Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-10-01 / 39. szám

1955. 3 Szepsi küzd Királyhelmec ellen Mindkét csapatot lázas igyekezet fűti. De most ezegyszer nem mint sportellenfelek állnak egymással .szemben. hanem mint két járás CSISZ-szervezetei, akik abban ver­senyeznek. hogy ki szerez több elő­fizetőt az ifjúsági sajtóra. írásunk­ban bemutatjuk a királyhelmeci csa­patot. Elsősorban elmegyünk a kapi­tányságra. Hol is gyűléseznek? Men­jetek csak egyenesen a Fő utca men­tén, nézzelek csak meg a kirakato­kat, ott láthatjátok a CSISZ-szerve- zet propaganda szekrénykéjét, ahol kiállítják az ifjúsági sajtótermékeket. Most a CSISZ járási vezetőség titkárságára érkezünk. Itt írja össze Senk elvtárs a járási vezetőség tit­kára az új előfizetőket — a győzel­mi pontokat. A csapat támasza A csapat támasza a perbenyikl tizenegyéves magyar középiskola. Ta­valy az ifjúsági sajtóhónap alkalmá­ból ők nyerték a vándorzászlót. A tanulóifjúság nyolcvan százaléka elő­fizetett az ifjúsági sajtóra. Ezidén is majdnem megközelítik a tavalyt eredményt. Kétszáz tanuló közül már százötven járatja az ifjúsági Segítünk az EFSZ-nek Hétfőn délután a surányi mezőgaz­dasági iskola udvarán gyülekeztek a 1II./A, IH./B és a IV. osztály tanulói. Ezek a fiúk és leányok a délutáni sza­bad idejükben brigádmunkára mennek az Új világ szövetkezetbe kendert szedni. A szövetkezetben, amely alig egy kilométerre van iskolánkhoz, örömmel fogadtak. — Szükségünk van segítsé­getekre — mondta az agronómus — mert a kender értékes nyersanyaga textiliparunknak és mi szeretnénk mielőbb elszállítani. A fiúkat és leá­nyokat nem kellett bíztatni, dolgoz­tak jókedvvel mindannyian. Közben a dal is felcsendült az ajkukon. A munkában Cuzz, Zácik, Siles és Fe- ranec jártak az élen. A többiek sem maradtak messze mögöttük s mire alkonyodott, elérték a tábla végét és ledolgoztak 400 brigádórát. A munka végén a szövetkezet vezetősége di­cséretben részesítette a jól dolgozó fiatal brigádosokat. BUDA FERENC Mezőgazdasági iskola — Surány l a ion ki axoz? lapokat, és nem maradnak meg en­né! a számnál. „Mi meggyőzzük a többieket is — mondja Kulcsár Tibor a CSISZ iskolai szervezetének elnöke. — A tizenegyedik osztály versenyt javasol és ma már alig van kéi-három tanuló, aki még ne fizetett volna elő. —Az alsóbb osztályokban na­gyobb nehézségekbe ütközünk, de majd ott is sikerül — mondja lelke­Nincsenek formában Ugyanabban az épületben van el­helyezve a verseny további résztve­vője, a tizenegyéves szlovák közép­iskola. Nem támaszkodhatunk rá, mert nincs valami jó formában. Jan Juranic a CSISZ iskolai szervezeté­nek elnöke azt sem tudja, hol áll a feje. — Mindent egyedül kell végez­nem — mondja panaszosan. Akármi­re kérem a vezetőség valamelyik tag­ját. mindig azt a feleletet kapom: „Hát te mire való vagy?