Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

4 1955. május 2*. TtJ.rJßiis4sL A tizedik szabad tavasz — mind­amellett, hogy az időjárás kicsit mos toha hozzánk — újabbnál újabb rtun- kasikereket szült. A kongresszusi fel­ajánlások teljesítése, a falu szépítési akció, dolgozóink alkotó vágyának hazaszeretetének bizonyítéka. A haza fogalma mind világosabbá válik s ma már széles tömegek érzik, hogy e szó magába foglalja a jövőt, a békét, te­hát biztosíték óhajaik valóra váltá­sára. Ennek a bizalomnak s jövöbe- bízásnak tükre, hogy épp ezekben a napokban, a varsói konferencia hatá­rozatának megismerése után, ország­szerte újabb felajánlások, kötelezett­ségvállalások születnek. A gyárak, bá­nyák munkásainak hangja mellett uind élesebben csendül a falu, a ta­nyák lakóinak szava: több húst, tejet, s tojást adunk! Íme, _Mi fiatalok, akik majd a jövő tej­színéből a legtöbbet élvezzük, kell, hogy méltóan résztvegyünk ennek építésében is. Az ifjúság helytállása, a határszél benépesítése, brigádok ifjúsági munkacsoportok szervezése, a tavaszi munkákban elért nagysze­rű eredmények, tanúbizonyságai az új nemzedék erejének, az ügy iránti odaadásának. Most, hogy a tavaszi munkák újabb szakaszához értünk, elindult egy széles mozgalom, mely­ben a falu, a földműves ifjúság sza­vát halljuk: többet, jobbat a hazá­nak. Tíz évre volt szükségünk, hogy a „hazaért” a gondolattól, a szón s hangos kijelentéseken keresztül ilyen tettekig jutott. Tíz tavasz, a termé­szet tízszeri újjáébredése kellett ah­hoz, hogy a gondolat gyökeret verjen a mezők, a falu, a majorok fi ital gazdái szívében s egységes tettekre serkentse őket. Az ügy, a holnap épí­tésének kérdése, az ifjúság ügye lett A szövetkezeti gondolat terjesztői, a közös vagyon védelmezői között mind több és több ifjút találunk. Ez nem a. véletlen műve, hanem a szövetség áldozatos, nevelő munkájának eredmé­nye. Az ifjúsági szövetség, melynek soraiból kitüntetett dolgozók, munka­érdemrendek viselői, élmunkások sza­zai kerültek ki, biztosíték, hogy if­júságunk a jövőben még növeli, sok­szorozza eredményeit. Még az örökké hitetlenkedők, a rosszmájúak is elismerik, hogy ilyen nagyarányú megmozdulás még nem voit észlelhető a földműves ifjúság táborában. Szövetségünk ezen rété­« ge hatalmas erőt rejt magában, s ez az erő most bontakozik ki. kap szárnyra. A fiatalok vérében rejtőző nemes tulajd nságok közűi a .kü­lönb vagyok mint Te" éppen a ca- rasztfiatalok, a puszták, a völgyek né­pének gondolatában, ereiben faszül legjobban. Ez az izzó, örökké kitörni készülő érzés — melyben legtöbbször jókora büszkeség is tanyázik, — he­lyes irányítás mellett csodákat művel Tanítani, segíteni, nevelni. E rövid há­rom sző kijelöli számukra munkájuk útját, célját. Erinyi volna az első te­kintetre ... S a többi? Bizony a ne­hezebb fele az tireátok vár, ifjú ba­rátaim! Nézzük meg csak így közö­sen, mi mindent kel Itt tenni. Traktoros vagy ? Tudom, tavaly is versenyeztél, úgy Ismered a géped, mint a tenyered. Géped át van ja­vítva, bírja a munkát s Te már ma­gadban előre latolgatod az eshetősé­geket. De csak magaddal törődsz. Nem veszed észre, hogy a barátod minden reggel bajlódik a begyújtás­sal, miközben is sokszor megáll, s néha órákig keresi a hibát, amit Te két perc alatt megtalálnál. Fiatal e'sö- éves traktoros, de hozzátok tartozik Vállalt már valaki védnökséget fe­lette? Miért? Cselekedj hát addig, míg nem késő. Minden perc lemara­dást, veszteséget jelent. Fejő vagy? Azzal érvelsz, hogy ne­ked egyedül kell dolgoznod, nem le­het itt senkivel közösködni. Magad etetsz, fejsz, s munkád eredménye a naponta emelkedő vagy csökkenő tej­hozam. Igazad van. Ezen nem vitat­kozom, nálad a literek beszélnek, ezen a téren igazán nem segíthet neKed senki De ha körülnézel az Istállóban, csupa idős bácsikat látsz. Nem /'bb volna fiatalokkal dolgozni egy közös­ségben ? Szerez magad mellé egy jó- barátot A fejőgépek itt porosodnak a raktárban, s ha már kette“ beszél­nétek. lehet hogy sikerülne megtörni az öregek makacsságét Hogy nem éri meg? Kérdezd meg az udvardia- kat Mióta géppel fejnek, a nyolcvan tehéntől húsz literrel fejnek többe* naponta. Sertés- vagy baromfigondozó vagy': Ne hidd azt, hogy ha megszerezted a kis selyemzászlőt. ezzel koronát tettél eredményeidre. Nézzél csak szét munkahelyeden, találsz még ott javítani valót. S ha már :gazán sem­mi se volna, akkor biztosan akad egy szabad délutánod, kezdjél hát ezzel valamit. Látogasd meg a szomszédos szövetkezet farmját. S a többiek? A nagy zászlóért va­ló küzdelemben mindenki résjztvehet. A legnagyobb s legszebb zászlót csak közösen, szervezetten lehet megsze­rezni. A piros selymet rövid mondat díszíti: A legjobb falusi szervezet. Ezért mindannyian küzdhettek s az a kis közösség kapja meg, mely mint den téren a legtöbbet ad a nagykö­zösségnek, a hazának, a népnek. E napokban megtörtént az első ki­értékelés. A kis zászlócskák már ott lengenek a traktorokon, a legjobb fe­jők, sertés- és baromfitenyésztők ke­zében. Járásonként egy ifjúsági trak­toros brigádközpontban és egy falusi kultúrházban a fiatalok némán kö- rülállnak és alaposan megnézegetnek egy nagy selyemzászlót. A zászlót tisztelet és megbecsülés övezi körül A hátramaradottak mint célra tekin­tenek felé, mert tudják, hogy a meg­becsülés jelvénye mögött meghúzódik az igazi érték — ezért jár a tiszte­let — egy egyén, vagy közösség be­csületes munkája, meiynek gyümölcsé­ből mindannyian részesülünk. Ezért övezi körül különös tisztele* a zászló gazdáját, mert társadalmunk­nak az a legmegbecsültebb, legérté­kesebb tagja, aki a legtöbbet nyújtja a közösségnek. Hogy földműves if- jaink ilyen tagokká akarnak válni, e. t bizonyítja jelszavuk: Többet, jobbat a hazának! CSETŐ JÁNOS A bratlslavai kerület gépállomásai diszpécser­iéinek versenyében Né­met Irén, a galántai gép­állomás diszpécsere áll az első helyen. Már ötö­dik éve dolgozik a gép­állomáson. Eleinte a ter­vezésnél dolgozott, majd később az irányításhoz került. Szoros kapcsola­tot tart fenn a brigád­központokkal Reggelen­ként összegyűjti a jelen­téseket s az illetékes helyre továbbítja. Szere­ti foglalkozását s mun­káját kitűnően végzi. ...van szeretem traktoros“ C hebbOl Marianske Lázne felé széles tiszta aszfaltút vezet. A májusi esd éjjelen át lemosta és a reggeli éles szél felszántotta. Már alig venni észre, hogy esett, csak a földek színe lett sötétebb és az út­menti almafákról a szél iti-ott le­fújja az éjjeli eső maradványait. Széliében és hosszában is az ország­határ felé húzódnak a drozitini föl­dek. A Drozitin nevű telep, melyet legújabban Okrouhlának neveznek keskeny völgyben fekszik, részben pedig az aszfalt melletti síkságon. A határ felől szürkés felhőket kerget a szél. Amikor a puhái brigádmun­kások DroHtinba jöttek, ezek a föl­dek még nem zöldeltek. Itt még a tél sáfárkodott és a hó uralkodott. A vetőmag a magtárban feküdt, de a brigádmunkások találtak munkát és kiválasztották a vetésre való bur­gonyát és az erdőbe jártak. Tisztí­tották az erdőt, fát hordtak az álla­mi gazdaságba. Sok-sok kiszáradt fát döntöttek le az új gazdák. Szépek a határmenti erdők, sűrű erdőségek, csakhogy el vannak hanyagolva. De ezentúl már máskép lesz. A fiatal gazdák becsületesen gondozni fogják az erdőket is. A huszonnyolc tagból álló brigádot egy sárga négyszögletes épületben helyezték el. Valamikor iskola volt. A fiatal gazdák új otthonának bejá­ratát két hatalmas, virágzó fa őrzi. Szemben a szépen bevetett tavaszi­akra fiatal brigádmunkásnOk vedrek­ből műtrágyát szórnak szét. Kedé­lyes csevegésüket és csipkelődésüket elhozza felénk a szél. Valahonnan a gazdasági épületek felül előkerül egy hatalmas hernyótalpas és megáll az étterem előtti pázsiton. Az étterem ablakában, fehérben megjelent a sza­kács, kidugta a fejét és az időjnrárt kémlelgette, majd újból eltűnt. Né­hány fiatal leány a földek felé igyekszik. Egyesek még ósak most az úton fejezik be a tízórait. Majszol- gatják a zsíros kenyeret és befordul­nak az árpaföld felé. Jozo Prekop és Miro Hrad szánta­ni kezdtek, de meggondolták magu­kat. A salajnai földek messze esnek innen, közvetlenül a határon feküsz- nek és mire odaérnének már öreg este volna. Meg hát üres gyomorral a munka sem megy ám. Előbb hát megebédelnek és csak aztán indul­nak. Az ugar, amelyen most szánta­nak, a salajnai földekhez tartozik. A drazetiniek vállalkoznak rá, hogy majd felszántják, ha nekik nincs rá emberük. Ami azt illeti, éppen elég, 150 hektár. A felét értékes vegyes takarmánnyal vetik be, az lesz csak a takarmány! Jozko Prokop, a trak­toros. Nem is hinnétek el, hogy ez a napbarnított arcú bátor fiú tamsz óta mennyit végzett. Hej, bizony hány éjjel nem aludt, amikor eljött a tavaszi munka. Iparkodni kellett. Megtörtént, hogy egy meghosszabbí­tott műszak alatt 15 hektárt is fel­szántott. Korához képest valóban férfias teljesítmény. „Hernyótalpas, ez már aztán ne­kem való. Méghozzá, az ilyen, úgy megy vele a munka, mint a karika- csapás, dehát aztán ember legyen a talpán, aki vezeti!" — mosolyog ma­gában és huncútul Mirko Hradra pis­log, aki valahonnan Jicin vidékéről került elő. Lehet, hogy Jozo Rus- náknak, a mechanikusnak szólt a mosolya ... Belenéz 0 a májába, meg a zúzájába ennek a vasszörnyeteg­nek, hányszor ott fúrt faragott már a belsejében. Most gépjavító, de egy titkos vágyat melenget. „Nekem is ígértek már gépet, e napokban mar hozzák is." Senki se nézheti rossz szemmel, mindenki csak örül majd, ha a kor- inány mellé ül. Büszkén, megelége­detten, örömmel, lelkiismeretesen, a legnagyobb felelősség tudatában. * * * Kokoska Gitka, a második munka- csoport vezetőnője a répaföldek felé tart, igazán ing teremtés. Ugylátszik már születésénél fogva ügyes. Kü­lönben itt a brigádosok ápolónője. Gitka kötöz, mg, ken, ápol. Mindent érzéssel, finoman. Janik Katka, már kevésbé beszé­des, mintha egy kissé szégyenlős is volna, ö a második munkacsoport legjobb munkásnOje. Igaz, most jön csak a munka java. Három hektár Munkában a növénygondozók A sorátvágó gépek jelentősége napról-napra nő Az érsekújvári határban Győri Ferenc (a képen az első) és Svec Gyula traktorosok egy 37 hek- táró' naoraforgő tábla á'vágásán dolgoznak. A napraforgót közönségesen vetették el, de a sorok átvágásával a növényzet négyzetes sorrendbe ke­rül, így lehetővé válik a sorközök kétirányú megművelése. Ez a munka alapos felkészültséget és hozzáértést követel, mert nagyon kell vigyázni a 70 centiméteres sorközök betartására. A gép oldalán sorjelző van elhelyez- ve, ami pontosan mutatja, merre kell a traktort irányítani. Nyolc órás műszakban gépenként 8—10 hektár területen végzik el az átvágást. Az ed­digi kísérletek azt bizonyítják, hogy a sorvágó gépek a cukorrépánál is használhatók. Ez az új módszer lényegesen megköntfyíti majd a növény­ápolási munkák elvégzését. Segítsünk a gép- és traktorállomás üzemi szervezeteinek Két-három évvel ezelőtt csak rit­kán került szőba a felsőszemerédi gép- és traktorállomás üzemi CSISZ- szervezete. Ha mégis 1 eszéltek róla, akkor a beszéd nélkülözte a dicséretet. Ügy látszott, lehetetlen megteremteni a szervezeti életet a gépállomáson és ami ezzel együtt jár, a fiatal trak­toristák, kombájnosok jobb munkára serkentését. Bár nincs arról szó, hogy a felsőszemerédi gépállomásnak eddig nem voltak jó traktorosai, vagy kom- bájnosai. De több is lehetett volna, ha nagyobb lett volna a szervezett­ség, jóban működött volna a CSISZ- szervezet. A helyzet más fordulatot vett, ami­kor Jámbor József lett a CSISZ Ipoly­sági járási bizottságának vezető tit­kára. Saját maga is gépállomáson dol­gozott a kékkői járásban és akkor sem szakadt el a traktoroktól, amikor Ipolyságra került járási -titkárnak. Most már a feladata azzal is bővült, hogy a traktorosokról is kell neki gondoskodni, nemcsak a traktorról. Feltette magába, hogy rendbehozza a felsőszemerédi gépállomás CSISZ üze­mi szervezetét. Először is a gépállomáson kereste meg a kapcsolatokat, olyan fiatalokra támaszkodott, akikről gondolhatta, hogy segítenek neki. Sokszor láto­gatta a gépállomást és segítséget nyújtott az ottani fiataloknak ahhoz, hogy jő vezetőséget válasszanak az üzemi szervezet élére. A jő vezetőség persze még nem csinál nyarat a gépállomáson. Gondol­ni kell a traktoros brigádközpontokra is, mert a vezetőség a gépállomáson lehet bármilyen összetételű, állhat cukorrépával is meypróbálkoztak és két hektár takarmányrépát is elve­tettek. Nemsokára jön a kapálás, a sarabolás, lesz itt munka bőven. Mindent rendjén elvégeznek. Most, hogy már elvetették a répát, más munkacsoportnak segítenek. A fiúk­kal együtt Salajnába mennek zabot vetni. A kalászosokról a harmadik munkacsoport gondoskodik, Mirko Zubek vezeti őket. Bizonyára hálá­sak lesznek a segítségért. Saját ter­vüket már túlteljesítették, a répa- j Idei már terven felül vállalták, igazán dicséretreméltó vállalkozás. Hej, így van ez ám. Fiatal szorgos kezek, munkakedv, ez tartozik a jó brigádmunkáshuz. így. bizonyítják be igazi hazaszeretetüket. Fiatal munkáskezek! Aranyba kell foglalni tetteiket és forró szívvel énekelni róluk. Tarába Jozko, karcsú jól megter­mett puhái fiú, a drozetini brigád vezetője. Most gondterheltnek néz ki, pedig tud 0 jókedvű is lenni: Az ilyen kollektíva örömet szerez, a munka jól megy és az „arany" egyre nO a földeken. Alkonyaikor a salajnai határban a szél vidám dalt kapott a hátára: „... van szeretőm traktoros, de azt senki sem tudja...” Kokoska Gitka és Janik Katka hang­ja csengve száll a salajnai földek fölött, végig simítja a csírázó vetést, a barna hantokat a zakatoló traktort, — de parlagot már nem talál. EU BOR BATOVSKY jől dolgozó fiatalokból, ha a brigád­kai a tennivalókat afelől, hogy miként marad a gépállomás .teljesítménye. Hogy jó, vagy rossz a gépállomás, az a traktoros brigádközpontokon dől el. Ezért ki kell építeni a gépállomás üzemi szervezete vezetőségének a legszorosabb kapcsolatot a traktoros brigádközpontokkal. Jámbor József ezért sorba látogatta a brigádközpon­tokat', megbeszélte az ottani fiatalok­kal a tennivalókat affelől, hogy mi­ként lehetne a brigádközpont első a járásban. Persze, hogy a fiatalok kaptak az alkalmon, örültek, hogy valaki már törődik velük, mindent elkövettek hogy elsők lehessenek, hiszen ez több keresetet és több, jobb munkát is eredményez. Ahol lehetőség volt, például Lisón, ifjúsági brigádot szerveztek. Az if­júsági brigád az üzemi CSISZ-szer- vezetnek is felelős a működéséért és az üzemi szervezet törődik vele, hogy a brigád a lehető legjobb teljesít­ményt nyújtsa. így történt meg, hogy az Ipolysági CSISZ traktorosbrigéd 105 százalékra teljesítette a tavaszi tervet és az agrotechnikai határidőt pontosan betartották. Pál József, a brigádközpont legjobb traktorosa pedig több mint 200 százalékra teljesítette a teáhárulő munkafeladatokat. Nagy változást jelent ez a felső­szemerédi gén- és traktorállomás éle­tében. Amióta a CSISZ-szervet haté­konyabban kezd dolgozni, azóta a gép­állomás előbbre • került, nagyobb se­gítséget tud nyújtani a szövetkeze­teknek és az egyéni gazdálkodóknak. Biztos nem mindegy az egegi szövet­kezetnek sem, hogy milyen a trak­torosbrigád, amely neki dolgozik. Bár az egegi brigádközpont eddig sem volt az utolsók között az ipolysápi já­rásban, mégis, mióta az üzemi CSIS71- szervezet jobban dolgozik, azóta meg­javult a brigádközpont teljesítménye is. Jobb és több munkát végeznek. Természetes, hogy Így segítik a szö­vetkezetei. Az ipolysági szövetke :tt példájából láthatjuk, milyen fontos, hogy a CSISZ járási bizottsága necsak véd­nökséget vállaljon a gép- és traktor­állomás fölött, hanem segítsen is az üzemi szervezetnek. A segítség azon­ban ne abból álljon, hogy agyonláto­gassák a gépállomást, és körlevelek, határozatok özönét zúdítsák az üzemi szervezet vezetőségének nyakába. A gépállomást is látogatni kell ugyan, a problémákat is meg kell beszélni az üzemi szervezettel, de a brigádköz­pontokkal is szoros kapcsolatot kell fenntartani a járási titkárnak, ha va­lóban segíteni kíván a gépállomás üzemi szervezetének. A kapcsolatok fenntartása pedig abból áll, hogy öt­leteket adjon a brigádközpontnak a munka megjavítására és segítsen is ezt megszervezni. Ezáltal megjavul a gépállomás teljesítőképessége és jobb munkát végeznek a traktorosok a szövetkezetekben. b. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom