Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-07-16 / 28. szám

1933. július 16. ^í®(BEyE55ÜHK WOK RÓLA Már csak néhány vendért ült elszórtan az étteremben, ami- kxsr beléptünk. Etta hízásnak indult divert év körüli lövi-'' cér eletett elénk: — Szervusz, drága fiacskám, szervusz — ölelgette agipv kollégámat. — Mi van már azzal a cikkel1 Engem észre sem vett Ügy látszik, áldarássiá is foglal kötik *r gondoltam — s ezért örvend a kollegám üyen vés fogadtatásnak. Heiztet foglaltam egy üres asztalnál, s távolról éhezzem amint suttogva vitatkoznak. Kollegám minduntalan felém bökött fejével, s — amikor pincérünk tiszteletet sugárzó arccal asztalomhoz indült — Támkacsintott. — Üdvözlöm, kedves főszerkesztő elvtárs — kezdte ven­déglátónk pátosszal teli hangon. He tessék haragudni, hogy figyelem nélkül hagytam, de nem ismertem meg: Hiszen tet­szik tudni, annyi ember... — Igen, tudom, tudom — nyugtáztam meg, bár azt is tudtam, kegy még sohasem látott. — Csakhogy téved, mert én nem vagyok főszerkesztő — hárítottam el az engem meg nem ülőtő megszólítást. — Értem én, kérem alássan — súgta fülembe a beava­tottak bizalmasságával, s megveregette a vallómat. — inkop nito... Az ember így jobban meggyőződhetik mindenről, mintha tudják, hogy kicsoda. Sem igaz? — S kijelentette, hogy ma vedig az ő vendégei vagyunk. Tütakoeásunkm már oázfc annyit kért. hogy legalább bír­tál megvendégelhessen bennünket. — Köszönöm, nem szoktam bort inni — füllentettem, kocái sértés nélkül nvegmemgkiilfek a szíves vendéglátástól, Ntkí azonban eszébe sem- jutott ezért megsértődni. Buz­gón hordta asztalunkra a rendelt ebédet, mert „személyesen" akart minket kiszdgálni. Boy óra hosszat körülöttünk forgott minden. Mi voltunk a imdégiő s a Vincééi figüéfmesség középpontja. Nem lehet rossz főszerkesztőnek lenni — gondoltam — amikor „házi- áazdátok“ létrehívott: / Kedves főszerkesztő elvtárs, ha meg nem sérteném — kezdte — egy nagy kérésem válna Önhöz,.. Eme mindjárt gondtáhattmn volna, no de nem baj. Biz­tattam, ltogy csak ki vele. — A kottegéja nagyon jó barátom, hiszen tetszik látni, pertuk is vagyunk. Ugyanis ha erre jár, mindig itt ebédel s én szektám kiszdgáM. Ő már ismeri a munkámat, látja, hogy mi mindent megteszek én a vendégek megelégedésé­ért ..'. Figyelmes vágyók ...■ A vendég még ki sem mondja, mit kíván, én már teljesítem, — Fizetek, — hámozott az egyik asztaltól. — Ezért arra kértem a kdlegáját — folytatta oda sem figyelve — írjon rólam egy cikkel as újságba. Ö ezt meg is ígérte, de még eddig hiába néztem az újságokat — mert én minden, számot elolvasok kérem alássan ától zeitig — nem találtam bennük az ígért cikket. — Fizetek -— hangzott egy másik asztaltól is. — ÍS most azt mondta — folytatta, nyugalommal, öntőt függ, hogy a cikk megjelenhessek. Kollegámra villantottam, aki átlát könyökére támasztva, nimm pislogott felénk. (No várj, csak kikerüljünk innen!) — Jól van elvtárs, meglesz a cikk. Ön személyesen szol­gák ki minket, én is személyben írom meg a cikket — ígér­tem meg emberünknek, akinek most már ragyogott a szeme a boldogságtól. s még azt sem engedte meg. hogy kabátomat egyedül gomboljam be. Kikísért orz udvarra, s boldogan in­tegetett, dinikor autónk Kigördült, miközben bentrdl egyre türelmetlenebb hangok szűrődték kA: r— Fizetek: JAKAB ISTVÁN KERESZTREJTVENY 2 . 3 SÍ b 7 a 9 r L vi «t . tb ■n ■ z ■ * w~ Ti a aj & 22 Sö Jet t*» VÍZSZINTES: 10. Nagytaka­rítási művelet. 11. Ilyen hang­nak nevezik azt a hangbuüá- mot. őrn elvnek rezgésszáma másodpercenkn-H nem éri e’ a 20-at és ezért az emberi fül .iem hallja meg. És ilyen su­garaknak nevezik a láthatat­lan h&sugarakat. 1-5. Germá­nban vegyiéig, 16. A. N. 17. Milyenség! jelzi! a indítottja. 26. Bálna mássalhangzói. 21. Kossuth-díjas írónk. FÜGGŐLEGES: 1. Rangjel­zés. 2. Ti’tó szócska. 3. Ked­vesség, szépség. 4. A bújócska játék egyik részvevője. 5. Bol­dogult ... koromban — Krúdy Gyula bűbájos regi* ve. 6. F;iismerés egyik szeszes ital- 'a' kapcsolatban. 7. Lendület 8. Tetejét«. 9. T. S. 12. A 4. és 6. sz. meghatározásában má: írtunk róla. 13. Becézett nő név. 14. Beismerő. 18. OLS 19. Koséi- belseje. 20. b£Y 22. Létezik. 23. Benn a két szé’én! ct/í C (í'i/í t/t I?/ A král-hradcej vasúti raktár védnökséget vállalt a lohenicei gltsetek oltani PFSZ felett. Két gazdasági gé* oiiket javították ki. A szövet­kezetiek ezért nagyobb meny- nyiségú burgonyát adtak el nekik kilónként 0.30 fillérért, azaz saját árban Amikor elbú­csúztak egymástól arra kérték a védnökséget, hogy ne feled­kezzenek meg róluk. Azok va­lóban nem feledkeztek meg és a gépek javításáért 3.700.— koronát szóló számlával lepték meg a szövetkezetleket. — Ég, tűz van, gyertek se­— És beterveztétek ezt űzet erre a negyedévre? Svitavyban „Svitavy tíz éve” men kiállítást rendeztek. A ezógazdaságot csak egy tér- •u képviselte, amelyen 10 szál "lesz vo]t felrajzolva. — Mégsem feledkeztek meg rólunk! A jenisovcei EFSZ-ben már két éve húzzák a disznóól rendbehozatalát. Y te. _lr — Azt mondják, hogy a mi mezőgazdasági kiállításunk sze­gényes? Jövőre gazdagabb ksz! Majd 11 kalászt rajzolnak oda. — És ez, gyermekeim, é/ a disznóól úgynevezett papír­adaptációja. A felvásárlók nem állapodnak meg pontosan a parasztokkal, hogy mikor és hány állatot vesznek át. — Malacokat, borjukat, tyú­kokat vá-vá-vá-sárolunk! Meglátszik, hogy a tejcsar­nokban savanyút tejet adnak. NEUMANN JÁNOS •EPIGRAMMÁK Mese Épp most jött meg Nagyapa, S ni! Fején a Kalapja! Mi történt? — kérdi Joli S apó mesél: Képzeljétek Ma üres volt A troli! Ballada Az eíeszi öles rozsok ' közt Halva találták Kulák Benőt. A guta jele ült irigy arcán, íme, tanúság Isten előtt, Hogy az ő rozsa, — kisebbre nőtt! Idill Hajnal van, hajnal van, Ki a meleg ágyból, Hisz a vekker csengő, A fal mellett már szól! Ám a lusta sem rest, Neki rúg a falnak, Roppan az ébresztő, — S azután elhallgat! Epigramma Itt nyugszik egy hivatalnok. Abba halt bele, Hogy rádölt egy intézettlen Aktahegy — fele! Rapszódia Egy gondolat bánt engemet. Reggel, az ágyban hallni meg, Hogy a rádió arról cseveg: Végre, beállt a — nyári meleg! WOLF D. BRENNECKE: FUTBALL SZURKOLÓK A minap a villamosban Pistával, egy régi barátommal talál­koztam. — Hol élsz,' sohase látlak — mondtam neki kissé szemre­hányóan — Nincs idom, rengeteg a dolgom — felelte. Most minden -este előadok a szaktanuló otthonunkban. — Előadást tartsz. Pista ? . .. — Igen Többet kell törődnünk a fiatalokkal és főleg azzal, iogy mi érdekli őket. Ne tartsunk a fiataloknak száraz beszá­llótokat és csakis olyan tárgykörről tartsunk előadásoka:’, ami 'gázán érdekli őket. Es tudod ez nehéz dolog, nagyon a néz. Kiváncsi vagyok, tulajdonképpen mi érdekli a fiatalokat a leg- iobban. Tegnap például előadást tartót.am egy igen Jdö /erü kérdésről, mégpedig a következő tárgyról A futballjáték el­terjedése a tömegek aktivizálásának alapján. Óriási, és képzeld csak négy hallgatóm volt. Kint voltál vasárnap a kupa-mér­kőzésen? — Kupa-mérkőzés volt? — kérdeztem meglepetten. Pista úgy nézett rám, mintha most pottyantam volna az égből Hát hogyan lehetséges ez? Azelőtt vasárnap hat ökörrel se lehe­tett elhúzni a sportpályáról és ma még azt sem tudod, hogy milyen mécs volt vasárnap. — Hát így van ez, a fiatalokból kihal a futball iránti lel­kesedés ... — Ki nyert? — kérdeztem. Pista arca teljesen felderült. Idefigyelj, majdnem mi nyertünk, figyelj csak, elmondom. Három perccel a befejezés előtt, még l:l-re álltunk. Nyolc méterrel a kapu előtt volt a labda, a kapu üres, érted és most egy bomba gól. Tíz méterrel a kapufélfa alatt vágódott be a hálóba a labda. — Bocsánat, szólalt meg a mellettünk álló fiatal fiú. Első­sorban nem tíz méternyire, hanem csak tíz centimétemyire és a kapu nem állt üresen, hanem . .. — Pista egész belevörösödött. Elsősorban mindegy, hogy méter, vagy centiméter, mindenesetre mellette volt, másodsor­ban pedig a kapusnak híre-hamva se volt, harmadszor pedig mi köze hozzá, hogy én itt a barátommal mit beszélek! — Helyesen kell valamit elmesélni — vetette oda egy ma­gas nyúrga fiú. Az elvtársnak igaza van. Azért mégis csak volt egy gólunk. — Nem volt gól. — Gól volt. Pillanatok alatt két pártra szakadtak a villamos utasai és egyik túlorditotta a másikat. A villamosvezető kinyitotta az ajtót. Mi az, mi történt mit kia­bálnak? Még a csengetést sem hallani, mi történt? — Senki se figyelt rá. Pista most a villamos közepén, mintha egy láthatatlan labdába és láthatatlan kapuba rúgott volna. No ügye így volt — most közbelépett a kapus — nem volt gól. — Miről van szó? — kérdezi a kocsivezető. Megmagyaráz­zuk neki. — Gól volt — mondta. — Nem volt gól. Nézze, én megmutatom magának. Fogta a táskáját és mindnyájan leszálltak. Csak egy öreg anyóka maradt a villamosban, és örült neki, hogy helyhez jutott. Most már több mint tíz autó tülkölt a mi villamosunk előtt és egy hatalmas autóbusz. — Mi van? ordította a soffőr, nagy dühösen. — A sárhányó vége lesz a kapu, az én táskám lesz a labda. Te vagy az összekötő és most idefutsz. Én vagyok a kapus. No most rúgd a labdát a kapuba. Pista megpróbálta. Nem ment. A kocsivezető közbelépett. Most már vagy kétszáz ember feszülten figyelte a jelenetet. Odajött egy rendőr is és csendesen csak ezt mondta: „Gye­rekek ne állítsátok le a forgalmat, hiszen a járdán is játsz­hattok”. Az autóbusz vezetője félrehívta. a rendőrt és megmagya­rázta neki, hogy tulajdonképpen miről van szó. — Na és? — mondta a rendőr. Pech volt, ennyi az egész. A labda elcsúszott. Hiszen én láttam világosan, mert a kapu mögött volt szolgálatom. Száz ember lelkesen a rendőrnek adott igazat és a másik száz kétkedőén mosolygott. Lehetetlen, — kiáltotta a villa­mosvezető. Mégegyszer megmutatjuk, hol is van az az ember. Mi már Pistával messze jártunk. Gyere, menjünk gyalog — mondta Pista. Az anyukám rétest készít, pontos szeretnék lenni. Hiszen látod a villamos még el sem indult. Körülnéz­tem. Az utca csak úgy hemzsegett, mint egy hangyaboly. Gyere csak, hát miről is beszéltünk az előbb? Ja, igen, tudom már. Az előadásomról. Igen, négy hallgatóm volt. Ugylátszik már a fiatalok nem lelkesednek a futballért... A somorjai EFSZ-ben az el- január 1-től április 15-ig 98°/»-a választott malacoknak ez év elpusztult. — Mondja, meddig pusztul- — Ne féljen, már nem só­nak még a malacok? káig, ezek az utolsók. ÜJ FJCSAG - a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden s/Ombatrn Kiadja a Smen. a CSIS2 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratisla­va razskái 9. — Szerkeszti 6 szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József S/. i k. s7tfiség e- kiadóhivatal Bratislava PraJská M Telefon 227 17, 237-01 — Nyomja Merkantil *Elő izetés egy évre 30 — Kés. félévre 15— Kés — Terjeszti a postaszolgálat - Rendeléseket minden postahivatal és minder kézbesítő átvesz — Hitlapbélyeg n A-68585 engedélyezve Bratislava 2. Kerületi -ttgcdélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivatal Feladó és iranyitópesta hivatal Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom