Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-05-28 / 21. szám

4

1955. május 2*.

TtJ.rJßiis4sL

A tizedik szabad tavasz — mindamellett, hogy az időjárás kicsit mos toha hozzánk — újabbnál újabb rtun- kasikereket szült. A kongresszusi felajánlások teljesítése, a falu szépítési akció, dolgozóink alkotó vágyának hazaszeretetének bizonyítéka. A haza fogalma mind világosabbá válik s ma már széles tömegek érzik, hogy e szó magába foglalja a jövőt, a békét, tehát biztosíték óhajaik valóra váltására. Ennek a bizalomnak s jövöbe- bízásnak tükre, hogy épp ezekben a napokban, a varsói konferencia határozatának megismerése után, országszerte újabb felajánlások, kötelezettségvállalások születnek. A gyárak, bányák munkásainak hangja mellett uind élesebben csendül a falu, a tanyák lakóinak szava: több húst, tejet, s tojást adunk! Íme,

_Mi fiatalok, akik majd a jövő tejszínéből a legtöbbet élvezzük, kell, hogy méltóan résztvegyünk ennek építésében is. Az ifjúság helytállása, a határszél benépesítése, brigádok ifjúsági munkacsoportok szervezése, a tavaszi munkákban elért nagyszerű eredmények, tanúbizonyságai az új nemzedék erejének, az ügy iránti odaadásának. Most, hogy a tavaszi munkák újabb szakaszához értünk, elindult egy széles mozgalom, melyben a falu, a földműves ifjúság szavát halljuk: többet, jobbat a hazának.

Tíz évre volt szükségünk, hogy a „hazaért” a gondolattól, a szón s hangos kijelentéseken keresztül ilyen tettekig jutott. Tíz tavasz, a természet tízszeri újjáébredése kellett ahhoz, hogy a gondolat gyökeret verjen a mezők, a falu, a majorok fi ital gazdái szívében s egységes tettekre serkentse őket. Az ügy, a holnap építésének kérdése, az ifjúság ügye lett A szövetkezeti gondolat terjesztői, a közös vagyon védelmezői között mind több és több ifjút találunk. Ez nem a. véletlen műve, hanem a szövetség áldozatos, nevelő munkájának eredménye. Az ifjúsági szövetség, melynek soraiból kitüntetett dolgozók, munkaérdemrendek viselői, élmunkások szazai kerültek ki, biztosíték, hogy ifjúságunk a jövőben még növeli, sokszorozza eredményeit.

Még az örökké hitetlenkedők, a rosszmájúak is elismerik, hogy ilyen nagyarányú megmozdulás még nem voit észlelhető a földműves ifjúság táborában. Szövetségünk ezen rété«

ge hatalmas erőt rejt magában, s ez az erő most bontakozik ki. kap szárnyra. A fiatalok vérében rejtőző nemes tulajd nságok közűi a .különb vagyok mint Te" éppen a ca- rasztfiatalok, a puszták, a völgyek népének gondolatában, ereiben faszül legjobban. Ez az izzó, örökké kitörni készülő érzés — melyben legtöbbször jókora büszkeség is tanyázik, — helyes irányítás mellett csodákat művel Tanítani, segíteni, nevelni. E rövid három sző kijelöli számukra munkájuk útját, célját. Erinyi volna az első tekintetre ... S a többi? Bizony a nehezebb fele az tireátok vár, ifjú barátaim! Nézzük meg csak így közösen, mi mindent kel Itt tenni.

Traktoros vagy ? Tudom, tavaly is versenyeztél, úgy Ismered a géped, mint a tenyered. Géped át van javítva, bírja a munkát s Te már magadban előre latolgatod az eshetőségeket. De csak magaddal törődsz. Nem veszed észre, hogy a barátod minden reggel bajlódik a begyújtással, miközben is sokszor megáll, s néha órákig keresi a hibát, amit Te két perc alatt megtalálnál. Fiatal e'sö- éves traktoros, de hozzátok tartozik Vállalt már valaki védnökséget felette? Miért? Cselekedj hát addig, míg nem késő. Minden perc lemaradást, veszteséget jelent.

Fejő vagy? Azzal érvelsz, hogy neked egyedül kell dolgoznod, nem lehet itt senkivel közösködni. Magad etetsz, fejsz, s munkád eredménye a naponta emelkedő vagy csökkenő tejhozam. Igazad van. Ezen nem vitatkozom, nálad a literek beszélnek, ezen

a téren igazán nem segíthet neKed senki De ha körülnézel az Istállóban, csupa idős bácsikat látsz. Nem /'bb volna fiatalokkal dolgozni egy közösségben ? Szerez magad mellé egy jó- barátot A fejőgépek itt porosodnak a raktárban, s ha már kette“ beszélnétek. lehet hogy sikerülne megtörni az öregek makacsságét Hogy nem éri meg? Kérdezd meg az udvardia- kat Mióta géppel fejnek, a nyolcvan tehéntől húsz literrel fejnek többe* naponta.

Sertés- vagy baromfigondozó vagy': Ne hidd azt, hogy ha megszerezted a kis selyemzászlőt. ezzel koronát

tettél eredményeidre. Nézzél csak szét munkahelyeden, találsz még ott javítani valót. S ha már :gazán semmi se volna, akkor biztosan akad egy szabad délutánod, kezdjél hát ezzel valamit. Látogasd meg a szomszédos szövetkezet farmját.

S a többiek? A nagy zászlóért való küzdelemben mindenki résjztvehet. A legnagyobb s legszebb zászlót csak közösen, szervezetten lehet megszerezni. A piros selymet rövid mondat díszíti: A legjobb falusi szervezet. Ezért mindannyian küzdhettek s az a kis közösség kapja meg, mely mint den téren a legtöbbet ad a nagyközösségnek, a hazának, a népnek.

E napokban megtörtént az első kiértékelés. A kis zászlócskák már ott lengenek a traktorokon, a legjobb fejők, sertés- és baromfitenyésztők kezében. Járásonként egy ifjúsági traktoros brigádközpontban és egy falusi kultúrházban a fiatalok némán kö- rülállnak és alaposan megnézegetnek egy nagy selyemzászlót. A zászlót tisztelet és megbecsülés övezi körül A hátramaradottak mint célra tekintenek felé, mert tudják, hogy a megbecsülés jelvénye mögött meghúzódik az igazi érték — ezért jár a tisztelet — egy egyén, vagy közösség becsületes munkája, meiynek gyümölcséből mindannyian részesülünk.

Ezért övezi körül különös tisztele* a zászló gazdáját, mert társadalmunknak az a legmegbecsültebb, legértékesebb tagja, aki a legtöbbet nyújtja a közösségnek. Hogy földműves if- jaink ilyen tagokká akarnak válni, e. t bizonyítja jelszavuk: Többet, jobbat a hazának! CSETŐ JÁNOS

A bratlslavai kerület gépállomásai diszpécseriéinek versenyében Német Irén, a galántai gépállomás diszpécsere áll az első helyen. Már ötödik éve dolgozik a gépállomáson. Eleinte a tervezésnél dolgozott, majd később az irányításhoz került. Szoros kapcsolatot tart fenn a brigádközpontokkal Reggelenként összegyűjti a jelentéseket s az illetékes helyre továbbítja. Szereti foglalkozását s munkáját kitűnően végzi.

...van szeretem traktoros“

C

hebbOl Marianske Lázne felé széles tiszta aszfaltút vezet. A májusi esd éjjelen át lemosta és a reggeli éles szél felszántotta. Már alig venni észre, hogy esett, csak a földek színe lett sötétebb és az útmenti almafákról a szél iti-ott lefújja az éjjeli eső maradványait. Széliében és hosszában is az országhatár felé húzódnak a drozitini földek. A Drozitin nevű telep, melyet legújabban Okrouhlának neveznek keskeny völgyben fekszik, részben pedig az aszfalt melletti síkságon. A határ felől szürkés felhőket kerget a szél. Amikor a puhái brigádmunkások DroHtinba jöttek, ezek a földek még nem zöldeltek. Itt még a tél sáfárkodott és a hó uralkodott. A vetőmag a magtárban feküdt, de a brigádmunkások találtak munkát és kiválasztották a vetésre való burgonyát és az erdőbe jártak. Tisztították az erdőt, fát hordtak az állami gazdaságba. Sok-sok kiszáradt fát döntöttek le az új gazdák. Szépek a határmenti erdők, sűrű erdőségek, csakhogy el vannak hanyagolva. De ezentúl már máskép lesz. A fiatal gazdák becsületesen gondozni fogják az erdőket is.

A huszonnyolc tagból álló brigádot egy sárga négyszögletes épületben helyezték el. Valamikor iskola volt. A fiatal gazdák új otthonának bejáratát két hatalmas, virágzó fa őrzi. Szemben a szépen bevetett tavasziakra fiatal brigádmunkásnOk vedrekből műtrágyát szórnak szét. Kedélyes csevegésüket és csipkelődésüket elhozza felénk a szél. Valahonnan a gazdasági épületek felül előkerül egy hatalmas hernyótalpas és megáll az étterem előtti pázsiton. Az étterem ablakában, fehérben megjelent a szakács, kidugta a fejét és az időjnrárt kémlelgette, majd újból eltűnt. Néhány fiatal leány a földek felé igyekszik. Egyesek még ósak most az úton fejezik be a tízórait. Majszol- gatják a zsíros kenyeret és befordulnak az árpaföld felé.

Jozo Prekop és Miro Hrad szántani kezdtek, de meggondolták magukat. A salajnai földek messze esnek innen, közvetlenül a határon feküsz- nek és mire odaérnének már öreg este volna. Meg hát üres gyomorral a munka sem megy ám. Előbb hát megebédelnek és csak aztán indulnak. Az ugar, amelyen most szántanak, a salajnai földekhez tartozik. A drazetiniek vállalkoznak rá, hogy majd felszántják, ha nekik nincs rá emberük. Ami azt illeti, éppen elég, 150 hektár. A felét értékes vegyes takarmánnyal vetik be, az lesz csak a takarmány! Jozko Prokop, a traktoros. Nem is hinnétek el, hogy ez a napbarnított arcú bátor fiú tamsz óta mennyit végzett. Hej, bizony hány éjjel nem aludt, amikor eljött a tavaszi munka. Iparkodni kellett. Megtörtént, hogy egy meghosszabbított műszak alatt 15 hektárt is felszántott. Korához képest valóban férfias teljesítmény.

„Hernyótalpas, ez már aztán nekem való. Méghozzá, az ilyen, úgy megy vele a munka, mint a karika- csapás, dehát aztán ember legyen a talpán, aki vezeti!" — mosolyog magában és huncútul Mirko Hradra pislog, aki valahonnan Jicin vidékéről került elő. Lehet, hogy Jozo Rus- náknak, a mechanikusnak szólt a mosolya ... Belenéz 0 a májába, meg a zúzájába ennek a vasszörnyetegnek, hányszor ott fúrt faragott már a belsejében. Most gépjavító, de egy titkos vágyat melenget. „Nekem is ígértek már gépet, e napokban mar hozzák is."

Senki se nézheti rossz szemmel, mindenki csak örül majd, ha a kor- inány mellé ül. Büszkén, megelégedetten, örömmel, lelkiismeretesen, a legnagyobb felelősség tudatában.

* * *

Kokoska Gitka, a második munka- csoport vezetőnője a répaföldek felé tart, igazán ing teremtés. Ugylátszik már születésénél fogva ügyes. Különben itt a brigádosok ápolónője. Gitka kötöz, mg, ken, ápol. Mindent érzéssel, finoman.

Janik Katka, már kevésbé beszédes, mintha egy kissé szégyenlős is volna, ö a második munkacsoport

legjobb munkásnOje. Igaz, most jön csak a munka java. Három hektár

Munkában a növénygondozók

A sorátvágó gépek jelentősége napról-napra nő Az érsekújvári határban Győri Ferenc (a képen az első) és Svec Gyula traktorosok egy 37 hek- táró' naoraforgő tábla á'vágásán dolgoznak. A napraforgót közönségesen vetették el, de a sorok átvágásával a növényzet négyzetes sorrendbe kerül, így lehetővé válik a sorközök kétirányú megművelése. Ez a munka alapos felkészültséget és hozzáértést követel, mert nagyon kell vigyázni a 70 centiméteres sorközök betartására. A gép oldalán sorjelző van elhelyez- ve, ami pontosan mutatja, merre kell a traktort irányítani. Nyolc órás műszakban gépenként 8—10 hektár területen végzik el az átvágást. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy a sorvágó gépek a cukorrépánál is használhatók. Ez az új módszer lényegesen megköntfyíti majd a növényápolási munkák elvégzését.

Segítsünk a gép- és traktorállomás

üzemi szervezeteinek

Két-három évvel ezelőtt csak ritkán került szőba a felsőszemerédi gép- és traktorállomás üzemi CSISZ- szervezete. Ha mégis 1 eszéltek róla, akkor a beszéd nélkülözte a dicséretet. Ügy látszott, lehetetlen megteremteni a szervezeti életet a gépállomáson és ami ezzel együtt jár, a fiatal traktoristák, kombájnosok jobb munkára serkentését. Bár nincs arról szó, hogy a felsőszemerédi gépállomásnak eddig nem voltak jó traktorosai, vagy kom- bájnosai. De több is lehetett volna, ha nagyobb lett volna a szervezettség, jóban működött volna a CSISZ- szervezet.

A helyzet más fordulatot vett, amikor Jámbor József lett a CSISZ Ipolysági járási bizottságának vezető titkára. Saját maga is gépállomáson dolgozott a kékkői járásban és akkor sem szakadt el a traktoroktól, amikor Ipolyságra került járási -titkárnak. Most már a feladata azzal is bővült, hogy a traktorosokról is kell neki gondoskodni, nemcsak a traktorról. Feltette magába, hogy rendbehozza a felsőszemerédi gépállomás CSISZ üzemi szervezetét.

Először is a gépállomáson kereste meg a kapcsolatokat, olyan fiatalokra támaszkodott, akikről gondolhatta, hogy segítenek neki. Sokszor látogatta a gépállomást és segítséget nyújtott az ottani fiataloknak ahhoz, hogy jő vezetőséget válasszanak az üzemi szervezet élére.

A jő vezetőség persze még nem csinál nyarat a gépállomáson. Gondolni kell a traktoros brigádközpontokra is, mert a vezetőség a gépállomáson lehet bármilyen összetételű, állhat

cukorrépával is meypróbálkoztak és két hektár takarmányrépát is elvetettek. Nemsokára jön a kapálás, a sarabolás, lesz itt munka bőven. Mindent rendjén elvégeznek. Most, hogy már elvetették a répát, más munkacsoportnak segítenek. A fiúkkal együtt Salajnába mennek zabot vetni. A kalászosokról a harmadik munkacsoport gondoskodik, Mirko Zubek vezeti őket. Bizonyára hálásak lesznek a segítségért. Saját tervüket már túlteljesítették, a répa- j Idei már terven felül vállalták, igazán dicséretreméltó vállalkozás.

Hej, így van ez ám. Fiatal szorgos kezek, munkakedv, ez tartozik a jó brigádmunkáshuz. így. bizonyítják be igazi hazaszeretetüket.

Fiatal munkáskezek! Aranyba kell foglalni tetteiket és forró szívvel énekelni róluk.

Tarába Jozko, karcsú jól megtermett puhái fiú, a drozetini brigád vezetője. Most gondterheltnek néz ki, pedig tud 0 jókedvű is lenni:

Az ilyen kollektíva örömet szerez, a munka jól megy és az „arany" egyre nO a földeken.

Alkonyaikor a salajnai határban a szél vidám dalt kapott a hátára: „... van szeretőm traktoros, de azt senki sem tudja...” Kokoska Gitka és Janik Katka hangja csengve száll a salajnai földek fölött, végig simítja a csírázó vetést, a barna hantokat a zakatoló traktort, — de parlagot már nem talál.

EU BOR BATOVSKY

jől dolgozó fiatalokból, ha a brigádkai a tennivalókat afelől, hogy miként marad a gépállomás .teljesítménye. Hogy jó, vagy rossz a gépállomás, az a traktoros brigádközpontokon dől el. Ezért ki kell építeni a gépállomás üzemi szervezete vezetőségének a legszorosabb kapcsolatot a traktoros brigádközpontokkal. Jámbor József ezért sorba látogatta a brigádközpontokat', megbeszélte az ottani fiatalokkal a tennivalókat affelől, hogy miként lehetne a brigádközpont első a járásban.

Persze, hogy a fiatalok kaptak az alkalmon, örültek, hogy valaki már törődik velük, mindent elkövettek hogy elsők lehessenek, hiszen ez több keresetet és több, jobb munkát is eredményez.

Ahol lehetőség volt, például Lisón, ifjúsági brigádot szerveztek. Az ifjúsági brigád az üzemi CSISZ-szer- vezetnek is felelős a működéséért és az üzemi szervezet törődik vele, hogy a brigád a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. így történt meg, hogy az Ipolysági CSISZ traktorosbrigéd 105 százalékra teljesítette a tavaszi tervet és az agrotechnikai határidőt pontosan betartották. Pál József, a brigádközpont legjobb traktorosa pedig több mint 200 százalékra teljesítette a teáhárulő munkafeladatokat.

Nagy változást jelent ez a felsőszemerédi gén- és traktorállomás életében. Amióta a CSISZ-szervet hatékonyabban kezd dolgozni, azóta a gépállomás előbbre • került, nagyobb segítséget tud nyújtani a szövetkezeteknek és az egyéni gazdálkodóknak. Biztos nem mindegy az egegi szövetkezetnek sem, hogy milyen a traktorosbrigád, amely neki dolgozik. Bár az egegi brigádközpont eddig sem volt az utolsók között az ipolysápi járásban, mégis, mióta az üzemi CSIS71- szervezet jobban dolgozik, azóta megjavult a brigádközpont teljesítménye is. Jobb és több munkát végeznek. Természetes, hogy Így segítik a szövetkezetei.

Az ipolysági szövetke :tt példájából láthatjuk, milyen fontos, hogy a CSISZ járási bizottsága necsak védnökséget vállaljon a gép- és traktorállomás fölött, hanem segítsen is az üzemi szervezetnek. A segítség azonban ne abból álljon, hogy agyonlátogassák a gépállomást, és körlevelek, határozatok özönét zúdítsák az üzemi szervezet vezetőségének nyakába. A gépállomást is látogatni kell ugyan, a problémákat is meg kell beszélni az üzemi szervezettel, de a brigádközpontokkal is szoros kapcsolatot kell fenntartani a járási titkárnak, ha valóban segíteni kíván a gépállomás üzemi szervezetének. A kapcsolatok fenntartása pedig abból áll, hogy ötleteket adjon a brigádközpontnak a munka megjavítására és segítsen is ezt megszervezni. Ezáltal megjavul a gépállomás teljesítőképessége és jobb munkát végeznek a traktorosok a szövetkezetekben. b. L