Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-25 / 25. szám

K 1955. június 25. g&^nmsvm — Miért sírsz fiacskám? — Anyu azt mondta, addig várjak, míg egy autó át nem megy és én arra várok. Számolni... számolni... Nem elég.1 A kerületi értekezleten megállapították, hogy egyes járá­sok még most sem teljesítették a szervezési tervet. Tehát folytatni kell a tagtoborzást. A szervezeteken kívülálló fia­talok érdeklődését fel kell kelteni a szervezeti élet iránt. ■ Vázolták a lehetőségeket is: A CSISZ csoportok rendezzenek gyűlést a kívülálló fiatalok számára. Szervezzenek közös ki­rándulásokat ezekkel a fiatalokkal. Beszéljenek velük egyen­ként, győzzék meg Okét, hogy a CSISZ-ben van a helyük... és így tovább. Végezetül pedig közölték a járási' titkárral: arra számíta­nak, hogy a következő negyedév folyamán 500—520 új taggal nő majd. a járásban a szervezett ifjak létszáma. A titkár elvtárs a végrehajtandó feladatok hosszú sorába be is írta: 520 új tagot szerezni!!! — A három felkiáltójelet a nagyobb nyomaték kedvéért írta oda. Hazatérve tervezgetni kezdett: .52 helyicsoportunk van. Át­lag tehát minden csoportnak 10-10 új tagot kell szerezni. Figyelembe kell vennünk azonban a helyi viszonyokat is. A kisebb falvak csoportjai szerezzenek csak 8 új■ tagot, az is jó lesz. A nagyobb falvakban azonban lehetőleg 15-15 új ta­got kell szerezni. Számolnunk kell azonban az instruktorok gyengeségével is. Fiatal káderek, tapasztalatlanok. Ha így szabom ki a feladatokat, talán , még 50 %-ra sem teljesítik a tervet. Kellene tehát nyolc, illetve tizenöt. Legyen akkor tizennyolc, illetve huszonöt. így ha csak félmunkát végeznek majd, akkor is teljesítve lesz a terv. A járási értekezleten meg is beszélték a tagtoborzási fel­adatokat. Röviden utaltak a lehetőségekre is. Csák éppen, hogy felemlítették. Jobbára inkább a tagtoborzás verseny- szerű megszervezéséről beszéltek. Végezetül, kiosztották a feladatokat. A kisébb falvak instruktorai tizennyolc, a na­gyobb falvak instruktorai huszonöt új tag beszervezéséről gondoskodjanak. Az instruktor hazatérve tervezgetni kezdett: KÍsparittyás 18, Hidasfalva 25, Nagykeszeg 25. Tehát össze­gen 68 új tagot kell szervezni. Meg is lesz.. s ha... igen, ez egy nagy Hal Vagyis, ha teljesítem a tervet. De még versenyszerű is ez a tagtoborzás! Legyen tehát emígy: Kis- parittyás 28, Hidasfalva 35, jiagykeszeg 35. Ami biztos, az biztos. így biztosan teljesítve lesz a terv... A helyi csoport vezetőségi ülésén az instruktor elfelejtette vázolni a szervezési lehetőségeket. (Minek azt elmondani? '— gondolta.) Jobbára csak a tagtoborzás versenyszerüségéről beszélt. Végezetül közölte, hogy Kisparittyás helyi csoport­jának a terv szerint 28 új tagot kell szerezni. Aztán rohant az autóbuszhoz, hogy még az esti járattal hazamehessen. A vezetőség magára maradt. Elkezdtek tervezgetni: 28 új tagot kellene szerezni, igenám, de tagtoborzási verseny van. Ha már verseny, jó lenne megnyerni. Tehát legalább 30—35 új tagot kellene szerezni. Fontolgatták a lehetőségeket, de nem sokáig, mert Farkas Jancsi kijelentette: Ez kész lehe­tetlenség! Ennek nyomán aztán heves vita támadt, hogy szégyen'ide — szégyen oda, de határozat nélkül zárták be a vezetőségi gyűlést. Kisparittyáson nem is foglalkoztak többet a tagtoborzás problémáival. Kis Dani, Balázs Ferkó, volt pionírok kérték a felvételüket, hát felvették őket. Kompos Gyurkát pedig „meggyőzték" hogy ideje lesz belépni, hisz novemberben már bevonul katonának. Több új tagot nem is szereztek. Azóta az instruktor haragszik a kisparittyásiakra. A já­rási titkár pedig a kisparittyásiakra, meg az instruktorra. E sorok írója pedig mindazokra, yikik számolni talán jól tud­nak, de elfelejtik azt, hogy a mozgalmi munkánál minden­féle számolásnál többet ér a bizalom. HAJDÚ ANDRÁS Barátom, a motoros Együsyű, vagy fecsegő ? Egész normális alak, mindad­dig, míg motorzúgást nem hall. Ilyenkor megrázkódik, szemei szikrázni kezdenek és fülel a hang felé, mint huszárlö a trombitaszóra. A megjelenő gé­pet aztán sóvár nillantásokkai megragadja, nyomon kisért, mi­közben kéjesen csettintget a nyelvével. Legszívesebben talán elnyelné. Neki egy öreg motorja van, Viharvert, jobb sorsra érdemes, beteg jószág szemre. De csak szemre és míg barátom rá nem ül. Mert ha ő megnyergeli, egyszeribe táltossá válik. Fel­bőg, szárnyai nőnek és csöröm­pölve előreugrik, hogy szédítő sebességgel ragadja lovasát ár- kon-bokron keresztül. Barátom sokat mesél a ka­landjairól. Tudod, hogy megyek én — magyarázza lelkesen — mint a villám! Én ám nem állok meg holmi tyúk, vagy liba kedvéért ám! Én aztán nem! Egyszer két falu lakossága kergetett vasvillával, mert vagy harminc libát elgázoltam. Persze ellóg­tam! Ne mond — álmélkodtam — csakugyan ? Ez még semmi — dicseke­dett — egyszer megyek a Malom utcán, szedem a kanyart jó hatvanassal, érted? Hát egy gyerek nem elémlép á járdáról. Nyomom az előféket, nyomom a hátsót, blokkolok... a gye­rek persze a kerekek alatt... röpülök vagy öt métert. Felug­rok, zúg a fejem, mint egy méhkas, megyek a gyerekhez. Hát az fekszik a porban és vi­sít! Megfogom a gallérját, fel­emelem őt és jól megrázom. Az anyád — mondom neki — kellett a motorom alá futnod? Te buta tacskó! Persze tárgyalás lett a do­logból, de megúsztam. A kö­lyök volt a hibás, nem én! Ilyen és hasonló hőstörténe­tekben barátom kifogyhatatlan volt. Közben persze állandóan unszolt, hogy üljek fel a mo­torjára, mögéje. Hogy majd ő megmotoroztat! Nem rajong­tam különösképpen a dologért, de. addig ostromolt ellenállha­tatlan érveivel, -míg megtörtem. Felültem mögéje. Megtanultam imádkozni. Nem gázoltunk el senkit, csak egy teleíonoszlop súrolta a combo­mat. Járj józanabbul — intettem őt — mert egyszer megjárod. S különben is veszélyezteted a közbiztonságot. Ugyan — nevetett, mit tudsz te? Ez a nagyszerű, szágulda­ni, mint a szélvész és élvezni, hogy ugrálnak előlem a pasik. Néhány nap múlva megyünk gyalogosan az utcán. Ő egy he­lyen lelépett a járdáról az út­testre. Abban a pillanatban hajtott arra egy kerékpáros és a kormány megütötte hősünk­nek a könyökét. Barátom, a motoros elkékült a dühtől. Nem tud szabályosan közle­kedni — üvöltötte — maga vigyázatlan! DUBA GYULA (rp V y Parancsba adom A kerületi instruktor: — Hogy álltok a tagtoborzással? A járási titkár: — Még ezideig ezen nem, gondolkodtam, Ezt a jövő hétre terveztem.­Bátortalan han­gú levelet kap­tunk Galambos E. olvasónktól. így ir: — Egyszerű fa­lusi szülOk gyer- ( \ \>u meke vagyok. Sok dologban tanács­_tálán vagyok. és " 1 ”T' —xgyakran úgy' ér­zem, hogy nem tudok egyedül dönteni> egyes problémákban. Abban pedig, hogy ismerőseim véleményét kérjem, visszatart zárkózott természetem. Ezért úgy határoztam, hogy ifjúsági sajtónk szerkesztőségé­hez fordulok válaszért, abban a kérdésben, hogyan viselked­jek társaságban. Nem akarok feltűnő lenni, de azt sem aka­rom, hogy együgyűnek tartsa­nak: KEDVES ELVTÁRSNŐ! Komolyan megfontoltuk min­den sorodat. Jól tetted, hogy hozzánk fordultál tanácsért. A mi feladatunk, hogy segítsünk munkátokban, nehézségeitek­ben és ha a helyzet úgy kí­vánja, személyes ügyeitek meg­oldásában is. A te problémád sok fiatal leány közös problé­mája. Ezért úgy határoztunk, hogy a sajtóban válaszolunk leveledre. Nagyon ellenszenves jelen­ség az. amikor táncmulatságon, vagy egyéb összejöveteleken állandóan csiripelő kislánnyal találkozunk. Az ilyen lányok szeretnek a társaság központ­jává válni. Ezek a sokat fe­csegd kislányok, maguk sem tudják, hogy