“ — Most egymagám intézem az ellenőrzést. En szerzem az előfize­tőket is a Smenára. A tanulás meg áll. Ha a szlovák tizenegyéves közép­iskola nem embereti meg magát, ak­kor csúnyán lemarad a versenyben. Mi rejtőzik a felvásárló üzemben ? Királyhelmecen a felvásárló üzem ben a CSISZ alapszervezetnek csak tíz tagja van. Eddig még nem igen beszélhettünk , a szervezet tevékeny­ségéről. E napokban tagsági ülést tartottak és igyekeztek élesztgetni a szervezeti életet. Az ifjúsági sajtó előfizetéséről is beszéltek. Es az eredmény? A Smenára kelten, az Ü; Ifjúságra egy, a Práca Míadych-ra két előfizetőt szereztek. Ha a többi szervezet is így csinál­ja ezt, akkor a szepsiek nehezen elő­zik meg versenytársukat/ — 4f -¥c — Bemutattuk a királyhelmeci csapat egy-egy tagját. Hogy ki győz, Ki- rályhelmec-e, vagy Szepsi, ezt ríehez egyelőre megállapítani. Majd eldől a sajtóhónap kiértékelésénél. PAVEL BURDATS MUNKÁNK TÜKRE A KIRÁLYHELMECI járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya ,és a gépállomás vezetősége szép elgondolást váltott valóra, amikor meg­szervezte a járási mezőgazdasági kiállítást. A kiállítás Királyhelmecen, a gépállomás központi telepén van és már az első napon nagy érdeklődésnek örvendett. A szokásos búcsú és harangavatási ünnepségek ellenére is tö­megesen jöttek az emberek, hogy megtekintsék a kiállítást, ami igen gazdag emlékeket hagy az ittjártak szívében. Képviselteti itt magát a járás valamennyi állami gazdasága és EFSZ-e terményeivel. Megtaláljuk itt a kalászosok kiváló fajtáit és a szebbnél-szebb konyhakerti növényeket is. A kalászosok kalászban és magban, a konyha­kertiek leszedve, a dohányneműek levelekben, a legkülönfélébb gyümölcs- és szőlőfajták leszedve vagy ágakkal együtt, illetve venyigeszárakon, hogy minden érdeklődő jól láthassa az általa fogyasztott szükségleti cikkek alap­anyagát. Kiállításra kerültek a baromfiak is. Találhatunk itt minden fajtából, apa- és anyaállatokat, növendékállatokkal együtt. Mellettük megtekinthetjük a járás területén tenyésztett különféle juh-, sertés- és maiiiefajtákat. Itt egy értékes kimutatást találunk, amely szemléltetően tárja elénk, hogy az egyes állatoknak milyen és mennyi takarmányra van szükségük. Megtaláljuk itt a mezőgazdasági, kertészeti és szőlészeti gépek fajtáit is. A járási fo­gyasztási szövetkezet háztartási, konyhafelszerelési és ipari cikkeken kívül textil- és bőrárukat, valamint különféle könyveket hozott ide, melyek közül az érdeklődők a kiállítás területe melletti sátrakban szintén vásárolhatnak Természetesen nem hiányoznak innen a különféle hűsítő áruk és italok sem. Aki a kiállítást megtekinti, teljes képet nyer arról a hatalmas fejlődésről, amelyen a királyhelmeci járás mezőgazdasága az elmúlt évben keresztül­Pl. Siló = zsír, tej, hús FIUK ÉS LEÁNYOK! „A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága felhívással fordul hozzátok, teljesítsétek a napokban a mezőgazdaságban reátok váró elsőrendű feladatokat. Lelkesen, mint ahogy az aratáshoz és a határvidékre jelentkeztetek, most is induljatok a mezőkre, a szecskavágókhoz, a cséplő­gépekhez és adjatok a szövetkezetnek milliókat, silótakarmány formájában. A silózás dönti el az állattenyésztési termelés emelését és mindannyiunk élelmezési kérdését is.” Teljesítjük a feladatot (Levelezőink jelentik) ment. ÉRSEKÚJVÁR: Járásunkban már megkezdték a kukorica törését. Ezzel újabb feladatok állnak előttünk: gyor­san kivágni, hazaszállítani és besi- lózni a kukoricaszárat, hogy ne ve­szítsen értékéből. Ezt a feladatot já­rásunk ifjúsága igyekszik teljesíteni. A csúzi állami gazdaság fiataljai is felelősséget éreznek a silózásért és azon a munkaszakaszon igyekeznek segítem, ahol legjobban elmarad a munka. Elhatározták, hogy silógödröt ásnak 500 köbméter silótakarmány számára. Természetesen segítenek a silőzásnál is és ezenkívül egy hektár­ról a fiatalok takarítják be a cukor­répát. , KOMÁROM: A gutái CSISZ-tagok azok közé tartoznak, akik az elsők között válaszoltak a damásdiak felhí­vására. Azóta már elmúlt néhány hét és munkához láttak. A helyi szervezet vezetősége megegyezett az EFSZ ve­zetőségével és közös tervet dolgoztak ki arra vonatkozólag, hogyan fognak segíteni a fiatalok a silózásban. A terv szerint az EFSZ-nek 10 600 köb­'v -------,77* A burgonya betakarítá­sa igen fontos feladat. Jól tudják ezt a bárcal gépállomás traktorosai is. Ezért nem mérik ők most a munkáidé hosszúságát, hanem 12—16 órát is dolgoznak naponta a szö­vetkezeti táblákon. Jó hírnevüket az őszi mun­kákban is szeretnék meg­őrizni. Eddig már több mint 500 hektáron vé­gezték ‘el az őszi repce és őszi árpa vetését. A búza vetését is megkezd­ték. A gépállomás legjobb traktoros brigádja a mig- léci és szennai brigád. Ez a két brigád fejezte be elsőnek a nyári mun­kákat és most is ők ver­sengenek az elsőbbségért. Hogy melyik lesz a győz­tes, azt most még nehéz volna megállapítani Képünkön Fecsó István traktoros a migléci szö­vetkezetben a burgonya kiszántását végzi. Kukoricától a gyomig (Krajcovic mérnök írja:) Miért kell először a kukorica­szárat silózni? A kukoricaszár közvetlenül a kuko­ricaszedés után több tápértékét és több nedvet tartalmaz, és e tekintet­ben nem is tér el nagyon a silókuko­ricától. Később aztán száradni és ke- ményedni kezd és kevesebb tápérté­két tartalmaz. Ezért a kukoricaszárat rögtön a kukoricaszedés után kell összegyűjteni és silózni. Milyen hasznot jelent a silózás a szövetkezet számára ? A silózás által értékes ízes takar­mányt nyerünk, amejy télen helyette­síti a friss zöld takarmányt. A siló- zott takarmánnyal növeljük a tejho­zamot. Az idén különösen kedvező volt az alkalom arra, hogy takarmányt silózzunk és a takarmányalapot a téli időszakra is egyensúlyba hozzuk. A si­A dunaparti ipar iskolában A Vajansky parton magas vörös épület ált, amelyről csak ke­vesen tudják, hogy Szlovákia főváro­sának ez a legrégibb ipariskolája. 1905-ben alapították. Évtizedeken ke­resztül jól képzett gépészek, elektro­technikusok, hegesztők hagyták el az iskola padját. Ma ebbén az épületben a gépészeti felső ipariskola vanh Stefan Kovacic mérnök elvtárs az iskola igazgatója, az ö vezetése mellett kiváló tanári kar gépiparunk technikai középkáde­reit neveli. Az iskola remekül felszerelt, több lakatos, kovács és hegesztő műhelye van. A nyolcéves középiskola után jönnek ide a fiúk, hogy itt szakmái tanuljanak. Aki ügyes és már kis­kora óta szerette a fizikát és mate­matikát. az érvényesül a legjobban. ..Aki csak azért jött ide. mert idejár a leaiobb barátja, de a gépeket nem szereti és nem is ért hozzájuk — az ne. jöjjön ide, — mondja Milan Held, a második osztály egyik legjobb ta­nulója. Azoknak, akik valóban vérbeli gé- /. eszek, akiket az új szerkezetek, a fogantyúk, és emelő'rudak vonzották ide, most itt valóban minden alkal­muk megvan arra. hogy a szakmát alaposan megtanulják. Például Knep- po Iván már otthon is szívesen mo­dellezett repülőgépeket és a rádió­amatőr körben is feltűnt. Itt jól érzi magát. Ügyes tanuló, nem hiába di­cséri őt Kovacic igazgató elvtárs. Nemcsak a Szaktárgyakban kitűnő, hanem a szlovák nyelvben is, szere­tik őt a fiúk, mindig megértőén fog­lalkozik a gyengébb tanulókkal és jó pajtásnak bizonyult. Bizony nem csekélység harminckilenc órát az is­kolában tölteni, minden órán össz­pontosítani a figyelmet, mert az el­méleti oktatás is rendkívül fontos. — Kneppo elvtárs milyen terveid vannak a jövőre nézve? — Azt tervezem, hogy a főiskolá­ra megyek, az elektrotechnikai fa­kultásra. mert a rádiótechnika érde­kel a legjobban. — Valószínűleg a főiskolán ma­rad, mint aszisztens, iskolánkból már többen tudományos pályán működ­nek — szólt közbe Kovacic igazgató elvtárs. A tanulók szorgalmát és ügyessé­gét dicséri a műhelyekben az a sok gép, melyeket maguk a tanulók szer­kesztettek. Egyedül készítettek fúró­gépeket, gyalukat és más szerszámo­kat is. Városainkban most folyik a városszépítést akció, ennek keretén belül hat középiskola technikai köre számára készítettünk különböző gé­peket — meséli Krulich Václav mér­nök elvtárs, a műhelyek vezető taná­ra. Büszkén meséli, hogy az iskolá­nak nemsokára lesz egy olyan érde­kessége, amivel az országban egyet­lenegy iskola sem büszkélkedhet. Most készül el az iskola fogyasztási laboratóriuma. Az a szaktanár, akt ennél az építkezésnél segít és az építkezést vezeti, jelenleg Párizsban a fogyasztási dolgozók nemzetközt kongresszusán vesz részt. A mi ta­nulóink valóban politechnikai neve­lésben részesülnek. Az alsóbb osztá­lyokban végigmennek minden műhe­lyen, a negyedik osztályban specia­lizálják magukat és többnyire labo­ratóriumi munkát végeznek. MIRO SVETŐN méter silótakarmányt kell készíteni. A CSISZ-tagok vállalták 4600 köbmé­ter siló készítését. A napokban már megindult teljes ütemben a munka. A szövetkezetben dolgozó ifjúsági munkacsoportok versenyezni fognak egymással. FÜLEK: Járásunkban eddig kilenc falusi szervezet adott kötelezettség­vállalást, és kapcsolódott be a silózási versenybe. Ezek a szervezetek már eddig több mint 1200 köbméter silót készítettek. Járásunk vezetősége vállalta, hogy a CSISZ szlo­vákiai kongresszusa tiszteletére 4000 köbméter értékes silótakarményt ké­szítünk. Ezen vállalásunkat szeret­nénk túlteljesíteni. Eddig legtöbbet segítettek a szövetkezetnek a fülek- kovácsi CSISZ-tagok, akik egy siló- gödröt készítettek és már több mint 60 köbméter silótakarmányt lesilóztak­* lózás által elérjük: a tejtermelékeny- ség emelkedését, teljesítjük és túltel­jesítjük a beadási kötelezettségünket és nagy jövedelmet biztosítunk a szövetkezetek számára. Mi mindent lehet silózni? Silózni lehet minden zöld takar­mányt. Azokat, amelyek sok cukrot és keményítőt tartalmaznak (kukori­cát, cukorrépafejeket, répalevelet, ká­posztát, kölest) könnyebben, és azo­kat a takarmányféléket, melyek több fehérjét tartalmaznak, így például a lóherét, hüvelyeseket, a lóbabot, fü- féléket nehezebben melasz és korpa­keverék hozzáadásával. Könnyen silózhatunk zöldséghulla­dékot, ha még nem rothadtak el és gyomnövényeket, kivéve a mérges faj- tájúakat. Hogyan és milyen silógödröket készítsünk ? A legjobb a beton, vagy a téglával kirakott gödrökbe silózni. A silógöd­röket ki kell tisztítani és kimeszelni. Ha nincs elég betonozott silógödrünk, akkor egyszerű árkokba is silózhatunk. Ezeket a gödröket agyaggal kell ki­tapasztani és kátránypapírra!, vagy rozs-szalmával kibélelni. A föld fel­színén is készíthetünk silógödröket, deszkákból, cölöpökből, vagy préselt szalmából. Ezeket aztán földdel le­takarjuk. Vagy egyszerűen úgy is le­het silózni, hogy a silőanyagot 30—50 cm magasságban földdel takarjuk le. Meddig használhatjuk a silózott takarmányt ? A helyesen silózott takarmány né­hány évig is eláll s ha jó betonozott gödrökben van, nem veszíti el tápér­tékét. Az egyszerű silógödrökben egy évig eláll a takarmány. Azért fontos, hogy először ezekből a silőgödrökből fogyasszuk a takarmányt. Dolgozunk, igyekszünk... A rossz időjárás ellenére szeptember 11-én befejeztük az aratási munkát. Ez idő alatt persze mást is végeztünk és már eddig több mint 3700 má­zsa zöld zabot silóztunk. Most, hogy kedvező az időjárás, csé­pelünk. A cséplést 90 százalék­ban végeztük el. Ezenkívül 140 hektáron elvégeztük a közép­szántást, 70 hektáron a mély­szántást és már lassan 200 hektáron elvetettük az őszieket. Megkezdtük a burgonya kisze­dését is. Eddig már több mint 10 vagon burgonyát raktároz­tunk el. A munka az aratás el­végzése után teljes ütemben fo­lyik tovább. Traktoraink állan­dóan búgnak, s a S-80-as trak­torunk a mélyszántásnál kitűnő teljesítményt nyújt. Kitűnően dolgozik az új lenkombájnunk is, melynek segítségével már 15 hektárról takarítottuk le a lent Itten mindenütt szlovákiai bri- gádosok dolgoznak. Vannak ma­gyar nemzetiségű brigádosaink is, akik közül egyesek májusban még nem viselkedtek a legjob­ban, de azóta lényegesen meg­változtak és most a legjobbak közé tartoznak. A nagy munkában nem fe­ledkezünk meg a szervezeti é- letről sem. Most az évzáró köz­gyűlésekre készülünk. A kultűrmunkában sem aka­runk elmaradni. Van szép kul- tűrhelyiségünk, ahol esténként összejövünk, olvasunk, rádiói hallgatunk és gramafonozunk Most az énekegyüttes szervezé­sén dolgozunk. Munkánka! megnehezíti, hogy még mindig akadnak közöttünk fegyelmezet­lenek. így például Truková Ka­tarina szeptember 16-án este. anélkül, hogy kérte volna a gazdaság vezetősége és a CSISZ vezetősége hozzájárulását, haza­utazott. Ezzel a tettével nem­csak abszenciát idézett elő bri­gádunknak, hanem mint veze­tőségi tag rossz példával jár a többiek előtt. Az ilyen csele­kedeteket mi elítéljük s a köny- nyelmüen gondolkodókat igye­kezünk meggyőzni s jő útra té­ríteni. Reméljük, ez sikerülni is fog. SZÖRÄD ANTAI Bor u Tachova y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom