Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-07-23 / 29. szám
■ A CSISZ SZLOVÁKIÁI KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINAK LAPJA -—........t-==-.~.= Bratislava, 1955. július 23. t Ara 80 fillér IV. évfolyam, 29. szám. Nyári teendők A forró lehetető nyár beérlelte a gabonát. A határ kombájnok, gépek zajától, hangos. Hány évszázad óta ontja ez a drága föld az erőt adó, életet jelentó kenyeret? Igaz, nem mindig annak termett, aki azt verítékével öntözte, termékenyítette. Most a vaskos kalászok megadóan hajolnak meg a gép előtt, melyet az ember teremtő munkája alkotott meg. A gép viszont megalkotóit segíti. Idén bő termés tesz. Ez pedig dolgozóink, mindenekelőtt is mezőgazdasági dolgozóink jó munkájáról tesz tanúságot. A termés betakarítása egész népünk ügye. A gabonatáblákon küzdelem folyik, hogy minél kisebb veszteséggel s mielőbb biztonságba kerüljön jövő évi kenyerünk. Ez a tény s ez az országos feladat határozza meg az ifjúsági szövetség pillanatnyi legfontosabb tennivalóit Is. A termés betakarítása, mezőgazdaságunk megsegítése — ez most a feladat. Egyaránt vonatkozik ez falusi, városi és üzemi szervezeteinkre. A termés betakarításában nyújtott segítség nem csupán azt jelenti, hogy brigádokat szervezünk a legégetőbb munkák elvégzésére. Az üzemekből brigádra ment dolgozók helye üresen marad. Ez a nehézség még akkor Is fennáll, ha a dolgozók szabadságuk idején jelentkeznek brigádra. Az üzem tervteljesítése ugyanolyan fontos, mint a termés betakarítása. Ezért szükséges, hogy az üzemben maradottak fokozott igyekezettel betöltsék a távollévők helyét Is. Ezen a téren mindenekelőtt a fiatalokra, s főképpen a CSISZ-tagokra hárul fontos feladat. Az ifjúsági szervezet nyári tevékenységét nagyban előmozdíthatják a különböző iskolákból, főiskolákból hazatért diákok, tanulók. A tanulók túlnyomó töb’bsége vidéken — falun tölti nyári vakációját. Jelenlétük, tevékeny részvételük fellendíti a falusi csoport munkáját. Az iskolában, az ottani közösségben és az iskolai csoport munkájában szerzett gazdag tapasztalatok alkalmazása friss vért visz a falusi szervezet tevékenységébe. Megtörténhetik, hogy a nyári szünidőre hazatérő tanulók nehezen találják meg az utat a helyi szervezethez. Annak ellenére, hogy ott valamikori iskolatársaik, ismerőseik, játszótársaik dolgoznak, a több hónapos, sőt több évi távoliét az akkori szilárd baráti, pajtási kapcsolatokat kissé meglazította. Itt a csoport vezetőségének kell segítenie. Fel kell őket keresni és be kell kapcsolni a munkába. Mint az eddigi évek folyamán általában, ez évben is sok tanuló vállalt munkát a nyári időszakra. Ez kettős haszonnal jár. A szellemi munkát végző ember számára a mozgás, a fizikai munka jelenti a legkellemesebb pihenést. Ezt maga a szervezet is megköveteli. Ugyanakkor anyagi előnyt is jelent. A nemzetgazdaság számára a tanulók nyári időszakban végzett munkája nagy segítség. Az aratás idénymunka, ahol minden egyes dolgozó munkája számít. Tudjuk, hogy a nyár folyamán a múltban is sok-sok, kisebb, nagyobb építkezésünkön segédkeztek tanulók. Ennek jelentősége akkor domborodik ki igazában, ha figyelembe vesszük, hogy építkezéseinken éppen a nyári idényben van munkáshiány. Ez annak következménye, hogy az ott dolgozók közül sokan bekapcsolódnak az aratási munkálatokba. Az építkezések nyári Idénymunkásai tehát végeredményben is az aratás meggyorsításához járulnak hozzá olyanformán, hogy más munkaszakaszokon sem lassul a munka üteme. Az ifjúsági szövetség feladata abban rejlik, hogy a tanulók ilyenirányú igyekezetét felkarolja, irányítsa és segítséget nyújtson nekik. A tanulók nyári munkájuk folyamán a különféle munkahelyeken közvetlen kapcsolatba kerülnek a munkás és paraszt fiatalokkal. Megismerik ezek munkáját, életkörülményeit, problémáit. Ez pedig az ifjúság egységének szilárddá kovácsolódását jelenti. A CSISZ nyári tevékenységét említve nem szabad megfeledkeznünk a pionirszervezetről sem. A csapatok, rajok munkája éppen nyáron a legszínesebb, leggazdagabb. A CSISZ mint „idősebb testvér” felelős pionírjaink munkájáért. A csapatokról éppen a nyári időszakban kell leginkább gondoskodni. Ekkor a gyermekek kevés irányítást kapnak az iskolától és a tanító elvtársaktól. A CSISZ felelőssége tehát fokozottabb. A pionírok munkáját úgy kell megszervezni, hogy az érdekes, vonzó legyen. Erre számtalan alkalom kínálkozik. Az érdekes munka tehet hasznos is: őrség a gabonatáblákon (tűz ellen), kártevők Irtása (ürgeöntés), gyógynövények, erdei gyümölcs gyűjtése stb. A táborozást, különféle kirándulásokat úgy szervezzük meg, hogy a pionírok közben megismerjék a környék történeiét, múltját és jelenét. A pionírokkal Végzett munkára úgy kell tekintenünk, hogy szervezetünk jövő tagjaival foglalkozunk. S jó pionírokból jó CSISZ-tagok válnak! A kultúrmunka természetesen a nyáti időszakban sem szünetel. A nagy munkafeladatok ebben nem jelenthetnek akadályt, sőt sok esetben éppenhogy erre alkalom nyílik. A kultúrmunkát is összhangba kell hozni munkahelyünk feladataival. Az aratás befejezése, a gabona beadása, a termény szétosztása a szövetkezeti tagok között — mind-mind kiváló alkalom kultúrtevé- kenységre. Ezek a kultúrműsorok legyenek összhangban a helyi viszonyokkal, eseményekkel és fejezzék ki dolgozó népünk örömét a jól végzett munka felett. összegezve a fentieket, a CSISZ tevékenységének a nyári időszakban gazdagnak, sokoldalúnak kell tennie. A nyári munkaidény ne akadályt, hanem ösztönzést jelentsen. BÄBI Utunkba állt a hegy Utunkba állt a hegy. — A hegyet általtörjük! — S megmozdult kilenc tábor a legjobbak álltak elő, legjobbak a legjavából. Gyakorlott, régi mester, Szakértő nem vállalta. — Zsákutca ez! Nincs kiír S elvállalták tizenhét, tizennyolcéves fiúk ... S egy hónapon át dörgött, füstölt a hegy Elrobbant ezer akna. Útján megállt a nap, úgy meredt az omló sziklafalra... \