mindez mennyire visszataszító. Igaz, férfiúink nem szívesen társalognak az olyan lányok­kal se, akik szégyenlősek, meghunyászkodva bújnak a sa­rokba és csak akkor beszélnek, ha kérdezik őket. Az ilyen lá­nyok társaságát a legtöbb fiú elkerüli. Hogyan viselkedjünk tehát, hogy a két út között megta­láljuk a középsőt? Mindeneset­re a legfontosabbak egyike, hogy egyszerűek, őszinték és természetesek legyünk. A mai Hiúságnak sok a közös ügye. A mindennapi életben sok be­széd-téma van és könnyen meg lehet indítani a társal­gást. Mondjuk el őszinte , a véleményünket, nézeteinket, de ne legyünk türelmetlenek, ne vágjunk más szavába, mert ez nagyon ízléstelen dolog, hanem hallgassunk meg figyelmesen másokat is. Sok fiatal lány feszélyeztet- ve érzi magát a társaságban, amikor nem tud hozzászólni a vitához. Az ilyenek egy része egyszerűen félrevonul. Persze vannak olyanok is, akik palás­tolni igyekeznek azt a jelen­séget, hogy nem értenek egy vagy más dologhoz. Az ilye­nek elObb-utóbb nevetségessé válnak. Ezért ne hallgassuk el, mondjuk meg Őszintén, hogy nem értünk ehhez a témához. Ez mindenkor jobban fest, mintha csacsiságokat beszélünk össze. A fiúkat kellemetlenül érin­ti az is, ha példáid munkájá­ról, munkaeredményeiről be­szél és észreveszi, hogy a le-* ányt untatja a dolog. Ezért ne vágjunk unott arcot, ne mu­tassuk, hogy nem hallunk szí­vesen egy vagy más témáról, amelyről partnerünk lelkese­déssel beszél. Legyünk mindig vidámak, kedvesek és mosoly­gósak, akkor is, ha olyan tánc­partnerünk kér táncra, akit nem akarjuk, hogy udvaroljon.■ Ha mindenkihez egyformán vi­dámak és barátságosak le­szünk, közkedveltekké válunk a társaságban, mindenki sze­retni fog és sohasem kell attól félnünk, hogy a táncmulatsá­gokon esetleg petrezselymet kell árulnunk. Horgolt terítő Bármilyen nagyságra csinál­ható. Anyaga lehet horgolócér­na, vagy vékony gyöngyfonal. Az eredeti nagyságú részről könnyen ledolgozható. A terítő középen kezdődik, az egyes csillagokat körbe összehorgol­juk, amíg a terítő kellő nagy­ságát elérjük, azután készítjük a csipkét — levegőszemmei körülhorgoljuk. A járási titkár: (Még aznap) — Minden CSISZ járási dolgozójának parancsba adom, hogy gondolkozzon a tagtoborzásról. A legjobb gondola­tot íelküldjük a kerületre. HAZA, HAZA.., ¥ Doboz (Békés) Ha* za, na* za, ba • za, ba za már. ft =i —«1 Mert a pl - ros haj • nal ha - .sad már. Szép a pi-ros baj - nal, csu-haj, a* ra-nyos, A terítő leszámolható mintája Es * te csó- kol - lak meg, de nem most. 2. Jvíért is nem termettem búzának? Aratáskor learatnának. Ellene vagyok a babám anyjának, Nem hagy szeretni a fiának. tfoudotfmfb a iéüe Cseresznye: A hibátlan, nem sérült cse­resznyét szárától megtisztítjuk, megmossuk, majd ruhával lé­szárítjuk. Egy liter vízhez 40 dkg cukrot számítva, szirupot főzünk. A megmosott és leszá­rított cseresznyét tiszta üvegbe rakjuk és hidegen ráöntjük a cukorszörpöt. Ezután erősen lekötözzük és kigőzöljük. A gő­zölés Vi literes üvegnél 9—10 perc, 1 literes üvegnél 10—15 perc a forrástól számítva. ŰJ IFJÜSÄG - a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Sment a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Bratisla­va, Praíská 9. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke József. — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava Prazská 9. Telefon 227-17, 237-01. — Nyomja Merkantil n. v nyomdája. Előfizetés egy évre 30 — Kés, félévre 15.— Kés. — Terjeszti a postaszolgálat. — Rendeléseket minden postahivatal és minder kézbesítő átvesz. Hirlapbélveg engedélyezve Bratislava 2. Kerületi engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivatal. Feladó és irányitöpcstah.vatal Bratislava 2. A-68519

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom