Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-21 / 20. szám
4 1055. májús 21 j A mezőgazdasági iskolák CSISZ szervezeteinek feladatairól jyr ezőgazdaságunknak sok olya* munkaerőre van szüksége, akik munkájukban alkalmazni tudják a haladó tudomány és technika vívmányait. A mezőgazdasági Iskolák CSISZazervezeteire hárul az a feladat, hogy segítő kezet nyújtsanak a jövő mezőgazdászok nevelésében. Ha a CS1SZ- szervezet teljesíteni akarja ezt a megtisztelő feladatot, akor már az iskolaév «lején hozzá kell fognia a munkához. A CSISZ-szervezet arra összpontosítja minden igyekezetét, hogy jó szakembereket neveljen mezőgazdaságunk számára, olyanokat, akik nem riadnak vissza az akadályoktól és a gyakorlatban is érvényesíteni tudják a meg tanultakat. Ezért a CSISZ-szervezetnek gondoskodni kell arról, hogy a tanulók mély és tartós tudásra tegyenek szert, hogy segítsék a falusi szrevezetein belül működő Micsurin-köróket, valamint a népi tudományos kutatók köreit is. Az iskolában szerzett tudást és tapasztalatokat át kell adni a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a falusi ifjúság az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon elsősorban a mezőgazdasági iskolákat végzett tanulókra támaszkodik. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy eddig még nem szenteltek kellő figyelmet a tanulók gyakorlati kiképzésének. A CSISZ-szervezetekre hárul az a feladat, hogy a tanulók fokozzák iskolai tudásukat és a fiatalok gyakorlati kiképzésével is törődjenek, úgyhogy az iskola elvégzése után oda lehessen állítani őket, ahol rájuk a legnagyobb szükség van. _A mezőgazdasági iskolák CSISZ- szervezetei úgy irányítsák tevékenységüket, hogy igyekezzenek megoldani azokat a kérdéseket, amelyek az Iskolában a tanulóifjúságot foglalkoztatják és karolják fel az ifjúság iskolán kívüli tevékenységét is. A CSISZ-szervezet életében nem az a fontos, hogy, hogy a szervezet hány gyűlést tart, hány fellépést rendez, hanem az, hogy a fiatalság tevékenységét helyesen irányítsa és eredményeket érjen el. Ezért a vezetőségi és tagsági gyűléseken igyekezzenek megoldani azokat a problémákat, a- melyek hátráltatják a fiatalok tanulását, törődjenek a gyengébb előmenetelő tanulókkal és nyújtsanak segítséget nekik, népszerűsítsék és alkalmazzák a jő tanulók módszereit. Ebben példát mutat a veiké záluiei mezőgazdasági számviteli iskola CSISZ- szervezete. Ennek az iskolának száz növendéke van, és mind CSISZ-tag. Az iskolai szervezet mintaszerű tervet készített, mely felöleli a tanulóifjúság sokoldalú érdeklődését. Ez a terv nemcsak papíron létezik. A szervezet vezetősége jól tudja, hogy csak akkor érnek el eredményeket, ha következetesen teljesítik a tervet. A lányok örömmel dolgoznak és amikor befejeződik' a tanítás, akkor újbői munkába kezdenek. A spartakiádra már felkészültek, szépen mennek a gyakorlatok s már több mint 13 000 koronát gyűjtöttek össze. Herbich és Kolonyi elvtársnők 230, Bajé elvtárs- nó 450 koronát gyűjtött eddig össze. Az iskola hatvan tagú kultúregyüt- tese is jól működik. Az együttes meglátogatja a szomszédos falvakat és kellemes szórakozást szerez a szövetkezeti és a mezőgazdasági dolgozóknak. Szép eredményeket mutat fel a Micsurin-kör is, melynek munkájába minden lány bekapcsolódik. Az iskola számviteli iskola, de a lányok nem elégednek meg csak a szaktudással, harwm alaposan megismerkedA kapámövények ápolásával egyidőben megkezdjük a len gyomtalanítását is. A nagy megy éti állami gazdasághoz tartozó jánosteleki gazdaság do'gnzói 17 hektárnyi lenjüket tisztítják a nemkívánatos gyomnövényektől. A képen is látható mezei munkacsoport egy nap alatt 4—5 hektárt gyomtaianított. nek az állattenyésztéssel és a növényi termeléssel is, hogy a mezőgazdaság bármely részlegén jól megállhassák a helyüket. A helyi EFSZ-tő! egy hektár földet vettek át és ott érvényesítik az új munkamódszereket. Tapasztalataikat átadják a szövetkezeti tagoknak és emellett olyan új növényfajtákat termesztenek, amelyeket mint tanítási segédeszközt használnak fel. Az elért eredményekért nehezen kellett megküzdeni. A CSISZ vezetősége, az iskola igazgatója, a tantestület, de különösképpen 7.uii elvtárs, a Micsurin-kör vezetője és Slama nevelő elvtársnő végzett jő munkát. • A leleszi mezőgazdasági technikum CSISZ-szervezete jól működik. A szervezet vezetősége előre kidolgozott terv alapján dolgozik. Rendszeresen foglalkozik a tanulók előmenetelével és magaviseletével. Megszervezte, hogy külön körökben foglalkoznak a gyengébb előmenetelő tanulókkal és gondoskodik arról, hogy ezek Is alaposan felkészüljenek. A szervezet kulturális téren is jő munkát végez. Tizennégy tagú sene-együttesük van, amely a szlovákéi népi együttesek versenyére küzdötte fel magát. Ének- és táncegyüttesük is szép eredményeket mutat fel. Ezidén tizennégy kultúrfellépést rendeztek a királyhelmeci járás szövetkezeteiben. Kultúrtevékenységük mellett még érdekköreik is vannak. Sport-, valamint termelési és tenyésztési szakkörük is jól működik. * Az Ifjúsági Faluban lévő mezőgazdasági iskola CSISZ-szervezete sokáig terv nélkül dolgozott. Ebben az iskolában történt, hogy Hbliő elvtársat eddig még nem vették fel a CSISZ- be, pedig már nemsokára befejezi az iskolát. Bár ebben az Iskotában jelentős eredményeket értek el, ha azonban a CSISZ-szervezet jobban dolgozna, az eredmények még szebbek lennének. Meg kell állapítani, hogy sok fiatal még nem érzi szükségét annak, hogy tartós és mély tudást szerezzen — ez a CSISZ nevelő munkájának hiányossága. Csak amikor már kint vannak az életben, akkor ébrednek tudatára annak, hogy,tudásuk bizony nem ki-, elégítő és nagyon hézagos. Vessétek jól emlékezetetekbe, hogy! egy fiatal mezőgazdasági szakember csak akkor vívja ki az EFSZ, állami gazdaság, vagy gép- és traktorállomás dolgozóinak elismerését és bizalmát, ha alaposan érti a dolgát, ha tanácsai beválnak és tudásával hozzájárul a kérdések megoldásához. A mezőgazdasági iskolák CSJSZ- szervezeteinek feladata ilyen ifjú mezőgazdasági szakembereket nevelni. SEDIVt GUSZTÁV a CSISZ SZLKB mezőgazdasági osztályának dolgozója. A magas hektárhozamok bölcsői Felzúgott a taps, amikor Fehér Jóska az emelvényre lépett. Mindig így szokott lenni, megtapsolták öt, amikor a CSISZ járási konferenciáján beszélni kezdett, mert sokat várnak tőle, különben ismert jó elnöke az egyik alapszervezetnek. Leginkább arről beszélt, hogyan segítik a pionírokat az ő falujában, meg aztán a Micsurin-kertről, amit a pionírok gondoznak. Amikor befejezte mondanivalóját, a taps viharrá fokozódott. Jól működik náluk a szervezet — gondolták a jelenlevők. Fehér Jóska falujában a szövetkezet mégsem a legjobb. Olyan szántóföldjük van, amiben a cukorrépa nagyszerűen terem, de a dohány, a dinnye már elég silány szokott lenni. A kukorica is ritkán válik be, néha hoz csak bő termést Csak cukorrépát kellene termelni, meg aztán gabonát, különösen búzát — vetik fel az emberek a szövetkezeti gyűlésen a szőt. Kár itt dohánynyal kínlódni, nem szereti az a mi talajunkat. A járás pedig még diny- nyét is tervezett a számunkra, mert hogy azt nem lehet Árva megyében termelni. Hát most mi fizessünk rá arra, hogy valahol dinnyét akarnak enni. A tagok, szidták az agronómust, hogy nem ért semmihez, minek van akkor a szövetkezetben. Az agronő- mus pedig az eget szidta néha a kínjában, nem tudta eltalálni, hogy egyszeriben mitevő legyen ezzel az átkozott talajjal szemben. Rossz talaj nincs ugyan, azt mondja az agrotu- domány. de ki kell tapasztalni savát, borsát, amig az ember termelni tud benne. A buja növényzetért, a jő termésért bizony meg kell küzdeni nem elegendő ehhez csak a magot a földbe tenni. A helyes trágyázás meg a talaj nedvesség viszonyait is tekintetbe kell venni, úgy vetni a magot, ha azt akarjuk, hogy jő kukorica legyen, úgy nézzen ki, mintha vizen állana. A nagyüzemi gazdálkodásnál, a szövetkezetben, kísérletezni kell a növénytermesztéssel, meg kell találni az. előnyök nyitját. Az agronőmus tudta ezt, csak, ha a kísérlet nem sikerül, akkor egy jő tábla föld termése gyenge lesz. A tagok levernek lábomről — gdhdolta magában. Valahogy másként kellene a kísérletezést megoldani. Az utcán menve Fehér Jóskával találkozott. — Te — kérdezi tőle — igaz, hogy valami nagyon jő a Micsurin kert, amit a pionírok gondoznak? — Jő, de mennyire, hogy jó! Hiszen a CSISZ járási konferencián is arről számoltam be és az ifjúsági sajtó is foglalkozott a mi Micsurin kertünkkel. A pionírok öntözik, jó nagy darab- van vagy négyszáz négyszögöl. Volt abban tavaly is minden, káposzta, bab, krumpli és paradicsom is. — És mit vettetek észre a növények termesztése körül? Elültettük és minden megnőtt. Még a CSISZ kerületi bizottságáról is voltak megnézni a kertünket. — Jóska, most sietek — mondta neki az agronőmus, de a legközelebbi tagsági gyűlésiekre elmegyek, szeretnék valamit megbeszélni az ifjúsággal. A legközelebbi CSISZ tagsági gyűlésen az agronőmus is jelen volt. A Micsurin kertről folyt a sző. Az ifjúsági lapok is írtak a mi kertünkről — mondják a fiatalok. Az agronőmus aztán elmondta, hogy mi a célja a Micsurin kertnek. Micsurin kert sok községben van s a pionírok szorgalmasan dolgoznak benne. Többféle növénnyel és virággal ültetik be. A CSISZ-tagok sajnos még nem mindenhol segítenek a pioníroknak, de nálunk már igen. Dicsekedtek is ezzel ország-világnak, konferenciákon, gyűléseken, igazatok van abban is, hogy Írtak róla az újságok. De a mi szántóföldjeinken mégsem terem meg jól a kukorica. Jól tudjátok, hogy a szövetkezetnek kára van ebből és ti nem próbáltátok meg a kukorica termesztést, nem ültettetek dinnyét sem. Pedig ki kellene próbálni milyen módszerekkel lehet nálunk legjobban dinnyét és kukoricát termelni. Az új termesztési módszert átvenné a szövetkezet, ezzel segítenétek az egész falun. Igaz, nekem is segíteni keil nektek és meg is teszem ezt. A fiatalok hallgattak, látszik, hogy igazat adtak neki. Kellene ám ehhez műtrágya is, méghozzá többfajta, különleges vetőmagok és még több más — mondták a fiatalok. — Az mind meglesz — hiszen én segítek nektek, de azt nem kívánhatjátok, hogy egy munkacsoportot adjon a szövetkezet a Micsurin kertbe dolgozni. A kert a tiétek, dolgozzátok, vetőmagot, műtrágyát adok én, meg a szaktudásomat is rendelkezés- tekre bocsátom. Meg lett az egyezség. ízletes sárgadinnye és kitűnő lófogú kukorica termett a Micsurin kertben. A termesztési módszereket még tovább fejlesztette az agronőmus és azóta a szövetkezetnek kitűnő kukoricája, dinnyéje terem. A KOMÁROMI négyéves mezőgazdasági műszaki iskolába (állattenyésztési, növénytermesztési szak) a felvételi vizsgák június 13-án, 14-én lesznek, a nyolcéves középiskola anyagából magyar, orosz nyelvből és matematikából. A kétéves mesteriskola irányzata növénytermesztési. Jelentkezhet minden tizenhét évét betöltött fiú vagy leány, akit a szocialista szektor (EFSZ, ÁG), ajánl. Jelentkezési határidő június X Felvételi vizsga nincs. Az egyéves EFSZ elnökképző iskolába a jelentkezéseket a járási és kerületi nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai Intézik. Felvilágosításért ezekhez kell fordulni, A TALLÖSl (galántai járás) kétéves mezőgazdasági számviteli iskolába jelentkezhetnek mindazon tanulók, akik a nyolcéves középiskolát sikeresen elvégezték. Az iskola befejezése után segédkönyvelői képesítést kapnak. A záróvizsga letétele után szocalista szektorban (EFSZ, ÁG, CT A) kapnak megfelelő elhelyezést. Az iskolában tanulmányi előmenetelük és szüleik szociális helyzete alapján állami segélyben részesülhetnek. A BRATISLAVA! felsőbb pedagógiai iskola dekanátusa közli az érdekeltekkel, hogy a magyar tagozaton az 1955/56. iskolai évben a következő szakokra lehet még jelentkezni: magyar nyelv — orosz nyelv, matematika — fizika, testnevelés — magyar nyelv, biológia — kémia, történelem — földrajz. Főként a magyar nyelv — orosz nyelv, matematika — fizika és testnevelés — magyar nyelvszakokat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. Jelentkezhetnek mindazok, akik sikeresen letették, vagy ez évben leteszik a 11 éves középiskolai, pedagógiai Iskolai, vagy szakiskolai záróvizsgát, illetve, akiknek ezekkel egyenértékű végzettségük van. A tanulmányi idő két év. A hallgatók a 11 éves középiskolák hatodik, nyolcadik osztályára szerezhetnek itt tanítói képesítést, katonai kiképzésben azonban az iskolában nem részesülhetnek. A jelentkezők Iskolájuk, vagy munkaadójuk útján ez év május 31-ig a következő címre küldjék be Jelentkezési ívüket: Dekanstvo VySáej pedagogickej skoly, Bratislava, Kalinéiaková 4.-* *Az állattenyésztés emelésének kulcsa A CSKP X. kongresz- szusfiuak határozatai a mezőgazdaságnak 1957-ig előirányozzák, hogy a tejtermelést 35 százalékkal, a hústermelést 26 százalékkal, a sertéshús- és zsír-termelést pedig 31 százalékkal kell emelni. A kitűzött célt csak akkor érjük el, ha elsősorban kiszélesítjük a takarmányalapot. Ezért fokozottabb mértékben szenteljünk figyelmet a- zoknak a takarmánynövényeknek, amelyek magas terméshozamot jelentenek. Ilyen növény a kukorica, amelyről I. Scholz akadémikus joggal mondja, hogy a legalkalmasabb arra, hogy kiszélesítse a takarmány alapot és így egyúttal az állat- tenyésztés emélésének is a kulcsát jelenti. A tejhús- és zsírtermelés legfőbb forrása. Marek Ozerny kiváló szovjet kukorica termelő tapasztalatai szerint négy métermázsa kukorica egy métermázsa zsír termelésének felel meg, ami 40 hektár kukoricahozam mellett 10 métermázsa így kellene dolgozni a Micsurin kertben mindenhol. Hányszor halljuk a járási titkároktól a dicsekvést, elmondják, hogy melyik faluban van a legjobb Micsurin kert a járásukban. A tanító, pionlrvezető is dicsekedik a Micsurin kerttel. A pionírok öntözik a kertet, gondozzák, jobb nekik ott, mint a tanteremben ülni, napos Időben unalmas már az iskola. De a sok agyondiosért Micsurin kert bizony nem mindig ér valamit. A Micsurin kertben kísérletezem kell mindazon növények termesztésével, melyeket a szövetkezet termel. A nagyüzemi gazdaságnak szüksége van kísérleti telepre. A Micsurin kert legyen hát ilyen kísérleti telep is egyúttal. Nem mernék olyan Micsurin kerttel dicsekedni, ha CSISZ járási titkár, pionír- vezető vagy tanító lennék, amely nem segíti elő a szövetkezet növénytermesztését. De a szövetkezet vezetőségének különösen az agronómusnak sem szabadna megfeledkezni arról, hogy milyen fontos is a Micsurin kert. Sok fiatal szövetkezeti agronőmus még nem törődik vele, feléje se néz, nemhogy segítené a pionírok, CSISZ-tagok Micsurin köreit. (Ahol még nincs, ott meg kell szervezni). Az ilyen agronőmus aztán ne csodálkozzon, ha hiba csúszik a növénytermesztésben. Az nem is lehet jő agronőmus, aki nem kísérletezik a növénytermesztéssel. Minden mintagazdasághoz tartozik egy kis kísérleti telep s voltaképpen ez a mintagazdaság bölcs '- déje. Ezért a Micsurin kertnek necsak gyermekjáték eszköz szerepet szánjunk, hanem tanítsuk, neveljük ott a fiatalokat a növénytermelés szerete- tére, s a szerzett tapasztalatokat adják át a szövetkezeteknek. BAGOTA ISTVÁN zsírt jelent. A kukoricásamé* kívül még a szárát is felhasználjuk, több tápértékét tartalmaz, mint a zabszalma. Még ott is, ahol a kukorica nem érik be, az aránylag rövid vegetációs idő alatt is a legtöbb zöld takarmányt adja. Egy hektárról 600—800 métermázsa zöld takarmányt nyerünk. Ha úgy számítjuk, hogy öt kilogramm st- lózott kukoricának egy liter tej felel meg, ez azt jelenti hogy egy hektárról annyi takarmányt nyerünk, ameny- nyi 12 000—16 000 liter tej termeléséhez szükséges. Csak akkor érünk ei magas kukoricahozamot, ha a kukoricának mindent megadunk, amire csak szüksége van. A kukorica mindé« fáradságunkat, igyekezetünket és költségeinket is sokszorosan visszafizeti. Ige* fontos, hogy a kukoricát gondosan ápoljuk, és amikor eléri a 20—30 centiméter magasságot, akkor azonnal egyeljük. Az egyelést idejébe* kell elvégezni, mert erre a kukorica u- gyanolyan érzékeny, mint a cukorrépa. Az egyeiés után következik a sarabolás és a kapálás. Ha a kukoricaszem termesztését tartjuk szem előtt, akkor az agrotechnikai eljárások közül Igen fontos a mesterséges beporzás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezáltal 3—5 métermázsával nagyobb hektárhozamot érünk el.
