteni annyit jelent, mint ha­zafias lelkesedést önteni a fiatalokba, hogy azok egységesen, áldozatosan és öntudatosan járuljanak hozzá a szo­cializmus felépítéséhez és a béke vé­dekezéséhez. Ezt a célt követtük harcunkban a CSISZ egységéért. Még majdnem min­den munkahelyen akadnak olyanok, akik rosszul dolgoznak, nem tanulnak és helytelenül viselkednek. Vannak még fiatalok, akik tartózkodnak a po­litikától, akik nem törődnek hazájuk sorsával, akik a magány után vágya­koznak és távol állnak életünk esemé­nyeitől. Sokat heti még fáradoznunk, amíg elérjük, hogy a fiatalok egysé­gesen gondolkodjanak és cselekedje­nek. A CSISZ szervezet tevékenysége a munkahelyeken oda összpontosuljon, hogy a fiatalok a legjobb munkások sorúba álljanak és a szocialista jellem tulajdonságaival ékeskedjenek. Ezért a szocializmus szettemében atapos fel­világosító munkát kell végezni. AZ IFJÚSÁGBA BE KELL OLTANI A TUDOMÁNYOS SZOCIALIZMUS ESZMÉIT. Hol keressük az okát annak, hogy az ifjúság egyik része még nem dol­gozik jól és sok esetben helytelenül viselkedik. Például az építészetben vannak olyan egyének, akik szomba­ton már nem dolgoznak, és hétfőn még nem dolgoznak — valószínűleg azért, mert közbeesik a vasárnap. Egyesek pedig szétlapkodják a nem­zeti vagyont. A hiba abban rejlik, hogy a CSISZ alapszervezetek nem gondoskodnak kellőképpen az ifjúság­ról. A szocializmus építésében és a béke védelmezésében csakis akkor ér­hetjük el a fiatalok egységes fellépé­sét, ha az ifjúságot felvértezzük a tu­dományos szocializmus eszméjével. Ez j a tanítás megmutatja a biztos célt, ! biztonságot act, megerősíti a gyoze- | lembe vetett hitünké,, serkenti alkotó I erőnket, emeli öntudatunkat és az if­júságot jokozottabb tevékenységre ser- I kenii. Ha ezt a tanítást mélyen belevés­sük a fiatalok szivébe, nem lesznek nagyképüsködők és zavartoközók, de még munkakerülők és tolvajok se lesznek, ttaplopók és olyanok se, akik hazájukkal szemben közömbösek, akik távol állnak az eseményektől és, egy­általában más erkölcsi szemszögböt nézve sem lesznek többé gyenge em­berek. Eszmeileg egyesül millió és millió dolgozó és az ifjúság ereje és újabb győzelmet vívnak ki az ember jólétóért. Megszilárdítani az ifjúság egységéi, annyit jelent, mint tíz ifjúságai a tu­dományos szocializmus alapján esz­meileg egyesíteni. Ez a rendkívül fontos feladat hárul a CSISZ-re harc­ban az ifjúság egységéért. A CSISZ OKTATÁSI ÉVE A TUDO­MÁNYOS SZOCIALIZMUS SZELLE­MEBEN AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉ­NEK AZ ALAPJA. A CSISZ abban az igyekezetében, hogy a fiatalokat a szocialista meg­győződésre nevetje, az ifjúság számá­ra politikát oktatást szervez. Olvasó és politikai köröket alakít, előadáso­kat, kirándulásokat rendez. Nem egy fiú és leány annak köszönheti, hogy öntudatra ébredt, és a munkájában szép eredményeket ért el, hogy részt vett a. CSISZ politikai oktatásában, A potttlkat oktatás és a CSISZ szervezet sokoldalú tevékenysége folytán kiszé­lesedik a fiatalok látóköre és gazda­gabb a ftatatok élete. A fiatalok job­ban, öntadatósabban, áldozatosabban végzik munkájukat. A jót szervezett olvasó- és politikai körök, a CSISZ jól sikerült vállalkozásai biztosítják, hogy igazi hazafiakat nevetünk és egyúttal nagyban hozzájárulnak az ifjúság egységének megteremtéséhez. < A CSISZ szervezet nem nézheti kö­zömbösen, hogy a CSISZ politikai ok­tatásában hány fiatal vesz részt. El­lenkezőleg, a CSISZ igyekezete oda irányuljon, hogy minden fiatal igye­kezzen megszeretni a Encsik jelvényt és minél több fiatal látogassa a poli­tikai oktatást vagy a pártoktatási év köreit. A CSISZ feladatú, hogy elő­adásokat, tanulmányi kirándulásokat rendezzen, és tevékenysége kielégítse a fiatalok érdeklődését. A CSISZ szé- lesrétegü politikai nevetése, atliellj egyaránt érinti a fiatalokat, úgy az Üzemekben, a falvakon, az Iskolában, az alakulatoknál és a hivatalokban, a fője le annak, hogy az ifjúság el­ismerje a CSISZ vezetését és a szer­vezet sorai állandóan kiszélesedjenek. Nagy mulasztást követ él az. aki a fiatalok körében nem szervezi meg Kobák elvtársnó, a CSISZ leleszi helyi szervezetének küldütte helyesen mu­tatott rá a járási vezetőség egyes hi­báira. különösen, mikor azt hangsú­lyozta, hogy keveset látogatják u he­lyi szervezeteket és nincsenek szoros összeköttetésben a járás fiatalságával. A konferencián elhangzott beszámol lóból és vitafelszólalásokból kitűnik, hogy a királyhelmeci járás fiatalsága tudatában van annak, hogy nehéz és dicső munka vár rájuk a falu szocia­lizálásában, az EFSZ-ek megerősítésé­ben és minden más munkahelyen. A járás fiatalságában nem hiányzik a munkakedv. Dolgozni és szervezeti életet akar élni. Erről tanúskodik az is, hogy Nagy István, a nagytárkányi helyi szervezet küldötte azt a felaján­lást tette, hogy a helyi szervezet kül­dötteinek útiköltségét a helyi szerve­zet téríti meg, hogy ezzel is segítse a CSISZ járási vezetőségét. Ezt a fel­hívást felszólalásaikban többen jóvá­hagyták és mindenki magáévá tette. Major élvtárs, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára beszé­dében megmutatta az irányt, amelyen haladnia kell a CSISZ járási vezető­ségének és a járás fiatalságának. Most már csak az új vezetőségen és a já­rási apparátus dolgozóin múlik, hogy jól irányítsák a munkát, hogy a fia­talság tevékenysége helyes irányba fejlődjön. Sok függ Halász elvtárstól is. Több lendületet, nagyobb munka­kedvet kell vinnie az apparátus életé­be és többször el kell látogatnia az Blapszervezetekbe, különösen a falusi szervezetekbe. Ennek érdekében úgy kell beosztani a funkcióit, hogy Teget tehessen vezető titkári teendőinek. —vfc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom