Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-30 / 30. szám

JO 1955. július 30. Középeurépai Kupa döntő: Vörös Lobogó—ÚDA Nehéz harcok és meglepetések után végre eldöntödött, hogy ki lesz a Középeurópai Kupáért folyó harc első és második helyezettje. Az elődöntő egyik érdekessége a budapesti Honvéd és a Vörös Lobogó küzdelme volt. Amint már arról hírt adtunk az elődöntő első mérkőzésén, a budapesti Népstadionban a budapesti Honvéd nagyszerű játék után 5:2 arányban győzött a tavaszi bajnokság első helyezettje ellen. Ezen a mér­kőzésen a Vörös Lobogó nem nyújtotta azt, amit valóban tud. Játékosai * fáradtak, kimerültek voltak. Tudjuk azt, hogy a Vörös Lobogónak kemé­nyen kellett küzdeni, a jugoszláv bajnokcsapat a Hajdúk Split ellen. Nagy volt a hőség, nehéz volt a játék, no és az utazás is kifárasztotta a játé­kosokat. Ä Honvéd elleni mérkőzésen az egész csapat gyengén játszott. Még az első félidőben sikerült két gólt rúgniuk, s ekkor már igen köze! álltak a kiegyenlítéshez. A játék további részében s különösen a második félidő­ben már erősen kiütköztek a játékosokon az előbbi mérkőzés, az utazás fáradalmai. Természetesen nemcsak azt kell gondolni, hogy csak a Vörös Lobogó gyenge játéka oka az 5:2-es vereségnek, hanem Puskásék ezen a mérkőzésen ügyesen, ötletesen, jó formában játszottak. A mérkőzés után a közvélemény már a budapesti Honvédet tartotta a Középeurópai Kupa döntőjének egyik részvevőjéül. A Vörös Lobogó azonban még akkor sem adta fel a reményt. Tudták azt, hogy a Honvéd védelme nem a legbizto­sabb védelem s ezért még behozhatják a három gólos különbséget. Opti­mizmusuk helyénvaló volt. A visszavágó mérkőzésen a Vörös Lobogó szinte lehengerelte ellenfelét. Az első félidőben 4:t -ra vezetett. A Vörös Lobo­góban különösen Kovács L, v Hidegkúti és Molnár, a Vörös Lobogó fiatal, tehetséges csatára, aki egyedül három gólt rúgott a Honvéd kapujába A Vörös Lobogó győzelméhez hozzájárult az is, hogy a Honvéd elbizakodot­tan játszott, különösen az első félidőben. S erre aztán rá is fizetett. Vég­eredményben 5:1 arányban vereséget szenvedett a Vörös Lobogótól. A döntő másik részvevője az ÜDA. A katona-csapat nem könnyen jutott a Középeurópai Kupa döntőjébe. A Slovan Bratislava ÜNV Prágában, ahol az ÜDA-nak volt nagyobb esélye, kiharcolta a döntetlent. A vissza­vágó mérkőzésre Bratislavában került sor. Ezen a mérkőzésen mind a két csapat taktikát változtatott. Ez természetes is volt, hiszen most már gólt is kellett rúgni. Hazai pályán a Slovan volt az esélyesebb. Ennek ellenére az ÜDA szerzett 2:0-ás vezetést, s katona-csapat ekkor követett el tak­tikai hibát. Hátrahúzta a játékosait és csak egy ember támadta a bratis- lavaisk kapuját. A bratislavai csapat a második félidőben még erősebben támadott, mint a mérkőzés elején. A bratislavaiak akcióit rendszerint Bily fejezte be. Őrá játszottak a csatárok és ez a játékmodor ebben az eset­ben jó volt és sikerült a Slovannak nagyszerű támadássorozat után az utolsó percekben kiegyenlíteni. * A harmadik mérkőzésre Brünnben került sor. Mindkét csapat idege­sen, kapkodva kezdett. Ez érthető is volt, hiszen most már végre el kel­lett dönteni, hogy ki lesz a Vörös Lobogó ellenfele. Az első félidő 0:0-ra végződött. Ez az eredmény hűen kifejezi azt a pontatlanságot, kapkodást, megneptértést, ami a pályán uralkodott. A második félidőben az ÜDA csa­pata kezdte meg a rohamot és hamarosan sikerült két góllal megterhelni a Slovan hálóját. Az első gólt Sroiff védhette volna. A gólok után a bra­tislavai csapat is támadást támadás után vezetett Pavlis kapuja ellen. *Lgy gólt sikerült is rúgni az ÜDA hálójába, a kiegyenlítést azonban már nem tudták elérni. A Slovan támadásaiban taktikai hiba az, hogy mindig közé­pen akarnak kapuratörést megkísérelni. Ez azonban a mai modern futball­ban s különösen ott, ahol olyan kemény és jó védelem van, mint az ÜDA- nál is, nem sok eredményre vezet. A bratislavai csatársorból hiányzik a két szélső jó játéka. Az ÜDA megérdemelten került a döntőbe. Technikásabb, ötletesebb, korszerűbb a játéka, mint a bratislavai csapaté. A ma sorra kerülő döntő első mérkőzésén a budapesti Vörös Lobogó az esélyes. Természetesen áz ÜDA-tól is jó játékot várunk és bízunk abban, hogy méltó ellenfele lesz a magyar labdarúgás egyik legjobb képviselőjének. Bily veszélyesen tör kapura. Dvoíák (ÜDA) követi. Középeurópai Kupa* VÍZSZINTES: 1. Jugoszláv csapat — a Slovan Bratislam wilt ellenfele. 8. Hímállat. 9. Szüld. 10. Európa leg­magasabb hegysége (egyes számban). 12. Tól-től — szlovákul. 13. A Köz­társaságti Bajnokságban első helyen végzett csehszovák csapat tehetséges, fiatal csatára. 15. Jelen nap. 16. Ten­geri hal. 18. Folyadék. 20. Leánynév. 21. Szigligeti keresztneve. 22. 1. S. P. 24. Néhány nap múlva nyílik meg Varsóban. 26. Szabó cselekszi. 28. Mondat — szlovákul. 29. Fűszer (ékezethiány). 30. Tojás szélei! 31. E-vel a vegén: kiváló ifjúsági re­gényíró. 33. Boldogság. 34. Nem öreg. 35. Magyar származású játékos, aki az AS Roma csapatában játszik. 37. Vissza: kötőszó. 38. Északi nemzet. 40. Ü. D. E. 41. Leány bece-név. 42. AAAAA... 43. A Köztársasági Bajnokság első helyezettjének első ellenfele volt a középeurópai Kupá­ban. 44. Tábori Nándor. FÜGGŐLEGES: 1. Víz — szlovákul. 2. Osztály kezdete. 3. A seb helyén képződik. 4. Drágakő. 5. Dajka (a végén A-val). 6. Nátrium vegyjéle. 7. Gyümölcs. 8. A Honvéd csapatá­nak tagja, világhírű labdarúgó, n. A magyarországi bajnokcsapat tehetsé­ges játékosa. 13. A tanulók ülőhelyé. 14. A. 1. D. 17. Tajték — ... 19.' A sivatag hasznos állata. 23. Tehetsé­ges, fiatal magyar labdarúgó. 25. Er­re haladt. 27. Svájc fővárosa. 28. Költemény. 32. Hasznos háziállat. 33. Régi. 34. A Köztársasági Bajnokság tavaszi fordulójának győztese. 36. Idegen férfinév. 38. Az erő egysége a fizikában. Zs. T. Érdekfeszítő pillanat az ÜDA kapuja előtt. Molnár igyekszik felülmúlni az ÜDA kirohanó kapusát. Pavlisz elő­ször elkapta a labdát, de kicsúszott a kezéből. Molnárnak volt meg a lehetősége, hogy folytassa a támadást. Mayer játékvezető azonban lefújta Molnár közbelépését. YiüHHí^acío T. Taljanszkaja, szovjet úszánö, új össz-szövetségi csúcsot állított fel a 400 méteres gyorsúszásban, 11.27,3 perccel. * * * Üj világcsúcs az 1500 méteres női gyorsűszásban. A holland Lenie de Nils Utrechtben 20.46,5 perccel új vi'ágcsúcsot állított fel. A régit 1941 óta Hveger tartotta, 20.57-el. * * * Csajkovszkij, a jugoszláv váloga­tott fedezett két évig az FC Köln csapatában játszik, mert két évig a kölni Testnevelési Főiskola hallga­tója lesz. * * * Bengt Nilsson, (Svédország), ma a világ egyik legjobb magasugrója. Ezt bizonyítja nemcsak a sorozatos győ­zelme az amerikai Shelton ellen, ha­nem állandó kiegyenlített ugrásai is. Nilsson a hivatalos versenyeken 55- ször ugrotta át a két métert. Hét­szer a 205 centimétert, egyszer a 206 és a 207 centimétert, kétszer a 208 centimétert, egyszer a 209 centimé­tert, négyszer a 210 centimétert, és egyszer a 211 centimétert. * * * Tokióban Furukava a 200 méteres mellúszásban 2.36 másodperces időt ért el. ★ A rádióhallgatók figyelmébe! A Csehszlovák Rádió magyar osztálya 1955. augusztus 1-től új müsorszámmal jelentkezik. E mű­sorban dallal, zenével köszönti ha­zánk élenjáró dolgozóit, akik pél­daadó munkával építik békés hol­napunkat. Ezt az adást minden hétfőn 18,00—18,30 óráig sugároz­za a Csehszlovák Rádió a 127.9 méteres hullámhosszon. Megjegyzések néhány világcsúcshoz Az atlétika világcsúcs táblázata újabb és újabb hihetetlennek lát­szó eredményekkel gazdagodik. Az utóbbi években annyi világcsúcsot javítottak meg, mint még soha az­előtt. Elsősorban a népidemokra­tikus országok atlétái voltak azok, akik egy-egy újabb világcsúcs fel­állításával bámulatba ejtették az egész világot. A sorozatot Zátopek kezdte, aki az utóbbi években számos világ­csúcsot döntött meg, amelyek kö­zül csak egyet sikerült túlszár­nyalni, az 5.000 méterest és azt is egy szovjet atlétának Kucnak, múlt évben Prágában elért 13:51.2 idejével. Mi a titka az atlétika ilyen ha­talmas arányú fejlődésének? A va- laszt erre a rendszeres, úgyszól­ván tudományos alapon tovább- fejlesztett edzési módszerek adják meg és ez a titka a szovjet atlé­tika nagyarányú fejlődésének is. Újabban több olyan világcsúcs született, amelyek a szakembere­ket is meglepték. A kalapácsvetés felső határának hosszú ideig a 60 méteres dobást tartották. Amikor az 1948. évi lon­doni .olimpián a magyar Németh Imre 56.07 méteres dobásával lett a győztes, még senki sem sejtet­te, hogy a legközelebbi 1952-es helsinki olimpiai versenyeken az ugyancsak magyar Csertnák József '60.34 m. világcsúcsot jelentő do­básával a 60 méteres bűvös határt már túldobja. Azóta ezt. a világcsúcsot is több­ször túlszárnyalták és a múlt év­ben a szovjet Krivoszonov 63.34 m utána ugyancsak egy szovjet atléta Nanasev 64.06 méteres do­básokkal . Egy második ilyen feltünéstkeltő világcsúcsjavitás a hármasugrás­ban történt. Itt a bűvös határt a 16 méter jelentette. A néger Fer- raira de Silva volt az első, aki ezt a határt is túlszárnyalta, amennyiben az 1952. évi helsinki olimpián 16.22 m ugrott Scserba- kov szovjet atléta ezt a világcsú­csot 16.23 m-re javította, ez év­ben azonban újból Silva volt az, aki 16.56 m ugrásával ismét visz- szahcdította az általa már egyszer tartott világcsúcsot. Üjabb, nagy feltünéstkeltő vi­lágcsúcsjavítás a magyar Iharos Sándor nevéhez fűződik. A 3.000 m futás 7.55.6 világcsúcsát, ame­lyet Budapesten májusban á'lítoit fel, a brit játékok folyamán a lon­doni White City stadionban a 2 mérföldön 8:33.4 idővel felállított világcsúcsa követett. Iharos nem kevesebb mint 7 m-el javította meg a belga Reiff 1955 óta létező világcsúcsát. E javulás annál szembetűnőbb, ha azt a legendás- hírű 1920—1928 között kilenc olimpiai bajnokságot nyert finn csodafutó Nurmi 1931-ben felállí­tott 8:59.6 világcsúcsával hasonlít­juk össze. Nurmi volt ugyanis az első futó, aki -ezt a távolt 9 per­cen belül tette meg. S.M. Varsó várja a fiatal sportolókat A varsói VIT rendező bizottsága felkészülten várja a sportműsorban bővelkedő ifjúsági találkozó megnyi­tását. A huszonhárom sportszakosz­tály vezetői már pontosan kidolgoz­ták a versenyek programját, kije­lölték a főbírókat, előkészítették a versenypályákat s elrendezték a rész­vevők lakóhelyét. A versenyek során hatszáz ver­senybíró ügyel majd a küzdelmek szabályszerű lebonyolítására. Való­színű/ hogy a versenybíróknak lesz dolguk, mert majd minden számban nagy lesz a mezőny. A Világifjúsági Találkozó idején öt konyha az egyes nemzetek ételeit fogja elkészíteni, úgyhogy a verseny­zők nem nélkülözik majd az otthoni megszokott táplálkozást. Ez a tény egész biztos hozzájárul a versenyzők sikeres szerepléséhez. Tanuljunk meg tájékozódni HOLD SZERINT. A hold első ne­gyedében 18 órakor délen van, 24 órakor nyugaton; teliholdkor 18 óra­kor keleten, 24 órakor délen és 6 órakor nyugaton. Utolsó negyedében a hold 24 órakor keleten és 6 órakor délen. A nap és hold szerinti tájéko­zódás módjainál a helyi időt adtuk meg, zónaidő használatánál mindenkor hozzá kell adni egy órát. CSILLAGOK SZERINT. Keressük meg az égen a göncölszekér csillag­zatot. Gondolatbeli vonallal kössük össze a szekér két hátsó csillagát a sarkcsillaggal,' forduljunk feléje arc­cal, egyenesen előttünk lesz észak, jobbra kelet, hátunk mögött dél, balra pedig nyugat. ÓRA SZERINT. Fordítsuk az órát vízszintes síkban úgy, hogy a kismu­tató a nap irányában mutasson. A 12- es szám és a kismutató közötti tá­volságot gyufaszállal felezzük meg a számlapon. A kapott vonalat gondo­latban hosszabbítsuk meg mind a két oldalra. Ez lesz a déli vonal, mely északot és délt mutat. Azonban itt ne feledkezzünk meg arról, hogy min­den pontnak megvan a maga zóna­ideje. TEREPTÁRGYAK ÉS A MADARAK KÖLTÖZÉSE SZERINT. Tavasszal a költöző madarak (vadlibák, darvak stb.) északra repülnek, ősszel délre, A fák és kövek északi oldalát jobban benövi a moha; az erdei hangyák bo­lyai rendszerint a fatörzsektöl délre helyezkednek el; a magányosan nőtt fa ágai a déli oldalon sűrűbbek, mint észak felől. Télen a hó jobban belepi a fák és épületek északi oldalát; a levágott fatönkön látható évgyűrűk a magányosan álló fáknál vastagabbak a déli és vékonyabbak az északi ol­dalon. Az ilyen jeleket azonban óvatosan kell használni. A sűrű lomb, vagy vastagabb évgyűrű nemcsak a déli oldalon képződhet, hanem a szomszéd fák által szabadon hagyott oldalon is. Az északi—déli vonalnak megállapítá­sánál falomb sűrűsége, yagy évgyűrű szerint feltétlenül különálló fát vagy tüsköt kell keresni. Ezt nem nehéz megállapítani, csupán figyelemesen kö­rül kell nézni nincs e a tuskó köze­lében kivágott fa. Ezek az égtájak megállapításának alapvető módjai. Azonban nemcsak ahhoz keli értenünk, hogy megtalál­juk az útirányt, hanem haladni is kell abban az irányban, ahová el aka­runk jutni. Tehát meg kell őrizni az irányt a megadott azimut szerint. Azimutnak nevezzük az ésvnk-déli vonal és a tereptárgy iránya által be­zárt szöget. Az azimut nagyságát 0—360 fokokban mérik, az óramutató mozgásának irányában. Most próbáljuk meghatározni az azimutot valamilyen távolban kiemel­kedő tárgy szerint. Vegyünk példának egy dombtetőn álló fát. Tájoljuk be az iránytűt, azaz fordítsuk vízszintes síkban úgy, hogy az É-betú a mág­nestű fekete végével szembekerüljön, most vegyünk egy szalmaszálat, vagy gyufát és helyezzük rá a betájolt iránytűre úgy, hogy átszelje a köze­pét és az iránytűt a szemünk előtt tartva, a szalmaszál végével vegyük célba a fát. Anélkül, hogy a szalma­szálat elmozdítanánk, vizsgáljuk meg mégegyszer, hogy helyesen tájoltuk-e be az iránytűt. Aztán nézzük meg a fokokra beosztott kört, melyik részén haladt át a gyufa (szalmaszál, pálci­ka). Mondjuk, hogy a 75-ös beosztá­son haladt át. Tehát a dombtetőn lévő fa azimutja 75 fokkal egyenlő. Ha n'le9je.9yezzük ezt a számot, úgy még sötét éjjel is megtaláljuk azt az irányt, melyet meg kell tartani, hogy eljus­sunk a megadott ponthoz, ebben az esetben a fatetőn álló fához. Pontosan tartsuk be a fentemlített szabályokat, legyünk figyelmesek és akkor soha el nem tévedünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom