Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1955-01-15 / 2. szám

1935. január 15. 'ly.VßttSiißL Jobban kell törődni a fiatalokkal a nánai állami gazdaságban Néhány hónappal ezelőtt a nánai- fiatalokat mély tűz, izgalom heví­tette. A nyitrai filmfesztiválon ők is bemutatták lendületes ifjúságuk akaraterejét művészetét. A szinpom- pás tartalmas műsor között helyet kapott alkotómü’vészetüknek a meg­nyilvánulása is. friss ropogós magyar csárdásokban. verbunkosokban. _ A magvar kultúra egv szikrája nyilvá­nult meg szilaj kedvvel ropott tán­cukban, bizonyságául annak, hogy népünk ápolja a nemzeti hagyomá­nyokat, óvja a kipusztulástól. Telve reményekkel, bizakodással a jövőre nézve, tértek haza a fatalok. Az első siker után még nagyobb erűvel kellett volna nekik dolgozni művelődni, hogv kicsiszolva, minden erejüket latbavetve küzdjenek, har­coljanak minél nagyobb eredmények eléréséért. • A fellobbant láng kialudt, vagy legalább is készült kialudni. Ezt mu­tatja minden körülmény, ami Nánán van. s maga a fiatalság is. Egy csil­logó feketeszemű kislány. Keserű Magda, az állami gazdaság CsISz- szervezetének titkárnője szavai után — lassan élnek, nem történik semmi különös. Hisz éppen ez a bal. hogy nincs semmi. Egy évvel ezeltitt a csoportnak csak 23 tagja volt és tud­tak kulturális téren dolgozni, tudtak eredményt felmutatni. Ma viszont 33 taggal nem képesek egv^ színdarab eljátszására, egv kultúrműsor össze­állításara. Hol itt a hiba? Miért nem folytatják az eddig megkezdett utat? Nincs a nánai ifjúságnak vezetője, útmutatója. A tanítók arra se néz­nek, amerre az ifjúság van. Nem tö­rődnek a felnőttsorba lépő hátatok­kal, nézetükkel, felfogásukkal. Amit eddig csináltak, sajnt ei éjük­ből tették. Nincs erC. amelv össze-, tartaná őket hiányzik a közös szó­rakozási lehetőség, s így esik meg az, hogy a fiúk kártyáznak, a .lányok pedig otthon ülnek vagy elmennek Párkányba sétálni, vagv moziba. Dómján László elvtárs a CslSz el­nöke tört magyarsággal, de minden­ki érdekét képviselve elmondja kí­vánságukat „Szeretnénk néha rádiót hallgatni, gvűlés után táncolni, de sajnos az állami gazdaság igazgatósá­ga a rádiót nem kölcsönözi, mert hátha elrontjuk. Aztán itt van a mozivetítés kérdése is, A gazdaságnak van vetítőgépje, de sajnos eddig még azt sem hasz­nálhattuk. A kultúrhelviséggel is baj van. Szükségünk lenne egy állandó helyiségre, hogv bármikor igénybe ve- hessük.” S most ion a legnagyobb. A szervezet tagjai közül 6 messzi­ről való tehát az állami gazdaság ad nekik lakást. Adni ad, de milyet? Ahogy belépünk az embernek földbe gyökeredzik a lába. Nem látunk mást, csak port. piszkot. íjogv lehet így élni ma. amikor eggyé kellene kovácsolódnunk? Miért nem törődnek többet a fiatalokkal? Úgy néznek ki a szoba lakói, mint a Makarenko által megírt vadócok. csakhogy ezeknek minden vágyuk, hogv emberségesebb körülmények kö­zött élhessenek és művelődni akar­nak. Taggyűlésükön Bábindeli elvtárs. a heivi pártszervezet elnöke beszél ar­ról, hogv a fiatalság vezetése nem volt megfelelő kezekben és ígv tör­tént meg az, hogv a meglévő lehe­tőségek mellett csak elmentek. A.z ifjúság széthullott, kártyázott. Lehet itt szórakozni — mondja. — Vannak sakktábláink, (hogv hol vannak, arról senki se tudi, asztaltenniszünk, van hatalmas könyvtárunk. Rendezhetünk vitaestéket a legjobb könyvekről Ma a kultúrát a salát szórakoztatásunkra fejlesztjük. Csak van egy nagy hiba: „ti nem ismeritek a múlt nyomorát és ígv nem tudjátok a jólét mellett értékelni a mát". A „Mélyszántás'’ című színmű betanulása nagyban hozzásegítene benneteket ahhoz, hogv igazi szocialista emberek legyetek. S a passzív hallgatással kezdődd gyűlés végén már jobban csillogtak a serdülő fiatalok szemei. nagyobb bizakodással tekintettek a jövő felé. Megígérték, hogy Gogolv „2enba" című színműve mellett melyet szlo­vákul tanulnak be, színrehoznak egy magvar darabot is. Reméljük, hogy a nánai állami gazdaság igazgatósága ezentúl nagyobb gondot fordít az embereire és ugyan­úgy a tanítók is segítenek a CsISz- szerveztének. Meg kell, hogv kapják a rádiót, s ugyanúgy a film rendsze­res vetítésében is segítségükre kell. hogy legyenek. Legyen hol és mivel szórakozniuk, és otthonuk legven. A 63 tagból álló szervezet helyes vezetés és támogatása mellett nép­művészetünk minden ágában szép eredményt tudna elérni NAGY ILONA A „Gülbaba'4 Füleken Bizony a fülekiek újra bebizonyí­tották. hogy tudnak jól dolgozni 'Mint ebben az évben már többször — karácsonyra is szemet, lelket gyö­nyörködtető előadással örvendeztették meg a dolgozókat. A Cülbaba című 3 felvonásos operettet hozták színre a Csemadok és g CsISz-tagjai. Az operett a török hódoltság' 1590-es éveit eleveníti fel. A budai várban nagy bőségben és pompában élnek a török urak. A magyar pedia hordja az igát izzadva, nyögve, de nem ösz- szetörve. Az Alföld végtelennek tűnő tengerén, a Dunántúl, a Felvidék he­gyeinek rejtekén kardforgató vitézek igyekeztek megrövidíteni a török urak uralmát. A budai várban él egy agg török — Gülbaba, ki messze földön híres rózsákat ápol és őriz. Mellette él szépséges leánya Leila is Gülbaba a budai basa legszigorúbb rendeletének ellenére is rokonszenvez a magyarok­kal. Fájlalfa az elnyomott nép ke­servét is. felismeri a magyar lelké­nek törhetetlenségét. Leila is elvá­gyódik a török hárem hamis csillo­gásából Irigyli a magyar asszonyo­kat. akik szabadon szerethetik hites iérjüket. osztozhatnak örömükben, bánatukban. Az ő ajkáról csendül fel a ma is központi kérdésnek te­kinthető kérdés — miért ne élhetne egy török és egy magyar egymás mellett? Miért ne élhetnének az em­berek egymás mellett?! A két rokonszenves alak mellett feltűnik a magyar haza árulóinak típusa — a budai bíró személyében. Magyar létére hfl kiszolgálója a tö­rök basának: könyörtelenül behajtja a magas adót és sok magyar hősnek gördült le a eje. besúgása alapján. A budai vár korlátlan ura Ali basa; kegyetlen és bosszúálló. Szemet vet Leilára és szeretné ha háremében lát­hatná. A basa miután látja a leány ellenszenvét — fenyegetéssel próbál­ja rávenni Gülbabát Leila rábeszélé­sére. Közben két magyar ifjú — egy vándor diák és egy cigány hegedűvel hóna alatt — jut be a kertbe. A bu­Magukra találtak az iskei fiatalok Az elmúlt ősszel azzal vádoltam az iskei fiatalokat, hogy visszavonulnak a kultúrmunkától. Azonban az otthon töltött karácsonyi szünet alatt öröm­mel állapítottam meg, hogy szülőfa­lum ifjúsága bekapcsolódott a kultúr- munkába. Az azelőtt passzívan visel­kedő fiatalok színelőadást rendezte': melyet a szomszéd községben is be­mutattak. A lelkes szereplők között legjobb volt Halász Ilonka, Orosz Ol­ga, Halász Béla és Orosz Béni. A még előforduló hibákat megfelelő vezetés mellett könnyen kiküszöbölhetik. Se­gítséget a faluban is találnak. Itt van például Bertók János tanító, Móricz Viola tanítónő, akik örömmel, min­denkor készek a fiatalok segítségére lenni a színdarab betanulásánál. Azonban nagy hibát követtek el az iskei fiatalok a színdarab kiválasztá­sánál. Nagyobb gondot kellett ,rolna fordítani a darab tartalmára, hogy az legyen tanulságos és tartalmas is. ne- csak szórakoztató Az iskei ifjúság dolgozni akar van bennük lelkesedés, csupán támogatás­ra van szükségük. A CslSz nagykaposi járási bizottsága nyújtson nekik se­gítséget a kultúrterem kérdésének a megoldásában, amit kellő megnagyi- tással felhasználhatnának a fiatalok a hosszú téli esték kellemes eltöltésére Hiszem, hogy az iskei ifjúság nem tér le a már megkezdett útról, lelke­sedése nem hanyatlik, hanem további sikeres munkára serkenti őket. SÍPOS BÉLA magy ped. isk. Rozsnyó Lekenyeiek Csői tón A csőitől kulturház karácsony mn- sodnapján este 7 órakor zsúfolásig megtelt közönséggel. A falu apraja - nagyja eljött megnézni a szomszéd község fiataljainak vendégszereplését Aki eljött, nem is bánta meg, mert a lekenyei fiatalok a legnagyobb oda­adással és a szerep tökéletes átélésé­vel szórakoztatták a közönséget. Kulik Árpád, a tornaijai traktorál­lomás kitűnő dolgozója tanította be Holly „Kabó“ című darabját. A szűnni nem akaró taps annak a bizonyítéka, hogy a játék mindenki tetszését meg­nyerte. Struman Bertalan, aki az egy­ügyű Kabó szerepét játszotta, nem­csak tehetséges kultúrtag, hanem ki­váló CsISz-munkás is. Loveckyt, Béke Zoltán alakította, amikor a közönség elé jött, mindenki megismerte jelle­mét, nagyravágyó, harácsoló tervét kitűnő alakításán keresztül. A műsor befejeztével nem lehetett mást hallani a hazamenő közönségtől, mint dicsérni a szereplőket és utá­nozni az egyes jelenetek jól sikerült, mulatságos részleteit. Ezek a fiatalon megérdemlik, hogy necsak az ittho­niak ismerjék, hanem az egész kör­nyék, az egész ország. TÖRÖK LÁSZLÓ Lekenye Hirdetés A bratislavai Magyar Peda­gógiai Iskola 1955. január 16-án, vasárnap délután 18 órai kezdettel a petrzalkai „Matador” üzem kultúrter­mében előadja K. Iszajev-A. Galics „Nem magánügy” e. 3 felvonásos vígjátékát. Helyárak: ülőhely: 5.-, 4-, 3.- Kcs, állóhely 2.- Kos. Elővétel a petrzalkai „Slo- venska Knihá”-ban. dai vár titkos alagútját keresik és a diák szeretné meglátni Leilát is. Elfogják őket és a zajra befut Gül­baba és Leila a háremhölgyekkel. Gülbaba nagy haragra gerjed, mive' a két ifjú két legszebb rózsáját tépte le. Közben betoppan Ali basa is. A két magyart halálra ítélik. Leila es a diák egymásba szeretnek. A kivég­zést hajnalra tervezik. A diák utolsó kívánsága, hogy bejuthasson a há­rembe és néhány órát Leilával tölt­hessen el. A 2. felvonás a hárem pompás ké­pével kezdődik. A háremhölgyek ke­cses táncot lejtenek. Leila búsul a vitéz után. mikor Gülbaba jön s be­jelenti a két ifjú látogatását. Az együttlét alatt mindenki megszereti őket. Gülbaba is kiengesztelődik és leánya könyörgésére elhatározzák, hogy megmentik a két magyart. AU basa azonban csak úgy ad kegyelmet, ha Leila felesége lesz. A leány hosz- szas gyötrődés.. után erre is hajlandó, hogy így visszaadja szerelmének-éle­téi. Mikor azonban megtudja, hogy a diák megtalálta a titkos alagutat, mindent visszavon és halált kiált. A két. magyart börtönbe vetik. Leila azonban bejut a börtönbe, né­hány hazájukba, feleségük mellé vá­gyó janicsár segítségével. A szökés pillanatában újra betoppan a gyűlö­letes basa. Azonban jön Gülbaba is és tudomására adja a basának, hogy Allah akaratából a rózsák elpusztul­tak, (0 maga tépte ki) ami azt je­lenti, hogy Allah nem kívánja a két ifjú halálát. A basa kénytelen szaba­don bocsájiani őket. Leila a diákkal akar menni. S miután Gülbaba lát­ja, hogy leánya boldog az ifjú mel­lett. áldását adja rájuk. Ez a 3. felvonás rövid tartalma. A szereplők mind dicséretet érde­melnek. A főszereplők Gülbaba (Szlosziár alakításában) Leila (Tóth Adrienne) a diák (Zara) a cigány (Kellner) és Ali basa (Bozó) kitü­nően oldották meg nehéz feladatu­kat. Leila könnyed, linóm mozgása, kellemes hangja mély rokonszenvei ébresztett a nézőben. Zara Gyula szintén kitünően alakította a bátor, egyenes, szókimondó magyar vitézt Á cigány egyszeri’! mozdulataival, jó­ízű mondásaival sokszor fakasztott derűt a nézőtéren. Egészen elenyé­sző hibát észlelhettünk a szereplők dalai és á zenekar összhangja között A díszlet és ruhatervezők bámii- latraméltót alkottak, bármelyik ál­landó vidéki színházzal felvehetik a versenyt. Semmi torlódás, fölösleges dolog nem volt a színen. A selymek. a bársonyok és a habkönnyű fátylak ilyen dússzínű csillogását meleg össz­hangját még nem látta a fülek; kö­zönség. Mindent összevetve kellemes, szép karácsonyestjük volt a fülekieknek S befejezésül a kultúrgárda tagjai­nak annyit, hogy ne sajnálják a fá­radságot és erejüket, tudásukat ki­használva lendítsék előbbre dolgozó népünk esztétikai és kulturális fej­lődését. Hálás és igaz munka ez! KOVÁCS ZOLTÁN 5 A takarékosság eredménye: 1,800.000 korona A bratislavai Drutechna 5. számú [ üzemének udvara tele van javításra szoruló személy- és teherautókkal. Ide hozzák be azokat az autókat, amelyek szerencsétlenség vagy más okokból ki­folyólag javításra szorulnak. — Bizony sokszor el szomorodik az ember és haragqal gondol azokra a sofőrökre kiknek a felelőtlensége mi­att már olyan sok ember elpusztult vagy nyomorékká vált. azonkívül ve­dig súhtos károkat okoznak nemzet- aazdasáaunknak — mondja Mákká elvtárs, az egyik javító. — Ebben a kocsiban is három ember vesztette életét — mutat rá az egyik Skoda- g yártmányú gépre amelyen éppen dolgozik. — A szerencsétlenség szin­tén a vezető felelőtlenségéből történt, a megengedettnél nagyobb sebesség­gel hajtott és a csuszamlós úton az autó az egyik kanyarban lecsúszott az árokba. Elbúcsúztunk Makká elvtárstól és tovább mentünk az üzemi tanács el­nökével Scelár elvtárssal. Útközben mint a harmadik járás legjobb CsISz- elnöke, résztvesz majd a CslSz II. korígresszúsán Ezután átmentünk« a bádogosmű- helybe. Ez a műhely az üzem egyik Ibgfontosabb része mert ha a bádogo­sok munkájukat nem tudják időben elvégezni, akkor a lakkozómiihelynek nincs munkája. A bádogosok igyekez­nek is. csak úgy zeng az egész műhely a munka zajától. Igyekszünk a kocsi­kat jól és gyorsan kijavítani — mond­ja Sajlinger elvtárs. a műhelyvezető, — mert ebből nemcsak az üzemnek van haszna, hanem nekünk is. Ter­vünket átlag 160 százalékra teljesít­jük Nem volt ugyan könnyű, ilyen jó eredményt elérni — mondja a mű­helyvezető, mert a műhely elég kicsi,- tehát jó munka felosztásra van szük­ség, ha el akarjuk érni, hogy egyik munkás ne akadályozza a másikat munkájában. — Hogy hányán dolgo­zunk egy kocsin ez attól függ hogy mennyi a munkánk, .és milyen méretű javítást kell végrehajtani az autón. Dinko elvtárs, 19 éves szakmunkás egy személyautó alapvázának javítá­sán dolgozik. Tervét 170 százalékra teljesíti. Scelár elvtárs elbeszélte, hogy az üzem munkásai nagyon jól dolgoznak. Az 1954. évi tervet átlag 133.1 százálékru teljesítették. Ezt úgy érték el, hogy a tervet szétírták az egyes műhelyek­re és a műhely tervet szintén lelosz­tották az egyes munkásokra. így elér­ték azt. hogy minden munkás felelős­nek érezte magát az egész műhely munkateljesítményéért. A műhelyek­ben táblát függesztettek ki. melyen naponként kiértékelik a munkatelje­sítményeket. A tervfelelős pedig ha­vonta értékeli az egész üzem tervtel­jesítését ezt üzemi gyűlésen megbe­szélik és az egyes hibákat közösen el­távolítják. A CsKP X kongresszusának tiszte­letére az üzem dolgozói kötelezettséget vállaltak — folytatta Scelár elvtárs a br-zélgetést — hogy az önköltséget 931.608 koronával csökkentik. Ezt a kötelezettségvállalást csaknem kétszáz százalékra teljesítették, megtakarítot­tak 1.800.000 koronát. Luscan elvtárs az udvaron dolgo­zik. Egy teherautó javításánál segéd­kezik. Ö még csak tanonc, nem dol­gozik önállóan, hanem a mester fel­ügyelete alatt, igaz, hogy sok munkát máj önállóan is el tud végezni hiszen már másodéves tanonc és rövid időn belül (('szabadul. A mester megvan elégedve Lusóan elvtárssal, mert mun­káját szeretettel és türelemmel végzi Munka közben nyugodtan magám hagyhatja, biztos benne, hogy nem lopja az időt hanem■ alaposan neki­lát a munkának. Luscan elvtárs, a CslSz üzemi szer­vezetének elnöke büszkén beszélt ar­ról. hogyan járulnak hozzá a CslSz- tagok a terv teljesítéséhez. — A CsISz-tagok jól végzik mun­kájukat, szorgalmasan látogatják az üzemi munkaiskolát és résztvesznek a pártoktatási év keretében tartott po­litikai előadásokon is. Ezáltal emelik politikai és szaktudásukat. Az üzem CslSz tagjai kötelezettséget vállaltak hogy takarékoskodni fognak a nyers­anyaggal és az eldobott hűtőkről leol­vasztják a még használható cint, ami eddig a hulladékba ment. Ezt a köte­lezettségvállalást lóval túlteljesítették., a 250 ka cin helyett 416 kilogramm cint olvasztottak le. Ezzel nagyban hozzájárultak az üzem önköltségcsök­kentéséhez. . A CslSz-tagotc nemcsak a munká­ban állják me a helyüket hanem részt­vesznek az üzem kultúrál etében is. Kul túrbrigádot szerveztek melyben tánc- és énekszámokkal lépnek fél, alapszervezetük elsők közé tartozik a harmadik járásban Luscan elvtárs. Ezután a lakknzóműhelyt néztük meg. ahol Chudy elvtársék dolgoznak. Chudy elvtárs megkérdezte az üzemi tanács elnökétől, hogy mi is az oka annak, hogy műhelyükben már két napja nem értékelhetik ki a napi munkateljesítményt. Scelár elvtárs arra a feleletére, hogy a tervfelelősnek nem volt elég ideje, azt a javaslatot tette hogy nincs is szükség arra. hogy a tervfelelős jegyezze • fel a munka­teljesítményeket naponta minden mű­helyben Sokkal egyszerűbb lenne, ha napi tízperces megbeszéléseken a tervfelelős tudatná a műhelyvezetők­kel és ők maguk is feljegyeznék ezt. Scelár elvtárs jónak találta ezt a ja­fMsean elvtárs, a CslSz üzemi szer­vezetének elnöke, egy Tatraplán mo­tor szétszedésén dolgozik. vaslatoi és megígérte, hogy megbeszé­lik a legközelebbi üzemi gyűlésen. Elmenőben még a külpolitikai ese­ményekről beszélgettünk. Amikor a párizsi egyezmények ratifikálására te. relődött a szó. az egyik munkás így szólt: „En német nemzetiségű vagyok, de elitélem azokat.a németeket, akik egy harmadik világháborút kívánnak. Jó munkámmal hozzá akarok járulni Csehszlovákia, hazánk megerősítésé­he-.” Elbúcsúztam, az elvtársaktól s azzal a gondolattal mentem él az üzemből, hogy jobb volna, ha az üzem mun­kásainak kevesebb munkája lenne. Ez azt mutatná, hogv kevesebb az olyan gépkocsivezető, aki felelőtlenségből óriási károkat okoz államunknak. VARGA ERNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom