Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-30 / 30. szám

1955. július 30. 11 Hogy én továbbra is dolgoz­zak? Az anyám se dolgozott, azelőtt, régen, nem dolgoztak az asszonyok, eltartotta őket az uruk. Az apám is rendesen eltartotta a családját, pedig hárman/ voltunk testvérek — hallottam nemrégen, amint egy fiatal, szőke asszonyka, egy négy év körüli kisfiú édes­anyja, nagy bölcsen oktatta a barátnőjét. OÚ, a parkban nem akartam beleszólni az Önök bizalmas beszélgetésébe, de még sem tudom magamba tartani, hogy meg, ne mondjam a vélemé­nyemet magának, kedves szőke fiatalasszony, akit a barátnője Klárikának szólított. Meg kell, hogy mondjam és ha nem is okul belőle, legalább elgondol­kozik rajta. Magánakcsakis magának írom ezt a pár sort, a mi. öntudatos lányainknak nincs 'szükségük hasonló lec- kéztetésre, hiszen a maga ba­rátnője is csóválta a fejét, mi­közben beszélt hozzá. Kedves Klárika, nem tudom, hogy ki maga. ki volt a csa­ládját jól eltartó édesapja és a nem dolgozó édesanyja. De azt tudom, hogy maga úgy nőtt fel, hogy nem látta, mi történik maga körül. Ezt biz­tosan tudom. Különben nem állítaná, hogy „azelőtt, régen" az asszonyok nem dolgoztak. Hát igen, sokan nem dolgoz­tak. pedig hogy szerettek vol­na ,mert „azelőtt, régen” na­gyon sok családapa volt, aki nem tudta eltartani a család­ját még a legszűkösebb kö­rülmények között sem; és na­gyon sok asszony dolgozott volna, ha lett volna mit hisz’ ök is anyák voltak és szívesen látták volna, ha gyermekeik­nek olyan pufók az arca, mint a maga kisfiáé. ■ Maga azt állítja, hogy „az­előtt. régen” nevfi voltak dol­gozó nők. Nos, én elárulom, hogy voltak és nem is olyan kevés és magának is kell rá emlékezni Klárika, hocjy egyes munkaágakban csakis asszo­nyok dolgoztak. Vagy talán nem tud, arról,, hogy a nagy­ságos asszonyok, /szebbnél-szebb toüettjeit varrónők asszo­nyok és lányok — készítették? Ók gürcöltek kora reggeltől késő estig, varrták a sok selymet, bársonyt, varrtak sza.- kadatlanul, hogy a hátuk majd begörnyedt, hogy a nagyságos asszonyok mindig a legdivato­sabb ruhákban és ragyogó es­télyi toilettekben pompázza­nak. Ezt csinálta az én anyám is, úgyszólván gyerekkorától fogva s asszonykorában is. A magáé persze nem. Talán azt sem tudja, hogy a kalaposnök agyonra szurkálták útjaikat a kemény filceken, hogy a „nem dolgozó nők” a legújabb di- vatú kalapban jelenjenek míg a délelőtti korzón. Arra sem emlékszik talán, hogy a fod­rásznak többnyire csak késő este kerültek haza, mert min­dig este „adódott a posta munka.” Hiába voltak otthon kicsi gyerekei, akikst aludni kellett volna tenni, „első a kenyérkereset, minden fillér számít”, ki kellett szépíteni azokat az asszonyokat, akik nem dolgoztak, hogy este fnss frizurával fogadhassák szintén nem dolgozó vendégeiket. A szép. barátságos lakást szoba­lány takarította ki, s a finom vacsorát szakácsnő főzte, akik — mit lehet csinálni — szin­tén asszonyok. Kedves Klárika, maga még sohasem gondolt arra, hogy a szó szoros értelmében vett mindennapi kenyérért is asz- szonyok dolgoztak? Nem gon­dolt arra, hogy amíg a maga nem dolgozó édesanyja a hűvös kertben pihent, a marokszedö asszonyoknak jóformán idejük sem volt megtörülni izzadság­tól verejtékező homlokukat? Hogy a kis evésidőt eltekintve látástól-vakulásig ki nem egyenesíthették a derekukat? És a nehéz gyári munkát végző asszonyokról is megfe­ledkezett? Bizony ez nem szép magától. Mert például a szö­vőmunkásnők egész életüket a fülledt, rossz levegőjű gyárak­ban, gépeik fölé hajolva töl­tötték, s csupán éhbéxérV Még sokáig sorolhatnám az „azelőtt, régen” dolgozó nőit. De talán ennyi is elég lesz. Hiszen nem akartam mást, csakhogy egy kicsit gondolkoz­zon. Aztán talán majd magá­nak is eszébe jutnak a „régi” dolgozó nők. És nemcsak a ré­gik, hqnem a mostaniak is. S talán majd arra is rájön, hogy ha a mai asszonyaink magához hasonlóan vélekedné­nek, üzleteink v* *4 nem len­nének roskadásig tele árúval; szövettel, selyemmel, cipővel, bútorral, kisfiának való iáték- fzerekkel és mindennel, ajnit csak ' kíván. Kisfia annyi tejei ihat. amennyit csak akar. hisz u fejőnők nem hagyják abba a munkát, amikor férjhezmen- nek, az annyira szükséges zöldségfélékben is válogathat kénye kedve szerint, az asz- szonyok gondoskodnak a bősé­ges zöldségtermésröl és még sok mindenről, ki győzné azt sorolni? * Csak ennyit akartam monda­ni. És. hogy gondolkozzon, Klárika, gondolkozzon ... GERÖ KATALIN /» _Ae felejt sü k el... hogy a tiszta selyemből és santungból készült ruhák me­legek, nagy hőségben csak es­tére kellemes viselet. Nappal­ra különösen fiatalok részére igen alkalmasak a -könnyű vá­szon- vagy más mosóruhák, hogy igen nagy divat a mé­lyen kivágott és az ujjatlan ruha. Használjuk ezt ki, nem kell nyáron is nyakig gombolt ruhában izzadni. Főleg a Pál­iakat összekötő gömbölyű és a hosszított hegyes kivágás a di­vatos. hogy a zokni lapossarkú szandálhoz, esetleg sportcipő­höz való. Semmiesetre se vi­seljünk magassarkú cipőhöz, vagy magassarkú szandálhoz zoknit. Ez igen csumfún hat s ugyancsak csúnya, ha antilojo vagy sötétszínű bőrcipőt ms- zítlábra húzunk fel. Például szürke vagy piros antilop,- barna vagy fekete cipőhöz mindig viseljünk harisnyát. Mezítlábra csak a szandál va­ló, vagy pedig szandálszerű fehér cipő. de azért legszebb, ha cipőhöz harisnyát húzunk, hogy mintás anyagból ké­szült szoknyához sohase visel­jünk mintás anyagú blúzt. Például virágos mintájú szok­nyához csíkos blúzt, kockáshbz pettyeset. Vagy a blúznak, vagy a szoknyának mindig si­ma anyagból kell lennie. hogy sokkal . kevésbé kopik ruhadarabunk, ha két hasonló van belőle. Helytelen álláspont az, hogy veszünk például, egy szoknyát s hordjuk, amíg el nem kopik, azután veszünk egy másikat. Intézzük úgy, hogy — ha nem is pontosan egyszerre, de rövid . időn be­lül — két szoknyát veszünk, ezek sokkal tovább kitartanak, mint két egymásután vásárolt szoknya, ■ s azonkívül öltözé­künk is változatosabb. ADA Horgolt keszni Hozzá való — 80 számú horgoló cérna fehér, vagy ekrű színben, 10 számú horgolótű. A kesztyű horgolása az alsó szélével kezdődik. 134 szemet összehorgolunk, melyből 32 lyukat csinálunk úgy, hogy minden lyuknál a pálcika utón 3 levegőszemet horgolunk. A követ­kező sorban csinálunk 7 levegöszemet, azután minden pálciká­ba egy pálcikát, 3 levegöszemet, ismét abba a szembe szúrva egy pálcikát és minden olyan dupla pálcika után megint 3 levegöszemet. Ezt folytatjuk 11 soron át. A kész darabot ketté hajtjuk, s ahol a hüvelyk ujja kezdődik, szaporítjuk a pálci­kákat — minden második sorban 1—1 szemmel fokozatosan, 12 soron át. Most össze foglaljuk a hüvelyk ujjat kerekre 7 levegőszemmel és körbe horgoljuk 14 sorral, a tetejét apró pálcikákkak elfogyasztva behorgoljuk. Ahol a hüvelyk ujjat kezdtük összehorgolni, folytatjuk a kesztyű tenyerét, vagyis felső részét, úgy, mint a hüvelykujj alatt 13 sorban s utána a négy ujjat elosztva. A mutató ujj hossza 19 sor, a középső 23 sor, a gyűrűs ujjé 19 sor, a kis ujjé 17 sor. Minden ujjat apró pálcikákkal végezzük úgy, mint az a hüvelyk ujj végzé­sénél van leírva. A kesztyű alját 3 sor apró pálcikával körül horgoljuk, a szálakat úgy az ujjakon, mint a kesztyű aiján gondosan elvarjuk. A kesztyű fején láncöltéssel kivárhatunk 3 csíkot. A kesztyű szegélye (az apró pálcikák) és a láncöl- téses csíkék másszínűek is lehetnek. Fiafal asszonyok figyelmébe! jt DIVATIijDMMGOK SffP ASZtttV Virágos, mosóanyagból készült ruha fiatal lányok számára. A felsőrész kimonószabású, a szoknya mérsékelten bő. A nyakat és Zsebeket fehér piké- pánt szegélyezi. Ízléses ruha pettyes delénböl * \ j Nincs kellemesebb, mint a napi munka után leülni egy szépen, Ízlésesen megterített asztal mellé és elfogyasztani a jóizű vacsorát. A szép terítés csakúgy fontos, mint az Ízléses vacsora. Néhány egyszerű ta­náccsal próbáljunk útmutatást adni a szép terítéshez, tetsze­tős tálaláshoz. Ha felvágottat veszünk va­csorára, tálon szervírozzuk. So­kan lapos tányért használnak erre a célra, pedig az sose olyan fsinos, mint a tál. ■ Az alkalmi áruk boltjában, a bizo­mányi áruházban, a leértékelt áruk boltjában igen olcsón kapni különböző nagyságú lapos tálakat. Vegyünk három-négy Gitka szeret csinosan, szépen öltözködni. Ezt tud­tam tavaly is, számtalanszor megállapítottam, valahány­szor csak barátian meghitt sétáinkat róttuk a park ös­vényein. Mondhatom, jóleső érzéssel állapítottam meg és büszkeséggel töltött, el, az az érzés, hogy az én jöven­dőbelim helyes, csinos kis­lány. Ez tavaly volt. Azóta ez a jóleső érzés csodálattá változott, mert bizony mos­tanában egyre nagyobb cso­dálattal állapítom meg. hogy Gita még most is csinosan,; szépen öltözködik, pedig vasszigorral osztja be mind­kettőnk fizetését különféle takarékossági célok érde­kében. De ha nem figyelnénk ilyen dolgokra, akkor is tu­datosítaná bennem mindezt Borcsa néném. Hisz ő nagy szakértő ilyen dolgokban. Tavaly sokszor el-elsugdo::- ta: tudod fiam, Gitka olyan lány, aki mindig olyan mint a tiszta pohár! Szá­kisebb tálat, erre tegyük rá a felvágottat, vajat, sajtot. A felvágottnak szedjük le' előre a héját és a szeleteket helyezzük szépen egymás mellé. Télen sa­vanyúuborkával, tavasszal né­hány félbevágott retekkel, nyá­ron gerezdekre szeletelt zöld­paprikával rakjuk körül a fel­vágottat. A kenyeret kosárban tesszük az asztalra, a kenyérkosárba kézimunkát, vagy tiszta szalvé­tát. Mosás előtt, vagy ha ki­fogytunk a ‘tiszta ruhából, megteszi a papírszalvéta is. Mindig megterítjük az egész asztalt. Semmivel sem ad több munkát, ha kinyitjuk az ab­roszt, mint ha félbehajtva rak­juk fel. Ha teát is készítünk, a csészéket csészealjra rakjuk, ízlésesebb is így, meg aztán a forró teáscsésze tönkreteszi a fényezett asztalt, ha pedig ki­lötyög, elmaszatolja az abroszt. Általában nagyon célszerű a lemosható viaszosvászon, vagy a méterszámra kapható mintás plasztik. Lapos és mélytányér, kés, villa, kanál, pohár, sótartó, íog- piszkáló, minden szépen ott van az asztalon. De hiába terí­tettünk meg akármilyen csino­san, ha a gőzölgő levest fazék­ban, az illatozó főzeléket lábas­ban visszük be. Ne tegyük — még akkor se, ha nagyon nem szeretünk mosogatni! FELES EGEM, ELVTARSAM, HARCOS TÁRSAM pen és csinosan öltözködik, mindamellett azonban sze­rény és figyelmes is. szóval mindig tudja, mi a divat . . Ilyenkor én persze csak hümmögtem nagyképűen, magamban pedig dicsértem 'az eszem, a szemem: mégis csak jól választottam. Borcsa néném az idén is megtartotta szakértő tehet­ségét és nem takargatta az észrevételeit sem. Már nem egyszer megtörtént, hogyna ejött hozzánk, megforgatta Gitkát. megcsodá'ta egy-egy ruháját: ez igen ügyes do­log! Szép. Látom a te munkád! Hiába no. Tudod, te mi a divat... Én ilyenkor persze me­gint csak magamban az eszem, a szemem: mégis csak jól választottam. így aztán Borcsa néném véleménye szinte mérték­adó mérce lett a számomra. Meghallgatom minden véle­ményét, csakhogy újra és újra tudatosíthassam ma­gamban, hogy milyen sze­rencsés ember vagyok, mi­lyen iól is választottam, amikor életem fonalát a Gitkáéval kötöttem össze. A múltkor azonban furcsa dolog történt. Csalódtam. Nagyon csalódtam Borcsa néném megállapításainak egyikében. De mint ahogy minden bánat mellé e'ke- verődik egy kis öröm. hát ígv a csalódás mellett ör­vendtem is. így történt a dolog. Va­csora után. amikor már egy kissé elcsendesedett a falu, az utcán sétálgattunk. Szem­ben velünk egyszer csak feltűnt Borcsa néném. Meg­állított bennünket. Amikor a kendőiét öregesen igaz­gatni kezdte, már tudtam, hogy mi következik: Borcsa néném szemlére készü'ődik. Űgv is volt. Néhány szóvál­tás után nem rostéit azon­< '<■ -nt. í A lábas-fazék problémát a legegyszerűbben a tűzálló edé­nyek oldják meg. *— A legkü­lönbözőbb nagyságban kaphatók és szépek, praktikusak. Főzhe­tünk, tálalhatunk is bennük. Csak arra kell vigyázni, hogy nyílt láng ne érje az edényt, ezért legjobb, ha kenyérpirító- lapon tesszük a gázra. Ne csak a leveshez adjunk merőkanalat és villát, mert nem ízléses, nem is egészséges, ha mindenki a saját evőeszkö­zével nyúl be a közös tálba. A salátához ne felejtsünk el kistányért is adni, szárnyashoz, halhoz pedig csonttányért. Mindenkinek legyen saját szalvétája, amelyet különböző színű kis gyűrűkbe tesszük, hogy ne cseréljük össze. Az abrosz közepére tegyünk kis kézimunkát, díszíti az asz­talt és könnyű mosni, vasalni. Mielőtt kimondjuk, hogy „kész az ebéd, tálalok”, még egyszer nézzük meg az asztalt, helyén van-e a só, kenyér, víz, fogpiszkáló, kés, villa, kanál, pohár. Ha kicsi az asztalunk, állítsunk melléje egy másikat tálaláshoz. Terítsük le az ab­rosszal, vagy szalvétával és a „kellékeket“ tálalókanalat, vil­lát, poharat, sőt kenyeret, vi­zet erre tegyük. Jó étvágyat a szépen terített asztalnál! nal Gitka ruhájának egyik szalagocskájáról fecsegni: helyes kis szalag. A színe is éppen illik... Gitka felé legyintettem. — Észrevette. — Talán siettek? — kér­dezte élénken. — Igen. Ifjúsági gyűlésre megyünk — feleltem. Rém sem nézett. Csak G’íkát figyelte éles. ' bíráló tekintetével. És csak moso­lyogtam. — Hát ez meg miféle új módi? Már fiatalasszonyok is járnak az,ifjúsági gyűlé­sekre? — pergett felénk s sok szemrehányó kérdés Én meg csak egyre moso­lyogtam. — Tudja Borcsa néném, ez új módi és hát Gitka csak. tudja mi a divat. . Kacagva siettünk tovább. Így csalódtam én Borcsa nénéfnben. De azért még most is dicsérem az eszem a szemem: mégis csak iól választottam, hisz Gitka nemcsak feleségem, de elv- társam, harcos társam is .... HAJDÚ ANDRÁS vagy vászonból. Ha tiszta se- < lyemből készítjük, ünnepélyes < alkalmakkor is viselhetjük. A < kis kerek gallér, puffos ujjak < és a bő szoknya fiatalossá te-1 szik. SUSOVÁ JITKA modelljei i

Next

/
Oldalképek
Tartalom